A következő címkéjű bejegyzések mutatása: presentation. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: presentation. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. november 26., szerda

A fotógaléria mint könyvespolc

Megnyitás teljes ablakban

*

Valóságos Könyvtár - könyvtári valóság

VKKV VII. - 2025. november 25-26.

Konferenciaprogram az előadások tartalmi összefoglalóival


Fodor János
A fotógaléria mint könyvespolc
2025-11-26 10:30-10:45


Tudjuk, hogy az internet sávszélességének növekedésével megnőtt a vizuális tartalom szerepe az emberi kommunikációban, a közösségi média központú tájékozódás korára már a képaláírásként szolgáló, kattintásvadász szókapcsolatok átfutása adja az írott nyelv dekódolásával töltött időnk zömét. Statisztikák szerint a könyvolvasók aránya 13%-ról 3%-ra csökkent hazánkban. A COVID- járvány alatt felpezsdült videóchates kommunikáció kísérőjelenségeként mégis tanulságos volt megfigyelni, milyen sokan takarják ki szobabelsőjüket könyvespolcot ábrázoló stock-fotóval. Nem túlzás feltételezni, hogy sok elfedett helyszínen már nem is találhattunk volna fotózható, vagy háttérként felhasználható könyvespolcot. Sokat lehetne beszélni a házikönyvtárak szerepéről az internet és digitalizálás előtti korszakban: hogyan kommunikáltak közös nevezőkről, miként képezték le tulajdonosuk személyiségét, mit árultak el igazodási pontjairól, műveltségéről, élményeiről. A könyvespolcok fogyatkozásának trendje belesimulni látszik a dematerializálódó információhordozók általános trendjébe: hanglemezek, diszkek, kazetták és tárolópolcaik a lomtalanítások záróráig maradó vendégeivé váltak. Ám vegyük észre, identitást, tudást, élményeket megkötő gyűjteményt ma már hangzóanyagokból vagy filmekből sem építünk: a streaming feleslegessé teszi a személyes kollekciók birtoklását. A kilencvenes évek otthonaiból mégis maradt egy tipikus, gyakran könyvespolcokon tárolt analóg információgyűjtemény, amely inkarnálódott digitalizált világunkba: a fotóalbum. Előadásom a házikönyvárak és a személyes fotótárak közötti párhuzamokra hívja fel a figyelmet, reflektálva az intézetünkben gondozott Fodor András képarchívum feldolgozási munkálataira is.

2023. november 30., csütörtök

Csepp a tengerbe - VKKV6

Valóságos könyvtár - könyvtári valóság 6. konferencia az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézete, valamint Könyvtártudományi Doktori Programja szervezésében a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében.

2023. november 28-29.

Csepp a tengerbe: csökkenti vagy növeli az entrópiát egy újabb archív fotógyűjtemény? 

Korunk tartalom-túladagolásának leglátványosabb formája, ahogy egyre kifinomultabb algoritmusoktól vezényelten zúdul ránk a vizuális információ. Egy kép többet mond ezer szónál, de a sávszélesség-növekedéssel zászlóra tűzött igazságot fonákjára fordítva rákérdezhetünk, kinek mit mond naponta ezer végig görgetett kép a telefonja képernyőjén? Az ingerküszöb csökken, s ha valaki fogékony is volt a régi fényképekre, ma már csak egy pillanatra nyugtatja ujját az újabb, még nem látott felvételen: nicsak, mennyi ember az Astoria zebráin, vajh mikor készül el az újfent tervbe vett felszíni átkelő? 

Bár az intézményi digitalizálási stratégiák tervezésében is fontos szempont az aktualitás és a várható érdeklődés, végső soron minden megsárgult fénykép megmentése tudományos kötelesség. Intézetünk digitális gyűjteményi modellprojektjeinek tervezésekor ennél tovább kell lépnünk: az oktatási és tudományos érték mérlegelése mellett a felhasználói szokások, az ingerküszöb és váratlanság lehetőségének változásait is figyelve nekünk szigorúbban kell szelektálnunk, hogy hallgatóinkkal közös munkánk a jövő lehetséges stratégiáit példázza, s olyan rugalmas, kreatív gyűjteményi aktivitásra készítse fel őket, ami markánsan megkülönböztethető a gyűjteményi tételek produktív tudományos felhasználásától vagy az ismeretterjesztő tartalomipar terjesztési gyakorlatától. 

2023 során két – intézetünkben gondozott – digitális gyűjtemény nyersanyagforrása is jelentős képanyaggal gazdagodott. Az előadás e két gyűjtemény bővítési tervével kapcsolatos megfontolásokra alapozva kínálhat adalékokat a címben foglalt kérdés megválaszolásához. 

Fénykép: Semleczi Tamás (ELTE BTK)

2021. november 24., szerda

A képmegosztás hőskora

Előadás a Magyar Tudomány Ünnepén, a VKKV5 konferencián - online - 2021. november 24.

Intézetünk tartalomszolgáltatási gyakorlóprojektjeiben olyan kis webgyűjtemények kialakítására vállalkozunk, amelyek a digitalizálástól a publikálásig egy-két félév alatt megvalósulhatnak. A sikerélmény mellett fontos, hogy hallgatóink élményszerűen átélve ismerjék meg a különböző munkafázisokat, az aprólékos, egységes szabályokat betartva végzett munka és a kreativitás értelmét, megtapasztalva a digitalizálás, adatfeldolgozás, kontextus-teremtés, háttérkutatás jelentőségét. A projekteket úgy választjuk meg, hogy témájuk tanulságos legyen és reflektáljon korunk fontos kérdéseire. Az előadás a legújabb, 2022 januárjában elkészülő webes gyűjtemény koncepcióját és megvalósítását mutatja be.

A hagyományos postai levelezés végóráit éljük. Gondos filológiai munkával összeállított levelezés-kiadások a mi korunkról már aligha szolgálnak izgalmas forrásként utódainknak. A csekkektől a csomagfeladásig, levelezéstől a gyors üzenetváltásig papíron maradó nyomok nélkül kommunikálunk, a leghatékonyabb üzenetté pedig a képmegosztás: helyzetünk, hangulatunk azonnali továbbítása vált. Mégis, a postai küldemények közül éppen a legősibb képmegosztási forma, a képeslapküldés túlélési esélyei tűnnek a legjobbnak, hiszen az utazások, köszöntések, ünnepek alkalmával betöltött szerepük több, mint egy évszázada változatlan.

2021. november 18., csütörtök

Könyvespolcok vonzásában

2021. november 15.-én az MTA Könyvtár és Információs Központ II. emeleti Konferenciatermében került sor a Kovács Máté Alapítvány - névadója születésnapjának 115. évfordulója alkalmából - ünnepi kuratóriumi gyűlésére, amelyen - a járvány miatt egy év késéssel - átadták a tavaly elsőként nekem, idén pedig Pallos Zsuzsának odaítélt publikációs nívódíjakat. Rajtunk kívül előadást tartottak az idei és tavalyi "Év fiatal könyvtárosai", Bessenyei Ágnes és Farkas Renáta - mindketten tanítványaim voltak. Az alapítvány által felajánlott OTDK-különdíjat Polyák Dávid - tavaly tavasszal végzett tanítványunk kapta. Az ülés első részében az alapítvány elnöke, Dr. Bényei Miklós bejelentette, hogy a kuratórium idén kilencedszer ítélte oda a 2012-ben alapított Kovács Máté emlékének ápolásáért elnevezésű emlékplakettet, az idei év díjazottja Dr. Tóth Gyula. A laudációt Dr. Kovács Ilonától hallhatuk, a díjazott levelét Hangodi Ágnes, a kuratórium titkára olvasta fel.

Előadásomban a könyvespolc, mint szimbólum értékállóságáról beszéltem. Nem vagyok könyvespolc-fetisiszta, talán, mert könyvespolcok között nőttem fel, talán, mert huszonéves korom óta a digitális, webes világ kultúrája és tájékozódási lehetőségei érdekelnek. De a járvány is megmutatta: a könyvespolc, mint háttér, ma is szimbolikus, ha otthonról jelentkeznek be politikusok, művészek, tudósok, szakértők. Ahogy a közhelyes "értelmiségi rituálé" során a borért és ropiért konyhába siető vendéglátóra várva könyvespolcát böngészik a vendégek (kölcsönkérhető kötetekre vadászva), kapcsolódási pontokat is keresünk a másikkal, a szakértővel, művésszel, politikussal, amikor amatőr-rosszul megvilágított beszélő fejéről tekintetünk elkalandozik a háttérben látható könyvespolcára. Engem a kétezres évek óta ennek az új, webes kapcsolódási lehetőségnek a megfordítása érdekel: hogyan rakható ki a webre egy ember életműve, gyűjteménye, közérdeklődésre számot tartó hagyatéka akár halála után évtizedekkel, hogyan őrizhető meg benne a személyiség, az élmény, a felhalmozott tudás egyedi kohéziója.

2021. január 28., csütörtök

Kincsek a felszín alatt

Az ELTE Bölcsészettudományi Kara 2021. január 25. és február 5. között szervezett online nyílt hetén
2021. január 28-án (csütörtökön) 15:00 órától elhangzott
Kincsek a felszín alatt - hálózati tudás, átalakuló könyvtárak című
online mintaóra vetítése

2020. szeptember 3., csütörtök

A könyvtáros, mint rekonstruátor

NETWORKSHOP 2020. előadás - 2020. szeptember 3. csütörtök

A dokumentumokból épülő múlt korlátai
A múlt újdonsága - a könyvtáros, mint rekonstruátor

A könyvtártudomány és a könyvtáros hivatás jövőképe szempontjából egyaránt izgalmas kérdés a mesterséges intelligencia, big data és adatbázis technológia lehetőségeiből kikövetkeztethető jövőkép: a digitalizált dokumentumokból, metaadatokból, adat- és névterekből könnyű jövendölni olyan "intelligens" rendszereket, melyek átvehetik szerepünket a múltban rögzített információk keresésében, a tájékoztatásban, kutatástámogatásban is. S tagadhatatlan, éppen ezek azok a területek, melyeknek létjogosultságához és jövőjéhez leginkább ragaszkodunk, ha a könyvtáros munkakört veszélyeztető "robotokról" hallunk vagy olvasunk. 

Az előadás e leegyszerűsítő futurológia ellenében vizsgálja a könyvtáros hivatás közeljövőjét. A gyűjtemények és tartalomterületek mélyebb feltárása, az eredmények értő, lokális és témában otthonos szolgáltatása hosszútávon is egyedi megközelítéseket igényel, s nincs más szakma, amely ebben pótolhatná a könyvtárost. A technológiai fejlődés nem csak az átfogó rendszerekhez, nagytömegű digitalizációhoz, adatbázis aratásokhoz és adatbányászathoz adott eszközöket, de az információk asszociatív összekapcsolásában, a digitális bölcsészet vagy az adatvizualizáció eszköztáraival a gyűjtemények feltárását, bemutatását, átjárhatóvá tételét is segíti. 

Az ELTE könyvtárosképzésébe illesztett tartalomfejlesztési projektek - léptéküknek és technológiai korlátjaiknak megfelelően -  elsősorban e lehetőségek kutatása és modellezése szempontjából tanulságosak. A munka során nem csak a feldolgozott dokumentumokban, gyűjteményekben rejlő virtulizálható múlttal, s a bejárhatóvá tehető információrendszerrel szembesülünk, de az algoritmizáláshoz, automatizálásához szükséges emberi közreműködés mértékét és a hozzáadott értékek szükségességét is pontosan érzékeljük. Az előadás példái azt igazolják, hogy a múlt tudásának szükséges mélységű rekonstruálása is hosszú - talán végtelen - folyamat, amely mindvégig igényli az emberi közreműködést, a könyvtáros jelenlétét és kreativitását.





2019. július 30., kedd

Útra kelnek hajdani helyek

A közösségi emlékezet terei 



A konferencia aznapi előadásai:
  • A kulturális örökség harmadik rezsimje és az örökség szintjei
    Dr. Sonkoly Gábor, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja
  • A látogatókutatásra épített termék és szolgáltatásfejlesztés múzeumi környezetben
    Népessy Noémi főigazgató, Budapesti Történeti Múzeum
  • Útra kelnek a hajdani helyek: lépések az emlékezés közösségi hálózata felé
    Dr. Fodor János egyetemi adjunktus, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet
  • Crowdsourcing: az olvasó segít 
    Nagy-Sándor Zsuzsa, művelődésszociológus
Teljes program | Fényképek a konferenciáról (Somogyi Könyvtár / MKE HKSz)


Előadás vázlat

Útra kelnek a hajdani helyek: 
lépések az emlékezés közösségi hálózata felé

4 éve arról beszéltem: a hely- és kortörténeti témák megosztása a közösségi mdiában a lebiztonságosabb és legszervesebb kapcsolódási lehetőség tudományhoz, kulturához. Példáimat elsősorban a Facebookra alapoztam, akkori, átfogó kutatási eredményeimre alapozva arról beszéltem, hogy a fb ideális felület, mert egyesíti az intézményi, gyűjteményi jelenlét lehetőségét, a blog jellegű életjel-adás eszköze, s a bejegyzésekben rákényszerít a figyelmet felkeltő képek, olvasmányos kisérőszövegek és gyűjteményi tételekhez vezető linkek hatékony komponálására.
Meggyőződésem volt, hogy a helytörténeti gyűjtemények kulcsszerepet játszhatnak a kulturális örökség közvetítésében ezen a platformon.

2019. április 12., péntek

Életműkiadás - 2019

A hallgatóink gyakorlóprojektjeként létrejött Hálózati életműkiadásról és az arra épülő, a Gondolat Kiadó által megjelentetett Összegyűjtött írások könyvsorozatról is beszámolt a Kossuth-díjas költő születésének kilencvenedik évfordulójára emlékező eseményen  intézetünk adjunktusa, Fodor János.
A Fonyódi Kulturális Központ színháztermében az életmű utóélete mellett Fodor András és Takáts Gyula barátságáról is előadások hangzottak el. Varga István helytörténész Fodor András, Egry József és Takáts Gyula életének fonyódi vonatkozásairól tartott bemutatót, Stamler Ábel vallástudós, a Magyar Szemle szerkesztője Takáts Gyula hagyatékának feldolgozásáról számolt be. Fellépett Körmendi Klára, Liszt és Bartók-Pásztory-díjas zongoraművész, verset mondott Szentannay László és Csóbor Benjámin. Az emlékműsort Horváth Helga vezette.

- Fényképek az eseményről (Fonyód Média)

 

2019. február 13., szerda

Üzemanyagcella, vagy temetőparcella?


Digitalizált gyűjteményeink a 21. századi kultúrában. Előadás az ELTE és a BME közös konferenciáján: Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok. Kultúra a digitális forradalom idején.  2019. február 14-15.

Absztrakt

Ha minden megnyilvánulás mögött manipulációt, torzítást, csoport-érdeket sejtünk, s az információ formálásának összes szintjére - amatőr és profi aktusára - gyanú vetül, fölértékelődik a "nyers" információ. A szerkesztett részigazságoktól szívesen fordulunk a teljes, hiteles dokumentumtárak felé, ha fölkínálkoznak. Ritka, de sikeres közösségi média jelenlétük bizonyítja, hogy megfelelő aktivitással hiányt pótló tényezővé válhatnának a digitális kultúrában. Ezt azonban régi beidegződések is gátolják. 
A "hosszú távú megőrzés" vagy a "virtuális gyűjtemény" szókapcsolat máig mintha az FPS játékok hangulatát viselné: önmagába zárt rendszerként vár felhasználójára, hogy eligazodjon benne, s a keresett értéket kimentse. Hiába tudható, hogy jól digitalizált tudás-elemekre lekérdezési rendszerek épülhetnek, - így a jövő kutatási, publikálási és művelődési rendszerei a múltból is táplálkoznának - ismereteink átkonvertálása a kultúra megújuló erőforrásává munkaigényes, összehangolatlan és új egyenlőtlenségeket szül. Lehet bármilyen összetett és gazdag egy gyűjtemény, a köztudatban jó esetben nyitólapja marad, mint a hely, ahol "abban a témában régi dolgok fönt vannak". Okolható inkompatibilitásért informatikushiány, rövid távú gondolkodásért pályázati finanszírozás, de sokszor a gyűjtemények kezelője is projekt végcélként tekint a digitalizálásra, a jövőt az IT szakemberre hagyva. A programozók igyekeznek egyszerűsíteni az adatszerkezeten, a közönség passzív keresőfelületként fogadja az eredményt. A tudásra rálátó szakemberek pedig maradnak munkakörükben, s velük a lehetséges kapcsolatok, asszociációk is elszakadnak a létrejött adattártól.
Ha nem alakul ki a digitális gyűjteményekre épülve egy új, átmeneti szakma, amelytől a majdani automatikus feltáró-ajánló algoritmus kreativitást, mesterséget tanulhat, akkor gyűjteményeink szerepe a múlt tudásának temetőiként, lerakataiként rögzül.




2018. május 22., kedd

Hullámfürdő záróra előtt

Projektbemutató a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
2018. május 22. kedd, 14 óra

A tavalyi Neon Budapest bemutató óta Intézetünk Tartalomszolgáltatás-kutató műhelye ismét a FSZEK Budapest Gyűjteményével dolgozott közös projekten. Sándor Tibor osztályvezető különleges fotóhagyaték közzétételével bízta meg Intézetünket: a képeket készítő Pusztai Sándor a Gellért fürdő úszómestere volt a II. világháború előtti évtizedben. Fotóin megörökítette a Budapest büszkeségének számító, világszínvonaló Hullámfürdőt élvező fürdővendégeket. A több, mint 600 fotó kivételesen nagy képanyag egyetlen közegből, ráadásul az időszak elitjéről, s - tegyük hozzá - fürdőruhában, spontán helyzetekben, a paparazzifotók korszaka előtt. A projekt Fodor János adjunktus vezetésével, a hallgatók több csoportjának és évfolyamának bevonásával már a 2016/2017-es tanévben elkezdődött. Vendégünk volt az örökös, Pusztai Enikő és Kincses Károly fotótörténész. A korszak kutatóit bevonva, több szakkönyvtárba ellátogatva bővítettük a felismert, vagy felismerni vélt fürdővendégek körét. Célunk nem lehetett a személyek teljes azonosítása, de a sokféle sorsból kibomló kontextus gazdgsága egyértelművé tette a projektben rejlő legfontosabb kihívást: mit kezdjünk egy ilyen tömény, a régmúlt teljességét megidéző "mintával"? Hogyan adjuk közre, hogy méltó legyen jelentőségéhez, s netán nagy- és dédszülők felfedezéséhez, életük eddig ismeretlen pillanatainak "leleplezéséhez" vezessen? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat az elmúlt két évben.


Megnyitó: 
Fodor Péter főigazgató (FSZEK)
Kiszl Péter intézetigazgató (ELTE BTK KITI)

A projekt eredetéről:
Sándor Tibor (FSZEK, Budapest Gyűjtemény)

A történelmi háttérről:
Joó András (Veritas Intézet)

A projektről:
Fodor János (ELTE BTK KITI)

A projektről/bemutatótól:
- Pesti Mesék - rádió interjú a Hullámfürdőről: Sándor Tibor osztályvezető (FSZEK Budapest Gyűjtemény), Joó András történész (Veritas Intézet) és Fodor János - Hámori Kinga szerkesztő (Magyar Katolikus Rádió) kérdéseire válaszolva.


2018. április 5., csütörtök

NWS 2018

Prezentációm a Networkshop 2018 konferencián Egerben, 2018. április 6.-án 11 órától.

Az érdeklődés hullámai
A könyvtáros szerepe az elérhetővé tétel és a példamutatás között

Könyvtáraink számára fontos lehetőséget kínál a közösségi média jelenlét, hogy gyűjteményük elérhetőségét, kutathatóságát növeljék. Az utóbbi évek kutatásai azonban világossá tették: a csatornákon való megjelenés, mint a könyvtár létének virtuális bizonyítéka, önmagában kevés. A hatékony közösségi média jelenlét komoly csapatmunkát, tervezést és előkészítést igényel. Nyilvánvaló, hogy a könyvtár számára az jelentené a valódi sikert, ha érzékelhetően emelkedne az általa közzé tett digitális tartalmak spontán olvasói megosztása, kommentelése és remixelése. De hol van a határ szakmai felelősségünk szempontjából a digitalizált online elérhetővé tétel és a létrehozott gyűjteményeink használatát példázó aktivitás között? 
Aktuális webprojektünk, mint esettanulmány alapján a példamutatás tervezhető, kivitelezhető stratgiáit mutatjuk be. Feltételezve, hogy napjaink könyvtárosai otthonosak a közösségi média világában, korántsem lehetetlen úgy előkészíteni egy online gyűjteményt, hogy munkánk ízelítőkkel, háttérinformációkkal hatékonyan teremtsen kedvet megosztásra, spontán terjesztésre és kutatásra a közösségi média olvasók széles körében.
Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet tartalomfejlesztési műhelyének webprojektjei 15 éve a könyvtáros-oktatás szerves részeként modellezik a hálózati közzététel elméleti és gakorlati kérdéseit. Értékes részgyűjtemények, virtuális kiállítások, tematikus kor- és helytörténeti fotósorozatok közreadása során az elérhetővé tétel és az olvasói igények viszonyát illetve a gyűjtemény és a könyvtár hálózati promóciójának lehetőségeit vizsgáljuk.
Az előadás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral és az ELTE BTK Digitális Bölcsészet Központjával együttműködésben fejlesztett Hullámfürdő záróra előtt című új projektünk tanulságaira hivatkozik.



2017. november 27., hétfő

Tér, idő, tartalom

Előadás a Valóságos könyvtár- könyvtári valóság III. konferencián.
2017. november 28.

Korunk könyvtári fejlesztései kettős innovációt igényelnek: a technológiai lehetőségek és a korszerű könyvtári szemlélet adekvát interpretálását. Tartalomszolgáltatáskutató műhelyünkben több olyan, szemléletében innovatív projektekről számolhatunk be, amelyek technológiai rálátást és kreatív jártasságot biztosítanak az intézetünkben tanuló szakemberjelölteknek. A könyvtárak Facebook-jelenlétével kapcsolatos kutatásunk bizonyította, hogy a legsikeresebb bejegyzések térrel, idővel kapcsolatos, továbbolvasható, gondosan kidolgozott információegyüttesek. Az identitás közös nevezőjére alapozva, a hely- és kortörténet senkitől sem idegen témájában lehet leghatékonyabban példát mutatni, megosztott történettel, hozzáadott tudományos háttérinformációkkal, linkekkel kedvet teremteni az elmélyülésre, hasonló gyűjteménytételek önálló fölkutatására. Ezért áll műhelyünk érdeklődésének középpontjában olyan részgyűjtemények, dokumentumegyüttesek webes kidolgozása, melyek hely- és kortörténeti kontextusa sikeresen felmutatható az oktatás keretei között, egy-egy félév hallgatókra elosztott munkájával.

Prezentáció:


2017. november 23., csütörtök

A jövő könyvtára felé

Közvetítő jelenlét - a könyvtári tartalomszolgáltatás szereplehetőségei.
= „A jövő könyvtára felé …” Webináriumi sorozat (2016-2018) [VideoKönyv]
Pécs : PTE Egyetemi könyvtár és Tudásközpont, 2018.

Miskolci Egyetem
Könyvtár, Levéltár, Múzeum
Tanácsterem - földszint 2.
Időpont: 2017.11.23., délután 13:00
A webináriumi közvetítés elérhetősége: http://www.ustream.tv/channel/hjrRWJU4xGH
Az élő online közvetítést a Szinvanet Zrt. és a Miskolc Holding Zrt. támogatta.

Szervezők:
Drótos László, OSZK, E-könyvtári szolgáltatások osztálya, MEK-könyvtáros
Dr. Prokai Margit, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi  Könyvtár igazgatója
Szendi Attila, a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum főigazgatója

Az előadás videófelvétele:



2017. október 13., péntek

ELTEFeszt 2017.

Gamification, élményközpontú beavatás a tudás kincseibe, szórakoztató múzeumok és közösségi térként hasznosuló könyvtárak... Miért van szükség napjainkban a tudás tárolásának forradalmára és mit tanulhat egy levéltár az internetes mémek sikeréből? Sokan már a web megjelenése óta féltik az írás és olvasás sok évszázados kultúráját, sőt, a közösségi oldalak elterjedése óta magát az információt, a hiteles tudást is temetik. Ahogy az olvasás is megújulhat az e-könyvek korszakában, úgy a hitelesség is helyreállítható. A véleménybuborékokba záródott, álhírek és tévhitek befolyása alá került tömegek képe riasztó, de az áltudományok ellen csak a tudománynak van esélye. A tudomány jelenlétének érzékeltetése, a tudás korszerű "tárolása" és elérhetővé tétele tudományos megközelítést és elkötelezett szakembereket igényel.

(Előadás 2017. október 13-án az ELTEFeszten)

2017. október 7., szombat

Húsz éve


A húsz évvel ezelőtt elhunyt Fodor Andrásra emlékeztek 2017. október 6.-án Budapesten. A költő - könyvtáros életművének Intézetünkben folyó digitalizálási projektjéről, a hallgatókkal eddig elért eredményekről és távlati tervekről Fodor János adjunktus tartott előadást. A könyvtárosként Fodor András pályaképét idézte föl Kulcsár Valéria nyugdíjas osztályvezető, a Könyvtárellátó volt könyvtárosa. A költőre Dr. Sallai Éva irodalmár - szerkesztő emlékezett, naplójáról Horváth Helga, a Fonyodi Kulturális Intézmények munkatársa tartott előadást. Fodor András verseit és prózarészleteit Csík Ágnes irodalmár interpretálta. Köszöntőt mondott az est díszvendége, Fodor Andrásné és Németh Julianna, a szervező Somogyiak Baráti Körének elnökségi tagja.

- A somogyi diák öröksége c. előadásom háttérvetítése

2017. május 25., csütörtök

Neon Budapest 2017



2017. május 26-án délelőtt élénk érdeklődés mellett mutattuk be Neon Budapest című webprojektünket, amely az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet Tartalomszolgáltató műhelyének két féléves munkájával, Prusinszki István hallgatónk alapgyűjteményére építve, BA és MA hallgatók gyakorlataként készült el. A Budapesten még látható neonokat megörökítő, néhány éves fotósorozat témáit hallgatóink ősszel újrafotózták, helyszínrajzot készítettek, regisztrálták a változásokat blogban, térképen és adattáblában. 2017. tavaszán gazdag információs kontextust gyűjtöttünk várostörténeti, kulturális, technikai területen, országos, nemzetközi és múltbéli szakirodalmi kitekintéseket állítottunk össze, a honlap arculatát Patkós Luca tervezőgrafikussal véglegesítettük.