2017. augusztus 30., szerda

2017. őszi félév: kurzusok és feladatok

ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet
Információtudományi Tanszék

Informatikus könyvtáros BA II.   terem: -102
 IKT11-272/1   Hálózati ismeretek 2.  kedd 10.30-12.00 
 IKT11-272/2   Hálózati ismeretek 2.  szerda 10.00-11.30 
- Projektdokumentum

 Informatikus könyvtáros BA III.   terem: -102
Kedd, 13.00-14.30 és 14.30-16.00  
BBN-IKT11-253 Adatbázisépítés, könyvtárgépesítés 3.
- Projektdokumentum


 Informatikus könyvtáros BA-L III.   terem: -102
 IKT14-L-271   Hálózati ismeretek 1.   péntek 9.00-10.30 
 IK14-L-253  Adatbázisépítés és könyvtárgépesítés 3.  péntek 10.30-12.00 
- Projektdokumentum

ELTE BTK Médiaművészeti és Médiakutatási Intézet
Média és Kommunikáció Tanszék

 BBN-XIN-111   Informatika bölcsészeknek
 szerda 12.30-14:00 és 14:00-15:30  terem: -102
- Projektdokumentum

NSzFH

OKJ -  35-345-01
- munkakönyvtár


 Egyetemi fogadóóra:   szerda 9.00-10.00 és 11.30-12.30 
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba

 Témavezetés 
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)




2017. június 21., szerda

Tudományos kutatás: paradigmaváltásban

A tudományos kutatás új korszakáról és az információs műveltség viszonyáról szól Sonja Špiranec, Koltay Tibor és Z. Karvalics László angol nyelven, a neves Chandos kiadónál megjelent könyve.[1] A formálódó új paradigmát a könyvtár és a tudomány hagyományos működésével, szerkezetével összevető áttekintés a tavalyi esztendő végén joggal keltett feltűnést tudományterületünkön, hiszen ismert magyar kutatók osztották meg eredményeiket a nemzetközi olvasóközönséggel, ráadásul olyan témában, ami a könyvtárról alkotott és őrzött képünk egyik sarokpontja, véglete. Bár a könyv a könyvtárügy egészére - már csak terjedelmi megfontolásokból - sem fókuszálhat, a magyar szerzőpáros több évtizede bizonyítja komplex tudását és látásmódját[2] hazai publikációiban[3]. Azt sem kell bizonygatnunk, hogy a tudomány mindenkori élvonalát képviselő tudósokat, kutatókat és szakembereket jól szolgáló könyvtár perspektívája ugyanúgy zálogát jelenti tudományterületünk és szakmánk jövőképének, mint a mindennapi élet közösségi tereként megújuló kistelepülési nyilvános könyvtárak, vagy a lokális és nemzedéki identitás talapzataként megoszthatóvá tett, digitalizált kulturális örökség.

2017. május 25., csütörtök

Neon Budapest 2017



2017. május 26-án délelőtt élénk érdeklődés mellett mutattuk be Neon Budapest című webprojektünket, amely az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet Tartalomszolgáltató műhelyének két féléves munkájával, Prusinszki István hallgatónk alapgyűjteményére építve, BA és MA hallgatók gyakorlataként készült el. A Budapesten még látható neonokat megörökítő, néhány éves fotósorozat témáit hallgatóink ősszel újrafotózták, helyszínrajzot készítettek, regisztrálták a változásokat blogban, térképen és adattáblában. 2017. tavaszán gazdag információs kontextust gyűjtöttünk várostörténeti, kulturális, technikai területen, országos, nemzetközi és múltbéli szakirodalmi kitekintéseket állítottunk össze, a honlap arculatát Patkós Luca tervezőgrafikussal véglegesítettük.



2017. március 8., szerda

Webprojektek oktatási programunkban


2017. március 9-én az alagsori gépteremben mutattam be intézetünk digitalizálási projektjeit és webes tartalomszolgáltatásait a Boros Gábor tudományos dékánhelyettes kezdeményezésére - a Petőfi Irodalmi Múzeum partnerségével intézetünkben indult, Kiszl Péter intézetigazgató által támogatott műhelybeszélgetés-sorozaton (korábbi előadók: Palkó Gábor, Földváry Miklós, Péteri Attila), melynek célja a Bölcsészettudományi Kar különböző intézeteiben létrehozott webtartalmak, hálózati fejlesztések számbavétele és a kari Digitális Bölcsészet Központ működésének előkészítése.

A kétezeres évek elejétől létrehozott digitális gyűjtemények áttekintése során felhívtam a résztvevő kollégák figyelmét az intézeti webprojektek oktatási programhoz illeszkedő szerepére, illetve hangsúlyoztam, hogy a különböző tudományterületek igényeihez szabott, ott alkalmazott IKT eszközrendszerek (pl. könyvtári vagy múzeumi gyűjteménykezelő rendszerek, professzionális forrás-adatbázisok) megismertetése mellett legalább olyan fontos a szakemberjelöltek kompetenciáit úgy kell fejleszteni, hogy XXI. századi bölcsészként maguk is a digitális írásbeliség értő közvetítőivé válhassanak.

A Digitális Bölcsészeti Központ működésének előkészítési folyamatának folytatásaként 2017. március 31-én 10 órától Heinz Werner Kramski (Deutsches Literaturarchiv Marbach) és Thorsten Ries (Universiteit Gent) tart előadást intézetünkben. A részletes meghívót hamarosan közzétesszük, az intézeti blogban, honlapon és facebook-oldalon, minden érdeklődőt szeretettel várunk!


2017. február 16., csütörtök

Megosztás vagy szerkesztés?

"Szabad-e komolyan venni, tájékoztatási célokra munkaterületünk szerves részévé tenni a közösségi médiát, érdemes-e komoly energiákat fektetni meglévő, rendszerezett médiafelületeink mellett e második, párhuzamos hálózati jelenlétbe is?" – e kérdéssel kezdtük a 2013 során végzett kutatások eredményét 2014-ben közreadó beszámolónkat[1], utalva a Facebook közönségének nemzedéki súlyponteltolódásával kapcsolatos aggályokra, az oldal népszerűségvesztésének hírére, majd annak részleges cáfolatára hivatkozva, s nem utolsósorban riasztó trendként említve a "lájkvadász" oldalak és "mémgyárak" szaporodását.
A 2014 tavaszán lezárult felmérés óta a felhasználók körében nem vesztett népszerűségéből a Facebook, azonban minden eddiginél több kétség fogalmazódik meg hatásáról. Univerzális tájékoztató eszközként, a közösségi média legfontosabb felületeként szerepe egyre meghatározóbb, de működésével kapcsolatban publicisztikák[2] és tudományos kutatások[3] egyaránt felvetnek a könyvtári jelenlét szempontjából is fontos problémákat
A kutatás folytatásáról most beszámolva a könyvtári jelenlét jelentős változásairól nem tudósíthatunk, de friss felmérésünk és a közösségi média helyzetének változása tükrében a korábban megkíséreltnél világosabb képet rajzolhatunk a könyvtár előtt álló szereplehetőségekről. Meggyőződésünk, hogy a természetes hálózati tudásmegosztás és a tudatos tartalomszerkesztés határvonalának megismerése, érzékelése a könyvtáros hivatás és könyvtári szolgáltatások jövője szempontjából is stratégiai fontosságú.

2017. február 13., hétfő

2017. tavaszi félév - kurzusok és feladatok

 Informatikus könyvtáros BA I.   terem: -102 
 IKT11-271/1   Hálózati ismeretek 1. gyakorlat  kedd 10.00-11.30 
 IKT11-271/2   Hálózati ismeretek 1. gyakorlat  kedd 11.30-13.00 
- projektdokumentum


 Informatikus könyvtáros BA-L III.   terem: -104 
 IKT14-L-272   Hálózati ismeretek 2. gyakorlat  péntek 10.30-12.00 
- projektdokumentum


 Informatikus könyvtáros MA I.   terem: -104 
 IKTD-108  Szövegkiadás  szerda 9.00-10.30
 IKTD-112  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2.  szerda 10.30-12.00 
- projektdokumentum


 Informatikus könyvtáros MA-L I.   terem: -102 
 IKTD-L-108  Szövegkiadás  péntek 10.30-12.00
 IKTD-L-112  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2.  péntek 9.00-10.30 
- projektdokumentum

 Informatikus könyvtáros MA II.   terem: -102
 IKTD-113  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3.  szerda 12.30-14.00 
- projektdokumentum


 Informatikus könyvtáros MA-L II.   terem: -102
 IKTD-L-113  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3. péntek 9.00-10.30
- projektdokumentum
 MÉDIA   terem: -102 
 XIN-112/1   Informatika bölcsészeknek 2. gyakorlat  kedd 13.00-14.30 
 XIN-112/2   Informatika bölcsészeknek 2.  gyakorlat  szerda 14.00-15.30 
- projektdokumentum


 Fogadóóra:   kedd 14.30- 
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba



 Témavezetés 
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)



2017. január 27., péntek

Nyílt Nap 2017

A Bölcsészkar Nyílt Napján tartott előadáson a könyvtár és a közösségi média kapcsolatáról beszéltem, remélve, hogy a szép számban megjelent, rövidesen felvételiző érdeklődők számára ismerős jelenségekhez köthetem diszciplinánkat. A könyvtártudomány különlegessége kétségtelenül abban áll, hogy nemcsak interdiszciplináris, de oly módon az, hogy valamennyi tudományterület háttérjelenségeivel, alapjaival foglalkozik. S mivel minden tudástárolás, szervezés és hozzáférés a tájékozódási rendszerek fejlődésének függvénye, napjaink könyvtártudományának legizgalmasabb kérdése talán már nem is az, mivé lesz a könyv, avagy fontos marad-e a jövőben az írás-olvasás, hanem az, hogy mit kezd a könyvtárral a közösségi média? (És, persze, mit kezdenek a közösségi médiával a könyvtárosok...)


2016. december 7., szerda

Kutatás 2.0 - könyvbemutató a Könyvtári Intézetben

A Könyvtári Intézet felkérésére ismertettem 2016. december 5-én a az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi Szakkönyvtárának olvasótermében a Research 2.0 and the Future of Information Literacy című szakkönyvet, majd vezettem a kiadványt bemutató beszélgetést Koltay Tiborral és Z. Karvalics Lászlóval, a kötet két magyar szerzőjével. A londoni Chandos Kiadó gondozásában megjelent mű a kutatás paradigmaváltását és az információs műveltség változására gyakorolt hatását elemezve mutatja be a tudományos szakkönyvtárak szereplehetőségeit.
Könyvismertetőm 2017 első felében jelenik meg a Könyvtári Figyelőben.

- Az eseményről és a kiadványról a Könyvtári Intézet honlapján.
- Németh Márton tudósítása a Qulto.eu oldalán.
- A fényképeket Mikulás Gábor készítette.

fj - Z. Karvalics László - Koltay Tibor (fotók: Mikulás Gábor)


2016. november 25., péntek

Történeti gyűjteményrészek hálózati bemutatása

A könyvtár funkciója változóban van, közösségi térként és irodaként, kutató- munka- találkozó- vagy akár játszóhelyként különböző társadalmi igényekre reflektálhat városok, falvak, kampuszok avagy virtuális tér szövetében. Az egyedítő, csak rá jellemző vonás ugyanakkor továbbra is a könyvtárakkal szemben támasztott legfőbb elvárás marad: a múlt és jelen tudásának hozzáférhetővé tétele, az írásban fennmaradt kezdetektől a nyomda-friss, sőt, immár update-friss információkig, a könyvtártudomány által kíművelt legegységesebb, áttekinthető rendszerben, mely a könyvtáros szaktudás segítségével, mint hatékony szolgáltatás és könnyen kezelhető gépezet, szolgálja a kutatást, olvasást, a legkülönbözőbb tájékozódási igényeket.
A történelem régmúlt eseményeinek feltárása, szakszerű elemzése és közérthető, vagy tudományos igényű bemutatása a történészek küldetése. A források számbavétele, értő rendezése és hatékony felkínálása azonban a könyvtártudomány vállalása, amelyet hagyományosan több szinten, számtalan formában teljesít a szakirodalmi tájékoztatástól a tematikus könyvespolcok összeállításáig. A könyvtárosképzésben a korábban hangsúlyos történeti oldal szerepvesztése az információtechnológiai változások és a kétszakosság megszűntetése óta érzékelhető. Az egyensúly helyreállításán dolgozunk az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézetében a képzési program átalakításával1, a hosszabb szünet után ismét választható történeti szakiránnyal, s interdiszciplináris szakterületünk harmonikus egyensúlyának megteremtésére törekszünk a szakemberjelöltek képzése során könyvtörténeti, művelődéstörténeti órák mellett konferenciákkal2 és a nagy hagyományú Nyitott Napok előadássorozat3 újraindításával is, ízelítőt adva a leginkább motiváló történeti kutatásokból.4  
Szükséges azonban a történeti érdeklődés informatikai, információtechnológiai alátámasztása is, hiszen be kell látnunk, a mai huszonévesek szakmai jövőképéhez - általában - közelebb állnak a korszerű technológia alkalmazásai, mint a kódexek, régi nyomtatványok, könyvtörténeti érdekességek. Az informatikai érdeklődés fókuszálásban - úgy tűnik - napjainkban kezd segítségünkre lenni összetételével maga a web is, a digitalizált tartalomban mind jelentőssebbé váló történeti dokumentumok aránya, s az olvasói érdeklődés fokozatos változása.

  • Az itt közölt változat az alábbi, nyomtatásban megjelent cikk szerzői webváltozata:
    Fodor János: Történeti gyűjteményrészek hálózati bemutatása. KÖNYV KÖNYVTÁR KÖNYVTÁROS 25:(11) pp. 23-32. (2016)

2016. október 30., vasárnap

A tudományos digitalizálás példatára

Részletek "A tudományos digitalizálás példatára az egyetemi könyvtártudományi képzés tükrében" című szekciósszefoglalómból.

A tudományos felfedezések, eredmények történelmünket formáló hatására gondolva leginkább a kapcsolatok, összefüggések, az egymásra ható, inspiráló ötletek jutnak eszünkbe, s tán kevésbé a kutatással töltött idő, a tudománynak szentelt sorsok, s még kevésbé a dokumentumokban rögzített szakirodalom, a könyvtárak által biztosított alapzat, melyre minden kor kutatója, tudós elméje támaszkodott, amikor saját látásmódját kialakította, majd önálló véleményét megformálta.
     Amikor a jelen valóságos könyvtárára és könyvtári valóságára gondolunk, mintha csökkenne is a dokumentáltság jelentősége: a régmúlt tudás közvetítése, hozzáférhetővé tétele háttérbe kerül, s égetően friss feladatként a gondolatok, témák, motívumok összekapcsolódásának, szerveződésének, áramlásának leképezése, a hálózati kommunikáció igényeinek hatékony kielégítése és az automatizálás, a mesterséges intelligencia felhasználása kerül fókuszba. A háttérben, talán kevésbé látványosan, de változatlanul alapfeltétel marad az algoritmizálhatósághoz, gépi kiértékeléshez és intelligens forgalmazáshoz is nélkülözhetetlen digitális információtárak építése, a dokumentumok hozzáférhetővé tétele és rendezése.
     A Valóságos könyvtár – könyvtári valóság II. konferencia digitalizálási szekciója élő példatárát adta az élő, működő tudomány különböző szintjeihez szükséges szerepüket betöltő, magas szakmai színvonalú hazai digitalizálási és gyűjteményépítési projekteknek.
     Ha a konferencia-szekció közönségének gyors panorámaképet felvillantó előadássorozatot a könyvtártudományi kutatás és felsőoktatás szemszögéből áttekintve kiegészítjük intézeti oktatási programunk hátterével, hitelt érdemlően bizonyíthatjuk: a konferencián bemutatott részterületek a tudomány rétegzettségét, komplexitását illusztrálták, a valóságos könyvtárat mutatták és a XXI. századi könyvtári valóságból adtak ízelítőt.

2016. szeptember 11., vasárnap

2016. őszi félév: kurzusok és feladatok


Informatikus könyvtáros BA II.   terem: -102
 IKT11-272/1   Hálózati ismeretek 2.a  kedd 13.00-14.30 
 IKT11-272/2   Hálózati ismeretek 2.b  szerda 14.00-15.30 
internetszemle - kurrens hálózati jelenségek / témafigyelés és összegzés tételek szerint,
összefoglaló tanulmány + számonkérés a többiek által figyelt témákból félév végén.
- szemle
- projektdokumentum
- összefoglalók
- cikkgyűjtemény

 Informatikus könyvtáros BA III.   terem: -102
Kedd, 10:00-11:30 és 11:30-13:00 
BBN-IKT11-253 Adatbázisépítés, könyvtárgépesítés 3.
Hely- és kortörténeti adatbázisfejlesztés
- projektdokumentum


 Informatikus könyvtáros MA I.   terem: -102
 IKTD-107  Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése szerda 10.30-12.00 
- projektdokumentum
 IKTD-111  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1.  szerda 12.00-13.30 
- KutatásiNapló

 Informatikus könyvtáros MA-L I.   terem: -104
 IKTD-L-107  Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése  péntek 10.30-12.00 
- projektdokumentum
 IKTD-L-111  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1.  péntek 12.30-14.00 
- KutatásiNapló

 Informatikus könyvtáros BA-L III.   terem: -104
 IK14-L-253  Adatbázisépítés és könyvtárgépesítés 3.  péntek 10.30-12.00 
- projektdokumentum
 IKT14-L-271   Hálózati ismeretek 1.   péntek 12.30-14.00 
- projektdokumentum

 BBN-XIN-111  Informatika bölcsészeknek  szerda 15.30-17:00 és 17:00-18:30  terem: -102
- szintfelmérő
- projektdokumentum

 Fogadóóra:   kedd 14.30- 
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba

 Témavezetés 
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)



2016. június 15., szerda

Projektbemutató és műhelymunka-összegzés


Intézetünk tartalomszolgáltatást kutató műhelye bemutatta tavaszi munkáit. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral kötött együttműködési megállapodás keretében feldolgozott Könyvek holokausztja kiállítás virtuális változatát Sándor Tiborral (Budapest Gyűjtemény) 2016. június 13-án, a Központi Könyvtár fogadótermében mutattuk be. A 140 weboldalon interpretált, bonyolult összefüggésrendszert feltáró dokumentumrendszer közzétételét Fodor Péter főigazgató (FSZEK) is méltatta  bevezető szavaiban, s reményét fejezte ki, hogy az együttműködés további hasonló projektekhez vezet.
- Könyvek holokausztja - virtuális kiállítás
- A bemutatóról a FSZEK honlapján
- A virtuális kiállításról a Budapest Gyűjtemény oldalán
- Fényképek (FSZEK)

A tartalomszolgáltatás elméleti hátterét, gyakorlatát vizsgáló kurzusok eredményeit évek óta a Kutatásinapló felületén publikálja műhelyünk. Ízelítő a 2016. tavaszi tartalomból:

2016. május 30., hétfő

Portóban

2016. május 17. és 23. között az Erasmus tanárcsere-programjának keretében előadásokat tarthattam kutatásaimról Intézetünk portugál parteregyetemén, az Universidade do Porto könyvtáros hallgatóinak.
Az alapképzésben és mesterképzésben részt vevő hallgatók számára is megtartott angol nyelvű prezentációk intézetünk tartalomszolgáltatási és digitalizálási projektjei mellett bemutatták a könyvtárak közösségi-média jelenlétét vizsgáló kutatásaink eredményeit is. Velem tartott Rónay Gabriella, aki az OSZK Fényképtárának munkatársaként az ott zajló munkafolyamatokkal, gyűjteményekkel keltette föl a portugál diákok érdeklődését.
Olívia Pestana docens asszony fogadott és kalauzolt a campuson, az egyetem különböző épületegyüttesei között (az alapszakosok a bölcsészkaron, a mesterszakos hallgatók az információ-mérnöki karon tanulnak). A portugál hallgatók figyelemre méltó tájékozottságról, s nem utolsó sorban angol tudásról tettek bizonyságot (az MA hallgatók már jórészt angolul hallgatják óráikat), többen jártak már Budapesten, vagy tervezték az utazást. Az előadásokat követő beszélgetések során nyilvánvalóvá vált, Portugáliában a könyvtárügy (és általában a kultúra) hangsúlyos, támogatott terület, a könyvtáros pálya vonzó és megbecsült. Az előadások között lehetőség nyílt több, könyvtáros szemmel nézve is érdekes helyi nevezetesség felkeresésére (pl. Livraria Lello, az ország legrégebbi könyvesboltja) illetve a városi könyvtár megtekintésére is sor került. Hallgatóim és kollégáim figyelmébe ajánlom az Erasmus programban való részvételt, a pályázható helyszínek között pedig feltétlenül mérlegeljék Portót!