A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tartalom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tartalom. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. november 26., kedd

70/90

Az archívum valósága és a múlt rekonstruálhatósága

VKKV4 - 2019-11-27.

Idén hetven éve indult hazánkban az egyetemi könyvtárosképzés intézményünkben, s idén kilencven éve született Fodor András Kossuth-díjas költő, könyvtáros. A két történet két ponton bizonyosan találkozik: Fodor András jelen volt a könyvtárosképzés indulásakor az első évfolyam hallgatójaként, s életműve fél évszázaddal később jelen van a jelen informatikus könyvtáros hallgatóinak életében, hiszen hálózati életműkiadása gyakorló projektként a képzési programjuk részévé vált. 
Az életműkiadás indulásáról és kiteljesedéséről beszámoltunk korábban, a könyvtárosképzés évfordulóját ünneplő konferencián illő és adekvát volna e két történet első összekapcsolódását bemutatni, munkánk vonatkozó eredményeiről is beszámolni. Ám ez korántsem egyszerű feladat.
Mennyire teljes és bejárható a fennmaradt dokumentumokban jelenlévő múlt, mennyire teljes egy archívum valósága? Növelhető-e utólag egy hetven éves kép felbontása? Van e jogunk felülbírálni a hajdani szerkesztési alapelveket, alkotói koncepciót? Pótolják-e a hiányokat a feltárt kapcsolódások, a hozzáadott információk, s milyen irányban bővítheti tudásunkat a digitális bölcsészet eszköztára? Az utókor tájékoztatásához nélkülözhetetlen hamisítás-e a narráció, a történetmondás? Pótolhatjuk-e azt a gyűjtemény prezentálásának más eszközeivel, csökkenthetjük-e a látószögek torzítását?
Az előadás kitér a hálózati életműkiadás korlátaira és lehetőségeire, tanulságként a múlt rekonstruálhatóságának határaira, s beszámol a hallgatók egymást követő nemzedékeinek közreműködésével készülő projekt jelenlegi célkitűzéseiről és perspektíváiról.


2018. július 5., csütörtök

Fodor András hálózati életműkiadás - frissítés 2018. nyár

Hosszú idő után frissült a Fodor András Hálózati életműkiadás a weben.
Az új, vizuális (fényképes-bélyegképes, mobilképernyőn is használható) címlap/alcímlaprendszer mellett jelentősen átalakult a tartalom adatszerkezete, a napló kivételével minden írásos Fodor András mű felhőtárhelyre került.

Újdonságok:
- időrendi kulcsszómutató, amelyből a művekhez, a betűrendi mutatóba és a kronológiai háttérgyűjtésekhez ("mindenapinapló") egyaránt eljuthatunk.
- a napló és az időrendi kulcsszómutató egyránt havi bontásban érhető el (korábban minden naplóbejegyzés külön dokumentum volt - ez azt is jelenti, hogy már csaknem minden hónapból feldolgoztunk legalább egy naplófeljegyzést)
- a kronológiai háttérgyűjtés majdnem minden hónapról olvasmányos össszefoglalóval bővült a világ eseményeiről

Tartalom:
A frissítés az elérhető dokumentumok mennyiségében is jelentős: csaknem duplájára nőtt a tartalom. A hálózati életműkiadás a nevek, műcímek, helyszínek, időpontok kapcsolatrendszerében tartalmaz jelenleg:
- 117 könyv adatait, borítóját és sok esetben tartalomjegyzékét, a művekben szereplő neveket, témákat.
- 1280 digitalizált, online olvasható esszét és verset.
- 814 naplóbejegyzést és hozzá kapcsolódó (mi történt aznap?) kronológiai gyűjtést
- 267 verskéziratot, sorról-sorra összekapcsolva a vers végleges (nyomtatásban megjelent) szövegváltozatával
- 195 fényképet, a szereplők neveit, időpontot, helyszínt
- 22 videót (keskenyfilmes amatőrfilm részletet)
- A FÉSZEk Klub Fodor András által szervezett 116 rendezvényét 1970-1995 között, szereplőivel.
- Fodor András filmnaplóját 1500+ megtekintett filmről 1975 és 1996 között (osztályzattal, rendezők nevével)
- A közreadott dokumentumokon belül összekapcsolódó kulcsszó-előfordulások száma jelenleg 35000.
A Hálózati életműkiadás, azaz az inaplo.hu/fodorandras könyvtár most kb. 1 GB adatot tartalmaz 671 mappában, 28297 fájlban.

A hibák javítása folyamatos, köszönjük, ha jelez egy-egy tévesen beazonosított személyt, időpontot, helyszínt.

2014. március 17., hétfő

Tartalomszolgáltatás-kutatás 2014 tavasz

Ebben a félévben az ősszel megkezdett egyéni tartalomszolgáltató webprojekteket folytatjuk és közös webfelületünkön, a kutatásiNapló 2014 tavaszi számában publikáljuk eredményeinket:

  • ízelítő "mutatvány"-cikket az általunk szolgáltatott tartalom legérdekesebb részleteiből 
  • végigvitt, letisztázott elemzésünket a tématerületről és lehetséges lefedéséről tartalomszolgáltatással - a két félév során bemutatott elméleti szempontrendszer szerint

(kötelező rovatképző címke a kutatásiNaplón publikáláskor: _tartalomszolgáltatás illetve _témaelemzés)

2013. október 1., kedd

Tartalomszolgáltatás- és elemzés 2013. ősz

A tartalomszolgáltatás-elemző kurzus célja kettős: "kicsiben", saját projekten kipróbálni a tartalom szerkesztését, publikálását, közvetítését szabadon választott témában - e téma webes megjelenését vizsgálva elemezni, hogyan kommunikálódik a téma, milyen változatait látjuk a témába vágó tartalomszolgáltatási gyakorlatnak, mit kíván(na) az adott téma, az arra nyitott vagy általa megszólítható befogadó közönség és mit tesz, vagy tehetne lehetővé a technológiai fejlődés, látunk-e felhasználható példákat más témában tartalmat szolgáltató projektekben. Milyen tanulságok vonhatóak le a megismert gyakorlatból saját mini-projektünkre a valóságban, s a valóságtól (technológiai és finanszírozási lehetőség, programozói háttér) elrugaszkodva? Milyen lenne az ideális tartalomszolgáltatás a választott téma-területen?

  projektek - elemzések | projekt-mappa

2013. május 3., péntek

Tartalomszolgáltatás- és elemzés 2013. tavasz

Tisztelt Hallgatók,
közzétettem a kutatás lezárásához írt szempontokat - a tartalomjegyzék-dokumentum utolsó, 7. pontjaként - megosztott drive-mappánkban. Kérem, hagyjanak időt maguknak, hogy a MEK-műveletek és a kéziratdigitalizálás mellett az elemzést is be tudják fejezni időben, a szempontrendszert átgondolva, saját tématerületükre vetítve, saját gondolataikat írásban megformálva.

A félév során kipróbált web 2.0-es szolgáltatásokról várom a rövid, írásos beszámolókat (az alkalmazás honlapjára vezető linket is tartalmazzon!) az ütemezést tartalmazó dokumentumba - emlékezzenek rá, hogy az elemzés 6. pontjához a közösen összegyűjtött alkalmazáspéldákból is ihletet kéne meríteni.
Jó munkát!
Áttekintő összefoglaló a negyedévesek felkészüléséhez.

2013. február 10., vasárnap

A szolgáltatás és a komplex tájékoztató rendszerek tervezési koncepciója

7.  A kutatás lezárásaként át kell gondolnunk, milyen következtetéseket vonhatunk le a téma és tartalomszolgáltatás kapcsolatrendszeréből, milyen igényeket különíthetünk el, mi formálja az optimális tájékoztatórendszer funkcionális kialakítását.

Kifejtés:

2013. február 9., szombat

A szolgáltatás a technológiai lehetőségek tükrében

6.  A webtechológia fejlődése érzékenyen reagál a felhasználói igények változására. A blogok, wikik, közösségi alkalmazások megjelenését visszavezethetjük a homogén felületet biztosító fórumok sajátos topiktartalmaira, az újabb startupok pedig visszavezethetőek a blogok, wikik, közöségi hálók hiányosságaira, a bennük még kiaknázatlan lehetőségekre.

Ha a tartalomkezelő alkalmazásokat fejlődésük kontextusában, a felhasználói igények szerint csoportosítva vizsgáljuk, fölülemelkedhetünk a technológiai/formai szempontokon, s könyebb mérlegelnünk felhasználásukat.

Kifejtés:

2013. február 8., péntek

A szolgáltatás a felhasználói aktivitások tükrében

5. A közösségi aktivitások mögött különböző egyéniségek, identitások sokasága rejlik különböző motívációkkal, felhasználó attitűdökkel. A hálózati tartalomszolgáltatások célközönségre szabásakor nem indulhatunk ki csak saját (szakmai) közegünkből, saját egyéniségünkből, megélt bönészési szokásainkból. Elkerülhetetlen a webes aktivitások mögött felderíthető egyéni attitűdök módszeres vizsgálata, rendszerezése és projektünkre vetítése, ha valóban a globális háló közönségéhez, vagy annak bármilyen - hús-vér emberekből álló - rétegéhez kívánunk szólni, eljutni terveinkkel.


Kifejtés:
Az adekvát tájékoztatási rendszerek tervezéséhez szükséges összetevők sorában az alábbiakban áttekintjük a felhasználók aktivitását meghatározó attitűdök jellemzőit.

2013. február 7., csütörtök

A szolgáltatás a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében


4. A webhasználat utóbbi évtizede során olyan általános igények alakultak ki, melyekhez minden tartalomszolgáltató projektnek alkalmazkodnia kell, ha célközönségét és szolgáltatásait, kialakítását mérlegeli.

A kialakult igények már szignifikánsan a hálózati közeg jellegzetességei, a nyomtatatott, vagy hagyományos elektronikus média működésére nem, vagy csak részben hatottak:

A. Az “értékpluralizmus”
B. A hálózati tudásélmény
C. A hálózati időélmény
D. A hálózati térélmény

Kifejtés

2013. február 6., szerda

A tartalom és téma viszonya


3. Ha a hálózati tartalomszolgáltatás által közétett tartalom elemzése során elkülönítjük, tipizáljuk a megjelenő információkat a téma és tartalom között közvetítő közreműködői szerepek (előállítók, birtoklók, szerkesztők, hozzáadók, reflektálók, ellenőrzők) szerint, megkapjuk a hálózati tartalomszolgáltatás téma-közvetítő profilját. Ezt a profilt mérhetjük a továbbiakban a hálózati közeg sajátosságaihoz és a felhasználói attitűdök rendszeréhez, s vetíthetjük a weben jelenleg létező tartalomszolgáltatásokra, vagy egy tervezett új projekt modelljére.

Kifejtés

2013. február 5., kedd

Viszony a hagyományos és hálózati tartalomszolgáltatás felépítményéhez


2.   Minden egyes, egyedi tartalomszolgáltató projekt rész-egész viszonya kimutatható a teljes tartalomszolgáltató rendszerrel.
Ez a viszony nem csupán formális (pl. egy újság része a nyomtatott sajtónak, egy blog része a blogoszférának), de a tartalom szempontjából is megvizsgálható: különböző tartalmakat különböző kommunikációs csatornákon, médiumokban szolgáltatnak, tehát minden tartalomra sajátos összetételű rendszeregész vetíthető.
Ha ennek a - tartalom szerint sajátos - teljes rendszernek a részeként vizsgáljuk, mit merít, mit zár ki belőle az egyedi projekt (célközönségének, lehetőségeinek, stb. függvényében), kiderül az is, hogy mi az önálló/organikus fejlesztés, s könnyebb lesz felmérni, mi az, ami szükséges az optimális hatékonysághoz, s mi az, ami ebből megvalósítható.

Kifejtés:

2013. február 4., hétfő

Mit értünk tartalom alatt?


1. Minden tartalomszolgáltatás megvizsgálható pusztán az általa szolgáltatott tartalom szerepe, társadalmi funkciója szerint

Tartalom? Tartalmas? Szolgáltatásra, közreadásra érdemes tartalom?
A hasznos/értékes/értelmes tartalomszolgáltatás = hasznos információt ad közre, örökít meg hozzáférhetően. De mi a haszon? Kié?
Nincs önmagában álló, objektív érték (asztalfiókba írni hiábavalóság), előbb vagy utóbb a közösség teszi értékké, mert hasznos számára.
De továbbra is kérdéses: miért, mire, miként?

Kifejtés: