2016. január 28., csütörtök

Eger, EKF, Líceum

Ma az egri Eszterházy Károly Főiskola Humáninformatikai Tanszékén tartottam előadást  „A kutatói teljesítmény inkubációja a 21. század módszereivel” című rendezvénysorozaton. Az inspiráló, múltat és kortárs információs technológiát egyaránt szemet gyönyörködtető és funkcionális térbe fogó  környezetben adekvát témának bizonyult a korunkban kialakult kutatási-kommunikációs-tudományos tudásmegosztás és a könyvtári szerepevolúció elemzése. A másfél órás időkeretbe negyven képes vetítésre épülő előadás fért, majd a vendéglátókat képviselő Gulyás Enikő tanársegéd kérdéseire válaszolva az oktatási programunkba illesztett webprojektekről, gyűjteményreprezentációs és digitalizálási gyakorlatokról beszéltünk még, szabadabban.




2016. január 15., péntek

A könyvtár és a mémgyár 2.

A 2016. január 15-én az ELTE BTK Nyílt Napjának mintaórájára frissítettem fel korábbi, középskolások érdeklődésére hangolt előadásomat az azóta eltelt két év tanulságaival. Az alapgondolat továbbra is evidens: ha napjaink legsikeresebben "kommunikálódó" információ-egysége a webes mém, akkor érdemes megvizsgálni viszonyunkat a közösségi webhez a mémek működési mechanizmusával összehasonlítva. Mit tudunk elérni a sikerpiramisban, melynek csúcsán a mémek állnak? Milyen következményekkel jár, ha a könyvtárak, tudástárak, memóriaintézmények az új médiában sikerre törekednek? Milyen tartalmakkal van erre esélyük, s hogyan definiálható a sikeres és a könyvtár küldetésével összeegyeztethető megosztások közös halmaza? Egyáltalán: mi a könyvtár feladata a közösségi médiában? A szükséges stratégia meghatározásához mindenek előtt pontosan kell látnunk a közösségi médiában identitásukat megosztással, lájkolással, aktivitással "ápoló" felhasználó/olvasók motivációit...

A mintaórán és az azt követő szakos tájékoztatón is teltház volt, bízunk benne, hogy a felvételire is marad érdeklődés...

- A vetítés képei

2015. december 25., péntek

Tartalomfejlesztés és elemzés az oktatási gyakorlatban

A kutatást, tájékozódást kiszolgáló, informáló és tájékoztató rendszerek alapvetően változtak meg az elmúlt évtizedben. A tájékoztató szakemberek felkészítésében, képzésében nélkülözhetetlenek a gyakorlatok, a munkahelyi feladatokra felkészítő, azt szimuláló mintaprojektek. Jelen tanulmányban az ELTE könyvtárosképzésében sikerrel bevezetett tartalomfejlesztési műhelymunkákat elemezzük.

  • Az itt közölt szöveg a TMT-ben megjelent publikáció szerzői webváltozata.
    A nyomtatott cikk adatai:
    FODOR János: Kollaboratív tartalomfejlesztési projektek az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 62 évf. 2015. 11-12. sz. http://tmt.omikk.bme.hu/issue.html?issue_id=575 

2015. december 15., kedd

Futóhomokra színpadot: kor- és helytörténet a közösségi médiában

Törvényszerű, hogy a könyvtár jövőjét vázoló kijelentésekben gyakran érzünk némi provokációt. Konstatáljuk, ahogy rugalmasságunkat tesztelve feszegetik itt-ott identitásunk alapjait, újragondoltatják hagyományainkat, beidegződéseinket. Talán nem soroljuk ide azokat a kísérleteket, melyek a jövőben fontossá váló könyvtári funkciókhoz párhuzamokat kutatnak a közösségi hálókon tapasztalt megosztási trendekben, de a „facebook-nemzedék” viselkedésének általános tanulságait még hajlamosak vagyunk leválasztani az olvasáskultúráról, s szívesebben vizsgálnánk csak a könyvekkel, e-könyvekkel elköteleződő olvasói megnyilvánulásokat, kiszűrve, különválasztva a poénokat, animációkat, videoklippeket „lájkoló" tömeg viselkedésmintáitól. 
          A következő gondolatmenet arra tesz kísérletet, hogy meggyőzően kapcsolja össze a könyvtár jövőképét a közösségi hálón tapasztalható általános viselkedéssel, miközben magyarázatot keres egy figyelemre méltó jelenségre, a helyismereti és kortörténeti megosztások látványos népszerűségére.
  • Az itt közölt írás az alábbi publikáció szerzői webváltozata:
    Fodor János: Könyvtári szereplehetőségek a közösségi médiában. Könyvtári Figyelő, 61. évf. (2015) 4. sz. pp 481-485.
  • A publikáció az MKE 47. szolnoki vándorgyűlésén, 2015. július 17-én a Helyismereti szekcióban elhangzott előadás szerkesztett változata. (1)

2015. november 25., szerda

Valóságos könyvtár

Virtualizálódó örökségünk valóságos igények tükrében - címmel tartottam előadást november 25. szerda délelőtt a Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. konferencián. A gondolatmenet arra tett kisérletet, hogy - a közösségi hálón mérhető aktiviásból levezetve - felhívja a figyelmet a gyűjteményi hálózati jelenlét lassú fejlődésére, amin csak látszólag gyorsítanak a nagy, átfogó digitalizálási projektek. A könyvtárak "humán erőforrására" kellene alapozni, mert a különböző területeken tudós vagy tehetséges könyvtárosok részben csak adekvátabb kibontakozási lehetőségek hiányában képviselik a Facebookon (vagy intézményi engedély hiányában ott sem) gyűjteményüket és gyűjtőköri érdeklődésüket. A termető, kreatív könyvtári aktivitásra máig érvényes példaként Lipták Pál munkásságát hoztam. Kiadói tevékenységének koncepciója, mint azt korábbi cikkemben fejtegettem, valójában a mai, e-book/copyright könyves problémakör megoldásainak egyike lehetne.
Aznap délután az Egyetemi Könyvtár tanácstermében szekcióvezettem, a gyűjteményi digitalizálás résztvevőit, vezetőit felvonultató szekcióban.

Vetített slideok: picasa / gphoto
A konferencia honlapja / programja / képei

2015. október 27., kedd

A folytatás minden párhuzama

Szerkesztői utószó Fodor András: Megfejtett párhuzamok (Összegyűjtött esszék, II.) kötetéhez

De másnap, messze, fönt a szélsikárolt
nyugati ég rézlombja közt, a város
alkonyatán, az utcatorkolatban,
midőn izgága fogazatként
kavarodón egymásba kulcsolódik
vállak, karok sakktábla-rendje,
egyszerrecsak rámtört a bizonyosság:
te már nem éled ezt az időt.
Árnyék-testvér, örökre kiszakadtál
a folytatás minden párhuzamából.
      (Fodor András: A bizonyosság)


Fodor András összegyűjtött esszéinek első kötetét Kulcsolt vállak tengelye címmel, 2014-ben jelentette meg a Gondolat Kiadó. A negyvenes-ötvenes évek fordulójával pályáján elinduló költő nemzedék-élményét, a korszakon átsegítő kötődéseket, a számára legfontosabb példaképek, elődök és pályatársak portréit megrajzoló 100 esszé, emlékezés, műelemzés után most, a sorozat második kötetében további 121 irodalmi és önéletrajzi írását adjuk közre. Ha az első kötet képzelt fókuszpontjában a pályakezdő, mestereire, kortársaira figyelő-vigyázó költő állt, e folytatásban már a saját, bejárt útját is elemző, azzal új nemzedékek közt is párhuzamokat kereső, az irodalomban öröklött értékeket továbbadó, működésében érvényesítő Fodor András írásait olvashatjuk.
      Az irodalom folytonosságának megőrzésében, a tiltások dacára új formákban mindig újraszülető értékek elfogadtatásában kevesen vállaltak nála aktívabb művész-szerepet a XX. század második felének irodalmi életében. Költői működésével párhuzamosan, a hatvanas évek kezdetétől élethosszig tartó irodalomközeli álláshoz jutott a Széchényi Könyvtárban, alapító szerkesztője volt az ország könyvtárait tájékoztató Új Könyvek füzeteknek. A teljes hazai könyvtermés átfogó ismerete mellett  - az Írószövetségben szerepet vállalva  -  rálátott a még kötet előtt álló pályakezdőkre és a vidéki műhelyekre is; személyesen, író-olvasó találkozók aktív résztvevőjeként, vagy folyóiratok, antológiák, kiadói sorozatok szerkesztőjeként, rendezvények szervezőjeként, irodalmi társaságokban, alapítványok, díjak kuratóriumaiban közreműködve ismerkedett, tartott kapcsolatot a kultúra szinte minden fontos vagy csak szűk körben ismert szereplőjével. Az irodalmi élet egészét élő szövetként érzékelve lételemévé vált a párhuzamosnak remélt, egymást erősítő kezdeményezések támogatása, a nemzedékek, műhelyek, régiók, sőt nemzeti irodalmak közötti kapcsolódások segítése. 
      1997 júniusát követően két emlékkönyv, több tematikus folyóirat-blokk tanúsította, hogy amiként A bizonyosság című, mottóként fölidézett versében ő érzékelte egy barátja elvesztését, pályatársai is úgy  -  sokfelé és sokszor tapasztalható hiányként  - élték meg váratlan kiszakadását a folytatás minden párhuzamából.

2015. szeptember 30., szerda

Poesis Hungarica

Pusztán a dísztelen, puritán tipográfiai eszközökkel formált borítók képeiből, a közreműködő alkotók és illusztrálók névmutatójából, bibliográfiai adatokból és szakirodalmi hivatkozásokból áll ez a "virtuális emlékmű", nem vállalkozik a szövegek közlésére, lapozhatóan teljes, digitális reprodukálásra, utóbbiaknak talán értelme sem volna, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években e kiadványokba beválogatott versek föllelhetőek azóta más digitalizált kiadványokban, a többségében máig méltányolt költői életművek ismertebb köteteiben is. A projekt tehát - kívülállóként szemlélve - jelképes információtartalommal járul a magyar nyelvű webtartalom kincsestárához, ám a könyvsorozatot jobban ismerők - s e kör bővüléséhez tán a létrehozott oldal is hozzájárul - tudhatják, miért érdemli a hajdani kiadói vállalkozás a megemlékezést. A bibliofil kötetsorozatot a békéscsabai könyvtárban gondozó Lipták Pál legendás alakja volt a magyar könyvtáros szakmának, a kulturális életet szervező személyiségeként aktivitása, kreativitása máig érezteti hatását, s képzőművészként, etnográfusként, könyves alkotóként életművét számon tartja digitalizált emlékezetünk halála óta is.
...

2015. szeptember 8., kedd

2015. őszi félév: kurzusok és feladatok

 Informatikus könyvtáros BA I.   terem: 34
 IKTD-101  Bevezetés a könyvtár- és információtudományba   szerda 16.00-17.30  

Informatikus könyvtáros BA II.   terem: -102
 IKT11-272/1   Hálózati ismeretek 2.a  kedd 10.30-12.00 
 IKT11-272/2   Hálózati ismeretek 2.b  szerda 12.00-13.30 
internetszemle - kurrens hálózati jelenségek / témafigyelés és összegzés tételek szerint,
összefoglaló tanulmány + számonkérés a többiek által figyelt témákból félév végén.
- szemle
- projektdokumentum

 Informatikus könyvtáros BA III.   terem: -102
Kedd, 13:30-15:00 
BBN-IKT11-253 Adatbázisépítés, könyvtárgépesítés 3.
Hely- és kortörténeti adatbázisfejlesztés
- projektdokumentum

 Informatikus könyvtáros MA I.   terem: -102
 IKTD-107  Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése szerda 11.30-13.00 
- projektdokumentum
 IKTD-111  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1.  szerda 13.00-14.30 
- KutatásiNapló

 Informatikus könyvtáros MA-L I.   terem: -102
 IKTD-L-107  Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése  péntek 10.00-11.30 
- projektdokumentum
 IKTD-L-111  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1.  péntek 11.30-13.00 
- KutatásiNapló

 FOSZK-KOM-111  Inf.  szerda 10.00-11.30  terem: -102
- projektdokumentum

 Fogadóóra:   szerda 14.30- 
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba

 Témavezetés 
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)


2015. szeptember 1., kedd

Naplófeldolgozás 2015/2016

A 2016. tavaszán digitalizált naplórészletek itt érhetőek el (OCR in/out = JPG és szövegtár)
A 2016. őszén digitalizált naprólészletek itt érhetek el (OCR in/out = JPG és szövegtár)

I. Szövegelőkészítés:
1. Javítsa a képekkel összevetve a szöveget: a szövegfelismerési hibákat állítsa helyre, a sorvégi elválasztójeleket törölje és helyüket zárja össze, a oldalszámokat, fejlécből szövegbe került szavakat, évszámokat törölje.


-------------MINTA!---------------------

VIII.15
Fülep visszaadja a Dylan Thomas-köteteket_ Tetszett neki az Under Milk Wood.Mostanában sokat foglalkozik angol költőkkel, címézte a faberaZ1d Faber-antológia anyagát is. Az új angol versek mind érthetetlenek. Furcsa,
hogy szinte parancsszórá igy írnak valamennyien. Úgy, mint a futuristák föl­lépésekor, amikoraPeske Gézák után hirtelen jÖttek ők. Neki 1J\ersze nagyon imponál, ha a gondolat olyan súlyos-nehéz, hogy akárki meg sem érti, de hogya kifejezésben mutatkozzék a nehézség?
Tulajdonképpen tanácsért jöttem: a Külügyminisztériumba ajánlanak an­gol-magyar könyvtáros-múzeológus referensnek. Nyolcszáz forinttal több fi­zetést kapnék. Fülep rögtön megérzi, hogy szervezetemnem kívánja ezt a vál­tozást_ megnyugtat:utasítsaIn el a kínálkozó megbízást.


2015. július 17., péntek

Könyvtári szereplehetőségek a közösségi médiában

Előadás Szolnokon, MKE Vándorgyűlés, Helyismereti szekció


Miért veszélytelen a helyismereti tudáskincs megosztása és miért kockázatosabb egy érdekes filozófiai, vagy filológiai tárgyú cikk beemelése online identitásunk szövetébe? Miért hordoz magában mindez izgalmas esélyt a könyvtárak számára? S hogyan függ össze az identitását ápoló-védő felhasználó motivációinak megértése az amerikai fiatalok autóvezetési szokásaival, nomeg a könyvtár  funkcióinak 21. századi változásaival?
Ilyen gondolatokkal álltam a  szolnoki könyvtárostalálkozó résztvevői elé a helyismereti szekcióban, Sándor Tibor (FSzEK, Budapest Gyűjtemény) meghívására.
Az általam látott szekcióban ígéretes kezdeményezést mutatott be előttem Dr. Toma Katalin, aki a Fővárosi Levéltár részéről vesz részt a nemzetközi Topothque kezdeményezésben, mely egy-egy területi egység -pl. falu, város kisebb régió- lakói számára biztosít közösségi platformot helytörténeti érdekességű dokumentumok (fotóik, videóik stb.) feltöltésére, rendezésére - közös, publikus tudáskincsük létrehozására.
Az osztrák verzió pl. már működik: http://www.topothek.at/
Utánam Moldován István következett, az online közösségek bevonásáról, a civic epistomologies kezdeményezésről. A kontextus tehát kellemes volt, ahogy a szolnoki környezet is (először jártam a városban).

2015. május 18., hétfő

Vendégelőadó: Rónay Gabriella - OSZK Fényképtár

Pályakövető, tapasztalat-megosztó sorozatunkban, mesterszakos pályakezdőjelöltjeinknek tartott tartalomszolgáltatási kurzusomon, Rónay Gabriella másodszor tért vissza vendégelőadóként a Múzeum körútra.   2013. tavaszán még a MEK munkatársaként, az ott zajló digitalizálási folyamatokba avatta be hallgatóinkat, az OSZK-val kötött együttműködés keretében számos gyakornokot toborozva az E-könyvtári Szolgáltatások Osztályára. Az azóta eltelt két évben Gabi  a nemzeti könyvtáron belül már más területen dolgozott, s e dinamizmus  korántsem újkeletű életében. Fényképészként végzett, majd informatikus mérnökként diplomázott, mialatt évekig a Főfotó Számítástechnikai Osztályának munkatársa volt. Könyvtártudományi tanulmányait felnőtt fejjel Szegeden kezdte, nálunk folytatta a BA diplomáig, miközben részmunkaidőben egy Waldorf-iskola könyvtárosaként, illetve szaktatóként és webmesterként a MOME Média Design tanszékén gyűjtött tapasztalatokat. Már az OSZK munkatársaként szerzett - a ELTE IK informatikus tanár képzésén - bolognai MA diplomát is. Mielőtt az OSZK Fényképtárában a fényképészet vágyott területére visszaérhetett, másfél évig a Projektiroda munkatársaként napjaink egyik legizgalmasabb könyvtári fejlesztésében játszott fontos szerepet.
Az OSZK Projektirodájában, többéves előkészítési munka után, az április végén üzembe helyezett ELDORADO (ELektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és DOkumentumtára) beindítása vált mindinkább sürgető feladattá. A komoly pályázati támogatásokkal, s így feszítő  határidőkkel terhelt projekt előzmény nélküli komplexitása, a fejlesztő Monguz Kft.-vel folytatott sok szálon futó egyeztetések, a szerteágazó könyvtári munkafolyamatok rendszertervi leképezésének és a működő rendszer tesztelésének koordinálása olyan szakembert is kívánt, aki az informatikusok, programozók, sőt jogászok közötti párbeszédet segítve, képviselni, tolmácsolni tudta akár az informatikai, akár a könyvtári szemléletet, vagy épp a projekt reklámklippjét gyártó filmesek szempontjait is. Tapasztalatainkból tudhatjuk: egyetlen egyetemi képzéstől ilyen szakembert elvárni illúzió, Gabi példája viszont azt is bizonyítja, hogy idővel minden képzés, látszólag széttartó munkatapasztalat hasznosulhat, összekapcsolódhat. Bár, jelen esetben, a személyes dinamizmus és empatikus közvetlenség is hasznos hozzá, amit Gabi találékonysága is bizonyított: a félév talán egyetlen bölcsészkari internetkimaradása alatt elsősorban erre, a kapcsolatkezelési, közvetítési, tolmácsolási munkára hozott tanulságos példákat.
A negyedórás offline állapot elmúltával, szerencsére az ELDORADO helyi tesztelésére is sor kerülhetett. Az előadáson részt vevő kollégák és hallgatók lassan, de megbarátkoztak a korszerű, dinamikus, SPA keresőfelülettel, s hamar eljutottak a most még (bevezető akcióként) ingyenesen megrendelhető közkincsekig - s kisebb ellentmondásokig. 
Kerekes tanár úr egy javítandó fogalmazású üzenetsablonra hívta fel a figyelmet, a jogi státuszok jelzése némi magyarázatot igényelt, Horváth tanár úr is elemezve vizsgálta a béta-állapotban üzemelő szolgáltatást,  de Gabi kalauzolásából és ismertetőjéből az mindannyiunk számára világossá vált, hogy a MOKKA-ból és más katalógusokból átemelt adatbázis rekordjai mögé digitális könyvtári állományokat kapcsoló ELDORADO-ban példátlan lehetőségek rejlenek, s ha könyvtáraink digitalizálási folyamatait, a sokszáz kiadó mindenkori elektronikus kötelespéldány szolgáltatását, s a temérdek jogkezelő aktív szerzői jogi érdekeit is sikerrel összekapcsolja, valóban ki fogja terjeszteni a könyvtári szolgáltatásokról alkotott fogalmainkat messze, a könyvtárak falain túl. Ez a kultúránkra, tudományos életünkre is hatható sikeres működés azonban már nem a funkciókat biztosító rendszer megtervezésén, s végső finomhangolásán múlik: csak bízhatunk benne, hogy üzemeltetésének hosszú távú operatív feladataihoz is lesz kitartó erő, s kap hozzá elegendő támogatást a könyvtári szféra.
Az IT szektor profit-orientált céges projekteihez mérhető feszített munkát követően, az ELDORADO nyilvános elindulásakor Gabi is új feladatkört vállalt a könyvtár Fényképtárában. Az előadás záró harmadában ízelítőt kaphattunk az itt őrzött kortörténeti kincsekből. Beszélt a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjteményről, amely mintegy ezer magyar film forgatásának százezres nagyságrendű képdokumentumát, stand- és werkfotóit tartalmazza. Mutatott példákat a századforduló magyarországi műtermeit lefedő  fényképtörténeti gyűjteményből, s beszélt régtől fogva kedvelt zsánerképe, a Fürdőző bankigazgató (1938) fényképének készítőjéről, Escher Károlyról, kinek  hagyatéka a fotótár egyik legértékesebb, s kiemelten veszélyeztetett gyűjteményrésze.
Miként jelenthet kiteljesedést, megnyugvást, sőt előrelépést a szakmai pályán egy nagyszabású projekt után a régi, csak helyben szolgáltaható fényképek aprólékos leírása?  Rónay Gabriella öröme fotótárasként - pályakezdő könyvtárosoknak is - megszívlelendő: ha ránk hagyományozott kincseinket a jövőbe örökítő, fejlődő rendszerként értjük és átlátjuk a könyvtári működés teljességét, akkor megértjük azt is, hogy annak bármely szintjéhez, bármilyen léptékben ugyanolyan jó érzés hozzáadni saját munkánkat. A feladatok fontossága, az igényelt figyelem és érdeklődés minden folyamatban azonosmód elvárt. Az örömmel végzett munkához valójában nem kell több, csak együttműködő, egymást megbecsülő munkatársi közeg, s az, hogy szeressük is a gondjainkra bízott értékeket.

2015-05-13.



2015. május 6., szerda

Vendégelőadó: Kun Dorottya - MOME Könyvtár

Dorottyát egyetemi évei alatt a könyvművészet, könyvkötészet érdekelte, a könyv formája, a papír matériája máig meghatározó számára, kézművesként, tervezőként jelen van vásárokon, mellékállásban könyvkötészettel foglalkozik. Talán az sem véletlen tehát, hogy főállásban az iparművészet, formatervezés, design hazai inkubátorának, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek könyvtárosa. Feladatköréhez tartozik minden hagyományos munkakör, hiszen kevesen vannak, de meghatározó szerepe van a könyvtár weboldalának fenntartásában, a közösségi média jelenlétben, s a Monguz Kft-vel kialakításra kerülő repozitórium tervezésében. Az egyetem életében jelentős fejlesztések várhatóak, így a könyvtár szerepe, funkciói is komolyan megváltozhatnak. Tudásközpont kialakítása, költözés szerepel a tervek között, bízunk benne, hogy egy év múlva, ha újra eljön, nyugodtabban és elégedetten számolhat be a kialakuló állapotokról.
Dorottya bemutatójának legfőbb tanulsága az volt, hogy kívülről, a könyv, írás, publikáció orientált könyvtáros szakma felől szinte elképzelhetetlen, mennyire speciális egy olyan könyvtár helyzete, mint a MOME Könyvtáráé. Mert tudhattuk ugyan, hogy ami nálunk szakdolgozat, kutatás, disszertáció, az náluk esetenként komplex multimédia prezentáció, applikáció vagy éppen mestermunkaként megformált tárgy, használati eszköz. Ám elképzelni is nehéz, mennyire bonyolult olyan repozitóriumot létrehozni, amely nemcsak az utókor számára befogadni, nyilvántartani és elérhetővé tenni képes a megörökítendő portfóliók, projektek véglegesült elemeit, de mindezt tudományos kutatásokra, kimutatásokra felkészített, egységes ismérvrendszerrel, jövőbeli változásokra, technológiai fejlődésre felkészítve.
Dorottya minimalista honlaprendszere, a tervezett repozitórium beviteli űrlapjainak szükségszerű bonyolultsága és a bemutatott számos, hazai és nemzetközi, ám kisebb gyűjteményekre szabott példa bravúrosan webdesignolt vizualizációja háromszögében nyilvánvalóvá vált, hogy korántsem egyszerű a kérdés: miként örökíthető az utókorra, archiválható módszeresen és gazdaságosan  a szöveges információkon kívüli tudás, multimédia dokumentumok tömege. Olyan dokumentumoké, amelyek tele vannak fontos kapcsolódásokkal jelenünkhöz, alkotók és irányzatok hatásához, motívumok és korra jellemző igények pótolhatatlan nyomaival. E feladat a könyvtártudomány, könyvtáros szakma legnemesebb kihívásai közé tartozik, hiszen be kell látnunk, hogy itt a "digitalizálódás", a hálózati közeg legalább annyira nehezíti a cél elérését az új tehnológiák "dokumentálandóvá válásával", mint amennyire megkönnyíti a munkát a dokumentálási technikák fejlődésében.

MOME
MOME Könyvtár / Facebook
MOME Design Portál - a rövidesen elkészülő repozitóriumról

2015-05-06



2015. május 5., kedd

A Long Tail effektus

Hálózati ismeretek I. - témaösszefoglaló


Chris Anderson által 2004-ben köztudatba  dobott grafikon alapvetően a kereskedelmi megtérülés rendszerének globális változását mutatja a web2.0 eljövetelével. 

Megnő azoknak a termékeknek a száma, amelyek tipikusan rétegtermékek, szemben a sokakat érdeklő sikertermékekkel. Ebben közrejátszik a piac globalizálódása és a rendelhetőség határoktól, nyelvektől független lehetősége, A hagyományos felfogás szerint nem érdemes a rétegtermékekkel foglalkozni, mert értékesítésük nem fedezi a forgalmazásukkal járó (reklám, előállítás, alkotói nyereség, kiszállítás stb.) költségeket. A farok megnyúlása azonban öszességében jelentős termék és vásárlótömeget jelent, amelyre a hálózati eszközökkel hatalmas forgalmú, rentábilis üzleti modell építhető. 

Amazon
A "hosszú farok" jelentkezésének klasszikus példája az Amazon.com sikere. A webáruház olyan közösségi ajánlórendszert épített árukatalógusa és megrendelő oldalai köré, amely minden professzionális marketingnél hatékonyabban hívja fel a vásárlók figyelmét a számukra csábító termékekre. A közösségi web így önmagát szolgálja ki, maximalizálva a rétegtermékek forgalmát, s jelentősen csökkentve a felülről rájuk erőltetett "sikerpropaganda" hatását. Az Amazon a végletekig optimalizálta a járulékos költségeket jelentő raktározási, logisztikai feladatokat, újabban robotokkal és drónokkal is kisérletezik.
Egy Amazon raktár tipikus látványa:
végletekig optimalizált üzletmenet

A Long Tail szerint tehát megfelelően hatékony, korszerű logisztikával a pár embert érdeklő termékeket is ugyanolyan hatásfokkal és haszonnal lehet értékesíteni (tehát támogatni, forgalmazni, piacra dobni is), mint a hagyományosan sikerbiztos termékeket.

Hoszú farok kivetítve - tágabb értelemben
A Long Tail effektus kivetíthető számos területre, így a réteg-kulturális jelenségekre, vagy éppen a tágabb értelemben vett értékrend-válságra is: mindenki hozzájut a számára elfogadható, vonzó szellemi termékekhez, rétegkulturális javakhoz, tudáshoz, közösségi információkhoz, tehát jelentősen csökken a hagyományos kánonok, értékrendek általános elismertsége (=érték-pluralizmus), ami részben jó, részben rossz, bármi megkérdőjelezhető, alátámasztható - minden és minden ellenkezője igaz.

Olvasmányok: