2015. április 28., kedd

Közösségi hálózatok - social networking

Hálózati ismeretek I. - témaösszefoglaló

A hat lépés távolság (Six Degrees of Separation) elmélet szerint a Földön bárki kapcsolatba hozható bárkivel egy ismeretségi láncon keresztül, melyben a két végpont között maximálisan öt elem van. A Nobel díjas matematikus Marconi felvetésének első hivatkozásaként Karinthy Frigyes 1929-es Láncszemek című novellájában bukkan fel először a felismerés, s Stanley Milgram “Kis világ kisérletei” (Small World Experiment) emelték a tudományos érdeklődés terébe az amerikai társadalom vizsgálata során.

A közösségi web forrásának számító fórumok, a html-honlapok és a közösségi hálózatok viszonya
A korábban (lásd web 2.0) leírtak szerint a web korábbi interaktív tereinek (fórumoknak) közösségi igényét/élményét fejlesztik tovább célalkalmazásokkal, erre programozott CMS alkalmazásokkal a "közösségi hálózat"-szolgáltatások. A közösségi szolgáltatásokban létrehozható profilok részben átveszik a korábbi honlapok szerepét, funkcionalitását is, így válik érthetővé, miért hal el lassan az egyedi honlapépítés korábbi szokása: 
- az introvertáltabb, átlagos felhasználó hálózati identitását közösségi hálózatokban mutatott aktivitása és magáról feltöltött fotói, és egyéb információk jelentik, míg 
- az extrovertáltabbak a blogolásban, mikroblogolásban lehetnek aktívabbak.

Közösségi web Magyarországon
A magyar iWiw (kezdetben wiw) 2002-ben globálisan is egyike volt az első közösségi oldalaknak. Robbanásszerű növekedése 2005 őszétől indult be, több, akkor új szolgáltatás mellett elsősorban a képfeltöltés lehetőségétől. 2006 elején kénytelenek voltak korlátozni bővülését, majd áprilisban közel egymilliárd forintért megvásárolta a T-com. Ezt követően az iwiw fejlődése lelassult, szolgáltatásában elmaradt a nálunk is népszerűvé váló Facebook mögött, 2014-ben megszűnt. 
A felhasználók kommunikálására, ismerkedésére alkalmas belső nyilvánosságot biztosító fórumrendszer mellett csak jelentős késéssel valósították meg a közösségi hálózatiság legfontosabb újítását, a megosztások életteli bemutatását lehetővé tevő "timeline" szolgáltatást. Felhasználóinak száma bezárásáig így is közel 3 millió maradt - a leglátogatottabb magyar honlap volt.

Jelentősebb közösségi hálók: 
MySpace - elsősorban angolszász területeken népszerű, különösen zenei szolgáltatásaival (majd minden létező zenész, zenekar itt (is) tart kapcsolatot rajongóival) - majd népszerűségében a Facebooktól fokozatosan lemaradva 2010-től zenei irányba, 2012-től általános "kreatív portfólió" jelleggel próbál profilt váltani, megújulni - mérsékelt sikerrel.

Facebook: 2004-ben eredetileg amerikai egyetemisták közösségi hálója, de nyílt, openAPI-ra épülő kisalkalmazás-rendszerével és a felhasználók minden aktivitását mutató felületével rendkívül népszerűvé vált, a 2009-ben kifejlesztett “like-gomb” a felhasználók webélményének központi felületévé tette a Facebook falát. Facebook fala, mint a webről alkotott kép - ismerőseinken átszűrt webnézet - legalább olyan meghatározó vált hálózati élményünkben, mint a webtartalom Google algoritmusai által rangsorolt elérése. 2012 tavaszán tőzsdei bevezetésére is sor került.
A Facebook gyakorlatilag önmagába zárt teljes webélményt alakít ki, felhasználói minden számukra érdekes hírről értesülhetnek felületén, s az ismerősök megosztásainak váratlansága kényelmesebb "újdonságélményt" ad, mint az önálló webböngészés. 
A Facebook idővonala a TV adáshoz hasonlítható stream: 
- folyamatos (mindig történik valami), 
- valósidejű (le lehet maradni fontos dolgokról, ha nem figyeljük)
- közös élményt biztosít (mint a sorozat új epizódja után megbeszélt élmény közössége)
Sokak szerint a közeli jövőben az átlagember számára a Facebook jelenti majd a webet. Fejlődése során több, konkurens szolgáltatás (Instagram, WhatsApp) felvásárlásával és a fejlődő országok meghódításával (ingyenes elérés, lite alkalmazások) videó szolgáltatásokkal és virtual reality fejlesztésekkel bővített, multimédiás közösségi szolgáltatásként kívánja monopolizálni globális szerepét.

Orkut - a Google rendszere, elsősorban Indiában és Dél-Amerikában vált népszerűvé, a globális siker elmaradt, 2014-ben megszűntették.
Google+ (Google Plus) - a Google twittert és Facebookot összegyúró kisérlete, az Orkuttal ellentétben kevésbé önmagába zárt webhely, inkább a meglévő szolgáltatásaik (kereső, docs, mail, talk, videókonferencia, youtube) integrált közösségi felülete lehet univerzális “lájkoló” (g+) rendszerrel. 2015 tavaszára nyilvánvalóvá válik, hogy a google felhasználói nem ezen a felületen élnek közösségi életet, átalakítása várható.

Réteghálók - niche networks
Az általános közösségi hálók mellett rövidesen megjelentek a niche, avagy réteghálók, legsikeresebbnek a LinkedIn tűnik, amely a felhasználók szakmai profiljaira épít - egyesítve a munkahelyi, üzleti, szakmai kapcsolatkeresés és álláskeresés igényeit. Könyv-könyvtáros területen réteghálóként a nemzetközi LibraryThing, vagy a magyar Moly.hu említendő.

A web 2.0-ás fejlődés mai állapotában a közösségi oldalak, blogok és wikik egyre közelebb kerülnek egymáshoz, s mint korábban a fórumokon, kialakulni látszik a legkülönbözőbb aktivitások összefoglalására alkalmas közösségi tér (lásd Facebook). A közösségi hálózatiság fejlődésének legújabb területeit már a mobil alkalmazás fejlesztése határozza meg.


Kötelező olvasmányok:
- Hírek a Facebookról

Ajánlott olvasmány:
- Fodor János: A megosztó hivatás. Könyvtári jelenlét a Facebook közösségi oldalon 2013/2014-ben. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2014. (61. évf.) 7-8. összevont lapszám (275-294. p.) A teljes tanulmány olvasható a TMT online felületén.

2015. április 23., csütörtök

Vendégelőadó: Hoffmann Ádám - Corvinus Repozitórium

Hoffmann Ádám jó tíz véve végzett nálunk, még abban az időben, amikor a HTML állt közös gyakorlati óráink középpontjában. Munkahelyén is webszerkesztéssel kezdte, stíluslapokkal, rss-fedekkel és szkriptekkel fejlesztették a Corvinus Könyvtár webes felületét, majd a Joomla és a Drupal következett. Az Elektronikus tartalomkezelési és könyvtári informatikai osztály vezetőjeként máig honlapszerkesztő a titulusa, de érdeklődése középpontjába egyértelműen az egyetemen "termelt" dolgozatok, kutatások közzétételére és archiválására fejlesztett repozitórium került (a honlapot és a könyvtár közzösségi média jelenlétét főként munkatársa, korábbi vendégünk, Börzsönyi Nóra kezeli).
A Corvinus háromszintű repozitórium rendszerének (Kutatások, Doktori Disszertációk, Szakdolgozatok) kialakítása során nem csak a repozitóriumkezelő CMS-eknek, de szükségszerűen az OAI (Nyitott Archivumok Kezdeményezés) szakértője is lett, német tanulmányútja alapján válaszott minta (és szoftver: E-prints) alapján kialakított rendszerük kompatibilitása, elérhetősége és következetes bővítése alapján hazai viszonylatban a legjobbak közé került, s a nemzetközi tudományos tájékoztató eszközök is elérhetővé tudják tenni a corvinusos szakemberek náluk elhelyezett publikációit.
Ádám számos példát mutatott a repozitóriumban megőrzött dokumentumok metaadatait szüretelő keresőkre, katalógusokra, a lehetséges tudománymetriai kimutatásokra, s végigkövethettük a dokumentumok repozitóriumba kerülésének folyamatát, opcióit is.

Szó esett a tudományos publikálás globális egyenlőtlenségeiről és trendjeiről, a nyílt hozzáférés és a fizetős adatbázisok, folyóiratok, predátor/parazita kiadók és a pályázati rendszerek bonyolult érdekviszonyairól.

Ádámra okos, de introvertált hallgatóként emlékezhettem, s ma sem a felszínes csapongással, sokkal inkább tapasztalatai szerteágazó, érdekességekben gazdag tematikájával kellett birkóznia, következetesen vissza-visszalépve gondolatmenete elhagyott elágazásaihoz. Szinte észre sem vettük, ahogy a másfél óra eltelt, s elmélyedtünk vele e kevésbé közismert, de a tudomány jövője szempontjából egyre fontosabbá váló könyvtártudományi terület összefüggésrendszerében.

2015-04-22.


2015. április 20., hétfő

Google

Hálózati ismeretek I. témaösszefoglaló 

A Larry Page and Sergey Brin által 1998-ban alapított cég előtt is dolgoztak már keresőmotorok, melyek automatikusan, linkről-linkre lépve adatbázisukba rendezték a weboldalak szövegét, vagy kulcsszavait, s ezekben keresték -elsősorban nyelvészeti, statisztikai súlyozó eljárásokkal - a releváns találatokat. A Google sikerének titka az volt, hogy a nyelvi elemzés mellett vetélytársainál jobb súlyozó eljárást (algoritmust) vezetett be az azonos témában releváns oldalak rangsorolására.

A PageRank
A PageRank alapja az oldalak egymásra-hivatkozási rendszerének feltárása, tehát éppen az, aminek rejtettségét hiányolták a webet megszületésekor kritizálók (lásd hipertext). A bonyolult eljárást sokszor próbálják becsapni - erre épül a weboldalak helyezését manipuláló/optimalizáló SEO (Search Engine Optimalization) szakma is, de a Google továbbra is a leghatékonyabb kereső.

Portfólió-bővítés - az ingyenesség ára 1. : reklámok
A web2.0-ás változásoktól kezdődően a Google kiterjesztette jórészt ingyenes és innovatív hálózati szolgáltatásainak körét, felvásárolt számos élvonalbeli szolgáltatást (Blogger, Writley -> GoogleDocs, Keyhole -> GoogleEarth letölthető térképprogram, YouTube videomegosztó) és sajátokat is fejlesztett (GoogleGroups hálózati csopormunka program és levelezőlistaszolgáltatás, Picasa webalbum és Picasa telepíthető képnézegető/feltöltő, GoogleReader feedolvasó, G-talk azonnali üzenetküldő, Gmail levelező szolgáltatás, Chrome webböngésző).
A Google szolgáltatásait felsorolja pl. ez a Wikipédia szócikk.
A szolgáltatásrendszer ingyenességet az AdWords hirdetési rendszer (a hirdető kulcsszavai szerint helyezi, "targetálja" a hirdetések megjelenését) és az AdSense hirdetőfelület rendszer (bárki kiadhatja weblapja egy részét a Google-nak, s az oldal tartalmának megfelelő AdWord hirdetések jelennek meg rajta - a Google a rákattintások alapján fizet) biztosítja.

Kudarcok
Érték a terjeszkedő céget kudarcok is, a forradalminak szánt, de bonyolult Wave-et nem szerették meg a felhasználók, a  Buzz nem ért el átütő sikert. Sok vitát kavart a népszerű Google Reader feedolvasó megszűntetése 2013-ban, vagy az iGoogle testreszabható kezdőoldal-szolgáltatás felszámolása. Nem aratott globális sikert Facebook-riválisnak szánt közösségi hálója, az Orkut sem, bár 2014-es megszüntetéséig népszerű volt pl. Dél-Amerikában. A méginkább Facebookkal versengő, a Google web-szolgáltatásokba szervesebben integrált Google+ közösségi háló 2011-es beindítása már erőteljesebb próbálkozás, de a siker itt is elmaradt, 2015-ben jelentősen átalakítjá, a sikeres képgalériarendszert GooglePhotos néven különválasztják és a mobiltelefonos fotózás igényeihez igazítják. Bár kudarcnak nem nevezhető, számtalan felhasználót hoz zavarba a Picasa webalbum szolgáltatás 2016 tavaszán bejelentett kivezetése, megszűntetése, melyet csak részben vált fel a GooglePhotos.
Az extendedreality, vagy augmented reality irányába tett lépésként a 2012-ben Google jelenteti meg az első ikonikussá váló wearable okoseszközt, a GoogleGlasst, ám szélesebb terjesztésére és forgalmazására mai napig nem került sor.

Don't be Evil - az ingyenesség ára 2. : hálózati aktivitásaink tudásbázisával fizetünk
A sohanemvolt léptékű nyelvi minta és tudásösszefüggés-rendszer birtokában nem csak a reklámok "targetálásában" meggyőzőbb versenytársainál, de gyakorlatilag mindent tud rólunk, így sokan a Google világuralmától, "big brother" szerepétől félnek. Az NSA világméretű megfigyelési botrányai után az is nyilvánvalóvá vált, hogy ha a Google tartja is mgát jelmondatához, s nem használja gonosz célokra tudását, mások megtehetik.
Nagy szerzői- és személyiségi jogi viharokat kavarnak lépései, melyek - saját pozíciója erősítésével - az emberiség tudásának feldolgozását célozzák könyvek (digitalizálási projektek), fizikai környezetünk (műholdas és utcaszintű felvételek publikálása) és felhasználói adatbevitelek rögzítése során  (webtartalmak, pl. újsághírek ajánlása, a gmailben tárolódó levelezések szövege, kereséskor bevitt adatok és választások a találati listákról).
Ugyanakkor tény, hogy a világháló fejlődésével és kereshetőségi szükségletével másként nehéz lenne lépést tartani, s a Google ismerethalmaza olyan szolgáltatásokat tesz lehetővé, mint az ingyenes GoogleTranslate fordítóprogram, vagy a Google Mapra épülő tudástár.

Versenytársak, stratégiák
A Google böngészőn keresztül elérhető szolgáltatásainak sikere s megjelenése az irodai szoftverek piacán komoly kihívást jelentett a telepíthető szoftverek forgalmazóinak (Microsoft), a nyílt forráskódú Android mobil operációs rendszerrel és GooglePlay mobilalkalmazás áruházzal pedig az okostelefonok piacát meghatározó Apple riválisává vált. A hálózati tartalom és felhasználói aktivitások ismerete tekintetében mégis a Facebook vált legfőbb versenytársává, mely - némi túlzással - közösségi hálózatból a 2010-es évekre "külön webet" épített, saját rendszerében szabályozott aktivitásokba terelve sokmillió felhasználót.
Míg a webtartalom közösségi háló alapú elérését egyre inkább átengedi a Facebooknak, a távolabbra mutató stratégia azt mutatja, hogy a Google elsősorban a begyűjtött adattömeg és a mesterséges intelligencia kapcsolatát fejleszti.
A Google és a Google-hoz tartozó cégek anyavállalataként 2015-ben létre jön az Alphabet Inc. . Vezetői a Google alapítói, Sergey Brin (CEO) és Larry Page (elnök) Az Alphabet létrehozásának célja, hogy az internet szolgáltatásokat nyújtó Google termékeknek átláthatóbb struktúrát adjon, miközben nagyobb autonómiát adnak azoknak a részlegeknek amik nem internetes szolgáltatásként (pl. önvezető autók, stb.) működnek.



2015. április 15., szerda

Vendégelőadó: Uri-Kovács József - Elektronikus Periodika Archivum és Adatbázis

Uri-Kovács József volt mai vendégünk a Várból, a Nemzeti Könyvtár Elektronikus Szolgáltatások Osztályáról immár másodikként. Míg Fecz Ágnes a MEK, ő az EPA munkatársa, s a tartalomszolgáltatási kurzus vendégelőadóinak sorában idén ő a legutóbb végzett ex-hallgató, munkája számos olyan projektünk megvalósulását segítette, melyeket ma is örömmel vállalunk -EgyszerBolt, blogprojekt 2010, Fodor András Hálózati életműkiadás, iTTiVoTT 2012,  Közösségi háló kutatás 2013/2014 - s amelyekből a legutóbbit már féllábbal Moldován István osztályán fejezett be. Amint a közös munka alapján vártam is, Jocó hasznos tagjává vált Moldován István osztályának, technológiai érzéke, érdeklődése hamar hasznosult jártasságként és kreativitásként. Közvetlenül, de rendkívül informatívan mutatta be munkakörét, s hajdan periodikák webrevitelével foglalkozva, talán neki tudtam szegezni a legtöbb kérdést is.
Pontosítottam saját ismereteimet is, nem voltam benne biztos, mennyire egységes az átvett, EPÁban megörökített lapszámok, eltérő formátumok feldolgozása, tárolási és hozzáférési módja. Jocó elbeszéléséből jobban megérthettük a már-már heroikus munkát, a versenyfutást a beérkező, immár kötelespéldányként, s pályázati támogatási feltételként is megszabott folyóirat-digitalizálási terméssel, a szerkesztőségek és felhasználók igényeivel.
Kritizálhattuk volna web 2.0-es mércék szerint az EPA tradicionális felületét és közösségi médiában mutatott passzivitását gyűjteményként, de egyrészt az előadó sem tagadta a fejlesztési lehetőségeket, másrészt világosan láthattuk, az EPA (és az Elektronikus Szolgáltatások Osztálya) így is erőn felül, sok tekintetben az átlagnál meszebbre tekintő koncepciók szerint végzi munkáját.
Szó esett az Osztály helyzetéről a nemzeti könyvtáron belül, az Eldorado sokat csúszó, de e hónap végén várható indulásáról, az országos digitalizálási helyzetről, s annak résztvevőiről, pl. az Arcanum tevékenységéről is. Zárásként az OSZK és osztálya révén saját részvételéről beszélt a Civic Epistemologies (Állampolgári részvétel a digitális kulturális örökség feltárásában és kutatásában) projektben, s a témával kapcsolatos (valamint az osztály fő projektjeit ismertető) brosurákkal látta el a hallgatókat.

- Uri-Kovács József az OSZK E-könyvtári Szolgáltatások Osztályának állandó munkatársai között 2015-ben

- Az Elektronikus Periodika Archivum és Adatbázis honlapja


2015-04-15.

2015. április 14., kedd

Wiki

Hálózati ismeretek I. - témaösszefoglaló

A Ward Cunningham által kidolgozott wiki olyan CMS, ami szerveroldalon tárolt adatbázisából egy weboldalrendszert és az azt összefűző linkrendszert jelenít meg, de opcionálisan a mutatott weboldalak tartalmának fejlődési fázisait, történetét, változásait, felhasználók vitáit is tárolja és megjeleníthetővé teszi. Ideális tehát sokszerzős, együttműködésre, tartalomszerkesztési kollaborációra olyan projektekben, ahol a folyamatos tartalomfejlesztés eredményeinek mindenkori legfrisebb állapotát kívánják bemutatni.

A wiki és a statikus hipertext viszonya
A weben publikálók régi álma volt a weboldal, amit nem kell kódban szerkeszteni és feltölteni, linkjeit oldalanként frisíteni, hanem a böngészőben "real-time" szerkeszthető, mint egy szövegszerkesztőben. A wiki formátumot az tette igazán sikeressé, hogy több felhasználó is szerkesztheti, s a rendszer nyilvántartja a korábbi verziókat, így akár nyitott is lehet, mert a vandálkodás/hibák helyrehozhatók, a korábbi állapot visszaálítható.

A közösségi web forrásának számító fórumok és a wikik viszonya
A fórumtopikok egyik felhasználása a tudás felhalmozása volt, de a lineárisan sorakozó bejegyzésekben, hozzászólásokban elvesztek a hozáadott információk, időről időre összegezni kellett a már leírtakat, hogy "egyben" lássák az újonan jöttek, miről volt korábban már szó. A wiki olyan "fórumtopik", amely a párbeszédet elrejti a háttérben és az összegzést állítja előtérbe, címlapra.

Mi a Wikipédia sikerének kulcsa? 
A Jimmy Wales és Larry Sanger alapította,  2001.-óta elérhető Wikipédia olyan wikire épülő vállalkozás, ami sikerrel (mert első volt) monopolizálta a globális közösségi lexikon címet/rangot. A felhasználó jogos képzete, hogy a világ legnépszerűbb weboldalába (legismertebb művébe) kerül be az, amit pl. kedvenc zenekaráról, költőjéről ő ír - ez felettébb motiváló, hosszútávú elköteleződést biztosít (gondozni a saját szócikket).
A Wikipedia a nyílt forráskódú, ingyenesen bárki által telepíthető MediaWiki CMS-t használja, szócikkeinek száma 2008-ban haladta meg az tízmilliót, éppen egy magyar nyelvű szócikkel.
A Wikipédia magyar változatát Gervai Péter informatikus kezdeményezésére 203-ban hozták létre

Hogyan hasonlítható össze a hagyományos lexikon és a wikipédia? 
A hagyományos lexikon minőségellenőrző rendszere hierarchiára épül, a tudomány rendszerére, piramisára, sokévszázados kiválasztódási rendjére. 
A Wikipédia a globális hozzászólási lehetőség egyenrangúságára, hálószerű, egymás mellé rendelő viszonyokra. Mindkettő az emberiség teljes tudására hivatkozhat, de más úton. 
A wikipédia ökéntes fejlesztése lelkesedés-függő, ami bizonytalansági tényező - a lexikonszerkesztő profi, ez a dolga. 
A wikipédia szócikkeinek minőségéért, arányosságáért, homogenitásáért csak ajánlásokkal lehet kűzdeni - a lexikonszerkesztés viszont jól szabályozott projektmunka. Ugyanakkor a Wikipédia frissebb, részletesebb, változásokra rugalmasabban reagáló lehet, vitákra, megkérdőjelezésre alkalmas élő felület.

Olvasmányok:


Érdekességek:



2015. április 7., kedd

Blog

Hálózati ismeretek I. - összefoglaló

A blog olyan tartalomkezelő rendszer (CMS), amely egy, vagy több szerző rendszeres publikálását könnyíti meg egyszerű friss/archív időrendi szerkezetben. Rovatképzési lehetőségre elsősorban a címkék adnak módot, rugalmasabban, mint egy portál előre definiált rovat-témakörei. A blog CMS, vagy blogmotor lehet felhasznlói szerverre telepített vagy szolgáltató által hosztolt (pl. blogger), nyílt forráskódú (pl. Wordpress), vagy zárt illetve felhasználói igény szerint tervezett, programozott. Blogfunkciókat tartalmazhatnak komplex portálok, illetve komplex blogszolgáltatások is elérhetik a portálok, webmagazinok komplexitását (pl. Wordpress).

Mint kommunikációs forma
A fórumok fénykorában megjelenő igényekből levezetve, míg a wiki a felhalmozott tudást állítja előtérbe, addig a blog a topikindítás aktusát emeli publikálás szintjére, a vitát kommentálássá változtatva, az interakcióban résztvevő felek között megszüntetve a mellérendeltséget, hangsúlyozva a blogszerzői és kommentelői szerepkörök hierarchiáját.

Blogtípusok téma szerint
Fontosabb blog-típusok, blogolási attitüdök: "énblog" azaz személyes napló; szakértői blog, azaz bármilyen területen a wikipédia oldal szerkesztésével párhuzamba állítható hozzáértés, érdeklődés kiteljesedése a rendszeres tájékozódás folyamatos lenyomataként. Formailag léteznek szöveges, kép és videoblogok is. Eredetiségüket tekintve: önálló tartalmú, vagy szemléző blogok.

Bloggerek hálója - RSS feed - a horizontális média alapjai
A bloggerek (főleg egy-egy "szakterületen" belül) maguk is olvassák, figyelemmel követik egymás munkáját, az RSS feed (a webadatbázismotor által minden frissüléskor generált xml tartalomjegyzék fájl, melynek lekérdezését és megjelenítését beállíthatjuk saját blogunkban, vagy feedolvasónkban) módot ad a tartalom automatikusan frissülő átidézésére, a testreszabott hírfigyelésre is. Az így kialakuló, egymást lefedő blogkapcsolatok rendszerét nevezzük blogoszférának, a kommenteléssel, megosztással (p. Facebookon) ráépülő információs rendszert pedig "horizontális médiának".

Új média, közösségi média - a hagyományos újságírás végnapjai
Hogyan hasonlítható a blogoszféra és a horizontális média a hagyományos (vertikális) médiához? Míg a hírügynökségi szolgáltatásokra épülő média információi ellenőrzöttek, a blogoké nem azok. Míg a tv, rádió, sajtó kénytelen válogatni terjedelmi korlátok miatt, a blogoszféraában minden hír elfér.
Míg a legnagyobb hírügynökségek sem képesek minden apró hírt föltárni - a blogoszféra (akárcsak a wikipédia) rétegérdeklődéseket is tükröz.

A blogger szerep problémái
Etikai, hitelességi, publicista-hivatás szempontjából gyakran már a professzionális újságírók jogait és kötelességeit igénylik, ami ellentmondásos, hiszen blogger bárki lehet, nincsenek szűrők, szakmai felügyelet.

A blogolás mutálódása és evolúciója
A mobil hálózati fejlődésnek is köszönheti sikerét a mikro-blogging. A státusz-üzenet szintű híradásokból összeálló információs rendszerek terjedésére (Twitter), mely az okostelefonok korszakától különösen népszerűvé vált.
A web 2.0-es korszakban a személyes honlapok szerepét az extrovertáltabb felhasználók igényeit kiteljesítő blogok mellett a passzívabb weblakók számára ideális közösségi háló alkalmazások vették át, profiloldalaikkal webes identitást, honlapot adva felhasználóiknak. A legsikeresebb közösségi hálókon a felhasználók aktivitásának nyomai blogszerűen, kronologikus hírfolyamként jelentek meg. Ez a tartalom-folyam a felhasználókat gyakorlatilag bloggerként alkalmazza a közösségi háló belső tartalomszolgáltatásában, mely kollaboratív streamként köti le az azt figyelő felhasználókat.


Uj Péter - az index.hu emblematikus (azóta: ex) főszerkesztője az újságírás jövőjéről

Ajánlott olvasmányok:


Friss hírek a témában: szemleblogunkban

2015. március 25., szerda

Vendégelőadó: Fecz Ágnes - Magyar Elektronikus Könyvtár

A tartalomszolgáltatási mesterkurzus vendége ma Fecz Ágnes volt. Ágnes 2011 tavaszán végezte a kurzust, akkor a Cervantes Intézet könyvárának honlapját elemezte, órai feladatként. Ma a saját munkája révén is gyarapodó Magyar Elektronikus Könyvtárról tartott másfél órát is meghaladó, érzelmektől sem mentes bemutatót.

A MEK-ről nem lehet beszélni története nélkül, a magyar internetezés korai korszakának egyik legszebb, "alulról jövő" kezdeményezéseként a mai napig központi szerepet betöltő  Drótos László és Moldován István szerepét is megismerhettük Ágnes friss tapasztalatai alapján. S nem lehet a MEK-ről pusztán az OSZK fontos szolgáltatásaként beszélni, hiszen a nagy hagyományú műhely jelenét is csak úgy lehet megérteni, ha az évek során kiforrott eljárások, szokások, munkamegosztások kontextusába helyezzük. Ágnes nem hallgatta el a nehézségeket sem, a forráshiány, a vállalt küldetés gyakran lehetőségeiken túlmutató léptéke gyakran jelent nehezen feloldható problémákat.

A kiadókkal, szerzőkkel, örökösökkel és egyéb jogtulajdonosokkal sehol nem gyűlt föl annyi tanulságos tapasztalatanyag a hazai digitális tartalom vonatkozásában, mint az  OSZK E-könyvtári Szolgáltatások Osztályán, s Ágnes elmondása alapján valóban izgalmas, s gyakran nehéz Moldován István és munkatársai szerepköre.

Ágnes nem tagadta, érzelmileg is kötődik felnőtt fejjel megtalált második otthonához, munkahelyéhez. Bár léteznek jobban fizető, sok szempontból ideálisabb állások, a pályakezdés előtt álló hallgatóságunk figyelmébe őszinte szavakkal ajánlotta nemzeti könyvtárunkat, s benne az E-könyvtári Szolgáltatások Osztályát.

Ágnes a MEK munkatársai között (2015 március).



2015. március 25.

CMS

Hálózati ismeretek I. - témaösszefoglaló

A CMS-ek (Content Management System) általánosságban mindazok a szerver-oldali adatbázisra (pl. SQL) és adatbáziskezelő nyelvre (pl.: PHP) épített webalkalmazások, amelyek HTML kód szerkesztése nélkül, előre definiált sémákban (template) és oldal-strukturában teszik lehetővé a tartalmi egységek publikálását, a köztük lévő linkek automatikus frissítését.


Megjelenésük a "sima" html weboldal-publikálással párhuzamban, már a web kialakulásának kezdetétől, azaz a '90-es évek elejétől fokozatosan, de alapjaiban formálta át a "read-only" webet:

  • a hálózati interaktivitás központjaiként előbb a tartalomipart kiszolgáló alkalmazásuk, 
  • majd a 90-es évek közepétől vendégkönyvek, fórummotorok szerepkörében az interakciót lehetővé tévő formáik,
  • s a 2000-es évektől ingyenes, nyílt forráskódú változataik elterjedése  

szolgálta a 2000-es évek közepére a "web 2.0", a dinamikus közösségi webtartalmak rendszerének kialakulását, a közösségi média megjelenését és kiteljesedését.

A CMS-ek generálta tartalomközpontú webszolgáltatások lehetővé tették nagy méretű tartalmi adatbázisok részletesen feltárt, kereshető közzétételét (pl. digitalizált könyvtári állományok) csakúgy, mint kollaboratív tartalmak publikálását (pl. Wikipédia), vagy RSS kapcsolati hálóra épülő infokommunikációs rendszerek kiépülését (blogoszféra).


  • CMS-ek a nyílt forráskódú wikik (pl. DokuWiki, Mediawiki - lásd Wikipedia), a blogok (WordPress - lásd Klog.hu), portálmotorok (pl. Joomla) vagy képgaléria-rendszerek csakúgy, mint a 
  • teljes egészében célra szabott, megrendelésre programozott rendszerek (pl. az Index portálmotorja), illetve a 
  • szolgáltatás részeként hostolt (tárolt) jellemzően egyszerűbb rendszerek pl. blogger, blog.hu. 

A könyvtári szférában sok nyílt forráskódú tartalomkezelőt használnak (pl. dSpace), de jellemzőbb a programozott, fizetett támogatással fenntartott rendszer (pl. Monguz - Qulto szolgáltatások)
Előnyük: kereshetőség és automatikusan koherens navigáció, "tetszőleges" funkcionalitás a programozott rendszereknél, de az ingyenes és hostolt megoldásoknál is pluginokkal bővíthetőség és széleskörű testreszabhatóság. Interaktivitás, kompatibilitás a webtechnológiai fejlődéssel, interoperábilitás lehetőségei pl:

  • kapcsolt rendszerekkel (pl könyvtári honlap és katalógus/IKK,)
  • más szolgáltatásokkal (mashupok, harvestelés, OpenAPI)
  • általuk generált RSS feed forgalmazási lehetősége, tartalmi egységeik megosztási lehetősége

Hátrányuk:
- előre programozottság az ingyenes és hosztolt rendszereknél (ez sokszor "egyen-honlapokat" eredményez),
- viszonylagos merevség még a megrendelésre programozottaknál is. Kreítivitás elválasztása a tartalom gazdáitól - komolyabb, vagy strukturális változások/bővítések általában újabb programozói munkát, azaz anyagi ráfordítást és egyeztetést igényelnek. A tartalom gazdái (pl,. könyvtárosok) és a programozók hatékony kommunikációja általában problémát jelent.

Az open source megoldások használata "professzionális" környezetben/célra (pl. könyvtárak honlapjai) jelentősen csökkenti a költségeket - hozzáértő "saját" rendszergazda, informatikus is képes lehet az online közösség tudására támaszkodva telepíteni, fejleszteni, modulokkal, pluginekkel bővíteni, frissíteni a rendszert.

2015. március 18., szerda

Vendégelőadó: Börzsönyi Nóra - Corvinus Könyvtár

Mai vendégünk Börzsönyi Nóra. Nóra a Corvinus Egyetem könyvtárában dolgozik, jelenleg a honlap tartalomfelelőse, ez a második beosztása munkahelyén, ahol diploma után dolgozni kezdett. Osztályvezetője Hoffmann Ádám, aki szintén nálunk végzett.
Nóra részletesen, kívülről-belülről bemutatta a jelenleg használt Drupal alapú honlapot, frissítési és fejlesztési terveikről, a mobilbarát verzió szükségességéről, s a moduláris CMS előnyeiről és testreszabhatóságának határairól is szólt.
A Joomla portálrendszert az intézmény igényei, a tartalomszolgáltatás egyedi súlypontjai szerint igyekeztek "belakni". A legfontosabb szolgáltatásokat a felhasználás statisztikáit figyelembe véve helyezték előtérbe, grafikus gombot kapott a repozitórium, a népszerű konzultációs és tanulószobafoglalás, melyhez saját fejlesztésű rendszert fejlesztettek, s külön "gyorsgomb" vezet a könyvtár által hozzáférhetővé tett adatbázisok listájához is.

Tanulságos volt a honlapfelelős-szerepkör hétköznapjairól, általános feladatairól megosztott tapasztalatait hallgatni, s az is kiderült, hogy a közösségi jelenlét (twitter és facebook) biztosítása bizony az ezzel foglalkozó munkatárs (aki ő) jelentős idejét kitölti, s eredményességéről, arányos hasznáról, bizony, ők sincsenek még meggyőződve. Nóra munkája és tapasztalatai is megyőző érveket szolgáltattak amellett, hogy a könyvtárak, s főleg a felsőoktatási könyvtárak hálózati jelenléte átalakulóban van, szerencsés intézmény az, ahol hozzá hasonlóan aktív, rugalmas munkatársak állnak készen e változások követésére.

A Corvinus Könyvtár honlapja: http://www.lib.uni-corvinus.hu/


2015-03-18

2015. március 17., kedd

Web 2.0


Témaösszefoglaló - Hálózati ismeretek I.

2004-ben Tim O'Reilly nevezte így elsőként a web fejlődésének új szakaszát.

A verzióugrás alapja: webtechnológiai változások
Technológiai szempontból az adatbázis alapú (CMS-ekre épülő) webfelületek felhasználóközpontúvá válása és az interaktivitás teljeskörűvé válása jellemzi. Az olvasás helyére írás, tartalomformálás lép, az aktivitást a webfelületek GUI jellegű dinamizálása segíti - áthelyezhető, testrszabható elemek AJAX (aszinkron javascript és XML) révén.
A legfontosabb számítógépes programmá a webböngésző lép, melynek legfontosabb paramétere (az AJAX alkalmazások miatt) a javascript futtatási sebesség.

A Web 2.0 tartalomszolgáltatási hatása
Funkcionálisan a korábban is ismert webobjektumokat újabbak váltják fel: az interaktivitás klasszikus "svájcibicskáját", azaz a fórumokat három különböző irányban hagyják el a felhasználók: blogolni és/vagy kommentezni kezdenek; wikikben és más (pl. képmegosztók) tudásegyesítő rendszerekben építenek közös információtárakat; a fórumok közösségi élményét pedig kifejezetten erre kihegyezett, közösségi oldalakon találják meg.
A blogok, wikik és közösségi hálózatok hármasfogata gyakorlatilag leállítja az önálló, statikus honlapok html-kód szerkesztési ismeretet igénylő fejlődését.
Tartalmi szempontból a Web 2.0 a netfelhasználók által generált tartalom uralkodóvá válását hozza. A blogoszféra kialakulása a hagyományos hírellátás szerepét kérdőjelezi meg, a wikipédia a szakirodalom/általános műveltség letéteményesévé válik, a közösségi érdeklődés(-rétegek) befolyásolta video, zene, képtárak pedig a hagyományos és eletronikus média szerkesztett kép-zene szolgáltatásait (TV, rádió).

Mashup / remix
Az adatbázis alapú tartalomgenerálás/szolgáltatás lehetővé teszi a létrejött tartalmak keverését, mixelését, adatbázisok egymáshoz kötésével kialakíthatóak új/rétegérdeklődést kiszolgáló webszolgáltatások (mashup) = pl. a globális google térkép és egy rétegérdeklődést tükröző budapesti szórakozóhely-adatbázis összekötése, felhasználók által bővítése.

Startup, béta állapot
Az új web 2.0-ás szolgáltatáskezdemények (startup cégek) jellemzően tartalmilag üres honlapokat, applikációkat, szolgáltatási kereteket hoznak létre, tervezői csak egy új közösségi igényt, az aktivitás lehetőségét találják ki, vállalkozásuk sikerük azon áll vagy bukik, hogy valóban rákapnak-e a felhasználók, s megtöltik-e tartalommal, interakcióval, használni kezdik-e.

Web as a service
A mashup alkalmazás-keresztezések feltétele, hogy az új projekt készítői hozzáférhessenek a felhasználni kívánt szolgáltatás "motorjához". Ennek záloga az open API (Application Programming Interface), ami ugyancsak feltétele annak, hogy egy szolgáltatást mini-alkalmazásokkal, widget-ekkel bővíthessenek a felhasználó/programozók (lásd iWiw, Facebook).
Látványos példa a hálózati alkalmazások kombinálhatóságára az IFTTT (cikk róla az Indexen).


Social softwares
A Web 2.0-ás átalakulás során a blog-wiki-közösségi háló általános célú CMS-hármasa után számtalan olyan közösségi cél-alkalmazás jelent meg, melyek szándéka és üzleti stratégiája a felhasználók egy-egy konkrét aktivitásának lefedése.
Fontosabb alkalmazásterületek: közösségi hírajánló (Digg.com), közösségi feedolvasó (pl. Google Reader), közösségi ízlés mentén testreszabható szórakozás (LastFM webrádió), közösségi hálózati könyvjelzőgyűjtés (Diigo.com), böngészési startpage/kezdőoldal (Protopage, Netvibes).
Nagy részük pontosan megfeleltethető egy-egy számítógépre telepíthető szoftvertípusnak is, (az adatokat a számítógép helyett a “felhőben”, a szolgáltató szerverein tároljuk, az ingyenesség feltétele is ezek statisztikai felhasználhatósága pl. reklám célra) ezért "féltik" sokan a hagyományos szoftverpiacot (pl. a Microsoft jövőjét): irodai alkalmazások (szöveg, táblázat, prezentációszerkesztő) (lásd Zoho.com, vagy GoogleDocs, a magyar prezentációkészítő Prezi), képnézegetők/képmegosztók (Flickr), képszerkesztők (pl. Picnic, Fotor).



- O'Reilly - What is Web 2.0 - az eredeti cikk 2005-ből 

2015. március 11., szerda

Apple

Hálózati ismeretek I. - összefoglaló

Az Apple hanyatlásának (1985-1996) fő oka - tervezési problémák és Steve Jobs vezetői döntései mellett - a számítógéppiac robbanása, a gép és szoftver szétválaszthatóságának felismerése (Microsoft és IBM megállapodása - Bill Gates) volt. Ebben az évtizedben egyre szűkült az Apple számítógépeket használók köre, a drága, nagy teljesítményű készülékek tördelők, grafikai tervezők céleszközeivé váltak, a nagy személyi számítógép forradalmat az IBM PC-vel a Microsoft hajtotta végre.
Steve Jobs viszatérése után (1996) a cég újabbkori felemelkedésének oka pedig az innovatív, gyakran úttörő csúcstechnológia, divat, esztétikum és sznobizmus jól eltalált aránya az olcsóbb, szórakoztatóipari tömegtermékek piacán (mp3 lejátszó).
Az Apple stratégiájának jelentősége, hogy ragaszkodtak az eszközök tárgyként - ”dizájnolásához”, felismerve, hogy erre is maradt/lett/van/lesz igény. Fontosabb termékek: Lisa, iMac, MacMini, iPod (2001), iPhone (2007), iPad (2010). 

Apple és zenepiac
Az Apple viszonya a másolásvédelemhez, a zeneiparhoz: a sikeres iPodra építve az első sikeres webes zeneáruház (iTunes, 2003). Jelentősége, hogy modellértékű példát adott a digitális szellemi termékek értékesítési lehetőségére, a webes tartalom és fizikai termék kombinációjára. A másolásvédelemhez sokáig ragaszkodnak, 2008-ban eltörlik.

Apple és mobiltelefon piac
2010-re az Apple felforgatja a mobilpiacot, az iOS mobil operációs rendszerrel szemben álló gyártók a Google féle opensource Android rendszer függvényévé válnak (Motorola, SonyEricsson), elveszti vezető pozícióját a Nokia (a legfejlettebb készülékek piacán) s (legalábbis átmenetileg) elszürkülnek a márkák, “gyártói brandek” az iOS (iPhone, iPad) vagy androidos készülék választásának kérdése mellett.
Az Apple agresszív szabadalomháborúba bonyolódik a mobiltechonlógia minden fejlesztése terén, egyes országokban eléri a Samsung iPhone-ra veszélyes készülékének betiltását is.

Apple és a tablet
Az iPaddal az Apple az első sikeres táblagépgyártó, az e-book olvasókkal egyidőben megjelenő érintőképernyős táblagépek megtörik a netbookok népszerűségét.

Steve Jobs halála (2011) óta jelentős újdonságot (pl. a mindig várt Apple TV-t) nem tudtak bemutatni, az iPhone sikere azonban megjlenése óte töretlen, a felső-kategóriás okostelefon értékesítési eredményei a legjelentősebb gyártók közé emelte a céget annak ellenére, hogy 2013-ra az Androidos készülékek fejlődése és összesített piaci fölénye megkérdőjelezi az iPhone technológiai és trend-előnyének fenntarthatóságát.

Apple és a wearable termékek
2014-2015 során a hordozható, wearable eszközökre próbál betörni az Apple okosórája, az Apple Watch bemutatásával.

Microsoft

Hálózati ismeretek I. - összefoglaló

A Microsoft stratégiája: a home-computer-robbanás idején szoftver és hardver viszonyában felismerik, hogy a szoftver a lényeg. Megállapodás az IBM-mel a PC-re írt operációsrendszer gyártásáról = a szoftver, mint olcsón sokszorosítható, nélkülözhetetlen fizetős termék hatalmas hasznot hoz. E kialakult és erősen őrzött monopol helyzetet a Linux és nyílt forráskódú szoftverek terjedése sem töri meg. A felhasználók a 80-as évektől vegyes, változó minőségű gépeken használják ugyan azt a windowst, a szoftvercég nélkülözhetetlen közellenséggé válik, A kritikák dacára (számtalan gyártó eszközével kompatibilisnak kell lennie (driverek), így sosem lehet olyan stabil, mint pl. az ellenőrzöttebb hardveren futó Apple Mac OS. Fejlesztése központosított, ellentétben a közösségi fejlesztésű, bár így széttagoltabb, kevésbé közismert Linuxszal.) a siker az ezredfordulóig mégis töretlen.

Microsoft és Web
2005 után a MS helyzetére az első reális veszélyforrást a web előtérbe kerülése jelentette, hiszen a mindent böngészőn keresztül intéző felhasználó egyre kevésbé függ a telepített szoftverektől. A Microsoft rendkívüli fejlesztési kapacitása ellenére lemarad a natív hálózathasználatra épített cégek  (pl. Google) terepén. Korai hálózati szolgáltatások terén elért sikereit - Hotmail, MSN, Internet Explorer  - később sokáig képtelen megközelíteni.

Kudarcok a szoftvermonopóliumon túl:  
Zune mp3 lejátszó - mérsékelt sikerű hardver-konkurens az iPodnak. Kereső: több próbálkozás után talán a Bing sikeres konkurens a Googlenak. Irodai programcsomag: webes egyszerűsített változat  számos változatban, mérsékelt sikerrel.

Microsoft és a cloudcomputing
A felhő alkalmazások elterjedésével párhuzamosan a BYOD (bring your own device, azaz saját gép használata a munkahelyen) szemlélet elterjedése jelent újabb fenyegetést a windowsos vállalati gépparkok egyeduralmára. Lassul a windows-verziók frissítése, végsőkig ragaszkodnak a felhasználók az XP-hez, melynek támogatását végül 2014 tavaszán függeszti fel a cég. Az okos mobil eszközök előtérbe kerülése (táblagép, ultrabook) hozhatja el az asztali számítógép “alkonyát”. A MS a Windows 8 kialakításában, GUI-jában is reflektálni próbál a hardverek sokféleségére, az érintőképernyők elterjedésére. Engedékenyebb árpolitikával és minden eszközön használható, egységes operációs rendszerrel reagálnak a PC korszak alkonyára. Legújabb felhő alapú szolgáltatásai (OneDrive, online Office alkalmazások) fejlesztése és használhatósága jelzi, hogy komolyan dolgoznak a cég profiljának átalakításán.

Microsoft és kommunikáció
2011-ben a Microsoft megvette a legelterjedtebb VoIP (peer-to-peer IP telefon) szolgáltatást, a Skype-ot (melynek fejlesztői korábban a Kazaa fájlcsere rendszerrel váltak híressé).
Több sikertelen mobil operációs rendszer verzió után a Microsoft felvásárolja a Nokiát. Lumia márkanéven árult okostelefonjai felveszik a versenyt az androidos készülékekkel s alternatívát jelenthetnek az iPhone mellett, de átütő sikert a teljesebb integráció (windowsos készülékek között) ellenére sem érnek el.


2015. február 25., szerda

Vendégségben: Virágvölgyi Istvánnál - Capa Központ

Február 25.-én a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban fogadta a Tartalomszolgáltatás eszközrendszerei című mesterszakos kurzusom hallgatóit Virágvölgyi István, volt hallgatónk, az intézmény szakmai igazgatója. A központ konferenciatermében izgalmas előadást tartott csoportunknak a kortárs művészfotók és hírfotógyűjtemények helyzetéről, a Capa központ szerepéről csakúgy, mint saját, a könyvtáros diplomától az Origo és az MTI fotórovat-szerkesztésén át vezető pályájáról. Kérdésünkre részletesen elemezte a tervezett városligeti fotómúzeum várható szerepét a képgyűjtemények sorában, s a Capa Központ oktatási és fotóművészeti életet katalizáló terveiről is szólt.

Látogatásunk az informatikus-könyvtáros szempontból különösen érdekes, Kép és képtelenség című kiállításuk nyitvatartásának utolsó hetére esett. Az előadás után csoportunk megtekintette a virtuális és kiterjesztett valóságélményre építő alkalmazások, eszközök széles skáláját felvonultató tárlatot, a szervező Kitchen Budapest és Capa Központ munkatársai segítségével kipróbálhattuk az installációkban felhasznált Google Glass, Oculus Rift, Microsoft Kinect, Leap Motion technológiákat.