A könyvtáros szerepe az elérhetővé tétel és a példamutatás között
Könyvtáraink számára fontos lehetőséget kínál a közösségi média jelenlét, hogy gyűjteményük elérhetőségét, kutathatóságát növeljék. Az utóbbi évek kutatásai azonban világossá tették: a csatornákon való megjelenés, mint a könyvtár létének virtuális bizonyítéka, önmagában kevés. A hatékony közösségi média jelenlét komoly csapatmunkát, tervezést és előkészítést igényel. Nyilvánvaló, hogy a könyvtár számára az jelentené a valódi sikert, ha érzékelhetően emelkedne az általa közzé tett digitális tartalmak spontán olvasói megosztása, kommentelése és remixelése. De hol van a határ szakmai felelősségünk szempontjából a digitalizált online elérhetővé tétel és a létrehozott gyűjteményeink használatát példázó aktivitás között?
Aktuális webprojektünk, mint esettanulmány alapján a példamutatás tervezhető, kivitelezhető stratgiáit mutatjuk be. Feltételezve, hogy napjaink könyvtárosai otthonosak a közösségi média világában, korántsem lehetetlen úgy előkészíteni egy online gyűjteményt, hogy munkánk ízelítőkkel, háttérinformációkkal hatékonyan teremtsen kedvet megosztásra, spontán terjesztésre és kutatásra a közösségi média olvasók széles körében.
Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet tartalomfejlesztési műhelyének webprojektjei 15 éve a könyvtáros-oktatás szerves részeként modellezik a hálózati közzététel elméleti és gakorlati kérdéseit. Értékes részgyűjtemények, virtuális kiállítások, tematikus kor- és helytörténeti fotósorozatok közreadása során az elérhetővé tétel és az olvasói igények viszonyát illetve a gyűjtemény és a könyvtár hálózati promóciójának lehetőségeit vizsgáljuk.
Az előadás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral és az ELTE BTK Digitális Bölcsészet Központjával együttműködésben fejlesztett Hullámfürdő záróra előtt című új projektünk tanulságaira hivatkozik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése