2021. június 17., csütörtök

Hálózati életműkiadás - frissítés 2021. tavasz

2021 tavaszán a napló információnövelt webkiadása egy újabb teljes évszakkal, a Fodor András által 1973. tavaszáról kiadott valamennyi naplóbejegyzés digitalizálásával gyarapodhatott. A kulcsszavak feltárása mellett munkatársaink online kronológiai forrásokban kutattak, s a korabeli sajtó kivonatait is elkészítették minden naplóbejegyzéshez:

1973. március

- Napló - 1973_03. [14 megjelent naplóbejegyzés = teljes a webkiadás]

1973. április

- Napló - 1973_04. [18 megjelent naplóbejegyzés = teljes a webkiadás]

1973. május

- Napló - 1973_05. [12 megjelent naplóbejegyzés = teljes a webkiadás]




A három teljessé tett hónap Fodor András által kiadásra szerkesztett - és mostantól a weben is elérhető - feljegyzései az alábbiak:

2021. június 7., hétfő

70/90 – Az archívum valósága és a múlt rekonstrálhatósága

Szerzői kézirat
A megjelent változat online elérése: https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/55755

Idén hetven éve indult hazánkban az egyetemi könyvtárosképzés intézményünkben, s idén kilencven éve született Fodor András Kossuth-díjas költő, könyvtáros. A két történet két ponton bizonyosan találkozik: Fodor András jelen volt a könyvtárosképzés indulásakor az első évfolyam hallgatójaként, s életműve fél évszázaddal később jelen van a jelen informatikus könyvtáros hallgatóinak életében, hiszen hálózati életműkiadása gyakorló projektként a képzési programjuk részévé vált.
Az életműkiadás indulásáról és kiteljesedéséről beszámoltunk korábban, a könyvtárosképzés évfordulóját ünneplő konferencián illő és adekvát volna e két történet első összekapcsolódását bemutatni, munkánk vonatkozó eredményeiről is beszámolni. Ám ez korántsem egyszerű feladat.
Mennyire teljes és bejárható a fennmaradt dokumentumokban jelenlévő múlt, mennyire teljes egy archívum valósága? Növelhető-e utólag egy hetvenéves kép felbontása? Van e jogunk felülbírálni a hajdani szerkesztési alapelveket, alkotói koncepciót? Pótolják-e a hiányokat a feltárt kapcsolódások, a hozzáadott információk, s milyen irányban bővítheti tudásunkat a digitális bölcsészet eszköztára? Az utókor tájékoztatásához nélkülözhetetlen hamisítás-e a narráció, a történetmondás? Pótolhatjuk-e azt a gyűjtemény prezentálásának más eszközeivel, csökkenthetjük-e a látószögek torzítását?
Az előadás kitér a hálózati életműkiadás korlátaira és lehetőségeire, tanulságként a múlt rekonstruálhatóságának határaira, s beszámol a hallgatók egymást követő nemzedékeinek közreműködésével készülő projekt jelenlegi célkitűzéseiről és perspektíváiról.