2007. május 29., kedd

Domokos Áron: A POPULÁRIS EZOTÉRIA ÉS AZ OLVASÁS PIACA

Doktori disszertáció bírálata, 2007 
Doktori értekezés témájául alighanem praktikusabb szűkebb, speciális részproblémát választani, melynek megoldása egy adott tudományterület addigi eredményeire egyértelműen épül, megközelítésén, feldolgozásának módszerén könnyen mérhető a jelölt tudományos felkészültsége. A Könyvtártudományi Doktori Program keretében védésre beterjesztett disszertációkban mégis, elkerülhetetlenül gyakran találkozunk interdiszciplináris tárgyalásmódokkal, elemzésekkel. Az információs társadalom tájékozódási és tájékoztatási kérdései, az olvasói szokások változásai csakúgy, mint a hálózati archívumépítés vagy szövegkiadás - hatékonyan csak összetett, tudományközi módszerekkel vizsgálható, az új és korszerű megoldások fejlesztéséhez széleskörű ismeretekre van szükség.
     Domokos Áron disszertációjában korunk műveltségszerkezetének egyik legjellemzőbb vonását választotta vizsgálata tárgyául. Vállalkozása bátor, sőt már-már vakmerő, hiszen olyan összetett jelenség könyvtártudományi feltárására vállalkozott, melynek részterületeit külön-külön is csak interdiszciplináris megközelítésekkel elemezhetjük, s azezoterikáról, mint jelenség-egészről e megközelítések összesítése sem adhat koherens képet.

2007. április 27., péntek

Szolgáltatások és igények - a szükséges komplexitás

Fodor János Ph.D.


A Web 2.0 kapcsán első asszociációnk a közösségiség, a felhasználó aktív részvétele. Kétségtelen, a legfontosabb és leglátványosabb változások jellemző kulcsszava ez. Ezt a konferenciát azonban az EMIR irodalmi adatbázis fejlesztése során érintett problémák ihlették, s az EMIR egy épített, tervezett adatbázis-szolgáltatás. Ezért szeretném e gondolatmenet kiindulópontjaként a közösség helyett a Web 2.0 másik fontos kulcsszavát, az "adatbázist" választani.

Jogosak ugyanis a kételyek, s érthető a gyakran homályos, amorf Web 2.0 definíció: a Web 1.0 tipikus közösségi adatbázis-szolgáltatásaiban, a fórumokban megvolt, fellelhető volt mindaz, amire a mai Web 2.0-ás szolgáltatások építenek. Ismeret felhalmozás és megosztás, chat-szerű jelenlét-jelzés, rég nem látott ismerősök, iskolatársak felkutatása, napló-topikok, fényképbemutató-, sőt értékelő topikok. A nagyobb fórumrendszerek felvették látogatóik érdeklődési körének domborzatát, a témák és a hozzászólók aktivitása ott sűrűsödtek, ahol igény volt rá, s gyakorlatilag minden mai szolgáltatásról kimutatható, hogy a fórumokban jelentkező hálózati közösségi igényekre tökéletesített, célorientált alkalmazás.

2006. október 10., kedd

A kultúra változó hálózati vetülete és az írhatóvá osztott webfelület

Fodor János
MTA Jövőkutatási Bizottság, Győr, 2006.10.
ABSTRACT

Az írt, olvasható hálózati információt fokozatosan felváltja a kommunikációs folyamatokat leképező, dinamikus, írhatóvá osztott webtartalom. A kialakuló hálózati közösségi információrögzítő terekben termelődő technológiai, gazdasági információk kivonatolása és válogatása jó hatásfokkal algoritmizálható. A háttértudás felé vezető nyomvonal és az opcionális elmélyülés lehetősége fenntartható és jól strukturálható a kiemelt információk, mint hierarchikus csúcspontok alá vonva. A hálózati tartalmak és folyamatok kulturális szegmense ezzel szemben nehezen hierarchizálható, súlypontjai, értékei kevéssé és csak felületesen hozhatóak fedésbe a napjainkban elterjedő módszerekkel.

2006. március 22., szerda

Kovács Máté szellemi öröksége a hálózati közösségi terek korában

Elhangzott a Kovács Máté tanszékvezető professzor születésének centenáriuma alkalmából az
ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékén rendezett emlékünnepségen
Budapest, 2006. március 22.
Nyomtatásban megjelent:
A jövő a múlt és a jelen egységére épül. Emlékkötet a száz esztendeje született Kovács Máté tiszteletére. (Hangodi Ágnes, szerk.) Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár. – Debrecen : DEENK, 2007, p. 21-24.


Tisztelt megemlékező egybegyűltek, kollégák, vendégeink, hallgatók!


Kovács Máté születésének századik évfordulóján hallgatóink is megemlékeztek a tanárról, aki ötven évvel ezelőtt, egy forradalomtól, s annak súlyos történelmi hátterétől komor őszön, átvette tanszékünk irányítását. A XXI. század fiataljai sokat tudnak, tudhatnak már erről a korszakról. Mégis, hozzám hasonlóan, ki még a rendszerváltozás előtt, erősen szűrt, sorok közé rejtett igazságokat megértve, cenzúrázott történelemből érettségiztem, az ötvenes évek fekete-fehér képeken, szakadékony, karcos mozgóképeken és – a digitális audio-fil korszakhoz képest – történelem előtti hangfelvételeken jelenik meg képzeletünkben. Itt és most azonban, a hely, az intézményi és szakmai folytonosság, a könyvtártudomány és könyvtárosképzés évről-évre korszerűsödő, múltból táplálkozó, de jelenben, jövőért dolgozó mindennapjai megnyithatják az emlékezés folyosóját a Piarista köz, a Pesti Barnabás utca felé, úgy ahogy a családi történelem személyessége, vagy egy évszázados épület, vaskos törzsű fa állandósága teremthet összeköttetést emberöltők mulandó évtizedei között.

2001. június 5., kedd

A virtuális szellemi élet fejlődésének feltételeiről

Fodor János 
Stratégiakutató Intézet Szabadegyetem
- 2001 - 


Az ELTE Könyvtártudományi és Informatikai Tanszékén többek közt arra keressük a választ, milyen irányokban fejlődhet az internet használata a szellemi élet, a kultúra és művelődés szempontjából, milyen felhasználói szokásokat és technológiai tendenciákat kell figyelembe venni a jövő közművelődési webprojektjeinek megalapozásakor, illetve hogyan egyeztethetjük össze az IRL szellemi élet természetes aktivitásformáit a web sajátos lehetőségeivel.

Közvetve arra a kimondatlanul is jelenlévőnek érzett kérdésre is választ szeretnénk adni, vajon érdemes-e erőt fektetni valamiféle virtuális szellemi élet, és annak dokumentumokban, webes objektumokban megjelenő környezetének, technológiai hátterének kialakításáért, vagy hagyni kell, hogy az általános folyamatok mentén, organikusan fejlődjön, növekedjen, netán csökkenjen az értékes tartalom jelenléte és megjelenési formája a hálón? Szükség van-e a jelenlegit meghaladó mértékben központosításra, szervezésre, mindenkor megkérdőjelezhető, minőség és érték szempontú szűrésre, tematikus katalogizálásra, vagy el kell fogadni, hogy a szellemi értékek létező, de nem különösebben jelentős termékei lesznek a nagy digtális dokumentum termelésnek, a nagy internetes szórakoztató médium/áruháznak?