A tanulmány a Facebook közösségi oldalon jelenlévő magyar könyvtárak megosztási gyakorlatának vizsgálatára vállalkozik, különös tekintettel az egyetemi könyvtárak stratégiájára. Elsődleges célja az egyetemi könyvtárak jelenlétének optimalizálására tett javaslatok megfogalmazása, de a könyvtári, könyves oldalak általános stratégiáját vizsgálva kisérletet tesz egy szervesebb, integráltabb közösségi médiajelenlét feltételeinek meghatározására is. 2013 tavaszán és őszén 126 könyvtár és könyves intézmény, cég, múzeum és memória intézmény több, mint 4500 bejegyzését vizsgálva részletes képet kaptunk a bejegyzések számos fontos jellemzőjéről, például a megosztó gesztusról, a tematikus kohézióról bejegyzés és intézmény között, a megosztott információ forrásairól. A bejegyzések sikerét mérve figyelembe vettük a kedveléseket, megosztásokat, kialakuló párbeszédeket mint eredményt, s az eltelt idő hatását.
2014. november 28., péntek
2014. november 25., kedd
Társadalmi hatások
Hálózati ismeretek II - összefoglaló
A hálózati jelenségek társadalmi hatásai ellentmondásosak: a technológiai átalakulás sebességéhez képest a gyakran évszázados struktúrák lassan változnak, értelemszerűen még sokkal lassabban, mint a zeneipar, vagy a könyvkiadás. A félév során áttekintett problématerületek mögött (copyright és digitális tulajdonjog, cenzúra és szólásszabadság, privátszféra védelme) ott vannak a nehezen átlakuló rendszerek, de számos fejlemény készületlenül éri a társadalmat.Társadalmi esélyegyenlőség
A technológiai változásokhoz egyenlőtlenül felzárkózó társadalmi csoportok, korosztályok és egyének között jelentős különbségek keltenek "új" feszültségeket. Működik a Máté-effektus: akinek több van, annak több adatik - több lehetőség, gyorsabb információszerzés, technológiai naprakészség. A könyvtár, mint ingyenes információs szolgáltatás fontos szerepet tölt be állandó jelenlétével a feszültségek enyhítésében.
Globális egyenlőtlenségek
A világháló homogén strukturájával és szolgáltatásrendszerével ellentétben a társadalom nem homogén. A vallási, világnézeti eltérések országok, kultúrák, de akár egy nemzeten belüli nézetkülönbségek esetében is azonnali reakciók, konfliktusok kialakulásához vezetnek a weben. A korábbi térbeli, időbeli távolságok villámhárító szerepe elveszett, az Interneten azonnali a nézetek ütközése.
Felületes ismeretek
A technológiai fejlesztések mindennapos használata korántsem egyszerű. Az eszközök működését az új nemzedékek gyorsabban sajátítják el, mintsem megértenék annak következményeit életükre, kapcsolatrendszerükre. A cyberbullying, a kompromittáló digitális lábnyom kamaszkortól karrierig veszélyeztet sorsokat. Párkapcsolatokat dönthet romba a privátszférát, aktivitást, üzenetcserét visszakereshetően rögzítő és félreérthető vagy leleplező digitális kommunikáció.
Álhírek és véleménybuborék
A Donald Trump megválasztásához vezető amerikai elnökválasztási kampány óta fokozott figyelem fordul az álhírek felé. A vélhetően szervezett orosz hírgyárak jelentősen csökkentették a demokrata párt győzelmi esélyeit. A Facebook és Twitter véleményformáló hatása, a hírek hitelességének ellenőrizetlensége már globális társadalmi változásokat is okozhat. Erősíti a problémákat a közösségi médiában kialakuló véleménybuborék, a társadalmi globalizálódás fokozódása: nincsenek egyértelmű értékrendek, felelős szerkesztők, ahogy a tudomány hierarchiáját, úgy az értékrendek stabilitását is felülírhatják a szabadon választható közösségi kánonok.
Új és régi formák együttélése
A web olyan interakciós felületet jelent, amely sok szempontból valóban életteret, új, virtuális társadalmi, gazdasági helyszínt teremtett a fizikai valóság mellett. Az itt megteremtett lehetőségek (kommunikációs, vásárlás, társadalmi aktivitás, szerveződés) fokozatosan épülnek be, járják át a teljes, mindennapi valóságot. A mobiltelefonos-webes applikációk összeköthetik közlekedési szokásainkat műholdas navigációval és közösségi hálózatokkal. Úton-útfélen érintkezhetünk, irányíthatunk pénzintézetünktől levelezésünkön át - lassan - háztartási eszközeinkig mindent, ami össze van kapcsolva az internettel. Vásárlásaink egyre jelentősebb részét intézzük a weben, a kereskedelem és a marketing gyorsan reagál az új lehetőségekre (fizetési módok, webkereskedelem, sőt, webpénz - lásd bitcoin). A hagyományos kereskedelmi formák veszélybe kerülnek. A "neonomád" életforma teljes szakítást jelent a hagyományos munkavégzés, munkába járás létformájával, mégsem jelent kiszakadást, kivonulást a társadalomból, sőt, folyamtos kapcsolattartást eredményez. A hálózati függőség egyre erősebb, a társadalom csak részben készült fel - menet közben igyekszik felkészülni - a változásokra. Nem tudható, jelent e valós, hosszú távon eszkalálódó problémát a digitális függőség gyermekkori kialakulása, a játék- chat- selfiemánia, a hagyományos olvasás háttérbe szorulása, az eszköztelen vagy lassú lefolyású játékok teremtő fantáziát mozgató hatásának hiánya.
Új folklór, natív webes magatartásformák megjelenése
A világháló számos olyan jelenséget hozott létre, amelyek alapvető emberi aktivitásokhoz köthetőek, de közvetlen előzményeik nem voltak, vagy nagy mértékben eltérőek. A hálózaton terjedő mémekben, vírusvideókban megjelenő kreativitás új népművészetként definiálható. A trollkodás, a kommentálás különböző irónikus vagy provokáló formái a streetart-tól az álhíroldalakig, hoax-terjesztésig az írásbeli és vizuális kommunikáció új, bevett eszközeivé válnak, hatással a "hagyományos" társadalmi, kulturális működésre. Virtuális identitásunk gyakran él külön életet, akár a személyiség integritását feszegető eltérésekkel.
Olvasmányok:
- Társadalmi hatások
- Vásárlás a weben
- Web és pénz
- Web és tanulás
2014. november 20., csütörtök
Mestereket szólító tanítványok
Eseményekből, évenként megrendezett konferenciákból hagyományt teremteni csak akkor érdemes, ha témáját, apropóját hosszú távon élteti a rendezők, résztvevők, előadók őszinte érdeklődése, ha valóban szükség van arra, hogy pont ők, pont ott, abban a témacsokorban gondolatokat cseréljenek. A hazai könyvtártudományi szféra talán legemelkedettebb, angolul foglamazott konferenciacímével - Masters of Library and Information Science - több év kihagyása után rendeztek harmadszor is egynapos konferenciát az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének hallgatói.2014. november 18., kedd
Üzlet és web
Összefoglaló - Hálózati ismeretek II.
AD - a hirdetés változó szerepeA web üzleti felhasználása a kezdetektől a kiadvány-jelleggel összefüggő reklámfelület kihasználására, értékesítésére épült. A Web 1.0 korszak jelképes lezárásának is tekinthető doktom-lufi kipukkanásával nyilvánvalóvá vált, hogy egyszerű hírdetési felületként, a dupla kattintásokra váró passzív, véletlenszerűen elhelyezett ("targetálatlan") reklámcsíkokkal nem sok vásárlóra tehetnek szert a weben. A Google keresésekből és webes tartalomelemzéséből épített adatbázisa lehetővé tette a célzott hirdetési formák sikeres bevezetését (Ad-sense, Ad-words). A hirdetések célzottságát biztosító felhasználói és tartalomfogyasztási adatbázisok felértékelődtek a közösségi hálózatok és általában, az interaktív web 2.0-ás alkalmazások elterjedésével (pl. Facebook).
Közösségi web - közösségi marketing - Long Tail
A közösségi háló megváltoztatta a kereskedés formáit, a hagyományos marketing, sokszorosítás, forgalmazás, terjesztés, szállítás minden területére hatással volt, s alapjaiban rengette meg mindazon területek piaci fölépítményét, melyek digitálisan is sokszorosítható termékekre (zene, könyv) épültek. A Long Tail modell iskolapéldájának tekinthető az Amazon sikere, amely nem csak a fizikai létező termékek forgalmazási forradalmát, de a mobil hálózatiság eszköztárát ésa digitális tartalmak (könyvek, zenék) szolgáltatási modelljeit is új mederbe terelte.
Startupok
A közönség figyelmének, adatszolgáltatásának és vásárlóerejének megszerzése - gyakorlatilag ugyan azt jelenti. Ezért fontos könyvtáros, gyűjteményszervezési szempontból is figyelni a közösségi alkalmazások fejlesztőinek újabb és újabb ötleteit. A startupok, a piaci réseket betöltő új szolgáltatások/alkalmazások gyakran elvetélt ötletek, de a nagy tőkeerejű vállalkozások is a friss startupokban rejlő lehetőségekre vadásznak, azok felvásárlásával bővítik szolgáltatásaikat. Gyakorlatilag közösségi tudásegyesítés zajlik ezen a téren is: nincs olyan profi fejlesztőcsapat, ami versenyezhetne a világ összes fejlesztője által napról napra bővített ötlettárral.
Sok országban felismerték a StartUp kultúra támogatásának fontosságát. San Fransisco és New York mellett fontos központ Berlin és Tel-Aviv. Magyarországon is léteznek "inkubátor" kezdeményezések, pl. a Kitchen Budapest (KiBu), amely segíti a kezdő vállalkozók munkáját. A StartUp fejlesztők jellemző találkozó-formája a MeetUp, ahol hasonló érdeklődésű szakemberek mutatják be ötleteiket, tartanak előadást, tapasztalatcserét.
Sharing-economy
A közösségi háló szerepe a kezdeményezések támogatásában, felkarolásában is egyre nő (kickstarter kampányok), s egyre jelentősebb a közösségi gazdaság szerepe (sharing economy), amely olyan, a tartalomszolgáltatástól és virtualitástól távol eső területeken is változásokat indít el, mint pl. a személyfuvarozás (Uber), vagy a szálláshely kiadás (Airbnb, CouchSurfing, GuestToGuest).
Olvasnivalók:
- A hirdetés szerepe
- Üzlet és web
- Sharing economy (Közösségi gazdaság)
- Amazon
- Startupok
2014. november 10., hétfő
Mobil hálózatiság
Összefoglaló - Hálózati ismeretek II.
Napjaink legfontosabb hálózati jelensége a mobil eszközök integrálódása az internetes információs rendszerbe - egyben az információs rendszerek integrálódása életünk minden pillanatába, helyzetébe. A folyamat előzményei:1. a mobiltelefonok fejlődése, okosodása, miniszámítógéppé válása;
2. a drótnélküli adattovábbítás fejlődése (sávszélességnövekedés) és a wifi elterjedése;
3. a palmtop (tenyérgép) számítógépkategória fejlődése és átalakulása;
4. a netbook számítógépkategória megjelenése,
5. a táblagép és e-könyv olvasó eszközkategóriák megjelenése és sikere.
Laptop helyett netbook
a hordozható számítógépek tömeges elterjedését jelentő netbook piac kialakulásának oka részben a világgazdasági válság (a takarékosság jegyében az új gépet vásárlók jobban megfontolják, kell-e pl. másodgépnek egy teljesen felszerelt laptop, vagy csak netezésre használnák), másrészt a divathullám és figyelem, ami a harmadik világ megsegítése céljából Nicholas Negroponte által indított OLPC (One laptop per child) olcsó, hordozható laptop projekt nyomán alakult ki. Hátterében fontos azonban látnunk a webes, web 2.0-ás tartalmi gazdagodást, az interaktív, böngészőben végezhető műveletek sokasodását, melyek számos élet- és munkaterületen feleslegessé tették a számítógépre telepített komoly programok használatát.
Okostelefonok áttörése
A korai zsebgépek, tenyérgépek (palmtop), PDA-k (Personal Digital Assistant) miniszámítógépek (pl. a Psion), telefonnal kombinált miniszámítógépek (Handspring, Palm) korszka után az Apple 2007-es, érintőképernyős iPhone-ja hozta meg az igazi áttörést a zsebben hardozható mikroszámítógépek, az okostelefonok elterjedéséhez. Az Apple technológiai lépéselőnyét egyre csökkenő késéssel követve, a Samsung és az LG néhány év alatt átvette a mobiltelefongyártás addigi főszereplőitől a vezető szerepet - a Nokia, Ericsson, Motorola háttérbe szorult a kibontakozó okostelefon piacon. A saját operációsrendszerrel, bővíthető alkalmazáscsomagokkal testreszabható miniszámítógépek 2010-re uralkodóvá váltak a hagyományos mobiltelefonokkal szemben. Az operációsrendszerek harca egyre inkább áttevődött a mobil eszközöke, a Google ingyenes Android oprendszere 2008-tól vált az Apple iOS fő ellenfelévé, a telefongyártók a Nokia és az Apple kivételével gyakorlatilag az Android támogatóivá váltak. A Microsoft próbálkozásai, hogy a halódó PC üzletágról időben átmentse szoftver-üzletét a mobil eszközökre nem voltak túl sikeresek, még a Nokia felvásárlása ellenére is megkésettnek tűnt, bár a Windows 8-tól bevezetett, érintőképernyős készülékekre felkészített, csempés kezelőfelületű operációs rendszer lassanként elfogadottá válik és felhasználói köre terjed.
Táblagépek és e-könyv olvasók megjelenése
A válság enyhülésével és a technológia fejlődésével (érintőképernyő, mozgó alkatrész nélküli, flash tárolók a winchesterek helyett) az Apple-nek 2010-re sikerült elkészítenie az első valóban használható táblagépet is, s az iPad sikere nyomán a netbook láz helyett már táblagéplázról beszélhetünk. A hordozható gépek fejlődésének új fejezetét segített megnyitni az e-book olvasók párhuzamos megjelenése is, az Amazon Kindle 2007-től fokozatosan terjedő sikere az iPad jelentőségéhez hasonló hatású. Elemzők szerint az Apple és az Amazon titka hasonló: értékes tartalom (sikeres online áruház) és mobil (hordozható) hardware összekapcsolása. E piaci modell olyan szereplők előtérbe kerüléséhez is vezethetett, mint pl. a Barnes & Noble könyváruház, mely az Amazonhoz hasonlóan nyomott áron kínálta “saját márkás” Nook e-könyv olvasóit.
Mobil életmód
A mobil hálózatiság jelentős hatást gyakorolhat életmódunkra (neonomád=kávéházakban dolgozó, idejével szabadon gazdálkodó szakember), szoftver és eszközhasználatunkra (weben tárolt dokumentumok, sőt szoftverek) és az adatbiztonsági helyzetre is (irdatlan iramban nő az elhagyható, elveszthető apró gépek száma, melyek a BYOD - dolgozz saját gépen - trend következtében fontos/céges/magán adatokat egyaránt tárolnak).
A PC korszak vége - hordozható eszközök, felhőben tárolt felhasználói fájlok
Cloud computingnak általában az hálózatban kapcsolódó szerverek sokaságára bízott műveletvégzést, adattárolást nevezzük, de napjainkban általánosan a mobil hálózatiság kapcsán emlegetik, amikor a felhasználók a terjedelmes adatfájlokat, munkákat vagy akár teljes digitális “információ-életművüket” a "felhőben" tárolják, hogy bármikor hozzáférjenek különböző gépeikről. A mobil hálózatiság piacformáló jelentőségét mutatja, hogy minden fontos gyártó igyekszik innovatívan jelen lenni benne: a Google az Android mobil operációs rendszerrel, az Intel a netbookokba szánt kis fogyasztású Atom chipsettel, az Apple az iPhonera épülő szolgáltatás és programozófelülettel, az Opera a böngészője mobil változatával, stb.
Mobilitás, térbeliség, geolokáció és augmented reality
Fontos hátteret ad a mobil hálózatiságnak az eleinte csak fizetős szolgáltatások révén elérhető navigációs eszközökben, majd ingyenes térképszolgáltatásokban, fényképezőgépekben megjelenő geolokáció (az arra épülő berendezések és eljárások, szolgáltatások, pl augmented (vagy extended) azaz kiterjesztett valóság) elterjedése. A fizikai tér bevonása az információs szolgáltatásokba pl. QRCode-ok segítségével a könyvtári szféra számára is izgalmas lehetőség (lásd: MEK, PIM).
Hordozható és viselhető eszközök - ez a jövő?
Ha a hálózati kommunikáció, cloud alapú, mindenhonnét elérhető tartalmak és szolgáltatások hatékonyságát maximalizálni akarjuk, logikus irány a hardverek hordozhatóságának továbbfejlesztése, a testen viselhető, kezeket szabadon hagyó eszközök megjelenése. A Google Glass vagy annak folytatásaként piacra dobott készülékek sikere ma még kétséges, ám az okosórák és ékszerként vagy ruhakiegészítőként viselhető okoseszközök elterjedése szinte biztosra vehető, a sokáig pletyka-szinten mozgott iWatch várhatóan az egészségügyi szegmenst kapcsolja szenzoros megfigyelésünk révén mindennapjainkba.
Olvasmányok:
Mobil hálózatiság, mobil eszközök
Tablet PC - táblagép
Cloudcomputing
Hordozható (wearable) eszközök
2014. november 3., hétfő
Átalakuló média
Összefoglaló - Hálózati ismeretek II.
A hálózati interaktivitás kiteljesedésével a közösségi tartalommegosztás visszafordíthatatlan folyamatokat indított el.
A hagyományos, hierarchikus tartalomtermelő- és szolgáltató rendszerek válságát a zeneipartól az újságíráson át a könyvkiadás és könyvtári szolgáltatás területéig minden érintett érzékeli. Bár a szerzői jogi problémák kétségtelenül fontosak, az alkotói szerepkör változása mellett nem feledkezhetünk meg a közvetítők, szerkesztők, tudásrendező műhelyek szerepváltozásának vizsgálatáról sem. A szerkesztett tartalom atomizálásában élen járó zenei tartalomszolgáltatás példája bizonyítja, hogy az eligazodás, válogatás igénye kitermeli, újrateremti a tartalomszerkesztés kurrens formáit, melyben az információegységek (írások, képek, zene- és videótartalmak) szerkesztése:
- túlnyomórészt automatikusan, a felhasználókról gyűjtött (általuk szolgáltatott) információk alapján történik,
- kis részben pedig a felhasználók saját döntései (megosztás, lájkolás, címkézés, választás, ajánlás, on demand letöltés) alapján, melyek egyrészt végsőkig egyszerűsítettek, másrészt szintén beépülnek nyilvántartott preferenciáik közé, segítve az automatizált "szerkesztés" működését.
Reklám és felhasználói adatbázis - big data
Az új média mozgatórugója a felhasználókról gyűjtött adatbázis felismert értéke, hiszen ez teszi lehetővé az automatizált kiszolgálást csakúgy, mint az ingyenes (tehát népszerű) működés fenntartását reklámmal, piackutatásra eladható és felhasználható adathalmazokkal.
Újságírás
Az új média nem kedvez a professzionális szerkesztők által alkotott komplex információknak: a hagyományos újság, portál pozícióját a blogoszféra és a közösségi hálók információfolyama rengette meg.
Zene és videó
A zeneipar hierarchikus, sokszereplős rendszerét (producerek, tehetségkutatás, arculatteremtés, marketing, stúdiózás, kiadás, forgalmazás, koncertszervezés stb.) a streaming szolgáltatók rombolják, a szolgáltatott tartalommal csak, mint cimkézhető fájlok tömegével foglalkozva. A videószolgálttók hasonló leegyszerűsítéssel hozzák lépéskényszerbe a filmstúdiókat, forgalmazókat, TV-csatornákat.
TV
Maga a televízió még tartja magát jelentékeny szerepében - a nappali kiemelt pontján, hiszen egyszerre készülék - hardver - és választható tartalom, azaz professzionálisan szerkesztett műsorfolyamok sokasága. Átalakulása fokozatosabban, de megkezdődött (on-demand videotékák, videostreaming szolgáltatások elérése, a számítógép -játék és böngészőélmény közelítése a TV hagyományos funkcióihoz).
Képközpontú kommunikáció
Az információegységek atomizálódása a legvilágosabban a képi dokumentumok szerepváltozásain mérhető. A legkönyebben és leggyorsabban befogadható, mégis egyedi és gazdag tartalmat hordozó dokumentumtípus a web korábbi korszakaiban dinamizálta, felpörgette a közösségi webfelhasználás más területeit (közösségi fotótárak, közösségi hálók). Ma már egyenesen hatalomátvételnek tűnik a képközpontúság térhódítása a hálózati kommunikáció területén. A Facebook sikertörténetének végét legtöbben az egyszerű, mobilalkalmazásokban jól scrollozható információ-folyamot biztosító képmegosztó közösségi rendszerek és kommunikálási módok terjedésében látják.A hypertext vége?
A Ted Nelson (és mások) által megálmodott globálisan elérhető, linkelt szövegrendszer felváltotta volna a nyomtatást, sokszorosítást, talán feleslegessé is tette volna nemcsak a kiadókat, de a könyvtárakat, a sajtót, s látva a megvalósult web multimédia képességeit: a televíziót és mozit is. A valóság másként alakult: a webet csak addig hittük olvasásközpontúnak, amíg nem vált programozottá, gyorssá, dinamikussá. Sosem készültek sikeres hipertext regények, az olvasók nem akartak elágazó linkek között választani - az a játékok forgatókönyveiben működik csak. Napjainkra a hosszú, lineáris szövegeket e-book formájában halmozzuk föl, elzárva a webtől, akárcsak a polcon a könyveket. A webet elsősorban szórakoztató, testreszabott műsorfolyamként élvezzük, ismerőseink és kedvenc témáink rövid, informatív "adása" mentén olvasva a webet, abban magunk is részt véve.
Olvasmányok:
- A média átalakulása
- Advertisment - a hírdetés szerepéről
- Képdokumentumok szerepe, a képközpontú kommunikáció
- Zenei dokumentumok, zenei tartalomszolgáltatások
- A televízió szerepének átalakulása
- Streaming média
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
