2013. február 7., csütörtök

A szolgáltatás a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében


4. A webhasználat utóbbi évtizede során olyan általános igények alakultak ki, melyekhez minden tartalomszolgáltató projektnek alkalmazkodnia kell, ha célközönségét és szolgáltatásait, kialakítását mérlegeli.

A kialakult igények már szignifikánsan a hálózati közeg jellegzetességei, a nyomtatatott, vagy hagyományos elektronikus média működésére nem, vagy csak részben hatottak:

A. Az “értékpluralizmus”
B. A hálózati tudásélmény
C. A hálózati időélmény
D. A hálózati térélmény

Kifejtés


A. Az “értékpluralizmus”

Bármely területen tájékozódik a web-felhasználó, lokálisan érvényes, többé-kevésbé világosan érzékelhető értékrendekkel találkozik.
S viszont, bármilyen értékrendet követ, jó eséllyel megtalálja azt a közeget, melyben a legkisebb ellenállást tapasztalva otthon érzi magát. Kisebb-nagyobb gráfok szerveződnek hasonló értékrend alapján, fórum/blog/közösségi háló közösségeiben a felhasználóik megteremtik saját készítésű és böngészés közben talált webtartalmakból azt a virtuális rész teret, amelyben egymás közt kedvelt témáikról tudásuk gyarapodhat, értékrendjük kiteljesedhet és alátámasztást nyer, s ahol az esetleges támadásoktól azt meg is védhetik.
  • A web elég teret ad a legkülönbözőbb csoportosulásoknak, valódi konfrontációkra nincs komoly késztetés.
  • E hierarchiátlanság, rugalmasság, szabadság: látszólag káosz, ugyanakkor az egymás mellettiség lehetősége is.
  • Nincs direkt kényszer, iskolásmód kötelező érték-kánon, s a lokális értékrendeket megváltozatni erőszakkal nehéz is, értelmetlen is.

Látványos és motíváló lehet azonban a tematikus sokféleség, s a tudást, műveltséget fejleszteni nemcsak, hogy lehetséges, de jó esetben a felhasználónak igénye is van rá, avagy támad, látva az őt érdeklő témából/közösségből elágazó összefüggéseket, tapasztalva mások - az övétől eltérő - tudásszerkezetét.
Az észrevétlen tanulás, a spontán tájékozódás jó eséllyel átvezet rokon érdeklődési területekre, más értékrendek uralta virtuális rész terekbe.
A tartalomszolgáltatás egyik fontos feladata, hogy ezt a spontán - horizontális - tájékozódást segítse, közvetítő szerepet töltsön be saját témájához kapcsolható más témák felé, katalizálja értékrendi fennsőbbségtől mentesen és informatívan a művelődést. Kínáljon fel, linkeljen, hirdessen - saját területét kontextusba állító - rész-tereket, információ halmazokat és persze egyedi dokumentumokat is, függetlenül attól, ki, miért, hol hozta azokat létre.


B. A hálózati tudásélmény

Ha a közösségi hálókra támaszkodó web 2.0-ás kommunikációs rendszert az iskolai osztályközösséghez hasonlítjuk: itt is dominál a közösség tagjaitól tanulás (szocializálódás), felhasználjuk a hozott, öröklött tudást, de a tanároktól befolyása itt is kényes kérdés... a “tanárok” szerepét az “oktató” szerep kikerülésével, egyenrangú szereplőként kellene átvennie a szervezett tartalomszolgáltatásnak - világos, hogy ezt csak körültekintően, a hálózati sajátosságokra ügyelve lehet megkísérelni.

Tudás és tekintély
A tudás virtuális szerkezetének mellérendelő jellegéből következően - legyen szó bármilyen tématerületről -  széleskörű műveltség és az átfogó tudás csak alázattal használva, érdeklődéssel párosulva jelent rangot, érdemel elismerést, szimpátiát. A formális tekintélytisztelet –kényszerítőerő hiányában- mint tanár-diák viszony, öreg-fiatal, tapasztalt-tapasztalatlan a hálózaton kevéssé működőképes.

Dinamika a tudás átfedései és rétegei között
Hálózati interaktív tájékoztatás/tartalomszolgáltatás eleve csak olyan honlapokon, témákban életképes, melyek átfedésekre épülnek, olyan felhasználók/író/olvasók között, akik mind bírnak némi kompetenciával s elég háttértudással az új, másokat érdeklő információk rendszerbe juttatásához.
  • Szükséges tehát, hogy a résztvevők általános érdeklődése a téma iránt arányban álljon átlagos tudásszintjükkel.
  • S viszont, minél speciálisabb egy terület, annál kevesebbeket érdekel majd olyan szinten, hogy vállalják a tanulást, tájékozódást, a felzárkózást a befogadást biztosító ismeretalaphoz, illetve, hogy megérje hiányosságaikat, műveletlenségüket felvállalniuk az adott témában, akár pusztán az olvasás erejéig. A műveltség e szűkítő értelemben csoportképző tényező, azonban a kialakult csoporton kívül nincs jelentősége.
Fontos tehát, hogy egy tartalomszolgáltatás rétegezetten kínálja tartalma mélyebb szintjeit, fölkínálva az elmélyedés lehetőségét. Nem szabad mindent az ismeretlen látogatóra zudítani, lehetővé kell tenni
  • a felszínes, gyors tájékozódást,
  • a háttér megismerését,
  • a saját tudás hozzáfűzését és
  • a vitát egyaránt.

Dinamika a tudás felhalmozásának állapotai között
A web lényegi vonása az állandó jelenidejűség, frissülés, béta állapot.
Tipikusan rövid életű, változatlanságba dermedő lehet egy fórumtopik, blog, tematikus tartalomszolgáltatás,  ha a vitaindító/szerkesztő/létrehozó eleve „mindent tud” és közöl is témájáról. Ha az esetleges vitákban tudása lehengerlő, fellebbezhetetlen, gyakran már néhány hozzászólás után kiderül, hogy nem marad vitaképes partnere, vagy jobb esetben egy-kettő. A szűk szakmai viták egy speciális területen ilyenkor gyakran átkerülnek  személyes kapcsolatok szintjére, vagy levélben folytatják a párbeszédet, melybe amúgy sem tudna bekapcsolódni senki, mert nem érti, s ilyen mélységben nem is érdekli. A „nem mondhatom el senkinek” kényszere sok esetben az „elmondom hát mindenkinek” célszerű megoldására késztet, honlapok, statikus, összeszedett tudásközlések késztetője lehet az interakcióra alkalmatlan tudás. A virtuális párbeszéd ilyenkor megszakad, bár létrejöhet egy használható eszköz, amely segíthet az arra vetődők tájékozódásában.
A nyílt tudásbázisépítő projektek pontosan az ilyen, vitákon „túlcsorduló” tudás outputok összesítésére épülnek, lehetővé téve a későbbi, kompetens bővítők érkezésekor a téma további fejlesztését.


C. A hálózati időélmény

A párbeszéd örök
Megörökítve megmarad mindaz, ami mulandó volt korábban (párbeszéd, chat, esemény folyamatos jelenné válik honlapokon, fórumokon, blogokban).
- Kialakul egy "pár napos" jelen-tudat, ami azon belüli, azzal még érdemes foglalkozni, arra reagálni, ami régebbi, az elavult.
+ Csúsztatható párbeszéd: nem kell egyidőben jelen lennünk, időzónákon átívelő beszélgetést folytathatunk.

Változó állapotok - állandó jelenlét
Állandó élet van a hálón: valami mindig történik, frissül, áramlanak az új cikkek, bejegyzések, folyamatos a párbeszéd fórumokon, blogokon, közösségi hálón éjjel-nappal, valaki, aki ismerős, mindig jelen van (vö. hagyományos élet/aktivitásrend: munkahely -> barátok/család > alvás ritmusa).
- Nyomasztó tudat: lemaradás a kimaradás.
+ Optimális - harmonikus jelenlét: periodikusság, otthonos, ismétlődő helyzetek, második otthonosság (mint egy klub) kötődést kialakító erő.

Előtt és után: az idősíkok keveredése
+ egy esemény, hír, beszámoló olyan  gócpont lehet, melyhez előre, realtime és utólag lehet kapcsolódni kommunikációval, tartalommal.
- valós helyek, intézmények, művházak, tartalomszolgáltatók felelőssége volna biztosítani archíválással a tartalomgenerálás gócpontjainak megteremtését. Ez a feladat ma még ritkán tudatosul a tartalomszolgáltatókban.

Maradandó tűnékenység: a múlt elértéktelendése
- "15 perc hírnév" helyett: immár bármikor felidézhető a múlt, de elsősorban a jelen alhalmazaként: a múlt a weben töredékes, elavult, csökevényesebb, mint a jelen: a hagyományok értéktelenebbek, mint a naprakészség.
+ a lehetőség adott, az igény megformálódik: jelenné emelni a múltat, azaz egyenértékűvé tenni: retrohálók, nosztalgia: ideális volna erre a rétegződésre a web, de nincsenek eszközök, szabványok a rétegek kompabiltásához, ezért a jelenbe olvadáshoz vezet ez is. (egységes időkezelés kéne)

Kortörténet: a közös nevező igénye
+ archívumok, gyűjtemények egyre kézenfekvőbb lehetősége a visszatekintés, múltbéli pillanatok felidézése. Az elértéktelenedő, elmosódó múltbéli rétegzettség élménye különösen népszerűvé teszi a múltidéző kapcsolódás lehetőségét, a közös élmények felidézését.


D. A hálózati térélmény

Webdesign és közösségi tér
A jó webdesign a közösségi hálón kívül is képes otthonosságot teremteni, a látványos változásoknak a tartalmi újdonságokra kell irányítaniuk a figyelmet.
- az internettó/index szakítás történeti példája: ragaszkodás alakulhat ki egy virtuális "helyhez", válságot okozhat az URL változása, sőt, a design korszerűsítése is.
+ a felhasználói szokások elemzésével, a tér és a felhasználói aktivitások összehangolásával motiváló hatás érhető el (valóságban ugyanez a városszociológusok, urbanisták kihívása az élhetőbb települések kialakításakor)

Hálózati otthonteremtés
A korszerű webes felületek honlapkészítés helyett a saját tér létrehozását kínálják (profiloldal, adatbázis-testreszabás, hírforrások bekötése, kedvencek on-line elmentése).
+ feedolvasókon át a világ - nagyon hatékony tájékozódás a kialakult érdeklődési körben, de
- a hatékonyság mellékhatása: felszínesség és bezáródás az egyszer kialakított válogatásba.
- custom views: testreszabhatóság, Facebook fal kapcsolati háló szerint testreszabottsága = nincs közös élmény, mindenki mást lát, csak töredékes/feltételezett közös élményt ad a tartalom. Kérdés, "jó"-e ez?
- egyszerűség és komplexitás: a mobil eszközökön is élvezhető reszponzív vagy adaptív weboldal nem jelenti a tartalom szükségszerű leegyszerűsítését. A webtartalom mélységét, rétegzettségét a linkelt oldalrendszer és/vagy adatbázis biztosíthatja, függetlenül a navigálás és látvány egyszerűségétől.

Kulcslyukak és valósághoz kötés
A digitális adatrögzítő eszközökkel soha nem látott mennyiségű webrevihető anyag keletkezik a valóság lenyomataiból. Az eleinte főleg szöveges és scannelt fotós webtartalom mára teljesen megváltozott, mindenki fotózik, filmezik, "tévézik", webkamera, fotónapló, streamek teremtenek szoros és dinamikus kapcsolatot a valós helyszínek, látványok, emberi jelenetek és a web között.
- veszély: az összemosással olyan torz virtuális világ jön létre, amit mégis valósnak fogadunk el (Mátrix), jobban működik mint pl. a "sztárvilág" (ami szintén egyfajta virtuális valóság), mert részei és alkotói vagyunk, beleszólhatunk, mozoghatunk benne. Ezért nehéz észlelni aránytalanságait, valós jelentőségét és súlypontjait kívülről/felülről látni.
+ fontos kihívás: hogyan képezhető le a valóság hitelesen, nem torzítva? (Újságírói, tudósítói etika - dokumentarista, tudományos hitelesség!) Jegyzőkönyv, emlékek, video, fotó, interaktivitás, feedback: komplex modell örökíthető meg, a hiteles kép titka a komplexitás, az összetevők súlyozott aránya és funkciója a tartalomszolgáltatásban.

Valóságos tér - helytörténeti közös nevező
A történeti közös nevező másik megvalósítási lehetősége a helytörténeti tartalom és téma. A virtuális térben találkozó felhasználók örömmel osztják meg élményeiket azonos terekhez kapcsolódan, idézik fel vagy ismerik fel egy általuk ismert városrész, épület vagy helyszín dokumentált változásaiban saját élményeiket. Ez az igény - a kortörténeti visszatekintés mellett - a könyvtárak, helytörténeti gyűjtemények mellett minden olyan tartalomszolgáltatás fontos lehetősége, amely valós helyszínekhez köthető tartalmakat is közöl, gyűjt, archívál, s képes felidézni.


Feladat:

Olvassa el és gondolja át egyenként a négy jelenség leírását. Készülő tartalomszolgáltatása kapcsán mutassa be, hogyan számolhat az adott jelenséggel, reflektálhat az online közeg jellegzetességeire. Gondolja át és fogalmazza meg, miként lehetne a weben látott hasonló tématerületű projekteknél jobban építeni az adott jelenségre, látott-e példát kiemelkedően sikeres, vagy sikertelen szolgáltatásra e tekintetben, s vonja le a tanulságokat e példákból.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése