2015. február 25., szerda

Vendégségben: Virágvölgyi Istvánnál - Capa Központ

Február 25.-én a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban fogadta a Tartalomszolgáltatás eszközrendszerei című mesterszakos kurzusom hallgatóit Virágvölgyi István, volt hallgatónk, az intézmény szakmai igazgatója. A központ konferenciatermében izgalmas előadást tartott csoportunknak a kortárs művészfotók és hírfotógyűjtemények helyzetéről, a Capa központ szerepéről csakúgy, mint saját, a könyvtáros diplomától az Origo és az MTI fotórovat-szerkesztésén át vezető pályájáról. Kérdésünkre részletesen elemezte a tervezett városligeti fotómúzeum várható szerepét a képgyűjtemények sorában, s a Capa Központ oktatási és fotóművészeti életet katalizáló terveiről is szólt.

Látogatásunk az informatikus-könyvtáros szempontból különösen érdekes, Kép és képtelenség című kiállításuk nyitvatartásának utolsó hetére esett. Az előadás után csoportunk megtekintette a virtuális és kiterjesztett valóságélményre építő alkalmazások, eszközök széles skáláját felvonultató tárlatot, a szervező Kitchen Budapest és Capa Központ munkatársai segítségével kipróbálhattuk az installációkban felhasznált Google Glass, Oculus Rift, Microsoft Kinect, Leap Motion technológiákat.


GUI

Témösszefoglaló - Hálózati ismeretek I.
GUI - grafikus kezelőfelület
A grafikus kezelőfelület fejlődésének főbb állomásai: Douglas Engelbart - egér, Xerox - ablakos kezelőfelület, Apple - lopás és tökélyre fejlesztés, Microsoft - lopás és világsiker.

2005-2010: Skin-ek, shell testreszabás igénye: a személyesség, egyediség vágya grafikusan átalakítható programfelületekben. Web: a multimédiafelületek, kezelőfelöletek és dokumentum/kiadvány formázás közeledése: webdesign. A hálózati dokumentumrendszereket is "kezelni kell" - usability, web usability.

2010-2012
A web2.0-ás felületeken GUI élményt nyújtó felületek elterjedése a weben AJAX-technológiával (áthelyezhető elemek, testreszabható, interaktív weboldalak), feedolvasókkal pedig testreszabható tartalom. Érintésvezérelt felületek elterjedése a jelenben (az iPhone sikerétől kezdve tömegesen), hangvezérlés elterjedése.

2013-
Mobil eszközökre szabott, adaptív és reszponzív webdesign. Ember-gép interakció mozgásérzékelés alapján, virtuális valóság, augmented reality alkalmazások.

Források:
Cikkek, tanulmányok, összefoglalók, források:




 


2015. február 18., szerda

Hipertext

Témösszefoglaló - Hálózati ismeretek I.
Előképek-előzmények: 

Tipográfia - pl. Talmud. Nyelv/filozófia: Derrida, posztmodern, a történelem/történetek széttöredezettsége, pl.: James Joyce, vendégszövegek, pl. Esterházy. Technológia: Vannevar Bush Memex-gépe, vagy Ted Nelson internetes Xanadu hipertext-rendszerterve. A Xanadu jelentősége: olyan rendszer lett volna, melyben a másolást az idézés helyettesíti, tehát minden információt csak egyszer kell fölvinni, az alkotó és alkotása közötti kapcsolat biztosított, nincs szerzői jogi probléma.


Megszületés:

Tim Berners-Lee a CERNben, a kutatóknak internetes faliújságként. A HTML nyelv: az SGML egyszerű felhasználása. (Hipertext Markup Language / Standardized General Markup Language). 


A Weben megvalósult HTML fogyatékosságai: 

1. csak formai leírónyelv, nincs kidolgozva jelzéskészlet a tartalomra, csak a meta-adatokra, melyek kitöltése nem kötelező, bár bővíthető pl. a könyvtáros megfontolások alapján kidolgozott Dublin Core metaadat rendszerrel. (Tartalmi leírásra alkalmas jelölőnyelv az XML - Extensible Markup Language, különböző tématerületekre szabható Document Type Definition - azaz DTD-kel, pl az irodalmi szövegek feldolgozására kifejlesztett Text Encoding Initiative (TEI).

2. a megvalósult Web fő fogyatékossága a linkek egyirányúsága - ezt "használja ki" a kereső-üzlet (pl. Google), amikor feltérképezve a linkek rendszerét, megszerzi és sajátjaként szolgáltatja a hiányzó tudást.

A HTML nyelv alapelemei: HEAD és BODY, a headben a legfontosabb meta adatok: title, author, description, keywords. Legfontosabb tagek: a=horgony, img=kép, table=tábla, b=vastagbetű, i=kurzív, h1, h2, h3 stb. = címsor, p=bekezdés, br=sortörés, hr=vízszintes vonal. Legfontosabb attributumok: href=hiperreferencia, title=link fölött megjelenő címke; target=megnyitás helye, src=forrásútvonal, alt=kép tartalmát megfogalmazó alternatív, szöveges leírás, ha a kép nem látszik, illetve kereső és felolvasó programok számára.

Források:



Irodalom:


2015. február 5., csütörtök

2015. tavaszi félév: kurzusok és feladatok

 Informatikus könyvtáros BA I.   terem: -102
 IKT11-271/1   Hálózati ismeretek 1.  szerda 11.30-13.00 
 IKT11-271/2   Hálózati ismeretek 1.  szerda 13.00-14.30 
- projektdokumentum

 Informatikus könyvtáros MA I.   terem: -103
 IKTD-108  Szövegkiadás  kedd 10.00-11.30 
 IKTD-112  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2.  kedd 11.30-13.00 
 Informatikus könyvtáros MA-L I.   terem: -103
 IKTD-L-108  Szövegkiadás  péntek 10.00-11.30 
 IKTD-L-112  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2.  péntek 11.30-13.00 
- projektdokumentum

 Informatikus könyvtáros MA II.   terem: -102
 IKTD-113  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3.  szerda 13.00-14.30 
 IM IKTD-410  Információvédelmi alapismeretek  szerda 14.30-16.00 
- projektdokumentum

 Fogadóóra:   kedd 13.00- 
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba

 Témavezetés 
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)


2014. december 4., csütörtök

A negyedik portré

Káprázat? Nem, ő áll a sarkon,
az egyetlen testvér, kit ismerek.
   Futunk egymás mellére és
karok, ropogva kulcsolt vállak
tengelye hintáztatja testünk
   a világ bódult zsivaja felett.
(Fodor András: Szilveszter)


2014 karácsonyára elkészült Fodor András összegyűjtött írásainak harmadik kötete, az Összegyűjtött esszék első része. A  Kulcsolt vállak tengelye [Példaképek, pályatársak] 100 esszét tartalmaz. Az írások többségét - korábbi megjelenéseik alapján -  az ELTE  BTK  Könyvtár- és Információtudományi Intézet hallgatói digitalizálták 2012-2013 között, a Fodor András hálózati életműkiadás projekt keretében. A szövegek véglegesítését, az anyag kiegészítését a hiányzó, folyóiratokban megjelent írásokkal, s a kötet sajtó alá rendezését 2014 nyarán fejeztem be.

Részlet az utószóból:

„Elindulhatna-e egy mai kis településről valaki biciklin városba bejáró gimnazista, akinek érzékenysége, olvasottsága révén kamaszkorában máris önálló szemlélete van a világról, ki mindenekelőtt költő akar lenni, úgy, mint Simon István?” – teszi föl a kérdést Fodor András egyik kései, eddig kötetben meg nem jelent esszéje bevezetéseként, de kérdését saját indulásával is példázhatná: a kortárs Simonhoz hasonlóan ő is kamaszkorától költőnek készült, vidékről Budapestre, világháborúból rendszerváltó korszakhatáron át, egy igazságtalan és konzervatív társadalomból felnőtté érve egy igazságosnak álcázott diktatúrán keresztül.
Számára, bár ha nehézségek, kényszerű elhallgatás, hullámvölgyek és a jó ügyekért küzdve szétforgácsolódó idő ellenében is, de megadatott, hogy élete utolsó napján is friss versek kéziratait hagyva asztalán, fél évszázadon keresztül vegyen részt költőként az irodalmi életben, hogy megélje az újabb rendszerváltozást, a negyven éven át őrzött-hordozott értékek teljes felszabadulását. Költészete, életműve hűen tanúskodik pályakezdése megismételhetetlen nemzedéki sajátosságairól. Az erőszakosan átformált világban biztonságát kereső, összetartozás bizonyságtételeire nyitott nemzedék tagjaként Fodor András is átérezte az örökség továbbvitelének közös terhét és felelősségét. József Attila halálhírét még szinte gyerekfejjel hallotta, de a kamaszkorában létezett, s vonzalmát a költészethez meghatározó irodalom, a Nyugat emlékei vagy a népi írók hatása még átjárja pályakezdésének évtizedeit is. A megszűnő irodalmi lapok, az ötvenes években elhallgattatott vagy épp csak megtűrt múlt felől Fodor induló, publikálni kezdő nemzedékének kellett hídként a jelenbe és napjaink felé kapcsolni a magyar irodalom folyamatosságát, fenntartani, új értékekkel telíteni a cenzúrázott irodalmi élet vérkeringését.

2014. december 3., szerda

Digitalizálás, web2.0 és könyvtárügy

Összefoglaló - Hálózati ismeretek 2.

A digitalizálás kezdetben tudásegyesítő összefogásként, lelkes könyvtárosok és olvasók összefogásával, házi szkenneléssel indult a Projekt Gutenbergben csakúgy, mint a MEK-ben. Napjainkban a Google vagy Amazon tömeges digitalizálási projktjeivel párhuzamban a szakmai módszeresség, magasabb minőség, feltárás és bibliográfiai pontosság lehet a könyvtári és nemzeti illetve pl. EU szintű digitalizálási munkák jelentősége.
Új fordulatot jelenthet az e-papír (energiát csak lapozáskor igénylő megjelenítő technológia) terjedése és az e-book olvasók (pl. Kindle) népszerűvé válása, melynek a táblagép hardverkategória elterjedése is lökést ad 2010-től. 2011-től az Amazon komoly szereplővé válik a hordozható eszközök piacán, az e-book olvasó mellett táblagépet is piacra dob tartalomszolgáltatási kapacitására alapozva.

Nemzetközi projektek
Project Gutenberg - 1971-óta a legelső elektronikus könyvtár (USA).
Google Books Library Project - a Google és számos könyvtár együttműködésében zajló digitalizálási munka (jelenleg 10 millió kötet szkennelésén vannak túl), melynek eredménye a Google Book Search (korábban: Google Print) szolgáltatás. Sok kritika éri a digitalizálás gépiességéért, a kiadói jogok megsértéséért és (főleg Franciaországból) a globális tudás anglicizálásának erősítése miatt. A Google által digitalizált könyvek 2014-től már a Google Play mobil áruházban is megvásárolhatóak.
Europeana (European Digital Library)- összeurópai digitális gyűjtemények hozzáférését összegző kezdeményezés. 2008 novemberében indult szerverösszeomlással és 2 milliós állománnyal, melynek fele francia nyelvű. Európai Könyvtár (The European Library) - a nemzeti könyvtárak közös online szolgáltatása.

Jelentősebb hazai webkönyvtár/gyűjtemény kezdeményezések:

  • MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár, OSZK), 
  • DIA (Digitális Irodalmi Akadémia - Neumann Ház, majd PIM), 
  • NDA (Nemzeti Digitális Adattár - metaadat és elérhetőség rendszerező szolgáltatás a MaNDA indulásáig), 
  • NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum), 
  • EPA (Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis - OSZK),  
  • DKA (OSZK-Digitális Képarchívum -  oktatási, tudományos, illetve kulturális szempontból értékes digitális dokumentumok összegyűjtése a webről, archiválása, katalogizálása és nyilvános szolgáltatása), 
  • MDK (Magyar Digitális Képkönyvtár - a könyvtárakban, gyűjteményekben őrzött, digitalizált képanyag összegyűjtése és szolgáltatása - OSZK), 
  • FSZEK-Budapest-képarchívum - A Budapest gyűjtemény szolgáltatása. 
  • 2011 nyarán a Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakulásával létrejött a MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet), amelynek legfontosabb feladata, hogy a magyar kultúrkincs valamennyi alkotását digitális formában rögzítse és egy központi felületen elérhetővé tegye. Kapcsolata és átfogó szerepének megvalósulása a korábbi archívumokhoz és metaadatszolgáltatásokhoz képest még kérdéses.
  • FORTEPAN - jelentős közösségi kezdeményezés fotógyűjtemények közzétételére.

Repozitóriumok
A 2010-es évektől a hazai digitális gyűjtemények egyre jelentősebb részét képezik a felsőoktatási intézményeken keletkező tudományos dokumentumok hozzáférését biztosító - többnyire a hely egyetemi könyvtár által gondozott - repozitóriumok. Példák:

Piaci digitalizálás
A hazai digitalizálás piaci főszereplőjeként az Arcanum Kft. számos ingyenesen elérhető, "közhasznú" digitalizálást is felvállal, ezzel részben saját referencia-portfólióját bővítve. 
  • ADT Arcanum Digitális Tudománytár
    Magyarország legnagyobb és folyamatosan bővülő digitális periodika adatbázisa, amely a teljesség igényével teszi hozzáférhetővé több száz hazai tudományos és szakfolyóirat, valamint heti- és napilap minden lapszámát. A több millió oldalas szövegállományban történő keresés, továbbá a több száz lap tartalomjegyzékének böngészése díjtalan, a dokumentumok megjelenítéséhez előfizetés szükséges.
  • Hungaricana
    A Hungaricana szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az adatbázis folyamatosan gazdagodó virtuális gyűjteményei a gyors ismeretszerzés mellett, a mélyebb feltáró kutatások követelményeinek is megfelelnek.
  • Mapire
    A honlap azzal a céllal jött létre, hogy a Habsburg Birodalom és utódállamainak történelmi térképeit, nagy térképsorozatait innovatív módon mutassa be. A folyamatosan bővülő gyűjtemény a nagy katonai felmérések mellett, kataszteri és várostérképeket is tartalmaz, amelyeket akár 3D-ben vagy egymással összehasonlítva is meg tudunk jeleníteni, miközben történeti síkon is tudunk településneveket keresni.

A könyvtár XXI. századi jövőképe
A könyvtárkép és könyváros feladatkör, funkcionalitás változásait jellemző fontosabb XXI. századi trendek:

  • Fenntartható könyvtár, zöld könyvtár
  • A könyvtár, mint közösségi tér
  • Nyílt hozzáférés (Open Access)
  • K2 - Library 2.0, aktivitás, jelenlét a közösségi weben 
  • Mobil hozzáférés és intelligens eszközök, geolokáció, Internet of Things fejlesztések felhasználása a gyűjtemények hozzáférhetővé tételében

Library 2.0
A Könyvtár 2.0 mozgalom a könyvtárak hálózati szolgáltatásainak korszerűsítését szorgalmazza. Céljai: a közösségi webszolgáltatások, blogok, üzenetküldők, hírcsatornák nyújtotta interaktvitás integrálása, a felhasználók bevonása mind a tervezési, mind a fejlesztési munkákba, nyílt forráskódú könyvtári szoftverekre épülő, folyamatosan frissülő és korszerűsödő infrastruktúra elfogadtatása a szakmával, a Long Tail jelenségek kiaknázása. A K2 támogatja a könyvtárak és könyves közösségi oldalak együttműködését és a közösségi címkézésre épülő katalogizálás beemelését a könyvtári szolgáltatásrendszerbe.
A K2 kezdeményezés legismeretebb eredménye a végzett hallgatóink által, a Könyvtári Intézettel fejlesztett Konyvtar.hu portálrendszer, melynek használata nem vált gyakorlttá a könyvtári szférában. Fontos, k2-es funkcionalitást célzó lehetőség a MaNDA koncepció mellett a könyvtárközi kölcsönzés digitalizált kiterjesztésére irányuló ELDORADO projekt, mely 2015-től on-demand digitalizálási szolgáltatásokat kínált volna egységes felületen a magyar könyvtári rendszer teljes állományából. A projekt egyaránt lehetővé tette volna az ingyenesen hozzáférhető és jogdíj fizetése mellett elérhető művek digitalizálást. (a projekt sajnos nem jutott túl a "béta állapoton")

A K2 kritikusainak legfontosabb érvei: a programozott, komoly projektek, portálak, rendszerek fentarthatósága és jövőbeni fejlesztése túlságosan függ a hosszútávú támogatástól és/vagy együttműködéstől, kollaborálási hajlandóságtól. A megbízhatatlan támogatottságú, béta állapotú ingyenes alkalmazásokra épülő házi megoldások viszont a készítő könyvtáros személyétől, lelkesedésétől függenek. Mindkét esetben sérülhet a könyvtárakról, mint hosszú távú, megbízható-szolgáltatásokról kialakult képzet, s kétséges, mennyi munkát, közpénzt fordíthatunk az így tárolt információk, rendszerek fejlesztésébe.

Olvasmányok
Hazai digitális gyűjtemények listája, elemzéseik
Digitalizálás
Könyvtárak, gyűjtemények


2014. december 2., kedd

E-book vita a Bölcsészkaron

Tartalmas beszélgetéshez, de vitához sem árt a közös nézetek nyugtázása. Az alapértékek egyöntetű elfogadása ugyanakkor unalmassá is tehet egy beszélgetést, redundánssá az ugyanazt cifrázó megszólalások sorát. Valljuk be: várhatunk-e könyves, könyvtáros körökben radikálisan ellentétes nézeteket egy e-olvasással foglalkozó rendezvényen? Aligha. 

A web elterjedéstől fogva előttünk lebegtek az olvasás alkonyáról szóló jóslatok: a televízió képernyőjét interaktív szórakozásra cserélő nemzedékek igényei győzedelmeskednek, a sávszélesség növekedésével az animált, zenés, mozgóképes tartalom dominanciája jön, s mellette majd fárasztó, szükséges-rossz kiegészítővé szürkül csak az írás. Hogyne figyelné kétkedő bizakodással a könyves-könyvtáros szakma, s az olvasás jelentőségéért aggódók mind, ahogy - látszólag váratlan fordulattal - olvasásra optimalizált eszközök terjednek, s formálják át "technológiailag naprakész" fiataljaink szokásait, foglalják el a szórakoztató-elektronikai áruházak polcait. Az e-könyv diadalmenete persze számtalan kérdést vet fel, hiába méregetjük rokonszenvvel a metrón már mindennapos látványként e-olvasójába mélyedő utast, nem tudhatjuk, mit olvas - támogat-e letöltéssel szerzőt, vásárlással fennmaradásáért küzdő könyvkiadót - használ-e könyvtárat, kinéz-e azért a Könyvhétre is, milyen példát mutat ismerőseinek, miben s mennyire számíthatunk rá az olvasás jövőjéért szurkolva. 
A reményteljes bizakodás mégis közös, a bizonytalanság torzító hatása pedig jól kezelhető alaphangot ad: a közös pontokat kereső könyves, könyvtáros szakemberektől egy beszélgetésen azt várják, hogy egymás gondolatait kiegészítve támpontokat nyújtsanak, felmutassák eltérő tapasztalataikban a trendeket s ha meg is fogalmazzák személyes kételyeiket, azokat a megoldási lehetőségek kontextusában értelmezzék. Dr. Kerekes Pál viszont, ki az e-könyv ismert kutatójaként is pártolja a vélemények, nézőpontok társítását, nem elégedett meg homogén vélemények összeszerkesztésével, amikor az E-könyv, e-olvasás szakmai nap beszélgetésének résztvevőit egy asztalhoz ültette. Vezető könyvtáros szakemberek (Dippold Péter, FSzEK; Káldos János, OSZK) és elektronikus kiadásban érintett lap- és könyvkiadók (Sándor Júlia, ELTE Eötvös Kiadó; Molnár József, PC World) mellett Békés Márton történészt ültette közénk, "e-book tagadó nézeteit" képviselni. 
A vita videófelvétele - teljes terjedelmében - elérhető, így az elhangzottak részletező ismertetése helyett annak tanulságait vizsgálom két szempontból.

2014. december 1., hétfő

Technológiai-társadalmi jövőkép

Hálózati ismeretek II. - témaösszefoglaló
Web 1 - Web 2 - Profilweb
A statikus weboldalak kiadvány-hálózatát felváltó interaktivitás (web 2.0) nem csak a kommunikáció és kollaborálás formáit változtatta meg, de lehetővé teszi olyan szolgáltatások megjelenését, amelyek a webet használó populáció aktivitásnak lenyomatait (kereséseik, véleménynyilvánításaik, kapcsolataik stb.) tároló-mérő adatbázisokra épülnek. A keresések, a tájékozódás és a reklám testreszabásán messze túlmutatóan épülhetnek komplex szolgáltatások a felhasználók személyiségére szabottan.

Szemantikus web és folkszonómia
A hálózat tartalmi elemeinek beazonosíthatósága a hipertext kezedeteitől fontos elvárás. A weboldalak metaadatolásától a szemantikus világháló koncepciójáig könyvtártudományi szempontból is létkérdés a leírhatóság, az automatizált felismerhetőség. A közösségi aktivitás munkába fogható szegmense a címkézés, véleményezés, mint folkszonómia (szemben a tudományos besorolással, taxonómiával).

Adatbányászat
A létrejött és létrehozható adatbázisok kiaknázásával, az adatbányászati módszerek mind szélesebb körű felhasználásával új szintre emelkedhet a keresés, a statisztikai, metrikus megismerés.

Hardverek: svájcibicska helyett hálózatba kötött tárgyak, környezet
A számítógépek otthonba illeszthetővé tétele, majd hordozhatóvá válását követően a kilencvenes évek végétől a miniatürizálás és "okosodás" jegyében a készülékfejlesztés egyértelmű trendje a "svájcibicska"-szerű, mindent tudó készülékek elterjedése volt. A sokfunkciós eszköz szimbóluma az immár hálózatra kötve, zsebben is folyamatosan és zavartalanul hordozható számítógép, azaz az okostelefon. De otthoni médialejátszóink is egyre komplexebb tudásúak, kezdik egyesíteni egy eszközbe mindazt, amit otthonunkban hallgatni, nézni szeretnénk. A kivételt gyakorlatilag az e-book olvasók jelentik, ez az egy technológia (e-papír) tudott különálló termékcsaládot fenntartva teret hódítani.

Internet of Things (IoT)
A fejlődés iránya a "dolgok internete" hétköznapivá válásával a továbbiakban feltehetően megváltozik. A különböző célokra különböző, ideális, ergonómiailag is célra tervezett, vagy divatcikként egyedített eszközök terjedhetnek el, hordozható és otthonunkban elhelyezett, netán beépített hardwerek, melyek azonban, immár szervesen együttműködnek, a hálózati szolgáltatások és profilweb lehetőségeit kihasználva: "intelligensek".
Hosszabb távon így ismét megerősödhet az olvasásra, mozgókép nézésre, zenehallgatásra, otthon és útközben végzett kreatív munkára, kommunikációra, tájékozódásra optimalizált eszközök különállása, elválása a mobiltelefontól.

Olvasmányok:
Profilweb
Search
Szemantikus web, folkszonómia
Wearable devices
Future

2014. november 28., péntek

A megosztó hivatás

A tanulmány a Facebook közösségi oldalon jelenlévő magyar könyvtárak megosztási gyakorlatának vizsgálatára vállalkozik, különös tekintettel az egyetemi könyvtárak stratégiájára. Elsődleges célja az egyetemi könyvtárak jelenlétének optimalizálására tett javaslatok megfogalmazása, de a könyvtári, könyves oldalak általános stratégiáját vizsgálva kisérletet tesz egy szervesebb, integráltabb közösségi médiajelenlét feltételeinek meghatározására is. 2013 tavaszán és őszén 126 könyvtár és könyves intézmény, cég, múzeum és memória intézmény több, mint 4500 bejegyzését vizsgálva részletes képet kaptunk a bejegyzések számos fontos jellemzőjéről, például a megosztó gesztusról, a tematikus kohézióról bejegyzés és intézmény között, a megosztott információ forrásairól. A bejegyzések sikerét mérve figyelembe vettük a kedveléseket, megosztásokat, kialakuló párbeszédeket mint eredményt, s az eltelt idő hatását.

2014. november 25., kedd

Társadalmi hatások

Hálózati ismeretek II - összefoglaló
A hálózati jelenségek társadalmi hatásai ellentmondásosak: a technológiai átalakulás sebességéhez képest a gyakran évszázados struktúrák lassan változnak, értelemszerűen még sokkal lassabban, mint a zeneipar, vagy a könyvkiadás. A félév során áttekintett problématerületek mögött (copyright és digitális tulajdonjog, cenzúra és szólásszabadság, privátszféra védelme) ott vannak a nehezen átlakuló rendszerek, de számos fejlemény készületlenül éri a társadalmat.

Társadalmi esélyegyenlőség
A technológiai változásokhoz egyenlőtlenül felzárkózó társadalmi csoportok, korosztályok és egyének között jelentős különbségek keltenek "új" feszültségeket. Működik a Máté-effektus: akinek több van, annak több adatik - több lehetőség, gyorsabb információszerzés, technológiai naprakészség. A könyvtár, mint ingyenes információs szolgáltatás fontos szerepet tölt be állandó jelenlétével a feszültségek enyhítésében.

Globális egyenlőtlenségek
A világháló homogén strukturájával és szolgáltatásrendszerével ellentétben a társadalom nem homogén. A vallási, világnézeti eltérések országok, kultúrák, de akár egy nemzeten belüli nézetkülönbségek esetében is azonnali reakciók, konfliktusok kialakulásához vezetnek a weben. A korábbi térbeli, időbeli távolságok villámhárító szerepe elveszett, az Interneten azonnali a nézetek ütközése.

Felületes ismeretek
A technológiai fejlesztések mindennapos használata korántsem egyszerű. Az eszközök működését az új nemzedékek gyorsabban sajátítják el, mintsem megértenék annak következményeit életükre, kapcsolatrendszerükre. A cyberbullying, a kompromittáló digitális lábnyom kamaszkortól karrierig veszélyeztet sorsokat. Párkapcsolatokat dönthet romba a privátszférát, aktivitást, üzenetcserét visszakereshetően rögzítő és félreérthető vagy leleplező digitális kommunikáció.

Álhírek és véleménybuborék
A Donald Trump megválasztásához vezető amerikai elnökválasztási kampány óta fokozott figyelem fordul az álhírek felé. A vélhetően szervezett orosz hírgyárak jelentősen csökkentették a demokrata párt győzelmi esélyeit. A Facebook és Twitter véleményformáló hatása, a hírek hitelességének ellenőrizetlensége már globális társadalmi változásokat is okozhat. Erősíti a problémákat a közösségi médiában kialakuló véleménybuborék, a társadalmi globalizálódás fokozódása: nincsenek egyértelmű értékrendek, felelős szerkesztők, ahogy a tudomány hierarchiáját, úgy az értékrendek stabilitását is felülírhatják a szabadon választható közösségi kánonok.

Új és régi formák együttélése
A web olyan interakciós felületet jelent, amely sok szempontból valóban életteret, új, virtuális társadalmi, gazdasági helyszínt teremtett a fizikai valóság mellett. Az itt megteremtett lehetőségek (kommunikációs, vásárlás, társadalmi aktivitás, szerveződés) fokozatosan épülnek be, járják át a teljes, mindennapi valóságot. A mobiltelefonos-webes applikációk összeköthetik közlekedési szokásainkat műholdas navigációval és közösségi hálózatokkal. Úton-útfélen érintkezhetünk, irányíthatunk pénzintézetünktől levelezésünkön át - lassan - háztartási eszközeinkig mindent, ami össze van kapcsolva az internettel. Vásárlásaink egyre jelentősebb részét intézzük a weben, a kereskedelem és a marketing gyorsan reagál az új lehetőségekre (fizetési módok, webkereskedelem, sőt, webpénz - lásd bitcoin). A hagyományos kereskedelmi formák veszélybe kerülnek. A "neonomád" életforma teljes szakítást jelent a hagyományos munkavégzés, munkába járás létformájával, mégsem jelent kiszakadást, kivonulást a társadalomból, sőt, folyamtos kapcsolattartást eredményez. A hálózati függőség egyre erősebb, a társadalom csak részben készült fel - menet közben igyekszik felkészülni - a változásokra. Nem tudható, jelent e valós, hosszú távon eszkalálódó problémát a digitális függőség gyermekkori kialakulása, a játék- chat- selfiemánia, a hagyományos olvasás háttérbe szorulása, az eszköztelen vagy lassú lefolyású játékok teremtő fantáziát mozgató hatásának hiánya.

Új folklór, natív webes magatartásformák megjelenése
A világháló számos olyan jelenséget hozott létre, amelyek alapvető emberi aktivitásokhoz köthetőek, de közvetlen előzményeik nem voltak, vagy nagy mértékben eltérőek. A hálózaton terjedő mémekben, vírusvideókban megjelenő kreativitás új népművészetként definiálható. A trollkodás, a kommentálás különböző irónikus vagy provokáló formái a streetart-tól az álhíroldalakig, hoax-terjesztésig az írásbeli és vizuális kommunikáció új, bevett eszközeivé válnak, hatással a "hagyományos" társadalmi, kulturális működésre. Virtuális identitásunk gyakran él külön életet, akár a személyiség integritását feszegető eltérésekkel.

Olvasmányok:
- Társadalmi hatások
- Vásárlás a weben
- Web és pénz
- Web és tanulás

2014. november 20., csütörtök

Mestereket szólító tanítványok

Eseményekből, évenként megrendezett konferenciákból hagyományt teremteni csak akkor érdemes, ha témáját, apropóját hosszú távon élteti a rendezők, résztvevők, előadók őszinte érdeklődése, ha valóban szükség van arra, hogy pont ők, pont ott, abban a témacsokorban gondolatokat cseréljenek. A hazai könyvtártudományi szféra talán legemelkedettebb, angolul foglamazott konferenciacímével - Masters of Library and Information Science - több év kihagyása után rendeztek harmadszor is egynapos konferenciát az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének hallgatói.

2014. november 18., kedd

Üzlet és web

Összefoglaló - Hálózati ismeretek II.
AD - a hirdetés változó szerepe
A web üzleti felhasználása a kezdetektől a kiadvány-jelleggel összefüggő reklámfelület kihasználására, értékesítésére épült. A Web 1.0 korszak jelképes lezárásának is tekinthető doktom-lufi kipukkanásával nyilvánvalóvá vált, hogy egyszerű hírdetési felületként, a dupla kattintásokra váró passzív, véletlenszerűen elhelyezett ("targetálatlan") reklámcsíkokkal nem sok vásárlóra tehetnek szert a weben. A Google keresésekből és webes tartalomelemzéséből épített adatbázisa lehetővé tette a célzott hirdetési formák sikeres bevezetését (Ad-sense, Ad-words). A hirdetések célzottságát biztosító felhasználói és tartalomfogyasztási adatbázisok felértékelődtek a közösségi hálózatok és általában, az interaktív web 2.0-ás alkalmazások elterjedésével (pl. Facebook).

Közösségi web - közösségi marketing - Long Tail
A közösségi háló megváltoztatta a kereskedés formáit, a hagyományos marketing, sokszorosítás, forgalmazás, terjesztés, szállítás minden területére hatással volt, s alapjaiban rengette meg mindazon területek piaci fölépítményét, melyek digitálisan is sokszorosítható termékekre (zene, könyv) épültek. A Long Tail modell iskolapéldájának tekinthető az Amazon sikere, amely nem csak a fizikai létező termékek forgalmazási forradalmát, de a mobil hálózatiság eszköztárát ésa  digitális tartalmak (könyvek, zenék) szolgáltatási modelljeit is új mederbe terelte.

Startupok
A közönség figyelmének, adatszolgáltatásának és vásárlóerejének megszerzése  - gyakorlatilag ugyan azt jelenti. Ezért fontos könyvtáros, gyűjteményszervezési szempontból is figyelni a közösségi alkalmazások fejlesztőinek újabb és újabb ötleteit. A startupok, a piaci réseket betöltő új szolgáltatások/alkalmazások gyakran elvetélt ötletek, de a nagy tőkeerejű vállalkozások is a friss startupokban rejlő lehetőségekre vadásznak, azok felvásárlásával bővítik szolgáltatásaikat. Gyakorlatilag közösségi tudásegyesítés zajlik ezen a téren is: nincs olyan profi fejlesztőcsapat, ami versenyezhetne a világ összes fejlesztője által napról napra bővített ötlettárral.
Sok országban felismerték a StartUp kultúra támogatásának fontosságát. San Fransisco és New York mellett fontos központ Berlin és Tel-Aviv. Magyarországon is léteznek "inkubátor" kezdeményezések, pl. a Kitchen Budapest (KiBu), amely segíti a kezdő vállalkozók munkáját. A StartUp fejlesztők jellemző találkozó-formája a MeetUp, ahol hasonló érdeklődésű szakemberek mutatják be ötleteiket, tartanak előadást, tapasztalatcserét.

Sharing-economy
A közösségi háló szerepe a kezdeményezések támogatásában, felkarolásában is egyre nő (kickstarter kampányok), s egyre jelentősebb a közösségi gazdaság szerepe (sharing economy), amely olyan, a tartalomszolgáltatástól és virtualitástól távol eső területeken is változásokat indít el, mint pl. a személyfuvarozás (Uber), vagy a szálláshely kiadás (Airbnb, CouchSurfing, GuestToGuest).

Olvasnivalók:

- A hirdetés szerepe
- Üzlet és web
- Sharing economy (Közösségi gazdaság)
- Amazon
- Startupok

2014. november 10., hétfő

Mobil hálózatiság

Összefoglaló - Hálózati ismeretek II.
Napjaink legfontosabb hálózati jelensége a mobil eszközök integrálódása az internetes információs rendszerbe - egyben az információs rendszerek integrálódása életünk minden pillanatába, helyzetébe. A folyamat előzményei:
1. a mobiltelefonok fejlődése, okosodása, miniszámítógéppé válása;
2. a drótnélküli adattovábbítás fejlődése (sávszélességnövekedés) és a wifi elterjedése;
3. a palmtop (tenyérgép) számítógépkategória fejlődése és átalakulása;
4. a netbook számítógépkategória megjelenése,
5. a táblagép és e-könyv olvasó eszközkategóriák megjelenése és sikere.

Laptop helyett netbook
a hordozható számítógépek tömeges elterjedését jelentő netbook piac kialakulásának oka részben a világgazdasági válság (a takarékosság jegyében az új gépet vásárlók jobban megfontolják, kell-e pl. másodgépnek egy teljesen felszerelt laptop, vagy csak netezésre használnák), másrészt a divathullám és figyelem, ami a harmadik világ megsegítése céljából Nicholas Negroponte által indított OLPC (One laptop per child) olcsó, hordozható laptop projekt nyomán alakult ki. Hátterében fontos azonban látnunk a webes, web 2.0-ás tartalmi gazdagodást, az interaktív, böngészőben végezhető műveletek sokasodását, melyek számos élet- és munkaterületen feleslegessé tették a számítógépre telepített komoly programok használatát.

Okostelefonok áttörése
A korai zsebgépek, tenyérgépek (palmtop), PDA-k (Personal Digital Assistant) miniszámítógépek (pl. a Psion), telefonnal kombinált miniszámítógépek (Handspring, Palm) korszka után az Apple 2007-es, érintőképernyős iPhone-ja hozta meg az igazi áttörést a zsebben hardozható mikroszámítógépek, az okostelefonok elterjedéséhez. Az Apple technológiai lépéselőnyét egyre csökkenő késéssel követve, a Samsung és az LG néhány év alatt átvette a mobiltelefongyártás addigi főszereplőitől a vezető szerepet - a Nokia, Ericsson, Motorola háttérbe szorult a kibontakozó okostelefon piacon. A saját operációsrendszerrel, bővíthető alkalmazáscsomagokkal testreszabható miniszámítógépek 2010-re uralkodóvá váltak a hagyományos mobiltelefonokkal szemben. Az operációsrendszerek harca egyre inkább áttevődött a mobil eszközöke, a Google ingyenes Android oprendszere 2008-tól vált az Apple iOS fő ellenfelévé, a telefongyártók a Nokia és az Apple kivételével gyakorlatilag az Android támogatóivá váltak. A Microsoft próbálkozásai, hogy a halódó PC üzletágról időben átmentse szoftver-üzletét a mobil eszközökre nem voltak túl sikeresek, még a Nokia felvásárlása ellenére is megkésettnek tűnt, bár a Windows 8-tól bevezetett, érintőképernyős készülékekre felkészített, csempés kezelőfelületű operációs rendszer lassanként elfogadottá válik és felhasználói köre terjed.

Táblagépek és e-könyv olvasók megjelenése
A válság enyhülésével és a technológia fejlődésével (érintőképernyő, mozgó alkatrész nélküli, flash tárolók a winchesterek helyett) az Apple-nek 2010-re sikerült elkészítenie az első valóban használható táblagépet is, s az iPad sikere nyomán a netbook láz helyett már táblagéplázról beszélhetünk. A hordozható gépek fejlődésének új fejezetét segített megnyitni az e-book olvasók párhuzamos megjelenése is, az Amazon Kindle 2007-től fokozatosan terjedő sikere az iPad jelentőségéhez hasonló hatású. Elemzők szerint az Apple és az Amazon titka hasonló: értékes tartalom (sikeres online áruház) és mobil (hordozható) hardware összekapcsolása. E piaci modell olyan szereplők előtérbe kerüléséhez is vezethetett, mint pl. a Barnes & Noble könyváruház, mely az Amazonhoz hasonlóan nyomott áron kínálta “saját márkás” Nook e-könyv olvasóit.

Mobil életmód
A mobil hálózatiság jelentős hatást gyakorolhat életmódunkra (neonomád=kávéházakban dolgozó, idejével szabadon gazdálkodó szakember), szoftver és eszközhasználatunkra (weben tárolt dokumentumok, sőt szoftverek) és az adatbiztonsági helyzetre is (irdatlan iramban nő az elhagyható, elveszthető apró gépek száma, melyek a BYOD - dolgozz saját gépen - trend következtében fontos/céges/magán adatokat egyaránt tárolnak).

A PC korszak vége - hordozható eszközök, felhőben tárolt felhasználói fájlok
Cloud computingnak általában az hálózatban kapcsolódó szerverek sokaságára bízott műveletvégzést, adattárolást nevezzük, de napjainkban általánosan a mobil hálózatiság kapcsán emlegetik, amikor a felhasználók a terjedelmes adatfájlokat, munkákat vagy akár teljes digitális “információ-életművüket” a "felhőben" tárolják, hogy bármikor hozzáférjenek különböző gépeikről. A mobil hálózatiság piacformáló jelentőségét mutatja, hogy minden fontos gyártó igyekszik innovatívan jelen lenni benne: a Google az Android mobil operációs rendszerrel, az Intel a netbookokba szánt kis fogyasztású Atom chipsettel, az Apple az iPhonera épülő szolgáltatás és programozófelülettel, az Opera a böngészője mobil változatával, stb.

Mobilitás, térbeliség, geolokáció és augmented reality
Fontos hátteret ad a mobil hálózatiságnak az eleinte csak fizetős szolgáltatások révén elérhető navigációs eszközökben, majd ingyenes térképszolgáltatásokban, fényképezőgépekben megjelenő geolokáció (az arra épülő berendezések és eljárások, szolgáltatások, pl augmented (vagy extended) azaz kiterjesztett valóság) elterjedése. A fizikai tér bevonása az információs szolgáltatásokba pl. QRCode-ok segítségével a könyvtári szféra számára is izgalmas lehetőség (lásd: MEK, PIM).

Hordozható és viselhető eszközök - ez a jövő?
Ha a hálózati kommunikáció,  cloud alapú, mindenhonnét elérhető tartalmak és szolgáltatások hatékonyságát maximalizálni akarjuk, logikus irány a hardverek hordozhatóságának továbbfejlesztése, a testen viselhető, kezeket szabadon hagyó eszközök megjelenése. A Google Glass vagy annak folytatásaként piacra dobott készülékek sikere ma még kétséges, ám az okosórák és ékszerként vagy ruhakiegészítőként viselhető okoseszközök elterjedése szinte biztosra vehető, a sokáig pletyka-szinten mozgott iWatch várhatóan az egészségügyi szegmenst kapcsolja szenzoros megfigyelésünk révén mindennapjainkba.

Olvasmányok:
Mobil hálózatiság, mobil eszközök
Tablet PC - táblagép
Cloudcomputing
Hordozható (wearable) eszközök