2007. november 19., hétfő

Library 2.0 - A hatékonyság háttere és mellékhatásai

Fodor János PhD
Új kommunikációs lehetőségek a könyvtárakban
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár svéd-magyar szakmai konferenciája
2007. november 19.

Közösségekről, kötődéseiket, tájékozódási pontjaikat a hálózati közegben kereső felhasználókról beszélünk az Internetről szólva.

Virtuális élettér, identitások, identitáslopások.
A megvalósult identitáslopások száma az év közepére megközelítette a havi 30 000-et, az adathalász levelek száma naponta 10 milliós nagyságrendű. Ha ez a virtuális élettér egy információközvetítő infrastruktúra, s a könyvtár egy információ közvetítő intézmény, mi lehet egy hagyományos célitézmény adekvát szerepe a vele azonos célra szerveződött, s globális közeggé hatalmasodott infrastruktúrában?

2007. november 10., szombat

Az Archívum identitása – az identitás Archívuma

Fodor János PhD
TÖRTÉNELEM ÉS ÖNAZONOSSÁG - Konferencia
Német-Magyar Filozófiai Társaság, Budapest, 2007

A hálózati közegben identitását kereső, kötődéseit alakító, vagy épp vonzások és elköteleződések rabjává váló felhasználó két alapélménye az azonnaliság és az archíváltság. A webtartalom folyamatos bővülésének forrásai, fórumbeszélgetések, blogbejegyzések, adatbázisba kerülő digitalizált tartalmak megjelenései és a közöttük szövődő, egyre összetettebbé váló kapcsolatrendszer élettelivé és jelenidejűvé teszik a virtuális közeget, miközben végtelen tudásarchívumot generálnak. Viszonyulási mozgásterünk e tudásarchívumhoz a technológiai fejlődés függvényében változóban van – s nem feltétlenül jó irányban.
Amióta az emberi tudást archíváljuk, a tudástár (tipikusan "könyvtár") a művelt emberek identitását meghatározó motívumává vált - évszázadokon át, a főúri könyvtáraktól napjaink házikönyvtáraiig.
A könyvtár, mint tudásarchívum, viselte gyűjtője személyiségének lenyomatát s meghatározó lehetett birtoklója identitástudatában. Magánkönyvtárként akár név szerint azonosíthatóan, de közkönyvtárként is, összeállítása a feltételezett művelt, vagy tudós szakember értékrendjét, az "általános műveltség" kívánalmait tükrözte, s mint hely és fogalom, mindenkori fontos élményévé vált az ezzel azonosuló, a műveltséget vagy tudományt identitása részeként megélő embereknek.
A könyv-objektumok halmazát az összerendező rálátás, birtoklás illúziója fogta össze tudás archívummá.

2007. május 29., kedd

Domokos Áron: A POPULÁRIS EZOTÉRIA ÉS AZ OLVASÁS PIACA

Doktori disszertáció bírálata, 2007 
Doktori értekezés témájául alighanem praktikusabb szűkebb, speciális részproblémát választani, melynek megoldása egy adott tudományterület addigi eredményeire egyértelműen épül, megközelítésén, feldolgozásának módszerén könnyen mérhető a jelölt tudományos felkészültsége. A Könyvtártudományi Doktori Program keretében védésre beterjesztett disszertációkban mégis, elkerülhetetlenül gyakran találkozunk interdiszciplináris tárgyalásmódokkal, elemzésekkel. Az információs társadalom tájékozódási és tájékoztatási kérdései, az olvasói szokások változásai csakúgy, mint a hálózati archívumépítés vagy szövegkiadás - hatékonyan csak összetett, tudományközi módszerekkel vizsgálható, az új és korszerű megoldások fejlesztéséhez széleskörű ismeretekre van szükség.
     Domokos Áron disszertációjában korunk műveltségszerkezetének egyik legjellemzőbb vonását választotta vizsgálata tárgyául. Vállalkozása bátor, sőt már-már vakmerő, hiszen olyan összetett jelenség könyvtártudományi feltárására vállalkozott, melynek részterületeit külön-külön is csak interdiszciplináris megközelítésekkel elemezhetjük, s azezoterikáról, mint jelenség-egészről e megközelítések összesítése sem adhat koherens képet.

2007. április 27., péntek

Szolgáltatások és igények - a szükséges komplexitás

Fodor János Ph.D.


A Web 2.0 kapcsán első asszociációnk a közösségiség, a felhasználó aktív részvétele. Kétségtelen, a legfontosabb és leglátványosabb változások jellemző kulcsszava ez. Ezt a konferenciát azonban az EMIR irodalmi adatbázis fejlesztése során érintett problémák ihlették, s az EMIR egy épített, tervezett adatbázis-szolgáltatás. Ezért szeretném e gondolatmenet kiindulópontjaként a közösség helyett a Web 2.0 másik fontos kulcsszavát, az "adatbázist" választani.

Jogosak ugyanis a kételyek, s érthető a gyakran homályos, amorf Web 2.0 definíció: a Web 1.0 tipikus közösségi adatbázis-szolgáltatásaiban, a fórumokban megvolt, fellelhető volt mindaz, amire a mai Web 2.0-ás szolgáltatások építenek. Ismeret felhalmozás és megosztás, chat-szerű jelenlét-jelzés, rég nem látott ismerősök, iskolatársak felkutatása, napló-topikok, fényképbemutató-, sőt értékelő topikok. A nagyobb fórumrendszerek felvették látogatóik érdeklődési körének domborzatát, a témák és a hozzászólók aktivitása ott sűrűsödtek, ahol igény volt rá, s gyakorlatilag minden mai szolgáltatásról kimutatható, hogy a fórumokban jelentkező hálózati közösségi igényekre tökéletesített, célorientált alkalmazás.