Hálózati ismeretek I. - témaösszefoglaló
A CMS-ek (Content Management System) általánosságban mindazok a szerver-oldali adatbázisra (pl. SQL) és adatbáziskezelő nyelvre (pl.: PHP) épített webalkalmazások, amelyek HTML kód szerkesztése nélkül, előre definiált sémákban (template) és oldal-strukturában teszik lehetővé a tartalmi egységek publikálását, a köztük lévő linkek automatikus frissítését.
Megjelenésük a "sima" html weboldal-publikálással párhuzamban, már a web kialakulásának kezdetétől, azaz a '90-es évek elejétől fokozatosan, de alapjaiban formálta át a "read-only" webet:
- a hálózati interaktivitás központjaiként előbb a tartalomipart kiszolgáló alkalmazásuk,
- majd a 90-es évek közepétől vendégkönyvek, fórummotorok szerepkörében az interakciót lehetővé tévő formáik,
- s a 2000-es évektől ingyenes, nyílt forráskódú változataik elterjedése
szolgálta a 2000-es évek közepére a "web 2.0", a dinamikus közösségi webtartalmak rendszerének kialakulását, a közösségi média megjelenését és kiteljesedését.
A CMS-ek generálta tartalomközpontú webszolgáltatások lehetővé tették nagy méretű tartalmi adatbázisok részletesen feltárt, kereshető közzétételét (pl. digitalizált könyvtári állományok) csakúgy, mint kollaboratív tartalmak publikálását (pl. Wikipédia), vagy RSS kapcsolati hálóra épülő infokommunikációs rendszerek kiépülését (blogoszféra).
- CMS-ek a nyílt forráskódú wikik (pl. DokuWiki, Mediawiki - lásd Wikipedia), a blogok (WordPress - lásd Klog.hu), portálmotorok (pl. Joomla) vagy képgaléria-rendszerek csakúgy, mint a
- teljes egészében célra szabott, megrendelésre programozott rendszerek (pl. az Index portálmotorja), illetve a
- szolgáltatás részeként hostolt (tárolt) jellemzően egyszerűbb rendszerek pl. blogger, blog.hu.
A könyvtári szférában sok nyílt forráskódú tartalomkezelőt használnak (pl. dSpace), de jellemzőbb a programozott, fizetett támogatással fenntartott rendszer (pl. Monguz - Qulto szolgáltatások)
Előnyük: kereshetőség és automatikusan koherens navigáció, "tetszőleges" funkcionalitás a programozott rendszereknél, de az ingyenes és hostolt megoldásoknál is pluginokkal bővíthetőség és széleskörű testreszabhatóság. Interaktivitás, kompatibilitás a webtechnológiai fejlődéssel, interoperábilitás lehetőségei pl:
- kapcsolt rendszerekkel (pl könyvtári honlap és katalógus/IKK,)
- más szolgáltatásokkal (mashupok, harvestelés, OpenAPI)
- általuk generált RSS feed forgalmazási lehetősége, tartalmi egységeik megosztási lehetősége
Hátrányuk:
- előre programozottság az ingyenes és hosztolt rendszereknél (ez sokszor "egyen-honlapokat" eredményez),
- viszonylagos merevség még a megrendelésre programozottaknál is. Kreítivitás elválasztása a tartalom gazdáitól - komolyabb, vagy strukturális változások/bővítések általában újabb programozói munkát, azaz anyagi ráfordítást és egyeztetést igényelnek. A tartalom gazdái (pl,. könyvtárosok) és a programozók hatékony kommunikációja általában problémát jelent.
Az open source megoldások használata "professzionális" környezetben/célra (pl. könyvtárak honlapjai) jelentősen csökkenti a költségeket - hozzáértő "saját" rendszergazda, informatikus is képes lehet az online közösség tudására támaszkodva telepíteni, fejleszteni, modulokkal, pluginekkel bővíteni, frissíteni a rendszert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése