A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lecture. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lecture. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. november 26., szerda

A fotógaléria mint könyvespolc

Megnyitás teljes ablakban

*

Valóságos Könyvtár - könyvtári valóság

VKKV VII. - 2025. november 25-26.

Konferenciaprogram az előadások tartalmi összefoglalóival


Fodor János
A fotógaléria mint könyvespolc
2025-11-26 10:30-10:45


Tudjuk, hogy az internet sávszélességének növekedésével megnőtt a vizuális tartalom szerepe az emberi kommunikációban, a közösségi média központú tájékozódás korára már a képaláírásként szolgáló, kattintásvadász szókapcsolatok átfutása adja az írott nyelv dekódolásával töltött időnk zömét. Statisztikák szerint a könyvolvasók aránya 13%-ról 3%-ra csökkent hazánkban. A COVID- járvány alatt felpezsdült videóchates kommunikáció kísérőjelenségeként mégis tanulságos volt megfigyelni, milyen sokan takarják ki szobabelsőjüket könyvespolcot ábrázoló stock-fotóval. Nem túlzás feltételezni, hogy sok elfedett helyszínen már nem is találhattunk volna fotózható, vagy háttérként felhasználható könyvespolcot. Sokat lehetne beszélni a házikönyvtárak szerepéről az internet és digitalizálás előtti korszakban: hogyan kommunikáltak közös nevezőkről, miként képezték le tulajdonosuk személyiségét, mit árultak el igazodási pontjairól, műveltségéről, élményeiről. A könyvespolcok fogyatkozásának trendje belesimulni látszik a dematerializálódó információhordozók általános trendjébe: hanglemezek, diszkek, kazetták és tárolópolcaik a lomtalanítások záróráig maradó vendégeivé váltak. Ám vegyük észre, identitást, tudást, élményeket megkötő gyűjteményt ma már hangzóanyagokból vagy filmekből sem építünk: a streaming feleslegessé teszi a személyes kollekciók birtoklását. A kilencvenes évek otthonaiból mégis maradt egy tipikus, gyakran könyvespolcokon tárolt analóg információgyűjtemény, amely inkarnálódott digitalizált világunkba: a fotóalbum. Előadásom a házikönyvárak és a személyes fotótárak közötti párhuzamokra hívja fel a figyelmet, reflektálva az intézetünkben gondozott Fodor András képarchívum feldolgozási munkálataira is.

2023. november 30., csütörtök

Csepp a tengerbe - VKKV6

Valóságos könyvtár - könyvtári valóság 6. konferencia az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézete, valamint Könyvtártudományi Doktori Programja szervezésében a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében.

2023. november 28-29.

Csepp a tengerbe: csökkenti vagy növeli az entrópiát egy újabb archív fotógyűjtemény? 

Korunk tartalom-túladagolásának leglátványosabb formája, ahogy egyre kifinomultabb algoritmusoktól vezényelten zúdul ránk a vizuális információ. Egy kép többet mond ezer szónál, de a sávszélesség-növekedéssel zászlóra tűzött igazságot fonákjára fordítva rákérdezhetünk, kinek mit mond naponta ezer végig görgetett kép a telefonja képernyőjén? Az ingerküszöb csökken, s ha valaki fogékony is volt a régi fényképekre, ma már csak egy pillanatra nyugtatja ujját az újabb, még nem látott felvételen: nicsak, mennyi ember az Astoria zebráin, vajh mikor készül el az újfent tervbe vett felszíni átkelő? 

Bár az intézményi digitalizálási stratégiák tervezésében is fontos szempont az aktualitás és a várható érdeklődés, végső soron minden megsárgult fénykép megmentése tudományos kötelesség. Intézetünk digitális gyűjteményi modellprojektjeinek tervezésekor ennél tovább kell lépnünk: az oktatási és tudományos érték mérlegelése mellett a felhasználói szokások, az ingerküszöb és váratlanság lehetőségének változásait is figyelve nekünk szigorúbban kell szelektálnunk, hogy hallgatóinkkal közös munkánk a jövő lehetséges stratégiáit példázza, s olyan rugalmas, kreatív gyűjteményi aktivitásra készítse fel őket, ami markánsan megkülönböztethető a gyűjteményi tételek produktív tudományos felhasználásától vagy az ismeretterjesztő tartalomipar terjesztési gyakorlatától. 

2023 során két – intézetünkben gondozott – digitális gyűjtemény nyersanyagforrása is jelentős képanyaggal gazdagodott. Az előadás e két gyűjtemény bővítési tervével kapcsolatos megfontolásokra alapozva kínálhat adalékokat a címben foglalt kérdés megválaszolásához. 

Fénykép: Semleczi Tamás (ELTE BTK)

2022. január 28., péntek

Ismerd meg ellenfeled! Áltudományok, álhírek és a könyvtár

Előadás az ELTE BTK 2022. januári Nyílt napján, a Könyvtár- és Információtudományi Intézet mintaórájaként.

A könyvtár a hiteles, tudományosan rendezett tudástár, de egyben az emberiség által felhalmozott tudás közvetítője, a bárki számára hozzáférhető információk tárháza. A tudományos igazságot nem keverhetjük össze a tudományos rendezettséggel: a könyvtár elérhetővé teszi a homeopátiával, vagy alkímiával foglalkozó műveket is, nem feladata, hogy pálcát törjön az emberi érdeklődési területek felett. A tudomány és áltudomány a könyvtár polcain és a valóságban is megfér egymás mellett, ha a tudományosságot (vagy akár az áltudományosságot) nem fenyegetik, művelőit nem lehetetlenítik el. Most azonban ilyen helyzetet érzékelhetünk: az utóbbi évtizedben, nagyrészt a közösségi média hatására elbizonytalanodást és agressziót érzékelhetünk a tudományosság ellenében, s a jelenlegi válsághelyzetben ezek az indultok kiélezettebben jelentkeznek, mint bármikor korábban. 

Tíz éve az "álhír" szó vicces, poénos ugratás jelentéssel bírt, a korabeli internetezőnek a Hírcsárda nevű szatírikus weboldal jutott eszébe az álhír szóról. Ma már egészen más az "álhír" szó jelentése. Mit kezdhet e folyamattal a könyvtár, hogyan léphet fel az álhírekkel és káros hatású véleménybuborékokkal szemben a mi tudományterületünk, mire kell figyelni pl. webes tartalmak, gyűjtemények létrehozásakor?


2021. november 24., szerda

A képmegosztás hőskora

Előadás a Magyar Tudomány Ünnepén, a VKKV5 konferencián - online - 2021. november 24.

Intézetünk tartalomszolgáltatási gyakorlóprojektjeiben olyan kis webgyűjtemények kialakítására vállalkozunk, amelyek a digitalizálástól a publikálásig egy-két félév alatt megvalósulhatnak. A sikerélmény mellett fontos, hogy hallgatóink élményszerűen átélve ismerjék meg a különböző munkafázisokat, az aprólékos, egységes szabályokat betartva végzett munka és a kreativitás értelmét, megtapasztalva a digitalizálás, adatfeldolgozás, kontextus-teremtés, háttérkutatás jelentőségét. A projekteket úgy választjuk meg, hogy témájuk tanulságos legyen és reflektáljon korunk fontos kérdéseire. Az előadás a legújabb, 2022 januárjában elkészülő webes gyűjtemény koncepcióját és megvalósítását mutatja be.

A hagyományos postai levelezés végóráit éljük. Gondos filológiai munkával összeállított levelezés-kiadások a mi korunkról már aligha szolgálnak izgalmas forrásként utódainknak. A csekkektől a csomagfeladásig, levelezéstől a gyors üzenetváltásig papíron maradó nyomok nélkül kommunikálunk, a leghatékonyabb üzenetté pedig a képmegosztás: helyzetünk, hangulatunk azonnali továbbítása vált. Mégis, a postai küldemények közül éppen a legősibb képmegosztási forma, a képeslapküldés túlélési esélyei tűnnek a legjobbnak, hiszen az utazások, köszöntések, ünnepek alkalmával betöltött szerepük több, mint egy évszázada változatlan.

2021. január 28., csütörtök

Kincsek a felszín alatt

Az ELTE Bölcsészettudományi Kara 2021. január 25. és február 5. között szervezett online nyílt hetén
2021. január 28-án (csütörtökön) 15:00 órától elhangzott
Kincsek a felszín alatt - hálózati tudás, átalakuló könyvtárak című
online mintaóra vetítése

2020. november 19., csütörtök

Elfér-e majd minden könyvtár...

Előadás a nyolcadik, 2020. november 18-án  - ezúttal online - megrendezett ELTEFeszten. Az ELTE középiskolások számára meghirdetett pályaválasztási bemutatóján a Bölcsészettudományi Kart Gintli Tibor dékánhelyettes, Dull Szabolcs (Média) és Ullmann Tamás (Filozófia) mellett képviseltem előadásommal:
Elfér-e majd minden könyvtár egy robot fejében? – A mesterséges intelligencia korlátai között haladunk. 
A Könyvtár az évszázadok óta folyamatosan halmozódó emberi tudás szimbóluma. De mi az emberi tudás? Ha a valaha írt összes könyv szövege, az ma már kis helyen is elfér. Ha beletartozik az összes film, fénykép és hangfelvétel, akkor egyetlen robot fejtérfogata kevés, bár egy korszerű robot bizonyára tárolhatja tudását felhőtárhelyeken is. Az emberi tudás szerves része azonban a tudás használata, az értelmezés és az asszociációk is. Ugyanúgy, ahogy a Könyvtárnak is szerves része a katalógus, a könyvtáros tudása, a "tudás a tudásról". A kérdés így az, hogy elég lehet-e a mesterséges intelligencia az emberi tudás kezeléséhez, használatához?
 



2020. szeptember 3., csütörtök

A könyvtáros, mint rekonstruátor

NETWORKSHOP 2020. előadás - 2020. szeptember 3. csütörtök

A dokumentumokból épülő múlt korlátai
A múlt újdonsága - a könyvtáros, mint rekonstruátor

A könyvtártudomány és a könyvtáros hivatás jövőképe szempontjából egyaránt izgalmas kérdés a mesterséges intelligencia, big data és adatbázis technológia lehetőségeiből kikövetkeztethető jövőkép: a digitalizált dokumentumokból, metaadatokból, adat- és névterekből könnyű jövendölni olyan "intelligens" rendszereket, melyek átvehetik szerepünket a múltban rögzített információk keresésében, a tájékoztatásban, kutatástámogatásban is. S tagadhatatlan, éppen ezek azok a területek, melyeknek létjogosultságához és jövőjéhez leginkább ragaszkodunk, ha a könyvtáros munkakört veszélyeztető "robotokról" hallunk vagy olvasunk. 

Az előadás e leegyszerűsítő futurológia ellenében vizsgálja a könyvtáros hivatás közeljövőjét. A gyűjtemények és tartalomterületek mélyebb feltárása, az eredmények értő, lokális és témában otthonos szolgáltatása hosszútávon is egyedi megközelítéseket igényel, s nincs más szakma, amely ebben pótolhatná a könyvtárost. A technológiai fejlődés nem csak az átfogó rendszerekhez, nagytömegű digitalizációhoz, adatbázis aratásokhoz és adatbányászathoz adott eszközöket, de az információk asszociatív összekapcsolásában, a digitális bölcsészet vagy az adatvizualizáció eszköztáraival a gyűjtemények feltárását, bemutatását, átjárhatóvá tételét is segíti. 

Az ELTE könyvtárosképzésébe illesztett tartalomfejlesztési projektek - léptéküknek és technológiai korlátjaiknak megfelelően -  elsősorban e lehetőségek kutatása és modellezése szempontjából tanulságosak. A munka során nem csak a feldolgozott dokumentumokban, gyűjteményekben rejlő virtulizálható múlttal, s a bejárhatóvá tehető információrendszerrel szembesülünk, de az algoritmizáláshoz, automatizálásához szükséges emberi közreműködés mértékét és a hozzáadott értékek szükségességét is pontosan érzékeljük. Az előadás példái azt igazolják, hogy a múlt tudásának szükséges mélységű rekonstruálása is hosszú - talán végtelen - folyamat, amely mindvégig igényli az emberi közreműködést, a könyvtáros jelenlétét és kreativitását.





2019. november 26., kedd

70/90

Az archívum valósága és a múlt rekonstruálhatósága

VKKV4 - 2019-11-27.

Idén hetven éve indult hazánkban az egyetemi könyvtárosképzés intézményünkben, s idén kilencven éve született Fodor András Kossuth-díjas költő, könyvtáros. A két történet két ponton bizonyosan találkozik: Fodor András jelen volt a könyvtárosképzés indulásakor az első évfolyam hallgatójaként, s életműve fél évszázaddal később jelen van a jelen informatikus könyvtáros hallgatóinak életében, hiszen hálózati életműkiadása gyakorló projektként a képzési programjuk részévé vált. 
Az életműkiadás indulásáról és kiteljesedéséről beszámoltunk korábban, a könyvtárosképzés évfordulóját ünneplő konferencián illő és adekvát volna e két történet első összekapcsolódását bemutatni, munkánk vonatkozó eredményeiről is beszámolni. Ám ez korántsem egyszerű feladat.
Mennyire teljes és bejárható a fennmaradt dokumentumokban jelenlévő múlt, mennyire teljes egy archívum valósága? Növelhető-e utólag egy hetven éves kép felbontása? Van e jogunk felülbírálni a hajdani szerkesztési alapelveket, alkotói koncepciót? Pótolják-e a hiányokat a feltárt kapcsolódások, a hozzáadott információk, s milyen irányban bővítheti tudásunkat a digitális bölcsészet eszköztára? Az utókor tájékoztatásához nélkülözhetetlen hamisítás-e a narráció, a történetmondás? Pótolhatjuk-e azt a gyűjtemény prezentálásának más eszközeivel, csökkenthetjük-e a látószögek torzítását?
Az előadás kitér a hálózati életműkiadás korlátaira és lehetőségeire, tanulságként a múlt rekonstruálhatóságának határaira, s beszámol a hallgatók egymást követő nemzedékeinek közreműködésével készülő projekt jelenlegi célkitűzéseiről és perspektíváiról.


2019. július 30., kedd

Útra kelnek hajdani helyek

A közösségi emlékezet terei 



A konferencia aznapi előadásai:
  • A kulturális örökség harmadik rezsimje és az örökség szintjei
    Dr. Sonkoly Gábor, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja
  • A látogatókutatásra épített termék és szolgáltatásfejlesztés múzeumi környezetben
    Népessy Noémi főigazgató, Budapesti Történeti Múzeum
  • Útra kelnek a hajdani helyek: lépések az emlékezés közösségi hálózata felé
    Dr. Fodor János egyetemi adjunktus, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet
  • Crowdsourcing: az olvasó segít 
    Nagy-Sándor Zsuzsa, művelődésszociológus
Teljes program | Fényképek a konferenciáról (Somogyi Könyvtár / MKE HKSz)


Előadás vázlat

Útra kelnek a hajdani helyek: 
lépések az emlékezés közösségi hálózata felé

4 éve arról beszéltem: a hely- és kortörténeti témák megosztása a közösségi mdiában a lebiztonságosabb és legszervesebb kapcsolódási lehetőség tudományhoz, kulturához. Példáimat elsősorban a Facebookra alapoztam, akkori, átfogó kutatási eredményeimre alapozva arról beszéltem, hogy a fb ideális felület, mert egyesíti az intézményi, gyűjteményi jelenlét lehetőségét, a blog jellegű életjel-adás eszköze, s a bejegyzésekben rákényszerít a figyelmet felkeltő képek, olvasmányos kisérőszövegek és gyűjteményi tételekhez vezető linkek hatékony komponálására.
Meggyőződésem volt, hogy a helytörténeti gyűjtemények kulcsszerepet játszhatnak a kulturális örökség közvetítésében ezen a platformon.

2017. november 30., csütörtök

Lipták Pál kiállítás Békéscsabán


A 10 éve elhunyt Lipták Pál könyvtárvezetőre, a szakma máig egyetlen Kossuth-díjas művelőjére emlékeztünk november 29-én Békéscsabán, a Lipták Pál által alapított és tervezett Békés Megyei Könyvtár rendezvénytermében, megnyitva a festményeiből, grafikáiból nyílt "Ünnep"-tematikájú kiállítást. A sokoldalú alkotó képzőművészeti hagyatékából nyílt tárlat kurátora Ván Hajnalka, a Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze volt, a résztvevőket Rakonczás Szilvia, a könyvtár igazgatója köszöntötte. Megnyitómban felidéztem, hogy 43 évvel ezelőtt Lipták Pál kiállítását ugyanitt, az akkor 43 éves, idén 20 éve elhunyt Fodor András költő, könyvtáros nyitotta meg. Ugyanabban az évben, 1974-ben indult el az a két évtizedes bibliofil könyvsorozat, amelyet apám ajánlásai alapján Lipták szerkesztett és nyomtatott kortárs költők verseiből, a könyvtár kiadásában. A rétegigényekre reflektáló, máig innovatív szemléletű kiadványsorozat emlékhonlapját negyven évvel később a könyvtár jelenlévő munkatársával Lukoviczki Annával és Kertész Zoltánnal, intézetünk akkori hallgatóival hoztuk létre. Fontos, hogy nagy formátumú, sokoldalú alkotók életművére emlékezve ne csak a tehetséget ünnepeljük, de a sokfelé nyitott érdeklődés bátor kibontakoztatását, a hosszútávon is élő kapcsolatokat, új összefüggéseket teremtő, elhivatott munkát.

További képek a megnyitóról a BMK honlapján

Interjú (audio):
Negyedik állomásához érkezett a Lipták kalendárium
Körös Hírcentrum, 2017. november 29. (Szerda)

Beszámoló/interjú:
Lipták kalendárium: A negyedik felvonás
Belhir.hu - 2017-12-01, Horváth Szabolcs

2017. november 27., hétfő

Tér, idő, tartalom

Előadás a Valóságos könyvtár- könyvtári valóság III. konferencián.
2017. november 28.

Korunk könyvtári fejlesztései kettős innovációt igényelnek: a technológiai lehetőségek és a korszerű könyvtári szemlélet adekvát interpretálását. Tartalomszolgáltatáskutató műhelyünkben több olyan, szemléletében innovatív projektekről számolhatunk be, amelyek technológiai rálátást és kreatív jártasságot biztosítanak az intézetünkben tanuló szakemberjelölteknek. A könyvtárak Facebook-jelenlétével kapcsolatos kutatásunk bizonyította, hogy a legsikeresebb bejegyzések térrel, idővel kapcsolatos, továbbolvasható, gondosan kidolgozott információegyüttesek. Az identitás közös nevezőjére alapozva, a hely- és kortörténet senkitől sem idegen témájában lehet leghatékonyabban példát mutatni, megosztott történettel, hozzáadott tudományos háttérinformációkkal, linkekkel kedvet teremteni az elmélyülésre, hasonló gyűjteménytételek önálló fölkutatására. Ezért áll műhelyünk érdeklődésének középpontjában olyan részgyűjtemények, dokumentumegyüttesek webes kidolgozása, melyek hely- és kortörténeti kontextusa sikeresen felmutatható az oktatás keretei között, egy-egy félév hallgatókra elosztott munkájával.

Prezentáció:


2017. november 23., csütörtök

A jövő könyvtára felé

Közvetítő jelenlét - a könyvtári tartalomszolgáltatás szereplehetőségei.
= „A jövő könyvtára felé …” Webináriumi sorozat (2016-2018) [VideoKönyv]
Pécs : PTE Egyetemi könyvtár és Tudásközpont, 2018.

Miskolci Egyetem
Könyvtár, Levéltár, Múzeum
Tanácsterem - földszint 2.
Időpont: 2017.11.23., délután 13:00
A webináriumi közvetítés elérhetősége: http://www.ustream.tv/channel/hjrRWJU4xGH
Az élő online közvetítést a Szinvanet Zrt. és a Miskolc Holding Zrt. támogatta.

Szervezők:
Drótos László, OSZK, E-könyvtári szolgáltatások osztálya, MEK-könyvtáros
Dr. Prokai Margit, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi  Könyvtár igazgatója
Szendi Attila, a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum főigazgatója

Az előadás videófelvétele:



2017. október 13., péntek

ELTEFeszt 2017.

Gamification, élményközpontú beavatás a tudás kincseibe, szórakoztató múzeumok és közösségi térként hasznosuló könyvtárak... Miért van szükség napjainkban a tudás tárolásának forradalmára és mit tanulhat egy levéltár az internetes mémek sikeréből? Sokan már a web megjelenése óta féltik az írás és olvasás sok évszázados kultúráját, sőt, a közösségi oldalak elterjedése óta magát az információt, a hiteles tudást is temetik. Ahogy az olvasás is megújulhat az e-könyvek korszakában, úgy a hitelesség is helyreállítható. A véleménybuborékokba záródott, álhírek és tévhitek befolyása alá került tömegek képe riasztó, de az áltudományok ellen csak a tudománynak van esélye. A tudomány jelenlétének érzékeltetése, a tudás korszerű "tárolása" és elérhetővé tétele tudományos megközelítést és elkötelezett szakembereket igényel.

(Előadás 2017. október 13-án az ELTEFeszten)

2017. október 7., szombat

Húsz éve


A húsz évvel ezelőtt elhunyt Fodor Andrásra emlékeztek 2017. október 6.-án Budapesten. A költő - könyvtáros életművének Intézetünkben folyó digitalizálási projektjéről, a hallgatókkal eddig elért eredményekről és távlati tervekről Fodor János adjunktus tartott előadást. A könyvtárosként Fodor András pályaképét idézte föl Kulcsár Valéria nyugdíjas osztályvezető, a Könyvtárellátó volt könyvtárosa. A költőre Dr. Sallai Éva irodalmár - szerkesztő emlékezett, naplójáról Horváth Helga, a Fonyodi Kulturális Intézmények munkatársa tartott előadást. Fodor András verseit és prózarészleteit Csík Ágnes irodalmár interpretálta. Köszöntőt mondott az est díszvendége, Fodor Andrásné és Németh Julianna, a szervező Somogyiak Baráti Körének elnökségi tagja.

- A somogyi diák öröksége c. előadásom háttérvetítése

2017. január 27., péntek

Nyílt Nap 2017

A Bölcsészkar Nyílt Napján tartott előadáson a könyvtár és a közösségi média kapcsolatáról beszéltem, remélve, hogy a szép számban megjelent, rövidesen felvételiző érdeklődők számára ismerős jelenségekhez köthetem diszciplinánkat. A könyvtártudomány különlegessége kétségtelenül abban áll, hogy nemcsak interdiszciplináris, de oly módon az, hogy valamennyi tudományterület háttérjelenségeivel, alapjaival foglalkozik. S mivel minden tudástárolás, szervezés és hozzáférés a tájékozódási rendszerek fejlődésének függvénye, napjaink könyvtártudományának legizgalmasabb kérdése talán már nem is az, mivé lesz a könyv, avagy fontos marad-e a jövőben az írás-olvasás, hanem az, hogy mit kezd a könyvtárral a közösségi média? (És, persze, mit kezdenek a közösségi médiával a könyvtárosok...)


2016. december 7., szerda

Kutatás 2.0 - könyvbemutató a Könyvtári Intézetben

A Könyvtári Intézet felkérésére ismertettem 2016. december 5-én a az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi Szakkönyvtárának olvasótermében a Research 2.0 and the Future of Information Literacy című szakkönyvet, majd vezettem a kiadványt bemutató beszélgetést Koltay Tiborral és Z. Karvalics Lászlóval, a kötet két magyar szerzőjével. A londoni Chandos Kiadó gondozásában megjelent mű a kutatás paradigmaváltását és az információs műveltség változására gyakorolt hatását elemezve mutatja be a tudományos szakkönyvtárak szereplehetőségeit.
Könyvismertetőm 2017 első felében jelenik meg a Könyvtári Figyelőben.

- Az eseményről és a kiadványról a Könyvtári Intézet honlapján.
- Németh Márton tudósítása a Qulto.eu oldalán.
- A fényképeket Mikulás Gábor készítette.

fj - Z. Karvalics László - Koltay Tibor (fotók: Mikulás Gábor)


2016. május 30., hétfő

Portóban

2016. május 17. és 23. között az Erasmus tanárcsere-programjának keretében előadásokat tarthattam kutatásaimról Intézetünk portugál parteregyetemén, az Universidade do Porto könyvtáros hallgatóinak.
Az alapképzésben és mesterképzésben részt vevő hallgatók számára is megtartott angol nyelvű prezentációk intézetünk tartalomszolgáltatási és digitalizálási projektjei mellett bemutatták a könyvtárak közösségi-média jelenlétét vizsgáló kutatásaink eredményeit is. Velem tartott Rónay Gabriella, aki az OSZK Fényképtárának munkatársaként az ott zajló munkafolyamatokkal, gyűjteményekkel keltette föl a portugál diákok érdeklődését.
Olívia Pestana docens asszony fogadott és kalauzolt a campuson, az egyetem különböző épületegyüttesei között (az alapszakosok a bölcsészkaron, a mesterszakos hallgatók az információ-mérnöki karon tanulnak). A portugál hallgatók figyelemre méltó tájékozottságról, s nem utolsó sorban angol tudásról tettek bizonyságot (az MA hallgatók már jórészt angolul hallgatják óráikat), többen jártak már Budapesten, vagy tervezték az utazást. Az előadásokat követő beszélgetések során nyilvánvalóvá vált, Portugáliában a könyvtárügy (és általában a kultúra) hangsúlyos, támogatott terület, a könyvtáros pálya vonzó és megbecsült. Az előadások között lehetőség nyílt több, könyvtáros szemmel nézve is érdekes helyi nevezetesség felkeresésére (pl. Livraria Lello, az ország legrégebbi könyvesboltja) illetve a városi könyvtár megtekintésére is sor került. Hallgatóim és kollégáim figyelmébe ajánlom az Erasmus programban való részvételt, a pályázható helyszínek között pedig feltétlenül mérlegeljék Portót!