2015. március 25., szerda

Vendégelőadó: Fecz Ágnes - Magyar Elektronikus Könyvtár

A tartalomszolgáltatási mesterkurzus vendége ma Fecz Ágnes volt. Ágnes 2011 tavaszán végezte a kurzust, akkor a Cervantes Intézet könyvárának honlapját elemezte, órai feladatként. Ma a saját munkája révén is gyarapodó Magyar Elektronikus Könyvtárról tartott másfél órát is meghaladó, érzelmektől sem mentes bemutatót.

A MEK-ről nem lehet beszélni története nélkül, a magyar internetezés korai korszakának egyik legszebb, "alulról jövő" kezdeményezéseként a mai napig központi szerepet betöltő  Drótos László és Moldován István szerepét is megismerhettük Ágnes friss tapasztalatai alapján. S nem lehet a MEK-ről pusztán az OSZK fontos szolgáltatásaként beszélni, hiszen a nagy hagyományú műhely jelenét is csak úgy lehet megérteni, ha az évek során kiforrott eljárások, szokások, munkamegosztások kontextusába helyezzük. Ágnes nem hallgatta el a nehézségeket sem, a forráshiány, a vállalt küldetés gyakran lehetőségeiken túlmutató léptéke gyakran jelent nehezen feloldható problémákat.

A kiadókkal, szerzőkkel, örökösökkel és egyéb jogtulajdonosokkal sehol nem gyűlt föl annyi tanulságos tapasztalatanyag a hazai digitális tartalom vonatkozásában, mint az  OSZK E-könyvtári Szolgáltatások Osztályán, s Ágnes elmondása alapján valóban izgalmas, s gyakran nehéz Moldován István és munkatársai szerepköre.

Ágnes nem tagadta, érzelmileg is kötődik felnőtt fejjel megtalált második otthonához, munkahelyéhez. Bár léteznek jobban fizető, sok szempontból ideálisabb állások, a pályakezdés előtt álló hallgatóságunk figyelmébe őszinte szavakkal ajánlotta nemzeti könyvtárunkat, s benne az E-könyvtári Szolgáltatások Osztályát.

Ágnes a MEK munkatársai között (2015 március).



2015. március 25.

CMS

Hálózati ismeretek I. - témaösszefoglaló

A CMS-ek (Content Management System) általánosságban mindazok a szerver-oldali adatbázisra (pl. SQL) és adatbáziskezelő nyelvre (pl.: PHP) épített webalkalmazások, amelyek HTML kód szerkesztése nélkül, előre definiált sémákban (template) és oldal-strukturában teszik lehetővé a tartalmi egységek publikálását, a köztük lévő linkek automatikus frissítését.


Megjelenésük a "sima" html weboldal-publikálással párhuzamban, már a web kialakulásának kezdetétől, azaz a '90-es évek elejétől fokozatosan, de alapjaiban formálta át a "read-only" webet:

  • a hálózati interaktivitás központjaiként előbb a tartalomipart kiszolgáló alkalmazásuk, 
  • majd a 90-es évek közepétől vendégkönyvek, fórummotorok szerepkörében az interakciót lehetővé tévő formáik,
  • s a 2000-es évektől ingyenes, nyílt forráskódú változataik elterjedése  

szolgálta a 2000-es évek közepére a "web 2.0", a dinamikus közösségi webtartalmak rendszerének kialakulását, a közösségi média megjelenését és kiteljesedését.

A CMS-ek generálta tartalomközpontú webszolgáltatások lehetővé tették nagy méretű tartalmi adatbázisok részletesen feltárt, kereshető közzétételét (pl. digitalizált könyvtári állományok) csakúgy, mint kollaboratív tartalmak publikálását (pl. Wikipédia), vagy RSS kapcsolati hálóra épülő infokommunikációs rendszerek kiépülését (blogoszféra).


  • CMS-ek a nyílt forráskódú wikik (pl. DokuWiki, Mediawiki - lásd Wikipedia), a blogok (WordPress - lásd Klog.hu), portálmotorok (pl. Joomla) vagy képgaléria-rendszerek csakúgy, mint a 
  • teljes egészében célra szabott, megrendelésre programozott rendszerek (pl. az Index portálmotorja), illetve a 
  • szolgáltatás részeként hostolt (tárolt) jellemzően egyszerűbb rendszerek pl. blogger, blog.hu. 

A könyvtári szférában sok nyílt forráskódú tartalomkezelőt használnak (pl. dSpace), de jellemzőbb a programozott, fizetett támogatással fenntartott rendszer (pl. Monguz - Qulto szolgáltatások)
Előnyük: kereshetőség és automatikusan koherens navigáció, "tetszőleges" funkcionalitás a programozott rendszereknél, de az ingyenes és hostolt megoldásoknál is pluginokkal bővíthetőség és széleskörű testreszabhatóság. Interaktivitás, kompatibilitás a webtechnológiai fejlődéssel, interoperábilitás lehetőségei pl:

  • kapcsolt rendszerekkel (pl könyvtári honlap és katalógus/IKK,)
  • más szolgáltatásokkal (mashupok, harvestelés, OpenAPI)
  • általuk generált RSS feed forgalmazási lehetősége, tartalmi egységeik megosztási lehetősége

Hátrányuk:
- előre programozottság az ingyenes és hosztolt rendszereknél (ez sokszor "egyen-honlapokat" eredményez),
- viszonylagos merevség még a megrendelésre programozottaknál is. Kreítivitás elválasztása a tartalom gazdáitól - komolyabb, vagy strukturális változások/bővítések általában újabb programozói munkát, azaz anyagi ráfordítást és egyeztetést igényelnek. A tartalom gazdái (pl,. könyvtárosok) és a programozók hatékony kommunikációja általában problémát jelent.

Az open source megoldások használata "professzionális" környezetben/célra (pl. könyvtárak honlapjai) jelentősen csökkenti a költségeket - hozzáértő "saját" rendszergazda, informatikus is képes lehet az online közösség tudására támaszkodva telepíteni, fejleszteni, modulokkal, pluginekkel bővíteni, frissíteni a rendszert.

2015. március 18., szerda

Vendégelőadó: Börzsönyi Nóra - Corvinus Könyvtár

Mai vendégünk Börzsönyi Nóra. Nóra a Corvinus Egyetem könyvtárában dolgozik, jelenleg a honlap tartalomfelelőse, ez a második beosztása munkahelyén, ahol diploma után dolgozni kezdett. Osztályvezetője Hoffmann Ádám, aki szintén nálunk végzett.
Nóra részletesen, kívülről-belülről bemutatta a jelenleg használt Drupal alapú honlapot, frissítési és fejlesztési terveikről, a mobilbarát verzió szükségességéről, s a moduláris CMS előnyeiről és testreszabhatóságának határairól is szólt.
A Joomla portálrendszert az intézmény igényei, a tartalomszolgáltatás egyedi súlypontjai szerint igyekeztek "belakni". A legfontosabb szolgáltatásokat a felhasználás statisztikáit figyelembe véve helyezték előtérbe, grafikus gombot kapott a repozitórium, a népszerű konzultációs és tanulószobafoglalás, melyhez saját fejlesztésű rendszert fejlesztettek, s külön "gyorsgomb" vezet a könyvtár által hozzáférhetővé tett adatbázisok listájához is.

Tanulságos volt a honlapfelelős-szerepkör hétköznapjairól, általános feladatairól megosztott tapasztalatait hallgatni, s az is kiderült, hogy a közösségi jelenlét (twitter és facebook) biztosítása bizony az ezzel foglalkozó munkatárs (aki ő) jelentős idejét kitölti, s eredményességéről, arányos hasznáról, bizony, ők sincsenek még meggyőződve. Nóra munkája és tapasztalatai is megyőző érveket szolgáltattak amellett, hogy a könyvtárak, s főleg a felsőoktatási könyvtárak hálózati jelenléte átalakulóban van, szerencsés intézmény az, ahol hozzá hasonlóan aktív, rugalmas munkatársak állnak készen e változások követésére.

A Corvinus Könyvtár honlapja: http://www.lib.uni-corvinus.hu/


2015-03-18

2015. március 17., kedd

Web 2.0


Témaösszefoglaló - Hálózati ismeretek I.

2004-ben Tim O'Reilly nevezte így elsőként a web fejlődésének új szakaszát.

A verzióugrás alapja: webtechnológiai változások
Technológiai szempontból az adatbázis alapú (CMS-ekre épülő) webfelületek felhasználóközpontúvá válása és az interaktivitás teljeskörűvé válása jellemzi. Az olvasás helyére írás, tartalomformálás lép, az aktivitást a webfelületek GUI jellegű dinamizálása segíti - áthelyezhető, testrszabható elemek AJAX (aszinkron javascript és XML) révén.
A legfontosabb számítógépes programmá a webböngésző lép, melynek legfontosabb paramétere (az AJAX alkalmazások miatt) a javascript futtatási sebesség.

A Web 2.0 tartalomszolgáltatási hatása
Funkcionálisan a korábban is ismert webobjektumokat újabbak váltják fel: az interaktivitás klasszikus "svájcibicskáját", azaz a fórumokat három különböző irányban hagyják el a felhasználók: blogolni és/vagy kommentezni kezdenek; wikikben és más (pl. képmegosztók) tudásegyesítő rendszerekben építenek közös információtárakat; a fórumok közösségi élményét pedig kifejezetten erre kihegyezett, közösségi oldalakon találják meg.
A blogok, wikik és közösségi hálózatok hármasfogata gyakorlatilag leállítja az önálló, statikus honlapok html-kód szerkesztési ismeretet igénylő fejlődését.
Tartalmi szempontból a Web 2.0 a netfelhasználók által generált tartalom uralkodóvá válását hozza. A blogoszféra kialakulása a hagyományos hírellátás szerepét kérdőjelezi meg, a wikipédia a szakirodalom/általános műveltség letéteményesévé válik, a közösségi érdeklődés(-rétegek) befolyásolta video, zene, képtárak pedig a hagyományos és eletronikus média szerkesztett kép-zene szolgáltatásait (TV, rádió).

Mashup / remix
Az adatbázis alapú tartalomgenerálás/szolgáltatás lehetővé teszi a létrejött tartalmak keverését, mixelését, adatbázisok egymáshoz kötésével kialakíthatóak új/rétegérdeklődést kiszolgáló webszolgáltatások (mashup) = pl. a globális google térkép és egy rétegérdeklődést tükröző budapesti szórakozóhely-adatbázis összekötése, felhasználók által bővítése.

Startup, béta állapot
Az új web 2.0-ás szolgáltatáskezdemények (startup cégek) jellemzően tartalmilag üres honlapokat, applikációkat, szolgáltatási kereteket hoznak létre, tervezői csak egy új közösségi igényt, az aktivitás lehetőségét találják ki, vállalkozásuk sikerük azon áll vagy bukik, hogy valóban rákapnak-e a felhasználók, s megtöltik-e tartalommal, interakcióval, használni kezdik-e.

Web as a service
A mashup alkalmazás-keresztezések feltétele, hogy az új projekt készítői hozzáférhessenek a felhasználni kívánt szolgáltatás "motorjához". Ennek záloga az open API (Application Programming Interface), ami ugyancsak feltétele annak, hogy egy szolgáltatást mini-alkalmazásokkal, widget-ekkel bővíthessenek a felhasználó/programozók (lásd iWiw, Facebook).
Látványos példa a hálózati alkalmazások kombinálhatóságára az IFTTT (cikk róla az Indexen).


Social softwares
A Web 2.0-ás átalakulás során a blog-wiki-közösségi háló általános célú CMS-hármasa után számtalan olyan közösségi cél-alkalmazás jelent meg, melyek szándéka és üzleti stratégiája a felhasználók egy-egy konkrét aktivitásának lefedése.
Fontosabb alkalmazásterületek: közösségi hírajánló (Digg.com), közösségi feedolvasó (pl. Google Reader), közösségi ízlés mentén testreszabható szórakozás (LastFM webrádió), közösségi hálózati könyvjelzőgyűjtés (Diigo.com), böngészési startpage/kezdőoldal (Protopage, Netvibes).
Nagy részük pontosan megfeleltethető egy-egy számítógépre telepíthető szoftvertípusnak is, (az adatokat a számítógép helyett a “felhőben”, a szolgáltató szerverein tároljuk, az ingyenesség feltétele is ezek statisztikai felhasználhatósága pl. reklám célra) ezért "féltik" sokan a hagyományos szoftverpiacot (pl. a Microsoft jövőjét): irodai alkalmazások (szöveg, táblázat, prezentációszerkesztő) (lásd Zoho.com, vagy GoogleDocs, a magyar prezentációkészítő Prezi), képnézegetők/képmegosztók (Flickr), képszerkesztők (pl. Picnic, Fotor).



- O'Reilly - What is Web 2.0 - az eredeti cikk 2005-ből 

2015. március 11., szerda

Apple

Hálózati ismeretek I. - összefoglaló

Az Apple hanyatlásának (1985-1996) fő oka - tervezési problémák és Steve Jobs vezetői döntései mellett - a számítógéppiac robbanása, a gép és szoftver szétválaszthatóságának felismerése (Microsoft és IBM megállapodása - Bill Gates) volt. Ebben az évtizedben egyre szűkült az Apple számítógépeket használók köre, a drága, nagy teljesítményű készülékek tördelők, grafikai tervezők céleszközeivé váltak, a nagy személyi számítógép forradalmat az IBM PC-vel a Microsoft hajtotta végre.
Steve Jobs viszatérése után (1996) a cég újabbkori felemelkedésének oka pedig az innovatív, gyakran úttörő csúcstechnológia, divat, esztétikum és sznobizmus jól eltalált aránya az olcsóbb, szórakoztatóipari tömegtermékek piacán (mp3 lejátszó).
Az Apple stratégiájának jelentősége, hogy ragaszkodtak az eszközök tárgyként - ”dizájnolásához”, felismerve, hogy erre is maradt/lett/van/lesz igény. Fontosabb termékek: Lisa, iMac, MacMini, iPod (2001), iPhone (2007), iPad (2010). 

Apple és zenepiac
Az Apple viszonya a másolásvédelemhez, a zeneiparhoz: a sikeres iPodra építve az első sikeres webes zeneáruház (iTunes, 2003). Jelentősége, hogy modellértékű példát adott a digitális szellemi termékek értékesítési lehetőségére, a webes tartalom és fizikai termék kombinációjára. A másolásvédelemhez sokáig ragaszkodnak, 2008-ban eltörlik.

Apple és mobiltelefon piac
2010-re az Apple felforgatja a mobilpiacot, az iOS mobil operációs rendszerrel szemben álló gyártók a Google féle opensource Android rendszer függvényévé válnak (Motorola, SonyEricsson), elveszti vezető pozícióját a Nokia (a legfejlettebb készülékek piacán) s (legalábbis átmenetileg) elszürkülnek a márkák, “gyártói brandek” az iOS (iPhone, iPad) vagy androidos készülék választásának kérdése mellett.
Az Apple agresszív szabadalomháborúba bonyolódik a mobiltechonlógia minden fejlesztése terén, egyes országokban eléri a Samsung iPhone-ra veszélyes készülékének betiltását is.

Apple és a tablet
Az iPaddal az Apple az első sikeres táblagépgyártó, az e-book olvasókkal egyidőben megjelenő érintőképernyős táblagépek megtörik a netbookok népszerűségét.

Steve Jobs halála (2011) óta jelentős újdonságot (pl. a mindig várt Apple TV-t) nem tudtak bemutatni, az iPhone sikere azonban megjlenése óte töretlen, a felső-kategóriás okostelefon értékesítési eredményei a legjelentősebb gyártók közé emelte a céget annak ellenére, hogy 2013-ra az Androidos készülékek fejlődése és összesített piaci fölénye megkérdőjelezi az iPhone technológiai és trend-előnyének fenntarthatóságát.

Apple és a wearable termékek
2014-2015 során a hordozható, wearable eszközökre próbál betörni az Apple okosórája, az Apple Watch bemutatásával.

Microsoft

Hálózati ismeretek I. - összefoglaló

A Microsoft stratégiája: a home-computer-robbanás idején szoftver és hardver viszonyában felismerik, hogy a szoftver a lényeg. Megállapodás az IBM-mel a PC-re írt operációsrendszer gyártásáról = a szoftver, mint olcsón sokszorosítható, nélkülözhetetlen fizetős termék hatalmas hasznot hoz. E kialakult és erősen őrzött monopol helyzetet a Linux és nyílt forráskódú szoftverek terjedése sem töri meg. A felhasználók a 80-as évektől vegyes, változó minőségű gépeken használják ugyan azt a windowst, a szoftvercég nélkülözhetetlen közellenséggé válik, A kritikák dacára (számtalan gyártó eszközével kompatibilisnak kell lennie (driverek), így sosem lehet olyan stabil, mint pl. az ellenőrzöttebb hardveren futó Apple Mac OS. Fejlesztése központosított, ellentétben a közösségi fejlesztésű, bár így széttagoltabb, kevésbé közismert Linuxszal.) a siker az ezredfordulóig mégis töretlen.

Microsoft és Web
2005 után a MS helyzetére az első reális veszélyforrást a web előtérbe kerülése jelentette, hiszen a mindent böngészőn keresztül intéző felhasználó egyre kevésbé függ a telepített szoftverektől. A Microsoft rendkívüli fejlesztési kapacitása ellenére lemarad a natív hálózathasználatra épített cégek  (pl. Google) terepén. Korai hálózati szolgáltatások terén elért sikereit - Hotmail, MSN, Internet Explorer  - később sokáig képtelen megközelíteni.

Kudarcok a szoftvermonopóliumon túl:  
Zune mp3 lejátszó - mérsékelt sikerű hardver-konkurens az iPodnak. Kereső: több próbálkozás után talán a Bing sikeres konkurens a Googlenak. Irodai programcsomag: webes egyszerűsített változat  számos változatban, mérsékelt sikerrel.

Microsoft és a cloudcomputing
A felhő alkalmazások elterjedésével párhuzamosan a BYOD (bring your own device, azaz saját gép használata a munkahelyen) szemlélet elterjedése jelent újabb fenyegetést a windowsos vállalati gépparkok egyeduralmára. Lassul a windows-verziók frissítése, végsőkig ragaszkodnak a felhasználók az XP-hez, melynek támogatását végül 2014 tavaszán függeszti fel a cég. Az okos mobil eszközök előtérbe kerülése (táblagép, ultrabook) hozhatja el az asztali számítógép “alkonyát”. A MS a Windows 8 kialakításában, GUI-jában is reflektálni próbál a hardverek sokféleségére, az érintőképernyők elterjedésére. Engedékenyebb árpolitikával és minden eszközön használható, egységes operációs rendszerrel reagálnak a PC korszak alkonyára. Legújabb felhő alapú szolgáltatásai (OneDrive, online Office alkalmazások) fejlesztése és használhatósága jelzi, hogy komolyan dolgoznak a cég profiljának átalakításán.

Microsoft és kommunikáció
2011-ben a Microsoft megvette a legelterjedtebb VoIP (peer-to-peer IP telefon) szolgáltatást, a Skype-ot (melynek fejlesztői korábban a Kazaa fájlcsere rendszerrel váltak híressé).
Több sikertelen mobil operációs rendszer verzió után a Microsoft felvásárolja a Nokiát. Lumia márkanéven árult okostelefonjai felveszik a versenyt az androidos készülékekkel s alternatívát jelenthetnek az iPhone mellett, de átütő sikert a teljesebb integráció (windowsos készülékek között) ellenére sem érnek el.