2021. november 24., szerda

A képmegosztás hőskora

Előadás a Magyar Tudomány Ünnepén, a VKKV5 konferencián - online - 2021. november 24.

Intézetünk tartalomszolgáltatási gyakorlóprojektjeiben olyan kis webgyűjtemények kialakítására vállalkozunk, amelyek a digitalizálástól a publikálásig egy-két félév alatt megvalósulhatnak. A sikerélmény mellett fontos, hogy hallgatóink élményszerűen átélve ismerjék meg a különböző munkafázisokat, az aprólékos, egységes szabályokat betartva végzett munka és a kreativitás értelmét, megtapasztalva a digitalizálás, adatfeldolgozás, kontextus-teremtés, háttérkutatás jelentőségét. A projekteket úgy választjuk meg, hogy témájuk tanulságos legyen és reflektáljon korunk fontos kérdéseire. Az előadás a legújabb, 2022 januárjában elkészülő webes gyűjtemény koncepcióját és megvalósítását mutatja be.

A hagyományos postai levelezés végóráit éljük. Gondos filológiai munkával összeállított levelezés-kiadások a mi korunkról már aligha szolgálnak izgalmas forrásként utódainknak. A csekkektől a csomagfeladásig, levelezéstől a gyors üzenetváltásig papíron maradó nyomok nélkül kommunikálunk, a leghatékonyabb üzenetté pedig a képmegosztás: helyzetünk, hangulatunk azonnali továbbítása vált. Mégis, a postai küldemények közül éppen a legősibb képmegosztási forma, a képeslapküldés túlélési esélyei tűnnek a legjobbnak, hiszen az utazások, köszöntések, ünnepek alkalmával betöltött szerepük több, mint egy évszázada változatlan.

2021. november 18., csütörtök

Könyvespolcok vonzásában

2021. november 15.-én az MTA Könyvtár és Információs Központ II. emeleti Konferenciatermében került sor a Kovács Máté Alapítvány - névadója születésnapjának 115. évfordulója alkalmából - ünnepi kuratóriumi gyűlésére, amelyen - a járvány miatt egy év késéssel - átadták a tavaly elsőként nekem, idén pedig Pallos Zsuzsának odaítélt publikációs nívódíjakat. Rajtunk kívül előadást tartottak az idei és tavalyi "Év fiatal könyvtárosai", Bessenyei Ágnes és Farkas Renáta - mindketten tanítványaim voltak. Az alapítvány által felajánlott OTDK-különdíjat Polyák Dávid - tavaly tavasszal végzett tanítványunk kapta. Az ülés első részében az alapítvány elnöke, Dr. Bényei Miklós bejelentette, hogy a kuratórium idén kilencedszer ítélte oda a 2012-ben alapított Kovács Máté emlékének ápolásáért elnevezésű emlékplakettet, az idei év díjazottja Dr. Tóth Gyula. A laudációt Dr. Kovács Ilonától hallhatuk, a díjazott levelét Hangodi Ágnes, a kuratórium titkára olvasta fel.

Előadásomban a könyvespolc, mint szimbólum értékállóságáról beszéltem. Nem vagyok könyvespolc-fetisiszta, talán, mert könyvespolcok között nőttem fel, talán, mert huszonéves korom óta a digitális, webes világ kultúrája és tájékozódási lehetőségei érdekelnek. De a járvány is megmutatta: a könyvespolc, mint háttér, ma is szimbolikus, ha otthonról jelentkeznek be politikusok, művészek, tudósok, szakértők. Ahogy a közhelyes "értelmiségi rituálé" során a borért és ropiért konyhába siető vendéglátóra várva könyvespolcát böngészik a vendégek (kölcsönkérhető kötetekre vadászva), kapcsolódási pontokat is keresünk a másikkal, a szakértővel, művésszel, politikussal, amikor amatőr-rosszul megvilágított beszélő fejéről tekintetünk elkalandozik a háttérben látható könyvespolcára. Engem a kétezres évek óta ennek az új, webes kapcsolódási lehetőségnek a megfordítása érdekel: hogyan rakható ki a webre egy ember életműve, gyűjteménye, közérdeklődésre számot tartó hagyatéka akár halála után évtizedekkel, hogyan őrizhető meg benne a személyiség, az élmény, a felhalmozott tudás egyedi kohéziója.

2021. október 21., csütörtök

Remaining Futureproof

Péter Kiszl & János Fodor (2021):
Remaining Futureproof: Lasting Librarian Roles in Managing Digital Collections,
The Reference Librarian, Vol. 62. 28 p. Published online: 27 Oct 2021

Absztrakt:

A felsőfokú képzés során az oktatók érzékelik az új szakmai nemzedék hozzáállásából és reakcióiból a könyvtár- és információtudomány folyamatosan változó technológiai-társadalmi-gazdasági kontextusát, a hallgatók igényeit és kompetenciaelvárásait. Ezeket a tapasztalatokat értelemszerűen beépítik a képzés korszerűsítésébe, saját - sok esetben évtizedekkel korábbi reflexeiket folyamatosan megújítva -, de fontos tanulságokat vonhatnak le a könyvtár- és információtudomány jövőjével kapcsolatban is. Szükség is van erre a hatékony egyetemi képzéshez, hiszen a hallgatóknak oktatóiktól hiteles jövőképet is kapniuk kell: merre tart a könyvtár- és információtudomány, milyen a jövő könyvtára, mi lesz a feladatuk a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, az adattudomány korszakában? A szakemberjelöltekben felmerülő kétségekre nem elegendő pusztán tagadni a sablonos jóslatokat, melyek szerint például a robotika elveheti munkájukat. Kiszl Péter és Fodor János tanulmányukban a digitális gyűjteményekkel kapcsolatos kurzusaik tapasztalatai alapján, a téves előfeltételezéseket cáfolva vezetik le a könyvtár- és információtudomány négy jövőbiztos jellemzőjét: (1) az emberi kreativitás nélkülözhetetlen szerepének fennmaradását, (2) a közösségi média professzionális használatának jelentőségét a közösségi tudás lekérdezéséhez, (3) az együttműködési kompetenciák értékállóságát és (4) a könyvtáros hivatásban felértékelődő kutatói attitűdöt.

2021. szeptember 20., hétfő

2021. őszi félév: kurzusok

NAPPALI KÉPZÉS

BA - elsőév / OT
BBN-IKT-104 Kommunikáció és informatika alapjai

BA - másodév
BBN-IKT-277 Hálózati ismeretek

BA - harmadév
BBN-IKT-257 Digitális gyűjtemények fejlesztése

MA - másodév
BMA-IKTD-126 Tartalomszolgáltatás és közösségi média
BMA-IKTD-343 Digitális bölcsészet

LEVELEZŐ KÉPZÉS

BA-L elsőév
BBN-IKT-L-104 Kommunikáció és informatika alapjai

BA-L másodév
BBN-IKT19-L-277 Hálózati ismeretek

BA-L - harmadév
BBN-IKT19-L-257 Digitális gyűjtemények fejlesztése

MA-L másodév
BMA-IKTD-L-126 Tartalomszolgáltatás és közösségi média
BMA-IKTD-L-343 Digitális bölcsészet

DOKTORI KÉPZÉS

Konzultáció 7. 

 

 FOGADÓÓRA  Kedd 12.00-13.00, 14.30-15.30 | Földszint, 3-as tanári szoba

 TÉMAVEZETÉS  Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)



2021. július 25., vasárnap

Műveltség és digitális írástudás

Megjelenik: Könyv és Nevelés, 2021/4

Részlet a szerzői kéziratból:

A  világjárvány még korántsem összegezhető tanulságai között máris sokakat foglalkoztat a vészhelyzet idején bevezetett távolléti oktatás, mint az  oktatók és tanulók digitális kompetenciáinak váratlan, kényszerű éles-tesztje. Az egyik, sokak által olvasott, tudományos ismeretterjesztő weboldalon megjelent elemzés  szerint a digitális technológiai integráció Ruben Puentedura-féle  SAMR (azaz substitution, augmentation, modification, redefinition, vagyis helyettesítés, kiterjesztés, módosítás, újraértelmezés) pedagógiai modelljének  megfeleltetve, a távtanítási kényszer alatt a magyar iskolákban jó esetben a "helyettesítés" sikeres megvalósításáig jutottak el, azaz előadás helyett prezentáció készítő programmal, füzet helyett Word dokumentumban kellett dolgozniuk a diákoknak, az osztálytermi jelenlétet jó esetben videókonferencia, rossz esetben levelezés pótolta. A digitális technológia integrálásának fejlettebb szintjeinek előkészítésére idő se adatott, hiszen a "kiterjesztéshez" már alkalmazott, bejáratott módszerek kellettek volna (pl. olyan számonkérési eljárások, amelynek során a diákok automatikus, munkájukat motiváló visszajelzéseket kapnak), a "módosítás" integrációs szintjéhez (pl. a tananyag alapján közös, elosztott munkával létrehozott, digitális technolgiára épülő alkotások) viszont olyan komplex oktatói instrukciók hiányoztak, melyekre a hirtelen bevezetett távkommunikációs helyzet nem volt alkalmas. A hagyományos oktatási keretek lehetőségeit "újraértelmező", pl. az osztályközösségen túlmutató kutatásokhoz, gyűjteményekhez kapcsolódó, digitális kompetenciákat fejlesztve új tudást és új eszközöket létrehozó projektek beindítására pedig - a pandémiát megelőzően - sem vállalkozhattak még széles körben, mert nem alakult ki az ehhez szükséges együttműködés gyakorlata.

2021. június 17., csütörtök

Hálózati életműkiadás - frissítés 2021. tavasz

2021 tavaszán a napló információnövelt webkiadása egy újabb teljes évszakkal, a Fodor András által 1973. tavaszáról kiadott valamennyi naplóbejegyzés digitalizálásával gyarapodhatott. A kulcsszavak feltárása mellett munkatársaink online kronológiai forrásokban kutattak, s a korabeli sajtó kivonatait is elkészítették minden naplóbejegyzéshez:

1973. március

- Napló - 1973_03. [14 megjelent naplóbejegyzés = teljes a webkiadás]

1973. április

- Napló - 1973_04. [18 megjelent naplóbejegyzés = teljes a webkiadás]

1973. május

- Napló - 1973_05. [12 megjelent naplóbejegyzés = teljes a webkiadás]




A három teljessé tett hónap Fodor András által kiadásra szerkesztett - és mostantól a weben is elérhető - feljegyzései az alábbiak:

2021. június 7., hétfő

70/90 – Az archívum valósága és a múlt rekonstrálhatósága

Szerzői kézirat
A megjelent változat online elérése: https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/55755

Idén hetven éve indult hazánkban az egyetemi könyvtárosképzés intézményünkben, s idén kilencven éve született Fodor András Kossuth-díjas költő, könyvtáros. A két történet két ponton bizonyosan találkozik: Fodor András jelen volt a könyvtárosképzés indulásakor az első évfolyam hallgatójaként, s életműve fél évszázaddal később jelen van a jelen informatikus könyvtáros hallgatóinak életében, hiszen hálózati életműkiadása gyakorló projektként a képzési programjuk részévé vált.
Az életműkiadás indulásáról és kiteljesedéséről beszámoltunk korábban, a könyvtárosképzés évfordulóját ünneplő konferencián illő és adekvát volna e két történet első összekapcsolódását bemutatni, munkánk vonatkozó eredményeiről is beszámolni. Ám ez korántsem egyszerű feladat.
Mennyire teljes és bejárható a fennmaradt dokumentumokban jelenlévő múlt, mennyire teljes egy archívum valósága? Növelhető-e utólag egy hetvenéves kép felbontása? Van e jogunk felülbírálni a hajdani szerkesztési alapelveket, alkotói koncepciót? Pótolják-e a hiányokat a feltárt kapcsolódások, a hozzáadott információk, s milyen irányban bővítheti tudásunkat a digitális bölcsészet eszköztára? Az utókor tájékoztatásához nélkülözhetetlen hamisítás-e a narráció, a történetmondás? Pótolhatjuk-e azt a gyűjtemény prezentálásának más eszközeivel, csökkenthetjük-e a látószögek torzítását?
Az előadás kitér a hálózati életműkiadás korlátaira és lehetőségeire, tanulságként a múlt rekonstruálhatóságának határaira, s beszámol a hallgatók egymást követő nemzedékeinek közreműködésével készülő projekt jelenlegi célkitűzéseiről és perspektíváiról.

2021. március 20., szombat

2021. tavaszi félév - kurzusok és feladatok

NAPPALI TAGOZAT

 BA 1. évfolyam 
BBN-IKT-106 Információelmélet, információs műveltség EA/Koll.
BBN-IKT-270 Webszerkesztés GY/gyak.jegy
Fodor András Hálózati életműkiadás / Napló

 OsztatlanTanárképzés 
OT-KVT-252 Információelmélet, információs műveltség EA/Koll.

 BA 2. évfolyam 
BBN-IKT-278 Hálózati kommunikáció GY/gyak.jegy
InternetSzemle

 MA 1. évfolyam 
BMA-IKTD-346 Digitális gyűjtemények GY/gyak.jegy 
KutatásiNapló / Digitális Gyűjtemények / Cirkusz / Kutatás

 MA 2. évfolyam 
BMA-IKTD-127 Tartalomszolgáltatás és multimédia GY/gyak.jegy 

 MÉDIA 
BBN-XIN-112 Informatika kommunikáció (Kiadványszerkesztés) GY/gyak.jegy


LEVELEZŐ TAGOZAT

 BAL 1. évfolyam 
BBN-IKT-L-270 Webszerkesztés GY/gyak.jegy
Fodor András Hálózati életműkiadás / Napló

 BAL 2. évfolyam 
BBN-IKT19-L-278 Hálózati kommunikáció 
GY/gyak.jegy 

 MAL 1. évfolyam 
BMA-IKTD-L-346 Digitális gyűjtemények GY/gyak.jegy
KutatásiNapló / Digitális Gyűjtemények / Cirkusz / Kutatás

 MAL 2. évfolyam 
BMA-IKTD-L-127 Tartalomszolgáltatás és multimédia GY/gyak.jegy
KutatásiNapló | MindennapInapló projekt / Tartalomszolgáltatás

 VIZSGAKURZUSOK 
BBN-IKT-L-106 Információelmélet, információs műveltség Egyéni felk./beszámoló
BBN-IKT19-L-278 Hálózati ismeretek GY/gyak.jegy
BBN-IKT17-SZD Szakdolgozat (Egyéni szakdolgozati felkészülés) Egyéni felk./beszámoló
OT-SZD-KVT Egyéni szakdolgozati munka


 DOKTORI PROGRAM 
BTKD-IR-15 Konzultáció 6.


 FOGADÓÓRA  Kedd 16.00- | TEAMS

 TÉMAVEZETÉS  Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)




2021. január 28., csütörtök

Kincsek a felszín alatt

Az ELTE Bölcsészettudományi Kara 2021. január 25. és február 5. között szervezett online nyílt hetén
2021. január 28-án (csütörtökön) 15:00 órától elhangzott
Kincsek a felszín alatt - hálózati tudás, átalakuló könyvtárak című
online mintaóra vetítése

2021. január 16., szombat

Hálózati életműkiadás - frissítés 2021. tél

2021 telén a napló információnövelt webkiadása egy újabb teljes évszakkal, a Fodor András által 1972. tavaszáról kiadott valamennyi naplóbejegyzés digitalizálásával gyarapodhatott. 


A kulcsszavak feltárása mellett munkatársaink online kronológiai forrásokban kutattak, s a korabeli sajtó kivonatait is elkészítették minden naplóbejegyzéshez:

1972. március
- A 16 megjelent naplóbejegyzés
- Kulcszavak kronológiája
- Sajtókivonatok és kronológia 

1972. április
- A 9 megjelent naplóbejegyzés
- Kulcszavak kronológiája
- Sajtókivonatok és kronológia 

1972. május
- A 13 megjelent naplóbejegyzés
- Kulcszavak kronológiája
- Sajtókivonatok és kronológia

Az őszi naplófeldolgozással 655 új kulcsszóelőfordulás került a hálózati életműkiadás mutatójába, amely jelenleg összesen 11.121 szövegpontot kapcsol össze. A betűrendes címmutató 7.334 kulcsszóelőfordulást köt össze. A napra pontosan beazonosítható kulcsszóelőfordulások időrendi mutatója 6.810 szöveghelyre mutat.

2021. január 12., kedd

A múlt újdonsága

A könyvtártudomány és a könyvtáros hivatás szempontjából egyaránt izgalmas kérdés a mesterséges intelligenciából, a digitalizált dokumentumok, metaadatok, adat- és névterek fejlődéséből következő jövőkép. Könnyű jövendölni olyan „intelligens” rendszereket, melyek átvehetik szerepünket a múltban rögzített információk keresésében, a tájékoztatásban, kutatástámogatásban is, s tagadhatatlan, éppen ezek azok a területek, melyeken leginkább ragaszkodunk a nélkülözhetetlen emberi tényezőhöz, ha a könyvtáros munkakört veszélyeztető „robotokról” hallunk. Az előadás a leegyszerűsítő futurológia ellenében vizsgálja a könyvtáros hivatás közeljövőjét. A technológiai fejlődés nemcsak az átfogó rendszerekhez, nagytömegű digitalizációhoz, adatbázis aratásokhoz és adatbányászathoz adott eszközöket, de az információk asszociatív összekapcsolásában, a digitális bölcsészet vagy az adatvizualizáció eszköztáraival a gyűjtemények feltárását, bemutatását, átjárhatóvá tételét is segíti. Az ELTE könyvtárosképzésébe illesztett tartalomfejlesztési projektek – léptéküknek és technológiai korlátjaiknak megfelelően – elsősorban e lehetőségek kutatása és modellezése szempontjából tanulságosak. A hallgatókkal közös munka során nemcsak a feldolgozott dokumentumokban, gyűjteményekben rejlő virtualizálható múlttal, s a bejárhatóvá tehető információrendszerrel szembesülünk, de az algoritmizáláshoz, automatizálásához szükséges emberi közreműködés mértékét és a hozzáadott értékek szükségességét is pontosan érzékeljük. Az előadás példái azt igazolják, hogy a múlt tudásának szükséges mélységű rekonstruálása is hosszú – talán végtelen – folyamat, amely mindvégig igényli az emberi közreműködést, a könyvtáros jelenlétét és kreativitását.