A globális gazdasági és információs rendszer eltérő társadalmi fejlődésű területeket kapcsol homogén rendszerbe. Az ebből adódó feszültségek a webtartalmak megítélésében is megjelennek. Ide sorolhatjuk
- a világnézeti különbségek gobális megjelenését (Kína, arab országok, Osorszország stb.),
- a többségi társadalom számára eldogadhatatlan nézetek, vágyak megjelenésének tiltását (uszító eszmék, szexuális aberrációk),
- a szerzői jogok sértésének területi megoszlását (kalózkodás cenzúrázása - Oroszországban alig van jogtiszta szoftver - Amerikában életképesek a fizetős zeneáruházak),
- az egyes érdekcsoportok számára elfogadhatatlan kereskedelmi gyakorlatok, gazdasági térnyerés akadályozását (Google ellenes lépések az EU-ban),
- vagy az egyén korlátozását büntetésként, vagy etikai alapon (gyermekek számára cenzúrázott tartalmak, szerzői jogsértések büntetése).
A cenzúra internetes eszközei: technikai blokkolás (IP-tartományok, weboldalak elérhetőségének korlátozása); keresési találatok eltávolítása, (ahol a tettestársak a keresőprogramok - pl. Kínában a Google - működtetői, akik megoldják, hogy bizonyos tartalmakra lehetetlenség legyen rátalálni) jogszabályra hivatkozás (amikor a webhely üzemeltetőjét felszólítják az inkriminált tartalmak eltávolítására, egy adott jogszabályra hivatkozva szervereket foglalnak le, razziáznak), öncenzúra (a felhasználók - nem önszántukból ugyan – magukat korlátozzák). Napjainkra a közösségi hálózatok blokkolása a jellemző, elsősorban az arab országokban, oroszországban és Kínában, Észak-Koreában. Egyes országok saját, "biztonságos" internet kiépítését választják, vagy fontolgatják.
Az internet és a web semlegessége, a Net Neutrality annak alapvető feltétele, hogy közműként, alapvető kommunikációs médiumként gondoljunk napjaink legfontosabb, interaktív információforrására. Ahogy eredendő katonai felhasználása kapcsán, úgy mai szerepében is ellenállónak kell maradnia, organikus rendszerként ellensúlyoznia kell az eszmei, ideológiai, üzleti manipulálásokat, rongálásokat. Bár a webtartalmak megjelentetése szabad, egyes országok, egyes sokak által olvasott hírforrások jelentősen torzíthatják tömegek gondolkodását, világlátását, ha saját hatáskörükben manipulálnak, cenzúráznak.
Vannak természetesen olyan eszmék, webtartalmak (pl. gyermek pornográfia), melyek esetében szükségesnek érezzük a cenzúrát, s az adatbiztonság, szerzői jog, fájlcsere (lásd majd későbbi tételek) kapcsán is számtalan fontos védelmi intézkedés szükséges, mégis megoszlanak a vélemények arról, hogy ezeket kiknek kell megtennie, s egyáltalán: hol a határ a közérdeket védő cenzúra és a szabadságunkat korlátozó cenzúra között.
Ismert a sötétweb vagy deepweb, (nem összekeverendő a mélyweb azon értelmezésével, ami a keresők számára feltárhatatlan, de legális digitális tartalmakra vonatkozik) a törvényen és cenzúrán kívüli internetfelhasználás is, a bűnözéssel összefonódó kereskedelem és pornográfia hálózati létezése is. A depweb honlapjait és adatbázisait nem indexeli a Google, az átjárók, bejárati honlapo dinamikusan, speciális keresőkifejezések eredményeként generálódnak,s a deepweb titkosított, vagy regisztráció köteles honlapjai, adatbázisai, fájlcserélő rendszerei között kevés és védett link vezet, maga a mozgás, köztes adatforgalom is lassabb, mint a "clearnet" oldalai között.
A felülről hozott, törvények formájában életbe lépő szabályozás mindenkor a korlátozó cenzúra érzetét kelti. A 2011-ben előterjesztett, de 2012 elején az USA-ban elvetett PIPA (Protect Intellectual Property Act) és SOPA (Stop Online Piracy Act) törvények globális vitákat, tiltakozásokat gerjesztettek, s mind a tengerentúlon, mind az EU-ban napirenden maradtak a szigorítások tervei.
A globális cenzúra ellen újságírói-attitűddel közelítő ex-hacker Julian Assange 2006-tól hozta létre nagy viharokat kavaró Wikileaks oldalát, melyen a politikai érdekekből eltitkolt, de szerinte nyilvánosság elől nem eltitkolható, gyakran botrányos információkat szivárogtatott a világhálóra. Az oldal működését 2011-re gyakorlatilag ellehetetlenítették, az alapító 2012-óta Ecuador londoni nagykövetségén talált menedéket, az épületet nem hagyhatja el.
