2014. december 4., csütörtök

A negyedik portré

Káprázat? Nem, ő áll a sarkon,
az egyetlen testvér, kit ismerek.
   Futunk egymás mellére és
karok, ropogva kulcsolt vállak
tengelye hintáztatja testünk
   a világ bódult zsivaja felett.
(Fodor András: Szilveszter)


2014 karácsonyára elkészült Fodor András összegyűjtött írásainak harmadik kötete, az Összegyűjtött esszék első része. A  Kulcsolt vállak tengelye [Példaképek, pályatársak] 100 esszét tartalmaz. Az írások többségét - korábbi megjelenéseik alapján -  az ELTE  BTK  Könyvtár- és Információtudományi Intézet hallgatói digitalizálták 2012-2013 között, a Fodor András hálózati életműkiadás projekt keretében. A szövegek véglegesítését, az anyag kiegészítését a hiányzó, folyóiratokban megjelent írásokkal, s a kötet sajtó alá rendezését 2014 nyarán fejeztem be.

Részlet az utószóból:

„Elindulhatna-e egy mai kis településről valaki biciklin városba bejáró gimnazista, akinek érzékenysége, olvasottsága révén kamaszkorában máris önálló szemlélete van a világról, ki mindenekelőtt költő akar lenni, úgy, mint Simon István?” – teszi föl a kérdést Fodor András egyik kései, eddig kötetben meg nem jelent esszéje bevezetéseként, de kérdését saját indulásával is példázhatná: a kortárs Simonhoz hasonlóan ő is kamaszkorától költőnek készült, vidékről Budapestre, világháborúból rendszerváltó korszakhatáron át, egy igazságtalan és konzervatív társadalomból felnőtté érve egy igazságosnak álcázott diktatúrán keresztül.
Számára, bár ha nehézségek, kényszerű elhallgatás, hullámvölgyek és a jó ügyekért küzdve szétforgácsolódó idő ellenében is, de megadatott, hogy élete utolsó napján is friss versek kéziratait hagyva asztalán, fél évszázadon keresztül vegyen részt költőként az irodalmi életben, hogy megélje az újabb rendszerváltozást, a negyven éven át őrzött-hordozott értékek teljes felszabadulását. Költészete, életműve hűen tanúskodik pályakezdése megismételhetetlen nemzedéki sajátosságairól. Az erőszakosan átformált világban biztonságát kereső, összetartozás bizonyságtételeire nyitott nemzedék tagjaként Fodor András is átérezte az örökség továbbvitelének közös terhét és felelősségét. József Attila halálhírét még szinte gyerekfejjel hallotta, de a kamaszkorában létezett, s vonzalmát a költészethez meghatározó irodalom, a Nyugat emlékei vagy a népi írók hatása még átjárja pályakezdésének évtizedeit is. A megszűnő irodalmi lapok, az ötvenes években elhallgattatott vagy épp csak megtűrt múlt felől Fodor induló, publikálni kezdő nemzedékének kellett hídként a jelenbe és napjaink felé kapcsolni a magyar irodalom folyamatosságát, fenntartani, új értékekkel telíteni a cenzúrázott irodalmi élet vérkeringését.

2014. december 3., szerda

Digitalizálás, web2.0 és könyvtárügy

Összefoglaló - Hálózati ismeretek 2.

A digitalizálás kezdetben tudásegyesítő összefogásként, lelkes könyvtárosok és olvasók összefogásával, házi szkenneléssel indult a Projekt Gutenbergben csakúgy, mint a MEK-ben. Napjainkban a Google vagy Amazon tömeges digitalizálási projktjeivel párhuzamban a szakmai módszeresség, magasabb minőség, feltárás és bibliográfiai pontosság lehet a könyvtári és nemzeti illetve pl. EU szintű digitalizálási munkák jelentősége.
Új fordulatot jelenthet az e-papír (energiát csak lapozáskor igénylő megjelenítő technológia) terjedése és az e-book olvasók (pl. Kindle) népszerűvé válása, melynek a táblagép hardverkategória elterjedése is lökést ad 2010-től. 2011-től az Amazon komoly szereplővé válik a hordozható eszközök piacán, az e-book olvasó mellett táblagépet is piacra dob tartalomszolgáltatási kapacitására alapozva.

Nemzetközi projektek
Project Gutenberg - 1971-óta a legelső elektronikus könyvtár (USA).
Google Books Library Project - a Google és számos könyvtár együttműködésében zajló digitalizálási munka (jelenleg 10 millió kötet szkennelésén vannak túl), melynek eredménye a Google Book Search (korábban: Google Print) szolgáltatás. Sok kritika éri a digitalizálás gépiességéért, a kiadói jogok megsértéséért és (főleg Franciaországból) a globális tudás anglicizálásának erősítése miatt. A Google által digitalizált könyvek 2014-től már a Google Play mobil áruházban is megvásárolhatóak.
Europeana (European Digital Library)- összeurópai digitális gyűjtemények hozzáférését összegző kezdeményezés. 2008 novemberében indult szerverösszeomlással és 2 milliós állománnyal, melynek fele francia nyelvű. Európai Könyvtár (The European Library) - a nemzeti könyvtárak közös online szolgáltatása.

Jelentősebb hazai webkönyvtár/gyűjtemény kezdeményezések:

  • MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár, OSZK), 
  • DIA (Digitális Irodalmi Akadémia - Neumann Ház, majd PIM), 
  • NDA (Nemzeti Digitális Adattár - metaadat és elérhetőség rendszerező szolgáltatás a MaNDA indulásáig), 
  • NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum), 
  • EPA (Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis - OSZK),  
  • DKA (OSZK-Digitális Képarchívum -  oktatási, tudományos, illetve kulturális szempontból értékes digitális dokumentumok összegyűjtése a webről, archiválása, katalogizálása és nyilvános szolgáltatása), 
  • MDK (Magyar Digitális Képkönyvtár - a könyvtárakban, gyűjteményekben őrzött, digitalizált képanyag összegyűjtése és szolgáltatása - OSZK), 
  • FSZEK-Budapest-képarchívum - A Budapest gyűjtemény szolgáltatása. 
  • 2011 nyarán a Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakulásával létrejött a MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet), amelynek legfontosabb feladata, hogy a magyar kultúrkincs valamennyi alkotását digitális formában rögzítse és egy központi felületen elérhetővé tegye. Kapcsolata és átfogó szerepének megvalósulása a korábbi archívumokhoz és metaadatszolgáltatásokhoz képest még kérdéses.
  • FORTEPAN - jelentős közösségi kezdeményezés fotógyűjtemények közzétételére.

Repozitóriumok
A 2010-es évektől a hazai digitális gyűjtemények egyre jelentősebb részét képezik a felsőoktatási intézményeken keletkező tudományos dokumentumok hozzáférését biztosító - többnyire a hely egyetemi könyvtár által gondozott - repozitóriumok. Példák:

Piaci digitalizálás
A hazai digitalizálás piaci főszereplőjeként az Arcanum Kft. számos ingyenesen elérhető, "közhasznú" digitalizálást is felvállal, ezzel részben saját referencia-portfólióját bővítve. 
  • ADT Arcanum Digitális Tudománytár
    Magyarország legnagyobb és folyamatosan bővülő digitális periodika adatbázisa, amely a teljesség igényével teszi hozzáférhetővé több száz hazai tudományos és szakfolyóirat, valamint heti- és napilap minden lapszámát. A több millió oldalas szövegállományban történő keresés, továbbá a több száz lap tartalomjegyzékének böngészése díjtalan, a dokumentumok megjelenítéséhez előfizetés szükséges.
  • Hungaricana
    A Hungaricana szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az adatbázis folyamatosan gazdagodó virtuális gyűjteményei a gyors ismeretszerzés mellett, a mélyebb feltáró kutatások követelményeinek is megfelelnek.
  • Mapire
    A honlap azzal a céllal jött létre, hogy a Habsburg Birodalom és utódállamainak történelmi térképeit, nagy térképsorozatait innovatív módon mutassa be. A folyamatosan bővülő gyűjtemény a nagy katonai felmérések mellett, kataszteri és várostérképeket is tartalmaz, amelyeket akár 3D-ben vagy egymással összehasonlítva is meg tudunk jeleníteni, miközben történeti síkon is tudunk településneveket keresni.

A könyvtár XXI. századi jövőképe
A könyvtárkép és könyváros feladatkör, funkcionalitás változásait jellemző fontosabb XXI. századi trendek:

  • Fenntartható könyvtár, zöld könyvtár
  • A könyvtár, mint közösségi tér
  • Nyílt hozzáférés (Open Access)
  • K2 - Library 2.0, aktivitás, jelenlét a közösségi weben 
  • Mobil hozzáférés és intelligens eszközök, geolokáció, Internet of Things fejlesztések felhasználása a gyűjtemények hozzáférhetővé tételében

Library 2.0
A Könyvtár 2.0 mozgalom a könyvtárak hálózati szolgáltatásainak korszerűsítését szorgalmazza. Céljai: a közösségi webszolgáltatások, blogok, üzenetküldők, hírcsatornák nyújtotta interaktvitás integrálása, a felhasználók bevonása mind a tervezési, mind a fejlesztési munkákba, nyílt forráskódú könyvtári szoftverekre épülő, folyamatosan frissülő és korszerűsödő infrastruktúra elfogadtatása a szakmával, a Long Tail jelenségek kiaknázása. A K2 támogatja a könyvtárak és könyves közösségi oldalak együttműködését és a közösségi címkézésre épülő katalogizálás beemelését a könyvtári szolgáltatásrendszerbe.
A K2 kezdeményezés legismeretebb eredménye a végzett hallgatóink által, a Könyvtári Intézettel fejlesztett Konyvtar.hu portálrendszer, melynek használata nem vált gyakorlttá a könyvtári szférában. Fontos, k2-es funkcionalitást célzó lehetőség a MaNDA koncepció mellett a könyvtárközi kölcsönzés digitalizált kiterjesztésére irányuló ELDORADO projekt, mely 2015-től on-demand digitalizálási szolgáltatásokat kínált volna egységes felületen a magyar könyvtári rendszer teljes állományából. A projekt egyaránt lehetővé tette volna az ingyenesen hozzáférhető és jogdíj fizetése mellett elérhető művek digitalizálást. (a projekt sajnos nem jutott túl a "béta állapoton")

A K2 kritikusainak legfontosabb érvei: a programozott, komoly projektek, portálak, rendszerek fentarthatósága és jövőbeni fejlesztése túlságosan függ a hosszútávú támogatástól és/vagy együttműködéstől, kollaborálási hajlandóságtól. A megbízhatatlan támogatottságú, béta állapotú ingyenes alkalmazásokra épülő házi megoldások viszont a készítő könyvtáros személyétől, lelkesedésétől függenek. Mindkét esetben sérülhet a könyvtárakról, mint hosszú távú, megbízható-szolgáltatásokról kialakult képzet, s kétséges, mennyi munkát, közpénzt fordíthatunk az így tárolt információk, rendszerek fejlesztésébe.

Olvasmányok
Hazai digitális gyűjtemények listája, elemzéseik
Digitalizálás
Könyvtárak, gyűjtemények


2014. december 2., kedd

E-book vita a Bölcsészkaron

Tartalmas beszélgetéshez, de vitához sem árt a közös nézetek nyugtázása. Az alapértékek egyöntetű elfogadása ugyanakkor unalmassá is tehet egy beszélgetést, redundánssá az ugyanazt cifrázó megszólalások sorát. Valljuk be: várhatunk-e könyves, könyvtáros körökben radikálisan ellentétes nézeteket egy e-olvasással foglalkozó rendezvényen? Aligha. 

A web elterjedéstől fogva előttünk lebegtek az olvasás alkonyáról szóló jóslatok: a televízió képernyőjét interaktív szórakozásra cserélő nemzedékek igényei győzedelmeskednek, a sávszélesség növekedésével az animált, zenés, mozgóképes tartalom dominanciája jön, s mellette majd fárasztó, szükséges-rossz kiegészítővé szürkül csak az írás. Hogyne figyelné kétkedő bizakodással a könyves-könyvtáros szakma, s az olvasás jelentőségéért aggódók mind, ahogy - látszólag váratlan fordulattal - olvasásra optimalizált eszközök terjednek, s formálják át "technológiailag naprakész" fiataljaink szokásait, foglalják el a szórakoztató-elektronikai áruházak polcait. Az e-könyv diadalmenete persze számtalan kérdést vet fel, hiába méregetjük rokonszenvvel a metrón már mindennapos látványként e-olvasójába mélyedő utast, nem tudhatjuk, mit olvas - támogat-e letöltéssel szerzőt, vásárlással fennmaradásáért küzdő könyvkiadót - használ-e könyvtárat, kinéz-e azért a Könyvhétre is, milyen példát mutat ismerőseinek, miben s mennyire számíthatunk rá az olvasás jövőjéért szurkolva. 
A reményteljes bizakodás mégis közös, a bizonytalanság torzító hatása pedig jól kezelhető alaphangot ad: a közös pontokat kereső könyves, könyvtáros szakemberektől egy beszélgetésen azt várják, hogy egymás gondolatait kiegészítve támpontokat nyújtsanak, felmutassák eltérő tapasztalataikban a trendeket s ha meg is fogalmazzák személyes kételyeiket, azokat a megoldási lehetőségek kontextusában értelmezzék. Dr. Kerekes Pál viszont, ki az e-könyv ismert kutatójaként is pártolja a vélemények, nézőpontok társítását, nem elégedett meg homogén vélemények összeszerkesztésével, amikor az E-könyv, e-olvasás szakmai nap beszélgetésének résztvevőit egy asztalhoz ültette. Vezető könyvtáros szakemberek (Dippold Péter, FSzEK; Káldos János, OSZK) és elektronikus kiadásban érintett lap- és könyvkiadók (Sándor Júlia, ELTE Eötvös Kiadó; Molnár József, PC World) mellett Békés Márton történészt ültette közénk, "e-book tagadó nézeteit" képviselni. 
A vita videófelvétele - teljes terjedelmében - elérhető, így az elhangzottak részletező ismertetése helyett annak tanulságait vizsgálom két szempontból.

2014. december 1., hétfő

Technológiai-társadalmi jövőkép

Hálózati ismeretek II. - témaösszefoglaló
Web 1 - Web 2 - Profilweb
A statikus weboldalak kiadvány-hálózatát felváltó interaktivitás (web 2.0) nem csak a kommunikáció és kollaborálás formáit változtatta meg, de lehetővé teszi olyan szolgáltatások megjelenését, amelyek a webet használó populáció aktivitásnak lenyomatait (kereséseik, véleménynyilvánításaik, kapcsolataik stb.) tároló-mérő adatbázisokra épülnek. A keresések, a tájékozódás és a reklám testreszabásán messze túlmutatóan épülhetnek komplex szolgáltatások a felhasználók személyiségére szabottan.

Szemantikus web és folkszonómia
A hálózat tartalmi elemeinek beazonosíthatósága a hipertext kezedeteitől fontos elvárás. A weboldalak metaadatolásától a szemantikus világháló koncepciójáig könyvtártudományi szempontból is létkérdés a leírhatóság, az automatizált felismerhetőség. A közösségi aktivitás munkába fogható szegmense a címkézés, véleményezés, mint folkszonómia (szemben a tudományos besorolással, taxonómiával).

Adatbányászat
A létrejött és létrehozható adatbázisok kiaknázásával, az adatbányászati módszerek mind szélesebb körű felhasználásával új szintre emelkedhet a keresés, a statisztikai, metrikus megismerés.

Hardverek: svájcibicska helyett hálózatba kötött tárgyak, környezet
A számítógépek otthonba illeszthetővé tétele, majd hordozhatóvá válását követően a kilencvenes évek végétől a miniatürizálás és "okosodás" jegyében a készülékfejlesztés egyértelmű trendje a "svájcibicska"-szerű, mindent tudó készülékek elterjedése volt. A sokfunkciós eszköz szimbóluma az immár hálózatra kötve, zsebben is folyamatosan és zavartalanul hordozható számítógép, azaz az okostelefon. De otthoni médialejátszóink is egyre komplexebb tudásúak, kezdik egyesíteni egy eszközbe mindazt, amit otthonunkban hallgatni, nézni szeretnénk. A kivételt gyakorlatilag az e-book olvasók jelentik, ez az egy technológia (e-papír) tudott különálló termékcsaládot fenntartva teret hódítani.

Internet of Things (IoT)
A fejlődés iránya a "dolgok internete" hétköznapivá válásával a továbbiakban feltehetően megváltozik. A különböző célokra különböző, ideális, ergonómiailag is célra tervezett, vagy divatcikként egyedített eszközök terjedhetnek el, hordozható és otthonunkban elhelyezett, netán beépített hardwerek, melyek azonban, immár szervesen együttműködnek, a hálózati szolgáltatások és profilweb lehetőségeit kihasználva: "intelligensek".
Hosszabb távon így ismét megerősödhet az olvasásra, mozgókép nézésre, zenehallgatásra, otthon és útközben végzett kreatív munkára, kommunikációra, tájékozódásra optimalizált eszközök különállása, elválása a mobiltelefontól.

Olvasmányok:
Profilweb
Search
Szemantikus web, folkszonómia
Wearable devices
Future