2015. április 7., kedd

Blog

Hálózati ismeretek I. - összefoglaló

A blog olyan tartalomkezelő rendszer (CMS), amely egy, vagy több szerző rendszeres publikálását könnyíti meg egyszerű friss/archív időrendi szerkezetben. Rovatképzési lehetőségre elsősorban a címkék adnak módot, rugalmasabban, mint egy portál előre definiált rovat-témakörei. A blog CMS, vagy blogmotor lehet felhasznlói szerverre telepített vagy szolgáltató által hosztolt (pl. blogger), nyílt forráskódú (pl. Wordpress), vagy zárt illetve felhasználói igény szerint tervezett, programozott. Blogfunkciókat tartalmazhatnak komplex portálok, illetve komplex blogszolgáltatások is elérhetik a portálok, webmagazinok komplexitását (pl. Wordpress).

Mint kommunikációs forma
A fórumok fénykorában megjelenő igényekből levezetve, míg a wiki a felhalmozott tudást állítja előtérbe, addig a blog a topikindítás aktusát emeli publikálás szintjére, a vitát kommentálássá változtatva, az interakcióban résztvevő felek között megszüntetve a mellérendeltséget, hangsúlyozva a blogszerzői és kommentelői szerepkörök hierarchiáját.

Blogtípusok téma szerint
Fontosabb blog-típusok, blogolási attitüdök: "énblog" azaz személyes napló; szakértői blog, azaz bármilyen területen a wikipédia oldal szerkesztésével párhuzamba állítható hozzáértés, érdeklődés kiteljesedése a rendszeres tájékozódás folyamatos lenyomataként. Formailag léteznek szöveges, kép és videoblogok is. Eredetiségüket tekintve: önálló tartalmú, vagy szemléző blogok.

Bloggerek hálója - RSS feed - a horizontális média alapjai
A bloggerek (főleg egy-egy "szakterületen" belül) maguk is olvassák, figyelemmel követik egymás munkáját, az RSS feed (a webadatbázismotor által minden frissüléskor generált xml tartalomjegyzék fájl, melynek lekérdezését és megjelenítését beállíthatjuk saját blogunkban, vagy feedolvasónkban) módot ad a tartalom automatikusan frissülő átidézésére, a testreszabott hírfigyelésre is. Az így kialakuló, egymást lefedő blogkapcsolatok rendszerét nevezzük blogoszférának, a kommenteléssel, megosztással (p. Facebookon) ráépülő információs rendszert pedig "horizontális médiának".

Új média, közösségi média - a hagyományos újságírás végnapjai
Hogyan hasonlítható a blogoszféra és a horizontális média a hagyományos (vertikális) médiához? Míg a hírügynökségi szolgáltatásokra épülő média információi ellenőrzöttek, a blogoké nem azok. Míg a tv, rádió, sajtó kénytelen válogatni terjedelmi korlátok miatt, a blogoszféraában minden hír elfér.
Míg a legnagyobb hírügynökségek sem képesek minden apró hírt föltárni - a blogoszféra (akárcsak a wikipédia) rétegérdeklődéseket is tükröz.

A blogger szerep problémái
Etikai, hitelességi, publicista-hivatás szempontjából gyakran már a professzionális újságírók jogait és kötelességeit igénylik, ami ellentmondásos, hiszen blogger bárki lehet, nincsenek szűrők, szakmai felügyelet.

A blogolás mutálódása és evolúciója
A mobil hálózati fejlődésnek is köszönheti sikerét a mikro-blogging. A státusz-üzenet szintű híradásokból összeálló információs rendszerek terjedésére (Twitter), mely az okostelefonok korszakától különösen népszerűvé vált.
A web 2.0-es korszakban a személyes honlapok szerepét az extrovertáltabb felhasználók igényeit kiteljesítő blogok mellett a passzívabb weblakók számára ideális közösségi háló alkalmazások vették át, profiloldalaikkal webes identitást, honlapot adva felhasználóiknak. A legsikeresebb közösségi hálókon a felhasználók aktivitásának nyomai blogszerűen, kronologikus hírfolyamként jelentek meg. Ez a tartalom-folyam a felhasználókat gyakorlatilag bloggerként alkalmazza a közösségi háló belső tartalomszolgáltatásában, mely kollaboratív streamként köti le az azt figyelő felhasználókat.


Uj Péter - az index.hu emblematikus (azóta: ex) főszerkesztője az újságírás jövőjéről

Ajánlott olvasmányok:


Friss hírek a témában: szemleblogunkban

2015. március 25., szerda

Vendégelőadó: Fecz Ágnes - Magyar Elektronikus Könyvtár

A tartalomszolgáltatási mesterkurzus vendége ma Fecz Ágnes volt. Ágnes 2011 tavaszán végezte a kurzust, akkor a Cervantes Intézet könyvárának honlapját elemezte, órai feladatként. Ma a saját munkája révén is gyarapodó Magyar Elektronikus Könyvtárról tartott másfél órát is meghaladó, érzelmektől sem mentes bemutatót.

A MEK-ről nem lehet beszélni története nélkül, a magyar internetezés korai korszakának egyik legszebb, "alulról jövő" kezdeményezéseként a mai napig központi szerepet betöltő  Drótos László és Moldován István szerepét is megismerhettük Ágnes friss tapasztalatai alapján. S nem lehet a MEK-ről pusztán az OSZK fontos szolgáltatásaként beszélni, hiszen a nagy hagyományú műhely jelenét is csak úgy lehet megérteni, ha az évek során kiforrott eljárások, szokások, munkamegosztások kontextusába helyezzük. Ágnes nem hallgatta el a nehézségeket sem, a forráshiány, a vállalt küldetés gyakran lehetőségeiken túlmutató léptéke gyakran jelent nehezen feloldható problémákat.

A kiadókkal, szerzőkkel, örökösökkel és egyéb jogtulajdonosokkal sehol nem gyűlt föl annyi tanulságos tapasztalatanyag a hazai digitális tartalom vonatkozásában, mint az  OSZK E-könyvtári Szolgáltatások Osztályán, s Ágnes elmondása alapján valóban izgalmas, s gyakran nehéz Moldován István és munkatársai szerepköre.

Ágnes nem tagadta, érzelmileg is kötődik felnőtt fejjel megtalált második otthonához, munkahelyéhez. Bár léteznek jobban fizető, sok szempontból ideálisabb állások, a pályakezdés előtt álló hallgatóságunk figyelmébe őszinte szavakkal ajánlotta nemzeti könyvtárunkat, s benne az E-könyvtári Szolgáltatások Osztályát.

Ágnes a MEK munkatársai között (2015 március).



2015. március 25.

CMS

Hálózati ismeretek I. - témaösszefoglaló

A CMS-ek (Content Management System) általánosságban mindazok a szerver-oldali adatbázisra (pl. SQL) és adatbáziskezelő nyelvre (pl.: PHP) épített webalkalmazások, amelyek HTML kód szerkesztése nélkül, előre definiált sémákban (template) és oldal-strukturában teszik lehetővé a tartalmi egységek publikálását, a köztük lévő linkek automatikus frissítését.


Megjelenésük a "sima" html weboldal-publikálással párhuzamban, már a web kialakulásának kezdetétől, azaz a '90-es évek elejétől fokozatosan, de alapjaiban formálta át a "read-only" webet:

  • a hálózati interaktivitás központjaiként előbb a tartalomipart kiszolgáló alkalmazásuk, 
  • majd a 90-es évek közepétől vendégkönyvek, fórummotorok szerepkörében az interakciót lehetővé tévő formáik,
  • s a 2000-es évektől ingyenes, nyílt forráskódú változataik elterjedése  

szolgálta a 2000-es évek közepére a "web 2.0", a dinamikus közösségi webtartalmak rendszerének kialakulását, a közösségi média megjelenését és kiteljesedését.

A CMS-ek generálta tartalomközpontú webszolgáltatások lehetővé tették nagy méretű tartalmi adatbázisok részletesen feltárt, kereshető közzétételét (pl. digitalizált könyvtári állományok) csakúgy, mint kollaboratív tartalmak publikálását (pl. Wikipédia), vagy RSS kapcsolati hálóra épülő infokommunikációs rendszerek kiépülését (blogoszféra).


  • CMS-ek a nyílt forráskódú wikik (pl. DokuWiki, Mediawiki - lásd Wikipedia), a blogok (WordPress - lásd Klog.hu), portálmotorok (pl. Joomla) vagy képgaléria-rendszerek csakúgy, mint a 
  • teljes egészében célra szabott, megrendelésre programozott rendszerek (pl. az Index portálmotorja), illetve a 
  • szolgáltatás részeként hostolt (tárolt) jellemzően egyszerűbb rendszerek pl. blogger, blog.hu. 

A könyvtári szférában sok nyílt forráskódú tartalomkezelőt használnak (pl. dSpace), de jellemzőbb a programozott, fizetett támogatással fenntartott rendszer (pl. Monguz - Qulto szolgáltatások)
Előnyük: kereshetőség és automatikusan koherens navigáció, "tetszőleges" funkcionalitás a programozott rendszereknél, de az ingyenes és hostolt megoldásoknál is pluginokkal bővíthetőség és széleskörű testreszabhatóság. Interaktivitás, kompatibilitás a webtechnológiai fejlődéssel, interoperábilitás lehetőségei pl:

  • kapcsolt rendszerekkel (pl könyvtári honlap és katalógus/IKK,)
  • más szolgáltatásokkal (mashupok, harvestelés, OpenAPI)
  • általuk generált RSS feed forgalmazási lehetősége, tartalmi egységeik megosztási lehetősége

Hátrányuk:
- előre programozottság az ingyenes és hosztolt rendszereknél (ez sokszor "egyen-honlapokat" eredményez),
- viszonylagos merevség még a megrendelésre programozottaknál is. Kreítivitás elválasztása a tartalom gazdáitól - komolyabb, vagy strukturális változások/bővítések általában újabb programozói munkát, azaz anyagi ráfordítást és egyeztetést igényelnek. A tartalom gazdái (pl,. könyvtárosok) és a programozók hatékony kommunikációja általában problémát jelent.

Az open source megoldások használata "professzionális" környezetben/célra (pl. könyvtárak honlapjai) jelentősen csökkenti a költségeket - hozzáértő "saját" rendszergazda, informatikus is képes lehet az online közösség tudására támaszkodva telepíteni, fejleszteni, modulokkal, pluginekkel bővíteni, frissíteni a rendszert.

2015. március 18., szerda

Vendégelőadó: Börzsönyi Nóra - Corvinus Könyvtár

Mai vendégünk Börzsönyi Nóra. Nóra a Corvinus Egyetem könyvtárában dolgozik, jelenleg a honlap tartalomfelelőse, ez a második beosztása munkahelyén, ahol diploma után dolgozni kezdett. Osztályvezetője Hoffmann Ádám, aki szintén nálunk végzett.
Nóra részletesen, kívülről-belülről bemutatta a jelenleg használt Drupal alapú honlapot, frissítési és fejlesztési terveikről, a mobilbarát verzió szükségességéről, s a moduláris CMS előnyeiről és testreszabhatóságának határairól is szólt.
A Joomla portálrendszert az intézmény igényei, a tartalomszolgáltatás egyedi súlypontjai szerint igyekeztek "belakni". A legfontosabb szolgáltatásokat a felhasználás statisztikáit figyelembe véve helyezték előtérbe, grafikus gombot kapott a repozitórium, a népszerű konzultációs és tanulószobafoglalás, melyhez saját fejlesztésű rendszert fejlesztettek, s külön "gyorsgomb" vezet a könyvtár által hozzáférhetővé tett adatbázisok listájához is.

Tanulságos volt a honlapfelelős-szerepkör hétköznapjairól, általános feladatairól megosztott tapasztalatait hallgatni, s az is kiderült, hogy a közösségi jelenlét (twitter és facebook) biztosítása bizony az ezzel foglalkozó munkatárs (aki ő) jelentős idejét kitölti, s eredményességéről, arányos hasznáról, bizony, ők sincsenek még meggyőződve. Nóra munkája és tapasztalatai is megyőző érveket szolgáltattak amellett, hogy a könyvtárak, s főleg a felsőoktatási könyvtárak hálózati jelenléte átalakulóban van, szerencsés intézmény az, ahol hozzá hasonlóan aktív, rugalmas munkatársak állnak készen e változások követésére.

A Corvinus Könyvtár honlapja: http://www.lib.uni-corvinus.hu/


2015-03-18

2015. március 17., kedd

Web 2.0


Témaösszefoglaló - Hálózati ismeretek I.

2004-ben Tim O'Reilly nevezte így elsőként a web fejlődésének új szakaszát.

A verzióugrás alapja: webtechnológiai változások
Technológiai szempontból az adatbázis alapú (CMS-ekre épülő) webfelületek felhasználóközpontúvá válása és az interaktivitás teljeskörűvé válása jellemzi. Az olvasás helyére írás, tartalomformálás lép, az aktivitást a webfelületek GUI jellegű dinamizálása segíti - áthelyezhető, testrszabható elemek AJAX (aszinkron javascript és XML) révén.
A legfontosabb számítógépes programmá a webböngésző lép, melynek legfontosabb paramétere (az AJAX alkalmazások miatt) a javascript futtatási sebesség.

A Web 2.0 tartalomszolgáltatási hatása
Funkcionálisan a korábban is ismert webobjektumokat újabbak váltják fel: az interaktivitás klasszikus "svájcibicskáját", azaz a fórumokat három különböző irányban hagyják el a felhasználók: blogolni és/vagy kommentezni kezdenek; wikikben és más (pl. képmegosztók) tudásegyesítő rendszerekben építenek közös információtárakat; a fórumok közösségi élményét pedig kifejezetten erre kihegyezett, közösségi oldalakon találják meg.
A blogok, wikik és közösségi hálózatok hármasfogata gyakorlatilag leállítja az önálló, statikus honlapok html-kód szerkesztési ismeretet igénylő fejlődését.
Tartalmi szempontból a Web 2.0 a netfelhasználók által generált tartalom uralkodóvá válását hozza. A blogoszféra kialakulása a hagyományos hírellátás szerepét kérdőjelezi meg, a wikipédia a szakirodalom/általános műveltség letéteményesévé válik, a közösségi érdeklődés(-rétegek) befolyásolta video, zene, képtárak pedig a hagyományos és eletronikus média szerkesztett kép-zene szolgáltatásait (TV, rádió).

Mashup / remix
Az adatbázis alapú tartalomgenerálás/szolgáltatás lehetővé teszi a létrejött tartalmak keverését, mixelését, adatbázisok egymáshoz kötésével kialakíthatóak új/rétegérdeklődést kiszolgáló webszolgáltatások (mashup) = pl. a globális google térkép és egy rétegérdeklődést tükröző budapesti szórakozóhely-adatbázis összekötése, felhasználók által bővítése.

Startup, béta állapot
Az új web 2.0-ás szolgáltatáskezdemények (startup cégek) jellemzően tartalmilag üres honlapokat, applikációkat, szolgáltatási kereteket hoznak létre, tervezői csak egy új közösségi igényt, az aktivitás lehetőségét találják ki, vállalkozásuk sikerük azon áll vagy bukik, hogy valóban rákapnak-e a felhasználók, s megtöltik-e tartalommal, interakcióval, használni kezdik-e.

Web as a service
A mashup alkalmazás-keresztezések feltétele, hogy az új projekt készítői hozzáférhessenek a felhasználni kívánt szolgáltatás "motorjához". Ennek záloga az open API (Application Programming Interface), ami ugyancsak feltétele annak, hogy egy szolgáltatást mini-alkalmazásokkal, widget-ekkel bővíthessenek a felhasználó/programozók (lásd iWiw, Facebook).
Látványos példa a hálózati alkalmazások kombinálhatóságára az IFTTT (cikk róla az Indexen).


Social softwares
A Web 2.0-ás átalakulás során a blog-wiki-közösségi háló általános célú CMS-hármasa után számtalan olyan közösségi cél-alkalmazás jelent meg, melyek szándéka és üzleti stratégiája a felhasználók egy-egy konkrét aktivitásának lefedése.
Fontosabb alkalmazásterületek: közösségi hírajánló (Digg.com), közösségi feedolvasó (pl. Google Reader), közösségi ízlés mentén testreszabható szórakozás (LastFM webrádió), közösségi hálózati könyvjelzőgyűjtés (Diigo.com), böngészési startpage/kezdőoldal (Protopage, Netvibes).
Nagy részük pontosan megfeleltethető egy-egy számítógépre telepíthető szoftvertípusnak is, (az adatokat a számítógép helyett a “felhőben”, a szolgáltató szerverein tároljuk, az ingyenesség feltétele is ezek statisztikai felhasználhatósága pl. reklám célra) ezért "féltik" sokan a hagyományos szoftverpiacot (pl. a Microsoft jövőjét): irodai alkalmazások (szöveg, táblázat, prezentációszerkesztő) (lásd Zoho.com, vagy GoogleDocs, a magyar prezentációkészítő Prezi), képnézegetők/képmegosztók (Flickr), képszerkesztők (pl. Picnic, Fotor).



- O'Reilly - What is Web 2.0 - az eredeti cikk 2005-ből 

2015. március 11., szerda

Apple

Hálózati ismeretek I. - összefoglaló

Az Apple hanyatlásának (1985-1996) fő oka - tervezési problémák és Steve Jobs vezetői döntései mellett - a számítógéppiac robbanása, a gép és szoftver szétválaszthatóságának felismerése (Microsoft és IBM megállapodása - Bill Gates) volt. Ebben az évtizedben egyre szűkült az Apple számítógépeket használók köre, a drága, nagy teljesítményű készülékek tördelők, grafikai tervezők céleszközeivé váltak, a nagy személyi számítógép forradalmat az IBM PC-vel a Microsoft hajtotta végre.
Steve Jobs viszatérése után (1996) a cég újabbkori felemelkedésének oka pedig az innovatív, gyakran úttörő csúcstechnológia, divat, esztétikum és sznobizmus jól eltalált aránya az olcsóbb, szórakoztatóipari tömegtermékek piacán (mp3 lejátszó).
Az Apple stratégiájának jelentősége, hogy ragaszkodtak az eszközök tárgyként - ”dizájnolásához”, felismerve, hogy erre is maradt/lett/van/lesz igény. Fontosabb termékek: Lisa, iMac, MacMini, iPod (2001), iPhone (2007), iPad (2010). 

Apple és zenepiac
Az Apple viszonya a másolásvédelemhez, a zeneiparhoz: a sikeres iPodra építve az első sikeres webes zeneáruház (iTunes, 2003). Jelentősége, hogy modellértékű példát adott a digitális szellemi termékek értékesítési lehetőségére, a webes tartalom és fizikai termék kombinációjára. A másolásvédelemhez sokáig ragaszkodnak, 2008-ban eltörlik.

Apple és mobiltelefon piac
2010-re az Apple felforgatja a mobilpiacot, az iOS mobil operációs rendszerrel szemben álló gyártók a Google féle opensource Android rendszer függvényévé válnak (Motorola, SonyEricsson), elveszti vezető pozícióját a Nokia (a legfejlettebb készülékek piacán) s (legalábbis átmenetileg) elszürkülnek a márkák, “gyártói brandek” az iOS (iPhone, iPad) vagy androidos készülék választásának kérdése mellett.
Az Apple agresszív szabadalomháborúba bonyolódik a mobiltechonlógia minden fejlesztése terén, egyes országokban eléri a Samsung iPhone-ra veszélyes készülékének betiltását is.

Apple és a tablet
Az iPaddal az Apple az első sikeres táblagépgyártó, az e-book olvasókkal egyidőben megjelenő érintőképernyős táblagépek megtörik a netbookok népszerűségét.

Steve Jobs halála (2011) óta jelentős újdonságot (pl. a mindig várt Apple TV-t) nem tudtak bemutatni, az iPhone sikere azonban megjlenése óte töretlen, a felső-kategóriás okostelefon értékesítési eredményei a legjelentősebb gyártók közé emelte a céget annak ellenére, hogy 2013-ra az Androidos készülékek fejlődése és összesített piaci fölénye megkérdőjelezi az iPhone technológiai és trend-előnyének fenntarthatóságát.

Apple és a wearable termékek
2014-2015 során a hordozható, wearable eszközökre próbál betörni az Apple okosórája, az Apple Watch bemutatásával.

Microsoft

Hálózati ismeretek I. - összefoglaló

A Microsoft stratégiája: a home-computer-robbanás idején szoftver és hardver viszonyában felismerik, hogy a szoftver a lényeg. Megállapodás az IBM-mel a PC-re írt operációsrendszer gyártásáról = a szoftver, mint olcsón sokszorosítható, nélkülözhetetlen fizetős termék hatalmas hasznot hoz. E kialakult és erősen őrzött monopol helyzetet a Linux és nyílt forráskódú szoftverek terjedése sem töri meg. A felhasználók a 80-as évektől vegyes, változó minőségű gépeken használják ugyan azt a windowst, a szoftvercég nélkülözhetetlen közellenséggé válik, A kritikák dacára (számtalan gyártó eszközével kompatibilisnak kell lennie (driverek), így sosem lehet olyan stabil, mint pl. az ellenőrzöttebb hardveren futó Apple Mac OS. Fejlesztése központosított, ellentétben a közösségi fejlesztésű, bár így széttagoltabb, kevésbé közismert Linuxszal.) a siker az ezredfordulóig mégis töretlen.

Microsoft és Web
2005 után a MS helyzetére az első reális veszélyforrást a web előtérbe kerülése jelentette, hiszen a mindent böngészőn keresztül intéző felhasználó egyre kevésbé függ a telepített szoftverektől. A Microsoft rendkívüli fejlesztési kapacitása ellenére lemarad a natív hálózathasználatra épített cégek  (pl. Google) terepén. Korai hálózati szolgáltatások terén elért sikereit - Hotmail, MSN, Internet Explorer  - később sokáig képtelen megközelíteni.

Kudarcok a szoftvermonopóliumon túl:  
Zune mp3 lejátszó - mérsékelt sikerű hardver-konkurens az iPodnak. Kereső: több próbálkozás után talán a Bing sikeres konkurens a Googlenak. Irodai programcsomag: webes egyszerűsített változat  számos változatban, mérsékelt sikerrel.

Microsoft és a cloudcomputing
A felhő alkalmazások elterjedésével párhuzamosan a BYOD (bring your own device, azaz saját gép használata a munkahelyen) szemlélet elterjedése jelent újabb fenyegetést a windowsos vállalati gépparkok egyeduralmára. Lassul a windows-verziók frissítése, végsőkig ragaszkodnak a felhasználók az XP-hez, melynek támogatását végül 2014 tavaszán függeszti fel a cég. Az okos mobil eszközök előtérbe kerülése (táblagép, ultrabook) hozhatja el az asztali számítógép “alkonyát”. A MS a Windows 8 kialakításában, GUI-jában is reflektálni próbál a hardverek sokféleségére, az érintőképernyők elterjedésére. Engedékenyebb árpolitikával és minden eszközön használható, egységes operációs rendszerrel reagálnak a PC korszak alkonyára. Legújabb felhő alapú szolgáltatásai (OneDrive, online Office alkalmazások) fejlesztése és használhatósága jelzi, hogy komolyan dolgoznak a cég profiljának átalakításán.

Microsoft és kommunikáció
2011-ben a Microsoft megvette a legelterjedtebb VoIP (peer-to-peer IP telefon) szolgáltatást, a Skype-ot (melynek fejlesztői korábban a Kazaa fájlcsere rendszerrel váltak híressé).
Több sikertelen mobil operációs rendszer verzió után a Microsoft felvásárolja a Nokiát. Lumia márkanéven árult okostelefonjai felveszik a versenyt az androidos készülékekkel s alternatívát jelenthetnek az iPhone mellett, de átütő sikert a teljesebb integráció (windowsos készülékek között) ellenére sem érnek el.


2015. február 25., szerda

Vendégségben: Virágvölgyi Istvánnál - Capa Központ

Február 25.-én a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban fogadta a Tartalomszolgáltatás eszközrendszerei című mesterszakos kurzusom hallgatóit Virágvölgyi István, volt hallgatónk, az intézmény szakmai igazgatója. A központ konferenciatermében izgalmas előadást tartott csoportunknak a kortárs művészfotók és hírfotógyűjtemények helyzetéről, a Capa központ szerepéről csakúgy, mint saját, a könyvtáros diplomától az Origo és az MTI fotórovat-szerkesztésén át vezető pályájáról. Kérdésünkre részletesen elemezte a tervezett városligeti fotómúzeum várható szerepét a képgyűjtemények sorában, s a Capa Központ oktatási és fotóművészeti életet katalizáló terveiről is szólt.

Látogatásunk az informatikus-könyvtáros szempontból különösen érdekes, Kép és képtelenség című kiállításuk nyitvatartásának utolsó hetére esett. Az előadás után csoportunk megtekintette a virtuális és kiterjesztett valóságélményre építő alkalmazások, eszközök széles skáláját felvonultató tárlatot, a szervező Kitchen Budapest és Capa Központ munkatársai segítségével kipróbálhattuk az installációkban felhasznált Google Glass, Oculus Rift, Microsoft Kinect, Leap Motion technológiákat.


GUI

Témösszefoglaló - Hálózati ismeretek I.
GUI - grafikus kezelőfelület
A grafikus kezelőfelület fejlődésének főbb állomásai: Douglas Engelbart - egér, Xerox - ablakos kezelőfelület, Apple - lopás és tökélyre fejlesztés, Microsoft - lopás és világsiker.

2005-2010: Skin-ek, shell testreszabás igénye: a személyesség, egyediség vágya grafikusan átalakítható programfelületekben. Web: a multimédiafelületek, kezelőfelöletek és dokumentum/kiadvány formázás közeledése: webdesign. A hálózati dokumentumrendszereket is "kezelni kell" - usability, web usability.

2010-2012
A web2.0-ás felületeken GUI élményt nyújtó felületek elterjedése a weben AJAX-technológiával (áthelyezhető elemek, testreszabható, interaktív weboldalak), feedolvasókkal pedig testreszabható tartalom. Érintésvezérelt felületek elterjedése a jelenben (az iPhone sikerétől kezdve tömegesen), hangvezérlés elterjedése.

2013-
Mobil eszközökre szabott, adaptív és reszponzív webdesign. Ember-gép interakció mozgásérzékelés alapján, virtuális valóság, augmented reality alkalmazások.

Források:
Cikkek, tanulmányok, összefoglalók, források:




 


2015. február 18., szerda

Hipertext

Témösszefoglaló - Hálózati ismeretek I.
Előképek-előzmények: 

Tipográfia - pl. Talmud. Nyelv/filozófia: Derrida, posztmodern, a történelem/történetek széttöredezettsége, pl.: James Joyce, vendégszövegek, pl. Esterházy. Technológia: Vannevar Bush Memex-gépe, vagy Ted Nelson internetes Xanadu hipertext-rendszerterve. A Xanadu jelentősége: olyan rendszer lett volna, melyben a másolást az idézés helyettesíti, tehát minden információt csak egyszer kell fölvinni, az alkotó és alkotása közötti kapcsolat biztosított, nincs szerzői jogi probléma.


Megszületés:

Tim Berners-Lee a CERNben, a kutatóknak internetes faliújságként. A HTML nyelv: az SGML egyszerű felhasználása. (Hipertext Markup Language / Standardized General Markup Language). 


A Weben megvalósult HTML fogyatékosságai: 

1. csak formai leírónyelv, nincs kidolgozva jelzéskészlet a tartalomra, csak a meta-adatokra, melyek kitöltése nem kötelező, bár bővíthető pl. a könyvtáros megfontolások alapján kidolgozott Dublin Core metaadat rendszerrel. (Tartalmi leírásra alkalmas jelölőnyelv az XML - Extensible Markup Language, különböző tématerületekre szabható Document Type Definition - azaz DTD-kel, pl az irodalmi szövegek feldolgozására kifejlesztett Text Encoding Initiative (TEI).

2. a megvalósult Web fő fogyatékossága a linkek egyirányúsága - ezt "használja ki" a kereső-üzlet (pl. Google), amikor feltérképezve a linkek rendszerét, megszerzi és sajátjaként szolgáltatja a hiányzó tudást.

A HTML nyelv alapelemei: HEAD és BODY, a headben a legfontosabb meta adatok: title, author, description, keywords. Legfontosabb tagek: a=horgony, img=kép, table=tábla, b=vastagbetű, i=kurzív, h1, h2, h3 stb. = címsor, p=bekezdés, br=sortörés, hr=vízszintes vonal. Legfontosabb attributumok: href=hiperreferencia, title=link fölött megjelenő címke; target=megnyitás helye, src=forrásútvonal, alt=kép tartalmát megfogalmazó alternatív, szöveges leírás, ha a kép nem látszik, illetve kereső és felolvasó programok számára.

Források:



Irodalom:


2015. február 5., csütörtök

2015. tavaszi félév: kurzusok és feladatok

 Informatikus könyvtáros BA I.   terem: -102
 IKT11-271/1   Hálózati ismeretek 1.  szerda 11.30-13.00 
 IKT11-271/2   Hálózati ismeretek 1.  szerda 13.00-14.30 
- projektdokumentum

 Informatikus könyvtáros MA I.   terem: -103
 IKTD-108  Szövegkiadás  kedd 10.00-11.30 
 IKTD-112  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2.  kedd 11.30-13.00 
 Informatikus könyvtáros MA-L I.   terem: -103
 IKTD-L-108  Szövegkiadás  péntek 10.00-11.30 
 IKTD-L-112  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2.  péntek 11.30-13.00 
- projektdokumentum

 Informatikus könyvtáros MA II.   terem: -102
 IKTD-113  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3.  szerda 13.00-14.30 
 IM IKTD-410  Információvédelmi alapismeretek  szerda 14.30-16.00 
- projektdokumentum

 Fogadóóra:   kedd 13.00- 
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba

 Témavezetés 
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)


2014. december 4., csütörtök

A negyedik portré

Káprázat? Nem, ő áll a sarkon,
az egyetlen testvér, kit ismerek.
   Futunk egymás mellére és
karok, ropogva kulcsolt vállak
tengelye hintáztatja testünk
   a világ bódult zsivaja felett.
(Fodor András: Szilveszter)


2014 karácsonyára elkészült Fodor András összegyűjtött írásainak harmadik kötete, az Összegyűjtött esszék első része. A  Kulcsolt vállak tengelye [Példaképek, pályatársak] 100 esszét tartalmaz. Az írások többségét - korábbi megjelenéseik alapján -  az ELTE  BTK  Könyvtár- és Információtudományi Intézet hallgatói digitalizálták 2012-2013 között, a Fodor András hálózati életműkiadás projekt keretében. A szövegek véglegesítését, az anyag kiegészítését a hiányzó, folyóiratokban megjelent írásokkal, s a kötet sajtó alá rendezését 2014 nyarán fejeztem be.

Részlet az utószóból:

„Elindulhatna-e egy mai kis településről valaki biciklin városba bejáró gimnazista, akinek érzékenysége, olvasottsága révén kamaszkorában máris önálló szemlélete van a világról, ki mindenekelőtt költő akar lenni, úgy, mint Simon István?” – teszi föl a kérdést Fodor András egyik kései, eddig kötetben meg nem jelent esszéje bevezetéseként, de kérdését saját indulásával is példázhatná: a kortárs Simonhoz hasonlóan ő is kamaszkorától költőnek készült, vidékről Budapestre, világháborúból rendszerváltó korszakhatáron át, egy igazságtalan és konzervatív társadalomból felnőtté érve egy igazságosnak álcázott diktatúrán keresztül.
Számára, bár ha nehézségek, kényszerű elhallgatás, hullámvölgyek és a jó ügyekért küzdve szétforgácsolódó idő ellenében is, de megadatott, hogy élete utolsó napján is friss versek kéziratait hagyva asztalán, fél évszázadon keresztül vegyen részt költőként az irodalmi életben, hogy megélje az újabb rendszerváltozást, a negyven éven át őrzött-hordozott értékek teljes felszabadulását. Költészete, életműve hűen tanúskodik pályakezdése megismételhetetlen nemzedéki sajátosságairól. Az erőszakosan átformált világban biztonságát kereső, összetartozás bizonyságtételeire nyitott nemzedék tagjaként Fodor András is átérezte az örökség továbbvitelének közös terhét és felelősségét. József Attila halálhírét még szinte gyerekfejjel hallotta, de a kamaszkorában létezett, s vonzalmát a költészethez meghatározó irodalom, a Nyugat emlékei vagy a népi írók hatása még átjárja pályakezdésének évtizedeit is. A megszűnő irodalmi lapok, az ötvenes években elhallgattatott vagy épp csak megtűrt múlt felől Fodor induló, publikálni kezdő nemzedékének kellett hídként a jelenbe és napjaink felé kapcsolni a magyar irodalom folyamatosságát, fenntartani, új értékekkel telíteni a cenzúrázott irodalmi élet vérkeringését.

2014. december 3., szerda

Digitalizálás, web2.0 és könyvtárügy

Összefoglaló - Hálózati ismeretek 2.

A digitalizálás kezdetben tudásegyesítő összefogásként, lelkes könyvtárosok és olvasók összefogásával, házi szkenneléssel indult a Projekt Gutenbergben csakúgy, mint a MEK-ben. Napjainkban a Google vagy Amazon tömeges digitalizálási projktjeivel párhuzamban a szakmai módszeresség, magasabb minőség, feltárás és bibliográfiai pontosság lehet a könyvtári és nemzeti illetve pl. EU szintű digitalizálási munkák jelentősége.
Új fordulatot jelenthet az e-papír (energiát csak lapozáskor igénylő megjelenítő technológia) terjedése és az e-book olvasók (pl. Kindle) népszerűvé válása, melynek a táblagép hardverkategória elterjedése is lökést ad 2010-től. 2011-től az Amazon komoly szereplővé válik a hordozható eszközök piacán, az e-book olvasó mellett táblagépet is piacra dob tartalomszolgáltatási kapacitására alapozva.

Nemzetközi projektek
Project Gutenberg - 1971-óta a legelső elektronikus könyvtár (USA).
Google Books Library Project - a Google és számos könyvtár együttműködésében zajló digitalizálási munka (jelenleg 10 millió kötet szkennelésén vannak túl), melynek eredménye a Google Book Search (korábban: Google Print) szolgáltatás. Sok kritika éri a digitalizálás gépiességéért, a kiadói jogok megsértéséért és (főleg Franciaországból) a globális tudás anglicizálásának erősítése miatt. A Google által digitalizált könyvek 2014-től már a Google Play mobil áruházban is megvásárolhatóak.
Europeana (European Digital Library)- összeurópai digitális gyűjtemények hozzáférését összegző kezdeményezés. 2008 novemberében indult szerverösszeomlással és 2 milliós állománnyal, melynek fele francia nyelvű. Európai Könyvtár (The European Library) - a nemzeti könyvtárak közös online szolgáltatása.

Jelentősebb hazai webkönyvtár/gyűjtemény kezdeményezések:

  • MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár, OSZK), 
  • DIA (Digitális Irodalmi Akadémia - Neumann Ház, majd PIM), 
  • NDA (Nemzeti Digitális Adattár - metaadat és elérhetőség rendszerező szolgáltatás a MaNDA indulásáig), 
  • NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum), 
  • EPA (Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis - OSZK),  
  • DKA (OSZK-Digitális Képarchívum -  oktatási, tudományos, illetve kulturális szempontból értékes digitális dokumentumok összegyűjtése a webről, archiválása, katalogizálása és nyilvános szolgáltatása), 
  • MDK (Magyar Digitális Képkönyvtár - a könyvtárakban, gyűjteményekben őrzött, digitalizált képanyag összegyűjtése és szolgáltatása - OSZK), 
  • FSZEK-Budapest-képarchívum - A Budapest gyűjtemény szolgáltatása. 
  • 2011 nyarán a Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakulásával létrejött a MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet), amelynek legfontosabb feladata, hogy a magyar kultúrkincs valamennyi alkotását digitális formában rögzítse és egy központi felületen elérhetővé tegye. Kapcsolata és átfogó szerepének megvalósulása a korábbi archívumokhoz és metaadatszolgáltatásokhoz képest még kérdéses.
  • FORTEPAN - jelentős közösségi kezdeményezés fotógyűjtemények közzétételére.

Repozitóriumok
A 2010-es évektől a hazai digitális gyűjtemények egyre jelentősebb részét képezik a felsőoktatási intézményeken keletkező tudományos dokumentumok hozzáférését biztosító - többnyire a hely egyetemi könyvtár által gondozott - repozitóriumok. Példák:

Piaci digitalizálás
A hazai digitalizálás piaci főszereplőjeként az Arcanum Kft. számos ingyenesen elérhető, "közhasznú" digitalizálást is felvállal, ezzel részben saját referencia-portfólióját bővítve. 
  • ADT Arcanum Digitális Tudománytár
    Magyarország legnagyobb és folyamatosan bővülő digitális periodika adatbázisa, amely a teljesség igényével teszi hozzáférhetővé több száz hazai tudományos és szakfolyóirat, valamint heti- és napilap minden lapszámát. A több millió oldalas szövegállományban történő keresés, továbbá a több száz lap tartalomjegyzékének böngészése díjtalan, a dokumentumok megjelenítéséhez előfizetés szükséges.
  • Hungaricana
    A Hungaricana szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az adatbázis folyamatosan gazdagodó virtuális gyűjteményei a gyors ismeretszerzés mellett, a mélyebb feltáró kutatások követelményeinek is megfelelnek.
  • Mapire
    A honlap azzal a céllal jött létre, hogy a Habsburg Birodalom és utódállamainak történelmi térképeit, nagy térképsorozatait innovatív módon mutassa be. A folyamatosan bővülő gyűjtemény a nagy katonai felmérések mellett, kataszteri és várostérképeket is tartalmaz, amelyeket akár 3D-ben vagy egymással összehasonlítva is meg tudunk jeleníteni, miközben történeti síkon is tudunk településneveket keresni.

A könyvtár XXI. századi jövőképe
A könyvtárkép és könyváros feladatkör, funkcionalitás változásait jellemző fontosabb XXI. századi trendek:

  • Fenntartható könyvtár, zöld könyvtár
  • A könyvtár, mint közösségi tér
  • Nyílt hozzáférés (Open Access)
  • K2 - Library 2.0, aktivitás, jelenlét a közösségi weben 
  • Mobil hozzáférés és intelligens eszközök, geolokáció, Internet of Things fejlesztések felhasználása a gyűjtemények hozzáférhetővé tételében

Library 2.0
A Könyvtár 2.0 mozgalom a könyvtárak hálózati szolgáltatásainak korszerűsítését szorgalmazza. Céljai: a közösségi webszolgáltatások, blogok, üzenetküldők, hírcsatornák nyújtotta interaktvitás integrálása, a felhasználók bevonása mind a tervezési, mind a fejlesztési munkákba, nyílt forráskódú könyvtári szoftverekre épülő, folyamatosan frissülő és korszerűsödő infrastruktúra elfogadtatása a szakmával, a Long Tail jelenségek kiaknázása. A K2 támogatja a könyvtárak és könyves közösségi oldalak együttműködését és a közösségi címkézésre épülő katalogizálás beemelését a könyvtári szolgáltatásrendszerbe.
A K2 kezdeményezés legismeretebb eredménye a végzett hallgatóink által, a Könyvtári Intézettel fejlesztett Konyvtar.hu portálrendszer, melynek használata nem vált gyakorlttá a könyvtári szférában. Fontos, k2-es funkcionalitást célzó lehetőség a MaNDA koncepció mellett a könyvtárközi kölcsönzés digitalizált kiterjesztésére irányuló ELDORADO projekt, mely 2015-től on-demand digitalizálási szolgáltatásokat kínált volna egységes felületen a magyar könyvtári rendszer teljes állományából. A projekt egyaránt lehetővé tette volna az ingyenesen hozzáférhető és jogdíj fizetése mellett elérhető művek digitalizálást. (a projekt sajnos nem jutott túl a "béta állapoton")

A K2 kritikusainak legfontosabb érvei: a programozott, komoly projektek, portálak, rendszerek fentarthatósága és jövőbeni fejlesztése túlságosan függ a hosszútávú támogatástól és/vagy együttműködéstől, kollaborálási hajlandóságtól. A megbízhatatlan támogatottságú, béta állapotú ingyenes alkalmazásokra épülő házi megoldások viszont a készítő könyvtáros személyétől, lelkesedésétől függenek. Mindkét esetben sérülhet a könyvtárakról, mint hosszú távú, megbízható-szolgáltatásokról kialakult képzet, s kétséges, mennyi munkát, közpénzt fordíthatunk az így tárolt információk, rendszerek fejlesztésébe.

Olvasmányok
Hazai digitális gyűjtemények listája, elemzéseik
Digitalizálás
Könyvtárak, gyűjtemények