A virtuális valóság hétköznapivá válása annyira szokatlan és gyorsan kialakult helyzet, hogy nehezen hasonlítható bármilyen, az emberiség történetében korábban megélt szituációhoz, állapothoz. A tenyér-képernyőkbe horgadó arcok sora a közlekedési eszközökön, a tudás és hitelesség minden szintjének megkérdőjelezése, az áltudományos, vagy kifejezetten káros elképzelések megállíthatatlan terjedése sötét, disztópiába illő világot idéz. S talán nem is baj, ha biztató jelek, oázisként megtapasztalható rétegigények helyett olykor józanul, e hétköznapi, aggasztó élményeinket extrapoláljuk: munka előtt, után (és közben), magunkra fordítható pillanatainkért jól érzékelhető verseny zajlik, szemlélődés helyett kitölti figyelmünket a virtuális valóság. Telefonon játszunk, véget nem érő, képközpontú posztsorokat görgetünk, gyors üzeneteinket ezen közben váltjuk, legfőbb kompetenciánk a multitask lett. Az összefüggő szabadidő és a munkaidő között akkora a kontraszt, hogy radikálisan kiszakadva, az élményeket túladagolva igyekszünk utóbbit megélni, eltölteni. Mintha egy sötét, közösségi terektől, intézményektől mentes, végletekig optimalizált iparvárosban töltenénk hétköznapjainkat, melyből úgy kell elrugaszkodni, elutazni a jó levegőért, fényért. Elmélyült tájékozódáshoz, olvasáshoz se fény, se idő: a hírek politikáról, kultúráról, életmódról félreértelmezhetőek, torzultak, mint a sötétben fülbe súgott pletykák a futószalag mellett, munka közben. Lídszöveg, sőt click-bait-címsor rövidségben, véleménybuborékokba szerkesztődve terjednek a külvilágról töredékes képet eszkábáló tudósítások, s váltják ki kurta, sommás reakcióinkat: többre nincs időnk. A könyvtárba járásnak, mint minden más utánajárásnak, ügyintézésnek az applikációk, adatbázisok használata feleltethető meg.
Erény, már-már extra-kompetencia, ha valaki képes a közösségi média és játékok falain kívül is boldogulni, “hagyományos” weboldalakat böngészni, saját rétegérdeklődésén túllépni. Ügyességnek számít, ha időveszteség nélkül, két üzenetváltás között intézkedik, ha mobileszközről, az utcáról meg tudja venni vonatjegyét, leadja adóbevallását, vagy rákeres egy könyvtári adatbázisban egy kérdéses névre, eseményre. Az okos telefonok testre szabása, telepített alkalmazásokkal továbbokosítása, az okos háztartások beállítása jövőbe rohanó korunkban a sokoldalúság olyan fokmérője, mint korábban az ezermesterség volt. A hatékonyság ilyetén növelésével látszólag időt takarítunk meg, azonban a valóságban inkább piacot, teret nyitunk az időnkért versengő szolgáltatásoknak és - ahogy az állandó elérhetőségünkkel - a munkáltatók által ránk mérhető újabb feladatoknak.
