Doktori disszertáció bírálata, 2007
Doktori értekezés témájául alighanem praktikusabb szűkebb, speciális részproblémát választani, melynek megoldása egy adott tudományterület addigi eredményeire egyértelműen épül, megközelítésén, feldolgozásának módszerén könnyen mérhető a jelölt tudományos felkészültsége. A Könyvtártudományi Doktori Program keretében védésre beterjesztett disszertációkban mégis, elkerülhetetlenül gyakran találkozunk interdiszciplináris tárgyalásmódokkal, elemzésekkel. Az információs társadalom tájékozódási és tájékoztatási kérdései, az olvasói szokások változásai csakúgy, mint a hálózati archívumépítés vagy szövegkiadás - hatékonyan csak összetett, tudományközi módszerekkel vizsgálható, az új és korszerű megoldások fejlesztéséhez széleskörű ismeretekre van szükség.
Domokos Áron disszertációjában korunk műveltségszerkezetének egyik legjellemzőbb vonását választotta vizsgálata tárgyául. Vállalkozása bátor, sőt már-már vakmerő, hiszen olyan összetett jelenség könyvtártudományi feltárására vállalkozott, melynek részterületeit külön-külön is csak interdiszciplináris megközelítésekkel elemezhetjük, s azezoterikáról, mint jelenség-egészről e megközelítések összesítése sem adhat koherens képet.

