A tartalom és téma viszonya

3. Ha a hálózati tartalomszolgáltatás által közétett tartalom elemzése során elkülönítjük, tipizáljuk a megjelenő információkat a téma és tartalom között közvetítő közreműködői szerepek (előállítók, birtoklók, szerkesztők, hozzáadók, reflektálók, ellenőrzők) szerint, megkapjuk a hálózati tartalomszolgáltatás téma-közvetítő profilját. Ezt a profilt mérhetjük a továbbiakban a hálózati közeg sajátosságaihoz és a felhasználói attitűdök rendszeréhez, s vetíthetjük a weben jelenleg létező tartalomszolgáltatásokra, vagy egy tervezett új projekt modelljére.

Kifejtés

Az első szempont alapján meghatároztuk a témát, a második alapján elhelyeztük a szolgáltatást a témát közvetítő tartlomszolgáltatási rendszer szereplőjeként. Vizsgáljuk meg közelebbről, mit és hogyan közvetít enek tartalmukban a weben működő szolgáltatások, hogy egy projekt elemzésekor vagy tervezésekor mérlegelni tudjuk: mi hiányzik, mire lehet igény, mi az, ami megvalósítható, elvárható! Már egy tartalomszolgáltatás első áttekintése során is nyilvánvaló, hogy a tartalom szinte sosem egynemű - menüpontok, rovatok jelzik a tartalom különböző részeinek elkülönítési igényét. Vizsgáljuk meg, milyen elhatárolásokat tehetünk a közzétett információk összessége és a téma közti viszony szerint.

Egy honlap, website, tartalomszolgáltatás tényleges tartalmát a választott témájához viszonyítva el kell tudnunk különíteni elsődleges és másodlagos információkat.

Az elsődleges információk témánként eltérő mértékben digitalizálhatóak és szolgáltathatóak tartalomként. Például: irodalmi honlapon a vers megjeleníthető, intézményi honlapon az intézmény szerkezete és működése virtuálisan ábrázolható és közvetíthető, de számos olyan élmény, jelenség képezhet honlap-témát, melyekről csak másodlagos információk tehetők közzé.

A másodlagos információk komplett információs piramisokat foglalhatnak magukba, egymást átfedő tudományterületeket, különböző mértékben popularizált megjelenítési normákkal a szakirodalomtól a szórakoztató tájékoztatási formákig.

A tartalmi egységek és a téma viszonyát a következő általános tagolással tipizálhatjuk:

Tartalmi egység vagy részegység, melyek célja...

a)  előállított, vagy birtokolt elsődleges információk - pl. alkotások - elérhetővé tétele;

Alkotások, dokumentumok, tényszerű adatok, leírások és direkt-hozzáférési információk online és offline elsődleges információkhoz, illetve a tételesen hozzájuk kapcsolható szakirodalomhoz, másodlagos információkhoz: a hozzáférési információ a hálózaton többféleképpen értelmezhető, a könyvtári OPAC-tól akár a kereskedelmi adatbázisok (könyvesboltok, DVD kölcsönzők) rendelési listatételéig, vagy rendezvények (pl. felolvasóestek, konferenciák, koncertek, bulik) megközelítésére vonatkozó információkig.

b) előállító, birtokló művészről, személyről, intézményről információ;

Az elsődleges információk személyes vetületeire irányuló tájékozódási igény kielégítése olyan területeken is fontos lehet, melyekre az "alkotás" szó kevéssé illik. A közvetített téma bővülésében szerepet kapó személyek (itt tehát nem a honlap szerkesztőiről, hanem a témában (közre)működőkről van szó) jelentősége változó az egyes tématerületeken, de a velük kapcsolatos információ tájékozódási pont, fogódzót jelent a felhasználó/érdeklődő számára az eligazodásban ("húzónevek").

c) szerkesztés: összefüggés teremtése más területekkel;

A téma és más témák összefüggéseit feltáró tudomány/szakterületek létrehoznak összehasonlításra, tipizálásra, osztályozásra és történeti vizsgálatra alkalmas rendszereket, tárgyalási módokat, módszereket, fogalmakat. Vegyük észre ezek átvételét, megjelenítését, jelenlétét a honlap tartalom-közvetítésének felépítményében.

Ezek az összefüggések helyezik kontextusba a szolgáltatott tartalmakat más (tágabb, vagy rokon) területek, témák vonatkozásában, és sok esetben az adott tartalomszolgáltatás szerepét, funkcióját is hivatottak tisztázni.

d) hozzáadás: háttéranyag elérhetővé tétele;

A témával kapcsolatos, témába vágó elsődleges információk nyers, feldolgozatlan háttere nem csak a másodlagos információk létrehozóit érdekli, de a „passzív” befogadót is. A tartalomszolgáltatás fölvállalhatja a kapcsolható háttéranyagok feltérképezését, elérésük megkönnyítését. (pl. jogszabályok, tervrajzok, jegyzőkönyvek, levelezések, melyekből szerkesztett tartalom is létrehozható).

e) reflektálás, ellenőrzés: vélemények, reakciók megjelenítése.

A másodlagos információk hitelességét, a tartalomszolgáltató avatottságát a szakmai hozzáértés bizonyíthatósága szavatolja. Mint azonban a láthattuk, az ellenőrzés szerepe megváltozott a hálózati tartalomszolgáltatásban. A web túl komplex és szubjektív hatásokra épülő rendszert alkot ahhoz, hogy egyes elemeinek megítélésében, hitelesként elfogadásában figyelmen kívül hagyhatnánk a szubjektív visszajelzések, vélemények jelentőségét. A web, mint tartalmában bárki által linkelhető, ajánlható, globális tájékoztató rendszer, önmaga szerves részévé, értékes tartalmává emeli a véleménycserét, a másodlagos információk spontán termelését.

Feladat:

1. Vegye számba a ween, megismert honlapokon, felületeken megjelenő tartalmakat, elemezze az ott felkínált, tipikus csoportosításukat. Értelmezze témája szempontjából az elsődleges és másodlagos információk aktuális fogalmát, valamint a fenti a), b), c), d), e) kategóriákat a jelenlegi hálózati tartalomszolgáltatás, illetve a tervezett/elemzett projektre vonatkoztatva. Tárja föl vázlatosan a tartalom-téma szerkezet tartalomszolgáltatásban megjelenített, vagy megjelenítésre érdemes modelljét.

2. Gondolja át és fogalmazza meg, hogyan oszlik meg (akár százalékos becslésre is vállalkozhat), milyen arányban vonatkozik a tématerülettel kapcsolatban szolgáltatott tartalom:

a) előállított, vagy birtokolt elsődleges információk  elérhetővé tételére

b) a "téma előállítóira", birtoklóira vonatkozó információkra

c) összefüggésekre más területekkel

d) hozzáadott háttéranyagra

e) véleményekre, reakciókra

3. Fogalmazza meg és indokolja, milyen tartalmak szolgáltatása várható el hiánypótlásként a fenti arányok alapján, s hogyan elégítené ki a feltételezhető igényeket.