A következő címkéjű bejegyzések mutatása: conference. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: conference. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. november 24., szerda

A képmegosztás hőskora

Előadás a Magyar Tudomány Ünnepén, a VKKV5 konferencián - online - 2021. november 24.

Intézetünk tartalomszolgáltatási gyakorlóprojektjeiben olyan kis webgyűjtemények kialakítására vállalkozunk, amelyek a digitalizálástól a publikálásig egy-két félév alatt megvalósulhatnak. A sikerélmény mellett fontos, hogy hallgatóink élményszerűen átélve ismerjék meg a különböző munkafázisokat, az aprólékos, egységes szabályokat betartva végzett munka és a kreativitás értelmét, megtapasztalva a digitalizálás, adatfeldolgozás, kontextus-teremtés, háttérkutatás jelentőségét. A projekteket úgy választjuk meg, hogy témájuk tanulságos legyen és reflektáljon korunk fontos kérdéseire. Az előadás a legújabb, 2022 januárjában elkészülő webes gyűjtemény koncepcióját és megvalósítását mutatja be.

A hagyományos postai levelezés végóráit éljük. Gondos filológiai munkával összeállított levelezés-kiadások a mi korunkról már aligha szolgálnak izgalmas forrásként utódainknak. A csekkektől a csomagfeladásig, levelezéstől a gyors üzenetváltásig papíron maradó nyomok nélkül kommunikálunk, a leghatékonyabb üzenetté pedig a képmegosztás: helyzetünk, hangulatunk azonnali továbbítása vált. Mégis, a postai küldemények közül éppen a legősibb képmegosztási forma, a képeslapküldés túlélési esélyei tűnnek a legjobbnak, hiszen az utazások, köszöntések, ünnepek alkalmával betöltött szerepük több, mint egy évszázada változatlan.

2019. január 24., csütörtök

Tudományterületek határain


2017-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen saját központot  kapott a digitális bölcsészet. E központ működése talán első ízben a Valóságos könyvtár - könyvtári valóság konferencián vált széleskörben érzékelhetővé.

Ennek egyik oka formális: a Központnak a Könyvtár és Információtudományi Intézet ad helyet fizikai és szervezeti értelemben is. Másrészt, a könyvtártudomány és a digitális bölcsészet kapcsolata hagyományosan szoros: míg a könyvtárban és könyvtártudományi képzésben évtizedek óta természetes a számítógépes ismeretek oktatása, a HTML, CSS vagy az integrált munkafolyamatkezelő rendszerek használata és az adatbázisépítés, más bölcsészeti területeken a digitális technológiák használata esetlegesnek, marginálisnak tűnt az ELTE Bölcsészettudományi Karán is.
Hosszú évek teltek el abban a tudatban, hogy a Horváth Iván professzor vezette, úttörő, ám jóideje inaktív (és formálisan is megszűnt) Bölcsészinformatikai Önálló Program képviselte (elsősorban filológiai, textológiai megközelítéssel) a szervezett digitális bölcsészeti kutatást Karunkon.
Közben azonban nyelvészek, régészek, történészek, művészettörténészek is haladtak a korral, s alkalmaztak innovatív megoldásokat, építettek saját adatbázisokat, fejlesztettek izgalmas projekteket, s igyekeztek lépést tartani a saját látókörükbe eső technológiai fejlődéssel.
A könyvtártudományi képzés tehát, bár nem nevezi magát digitális bölcsészetnek, hagyományosan informatika közeli bölcsészkari képzésként adekvát, stabil bázisává vált a szerteágazó bölcsésztudományi kutatások összefogására hivatott Központ működésének. A VKKV előző, 2015-ös konferenciájára szervezett Gyűjteményi digitalizálási szekció  így 2017-ben már Digitális bölcsészeti szekció néven jelentkezett, s több olyan, könyvtártudományi szempontból érdekes témával járult a konferencia könyvtártudományi panorámájához, amelyeket az ELTE Digitális Bölcsészeti Központja választott és hívott meg.

Digitális bölcsészet a Valóságos könyvtár - könyvtári valóság III. konferencián. A teljes szekcióösszefoglaló tanulmány a 2018 végén megjelent konferenciakötetben jelent meg és olvasható:

Fodor János: Tudományterületek határain
https://doi.org/10.21862/vkkv2018.339
Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2018. Szerk. Kiszl Péter, Csík Tibor. Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2018. 339–344
URI: http://hdl.handle.net/10831/40281

2018. április 5., csütörtök

NWS 2018

Prezentációm a Networkshop 2018 konferencián Egerben, 2018. április 6.-án 11 órától.

Az érdeklődés hullámai
A könyvtáros szerepe az elérhetővé tétel és a példamutatás között

Könyvtáraink számára fontos lehetőséget kínál a közösségi média jelenlét, hogy gyűjteményük elérhetőségét, kutathatóságát növeljék. Az utóbbi évek kutatásai azonban világossá tették: a csatornákon való megjelenés, mint a könyvtár létének virtuális bizonyítéka, önmagában kevés. A hatékony közösségi média jelenlét komoly csapatmunkát, tervezést és előkészítést igényel. Nyilvánvaló, hogy a könyvtár számára az jelentené a valódi sikert, ha érzékelhetően emelkedne az általa közzé tett digitális tartalmak spontán olvasói megosztása, kommentelése és remixelése. De hol van a határ szakmai felelősségünk szempontjából a digitalizált online elérhetővé tétel és a létrehozott gyűjteményeink használatát példázó aktivitás között? 
Aktuális webprojektünk, mint esettanulmány alapján a példamutatás tervezhető, kivitelezhető stratgiáit mutatjuk be. Feltételezve, hogy napjaink könyvtárosai otthonosak a közösségi média világában, korántsem lehetetlen úgy előkészíteni egy online gyűjteményt, hogy munkánk ízelítőkkel, háttérinformációkkal hatékonyan teremtsen kedvet megosztásra, spontán terjesztésre és kutatásra a közösségi média olvasók széles körében.
Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet tartalomfejlesztési műhelyének webprojektjei 15 éve a könyvtáros-oktatás szerves részeként modellezik a hálózati közzététel elméleti és gakorlati kérdéseit. Értékes részgyűjtemények, virtuális kiállítások, tematikus kor- és helytörténeti fotósorozatok közreadása során az elérhetővé tétel és az olvasói igények viszonyát illetve a gyűjtemény és a könyvtár hálózati promóciójának lehetőségeit vizsgáljuk.
Az előadás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral és az ELTE BTK Digitális Bölcsészet Központjával együttműködésben fejlesztett Hullámfürdő záróra előtt című új projektünk tanulságaira hivatkozik.



2016. október 30., vasárnap

A tudományos digitalizálás példatára

Részletek "A tudományos digitalizálás példatára az egyetemi könyvtártudományi képzés tükrében" című szekciósszefoglalómból.

A tudományos felfedezések, eredmények történelmünket formáló hatására gondolva leginkább a kapcsolatok, összefüggések, az egymásra ható, inspiráló ötletek jutnak eszünkbe, s tán kevésbé a kutatással töltött idő, a tudománynak szentelt sorsok, s még kevésbé a dokumentumokban rögzített szakirodalom, a könyvtárak által biztosított alapzat, melyre minden kor kutatója, tudós elméje támaszkodott, amikor saját látásmódját kialakította, majd önálló véleményét megformálta.
     Amikor a jelen valóságos könyvtárára és könyvtári valóságára gondolunk, mintha csökkenne is a dokumentáltság jelentősége: a régmúlt tudás közvetítése, hozzáférhetővé tétele háttérbe kerül, s égetően friss feladatként a gondolatok, témák, motívumok összekapcsolódásának, szerveződésének, áramlásának leképezése, a hálózati kommunikáció igényeinek hatékony kielégítése és az automatizálás, a mesterséges intelligencia felhasználása kerül fókuszba. A háttérben, talán kevésbé látványosan, de változatlanul alapfeltétel marad az algoritmizálhatósághoz, gépi kiértékeléshez és intelligens forgalmazáshoz is nélkülözhetetlen digitális információtárak építése, a dokumentumok hozzáférhetővé tétele és rendezése.
     A Valóságos könyvtár – könyvtári valóság II. konferencia digitalizálási szekciója élő példatárát adta az élő, működő tudomány különböző szintjeihez szükséges szerepüket betöltő, magas szakmai színvonalú hazai digitalizálási és gyűjteményépítési projekteknek.
     Ha a konferencia-szekció közönségének gyors panorámaképet felvillantó előadássorozatot a könyvtártudományi kutatás és felsőoktatás szemszögéből áttekintve kiegészítjük intézeti oktatási programunk hátterével, hitelt érdemlően bizonyíthatjuk: a konferencián bemutatott részterületek a tudomány rétegzettségét, komplexitását illusztrálták, a valóságos könyvtárat mutatták és a XXI. századi könyvtári valóságból adtak ízelítőt.

2016. március 12., szombat

A tudomány könyvtári ünnepe

Szakma, egyetemi hallgatóság, kutatók és gyakorló szakemberek közös elvárása, hogy felsőoktatási műhelyeink a könyvtártudomány élő központjaiként működjenek, új kezdeményezések és tudományos összegzések gyújtópontjában. Az információtechnológiai változásokra nyitott szakemberek külföldi példákért, párhuzamos tapasztalatok megvitatásáért mind gyakrabban fordulnak a világháló kínálta lehetőségekhez, de a valóságos könyvárakkal fenntartott személyes kapcsolatot nem pótolja a hatásosan prezentált információk virtuális tára, s a könyvtári valóságtól a megosztások, kommentek közegében, a tapasztalatcsere közvetlensége hiányában könnyen elszakadhatunk.

  • Az itt közölt szöveg a Könyvtári Figyelőben megjelent beszámoló szerzői webváltozata.
    A tudomány könyvtári ünnepe. Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. konferencia az ELTÉn. = Könyvtári Figyelő, 62. évf. (2016) 1. sz.

2015. július 17., péntek

Könyvtári szereplehetőségek a közösségi médiában

Előadás Szolnokon, MKE Vándorgyűlés, Helyismereti szekció


Miért veszélytelen a helyismereti tudáskincs megosztása és miért kockázatosabb egy érdekes filozófiai, vagy filológiai tárgyú cikk beemelése online identitásunk szövetébe? Miért hordoz magában mindez izgalmas esélyt a könyvtárak számára? S hogyan függ össze az identitását ápoló-védő felhasználó motivációinak megértése az amerikai fiatalok autóvezetési szokásaival, nomeg a könyvtár  funkcióinak 21. századi változásaival?
Ilyen gondolatokkal álltam a  szolnoki könyvtárostalálkozó résztvevői elé a helyismereti szekcióban, Sándor Tibor (FSzEK, Budapest Gyűjtemény) meghívására.
Az általam látott szekcióban ígéretes kezdeményezést mutatott be előttem Dr. Toma Katalin, aki a Fővárosi Levéltár részéről vesz részt a nemzetközi Topothque kezdeményezésben, mely egy-egy területi egység -pl. falu, város kisebb régió- lakói számára biztosít közösségi platformot helytörténeti érdekességű dokumentumok (fotóik, videóik stb.) feltöltésére, rendezésére - közös, publikus tudáskincsük létrehozására.
Az osztrák verzió pl. már működik: http://www.topothek.at/
Utánam Moldován István következett, az online közösségek bevonásáról, a civic epistomologies kezdeményezésről. A kontextus tehát kellemes volt, ahogy a szolnoki környezet is (először jártam a városban).

2014. november 20., csütörtök

Mestereket szólító tanítványok

Eseményekből, évenként megrendezett konferenciákból hagyományt teremteni csak akkor érdemes, ha témáját, apropóját hosszú távon élteti a rendezők, résztvevők, előadók őszinte érdeklődése, ha valóban szükség van arra, hogy pont ők, pont ott, abban a témacsokorban gondolatokat cseréljenek. A hazai könyvtártudományi szféra talán legemelkedettebb, angolul foglamazott konferenciacímével - Masters of Library and Information Science - több év kihagyása után rendeztek harmadszor is egynapos konferenciát az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének hallgatói.

2014. május 6., kedd

MLS 3. konferencia

A Bölcsész Napok eseményei között ismét megrendezték hallgatóink az MLS konferenciát. A digitalizálási szekcióban a könyvtárak (tudásárak, memóriaintézmények) szerepkereséséről beszéltem a közösségi médiában. Amint a mellékelt prezentációból látható, az év elején kidolgozott mémes előadást bővítettem az időközben lezárt közösségi háló kutatásunk eredményeivel (melyek részletes elemzése reményeink szerint a TMT nyárvégi számában jelenhet meg).

2014. április 25., péntek

Networkshop 2014.


A nagy hagyományú, NIIF szervezte informatkai-könyvtárügyi konferenciasorozat idei eseményeinek a Pécsi Tudományegyetem futurisztikus Szentágothai János Kutatóközpontja adott otthon április 23-tól 25-ig.

A több teremben, közel négyszáz résztvevővel két és fél napon keresztül zajló előadások, workshopok felölelték tudományterületünk szinte valamennyi, kapcsolódó érdeklődési területét (tartalomszolgáltatás, jogi, etikai kérdések, felsőoktatás, adathálózati technológiák, hálózati biztonság, alkalmazásfejlesztés) konkrét könyvtári projekt-bemutatóktól olyan speciális jelenségek föltárásáig, mint a "bitcoin", vagy a "DNS cover".

2014. február 1., szombat

A mémgyár, meg a könyvtár

A 2014. február 1-jén (szombaton), a Lágymányosi Campuson tartott ELTEfeszten A mémgyár meg a könyvtár címmel tartottam előadást. Ha napjaink legsikeresebben "kommunikálódó" információ-egysége a webes mém, akkor érdemes megvizsgálni viszonyunkat a közösségi webhez a mémek működési mechanizmusával összehasonlítva. Mit tudunk elérni a sikerpiramisban, melynek csúcsán a mémek állnak? Milyen következményekkel jár, ha a könyvtárak, tudástárak, memóriaintézmények az új médiában elérhető sikerért kűzdenek? Van-e értelme, van e valós esélyünk?

2013. május 31., péntek

Az életműkiadás bemutatója után

A félév lezárásaként megtartottuk a Fodor András hálózati életműkiadás bemutatóját, a projekt első tíz évének összefoglalóját az Egyetemi Könyvtárban.
Mindenkinek köszönöm az érdeklődést, sokan eljöttek 5-10 évvel ezelőtt naplót, képet feldolgozó hallgatóim közül is - sajnálom, hogy kevés közvetlen szóra volt mód, de öröm volt látni minden ismerős arcot.
Közzétettem az előadások videofelvételeit, innen is elérhetőek. Bemutatóm legfőbb fogyatékosságának a vetítési problémákat éreztem, nem gondoltam rá, hogy a gyönyörű teremben ennyire világos lesz, tanulság ez nekem is, s mindenkinek, aki előadásra készülve vetítendő slideokat farag otthoni gépén, ideális fényviszonyokkal számolva (azaz mostoha fényviszonyokkal nem számolva). A videováltozatban igyekeztem ezeket a problémákat orvosolni: minden vetített tartalmat beúsztattam a képbe, sőt, olyan tartalmak is megjelennek benne, melyeket utólag éreztem odaillőnek (pl. amatőrfilm részlet, kötetborító). Az előadás hevében két, a slide-okon jelölt gondolat maradt ki:

2013. április 18., csütörtök

Az Új Média 6.0 konferenciáról

A hozzáférhetővé tételen túl. Tudástárak, mint az új média szerkesztőségei - címmel tartottam előadást előző hétvégén az edélyi Sapientia egyetemen. 
Egy konferencia akkor jó, ha új ötleteket, motíváló friss megközelítéseket ismerhetünk meg. Az Új Média e tekintetben igen kellemes élmény volt. A digitális identitásról, a közösségi hálókon kialakuló/kialakított profilunk következményeiről pl. sokat beszélünk mi is, de érdekes és már-már riasztó volt látni, milyen mélységekig és módszerességgel van mit kutathatni ezen a kérdéskörön belül (dr. Fehér Katalin, Budapest Business School). Tanulságosak voltak a közösségi web társadalmi következményeit taglaló felmérések és kutatások, pl. az utóbbi időkben fókuszba került "bullying" jelenségéről (dr. Anca Velicu, Romanian Academy), vagy a szexuális tematikájú üzenetek, viccek, fotók, ugratások hatásáról a középiskolás korosztályban (László Éva, Babes-Bólyai Egyetem). Könyvtáros-digitalizálós témakörben érdekes volt bepillanatani az erdélyi digitális könyvtárak és gyűjtemények aktuális problémáiba - a gyűjtemények megjelent, felelős vezetőinek neve mellett ajánlom mindenki figyelmébe a megadott linkeken elérhető gyűjteményeket is, tanulmányozásra.

2013. március 25., hétfő

Az irodalmi művek digitalizálásához és a digitális könyvkiadáshoz kapcsolódó szerzői jogi kérdésekről


Szakmai rendezvény az irodalmi művek digitalizálásához és
a digitális könyvkiadáshoz kapcsolódó szerzői jogi kérdésekről
– a Petőfi Irodalmi Múzeum Minden megvan címet viselő Ottlik Géza emlékkiállításához
kapcsolódva, amely 2013. március 25-től április 10-ig a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalában látogatható –

Időpont: 2013. április 9. kedd, 9.30 óra
Helyszín: 1054 Budapest, Garibaldi u. 2. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 210. terem

Kérjük Önöket, hogy részvételüket a kinga.zugh@hipo.gov.hu email címen, 2013. április 3-ig bezárólag jelezni szíveskedjenek.

Program:

2009. szeptember 24., csütörtök

Hol tartunk és miről beszélhetünk ma?

A közösségi alkalmazások mindennapossá válását éljük, ahogy 10 éve az 1.0-ás web expanzióját. A hipertext oldalakkal akkor egy bárki által -minimális "nyelvtanulással"- elsajátítható, globális és univerzális publikációs lehetőséget kaptunk. Ma -minimális eszközhasználati jártasság elsajátítása árán- előregyártott tartalomszolgáltató rendszereket kapunk.

Mi a különbség?
Látszólag csak az információtechnológiai fejlődés: a web mindennapossá válása áttekinthetetlen információmennyiséget eredményezett. Automatizálhatóság nélkül belefulladunk. Az automatizálhatósághoz adatbázis alapú rendszerek, rss feedeket (hírfolyamokat) generáló, valós idejű publikálás, címkézési és kollaborálási rendszerek kellenek, hogy a közzétett tudás, választások, vélemények automatikusan rendezhető adatbázisokba kerüljenek - a szétszórt, nehezen feltárható weblapok helyett.