Informatikus könyvtáros BA I. terem: -102
IKT11-271/1 Hálózati ismeretek 1. gyakorlat kedd 10.00-11.30
IKT11-271/2 Hálózati ismeretek 1. gyakorlat kedd 11.30-13.00
- projektdokumentum
Informatikus könyvtáros MA I. terem: -102
IKTD-108 Szövegkiadás szerda 10.00-11.30
IKTD-112 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2. szerda 11.30-13.00
- projektdokumentum
Informatikus könyvtáros MA-L I. terem: -102
IKTD-L-108 Szövegkiadás péntek
IKTD-L-112 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2.
péntek II. 12. (10-11.30), III. 11. (10--13), IV. 8. (10-- --15), IV. 22. (10-- --15), V. 6. (10-- --15)
- projektdokumentum
Informatikus könyvtáros MA II. terem: -102
IKTD-113 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3. szerda 13.00-14.30
IM IKTD-410 Információvédelmi alapismeretek szerda 14.30-16.00
- projektdokumentum
Informatikus könyvtáros MAL II. terem: -102
IKTD-L-113 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3.
csütörtök II. 18. (15.30-17),
péntek IV. 15. (10-- --16) és IV. 29 (12.30-14.00)
- projektdokumentum
Fogadóóra: kedd 13.00-
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba
Témavezetés
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)
2016. február 10., szerda
2016. február 6., szombat
Virtualizálódó örökségünk valóságos igények tükrében
A hazai gyűjteményi digitalizálás a kezdetektől fontos eredményeket ért el, s napjainkra a virtuálisan lapozható könyvek, sajtótermékek, képek és fotográfiák olyan mennyiségét sikerült közzétenni, amely a múzeumi és egyén memóriaintézményekhez köthető digitális tudáskinccsel együtt bátran nevezhető kritikus tömegnek, az átlag webfelhasználó figyelmét is megragadó tudásbázisnak.
- Az itt közölt írás a Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. konferencián elhangzott előadás szerkesztett szerzői webváltozata.
- Végleges, nyomtatott publikációként a konferenciakötetben jelent meg 2017-ben.
Valóságos könyvtár - könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2016. Szerkesztette: Kiszl Péter és Boda Gáborné Köntös Nelli
Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2017. 311 p. ISBN 978-963-284-842-6
Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. című konferenciánk digitalizálási szekciójában a gyűjteményi digitalizálás hazai szakemberei és irányítói mutatták be munkájukat és legújabb fejlesztéseiket az elmélyült kutatásra épülő aprólékos kéziratdigitalizálástól és filológiai igényű szövegkiadástól az intézményi-könyvtári digitalizálási stratégiákon és tömeges hozzáférhetővé tételt célzó projekteken át a virtuális gyűjtemény-reprezentációs fejlesztésekig, interaktív felülettervezési megoldásokig. A könyvtárak és digitalizálással foglalkozók közös és érthető vágya, hogy a digitalizált értékek szolgáltatása jól szervezett, korszerű rendszerekben, adatbázisokba szervezve, hozzáértő szakemberek felügyelete alatt váljon és maradjon elérhető, lehetőleg a digitális idők végezetéig.
Miközben lelkesedéssel és őszinte örömmel üdvözöljük az ezért dolgozó szakemberekket, programozókat és fejlesztőket a mindennapok szakmai híreiben csakúgy, mint mai konferenciánkon, talán nem ünnepronás, sőt, a Magyar Tudomány Ünnepén éppen a tudományos józansághoz illő, ha elgondolkozunk a digitalizálódási folyamat esetleges mellékhatásain, a jelenlegi trendekkel együttjáró problémákat keresve.
2016. január 28., csütörtök
Eger, EKF, Líceum
Ma az egri Eszterházy Károly Főiskola Humáninformatikai Tanszékén tartottam előadást „A kutatói teljesítmény inkubációja a 21. század módszereivel” című rendezvénysorozaton. Az inspiráló, múltat és kortárs információs technológiát egyaránt szemet gyönyörködtető és funkcionális térbe fogó környezetben adekvát témának bizonyult a korunkban kialakult kutatási-kommunikációs-tudományos tudásmegosztás és a könyvtári szerepevolúció elemzése. A másfél órás időkeretbe negyven képes vetítésre épülő előadás fért, majd a vendéglátókat képviselő Gulyás Enikő tanársegéd kérdéseire válaszolva az oktatási programunkba illesztett webprojektekről, gyűjteményreprezentációs és digitalizálási gyakorlatokról beszéltünk még, szabadabban.
2016. január 15., péntek
A könyvtár és a mémgyár 2.
A 2016. január 15-én az ELTE BTK Nyílt Napjának mintaórájára frissítettem fel korábbi, középskolások érdeklődésére hangolt előadásomat az azóta eltelt két év tanulságaival. Az alapgondolat továbbra is evidens: ha napjaink legsikeresebben "kommunikálódó" információ-egysége a webes mém, akkor érdemes megvizsgálni viszonyunkat a közösségi webhez a mémek működési mechanizmusával összehasonlítva. Mit tudunk elérni a sikerpiramisban, melynek csúcsán a mémek állnak? Milyen következményekkel jár, ha a könyvtárak, tudástárak, memóriaintézmények az új médiában sikerre törekednek? Milyen tartalmakkal van erre esélyük, s hogyan definiálható a sikeres és a könyvtár küldetésével összeegyeztethető megosztások közös halmaza? Egyáltalán: mi a könyvtár feladata a közösségi médiában? A szükséges stratégia meghatározásához mindenek előtt pontosan kell látnunk a közösségi médiában identitásukat megosztással, lájkolással, aktivitással "ápoló" felhasználó/olvasók motivációit...
A mintaórán és az azt követő szakos tájékoztatón is teltház volt, bízunk benne, hogy a felvételire is marad érdeklődés...
A mintaórán és az azt követő szakos tájékoztatón is teltház volt, bízunk benne, hogy a felvételire is marad érdeklődés...
- A vetítés képei
2015. december 25., péntek
Tartalomfejlesztés és elemzés az oktatási gyakorlatban
A kutatást, tájékozódást kiszolgáló, informáló és tájékoztató rendszerek alapvetően változtak meg az elmúlt évtizedben. A tájékoztató szakemberek felkészítésében, képzésében nélkülözhetetlenek a gyakorlatok, a munkahelyi feladatokra felkészítő, azt szimuláló mintaprojektek. Jelen tanulmányban az ELTE könyvtárosképzésében sikerrel bevezetett tartalomfejlesztési műhelymunkákat elemezzük.
- Az itt közölt szöveg a TMT-ben megjelent publikáció szerzői webváltozata.
A nyomtatott cikk adatai:
FODOR János: Kollaboratív tartalomfejlesztési projektek az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 62 évf. 2015. 11-12. sz. http://tmt.omikk.bme.hu/issue.html?issue_id=575
2015. december 15., kedd
Futóhomokra színpadot: kor- és helytörténet a közösségi médiában
Törvényszerű, hogy a könyvtár jövőjét vázoló kijelentésekben gyakran érzünk némi provokációt. Konstatáljuk, ahogy rugalmasságunkat tesztelve feszegetik itt-ott identitásunk alapjait, újragondoltatják hagyományainkat, beidegződéseinket. Talán nem soroljuk ide azokat a kísérleteket, melyek a jövőben fontossá váló könyvtári funkciókhoz párhuzamokat kutatnak a közösségi hálókon tapasztalt megosztási trendekben, de a „facebook-nemzedék” viselkedésének általános tanulságait még hajlamosak vagyunk leválasztani az olvasáskultúráról, s szívesebben vizsgálnánk csak a könyvekkel, e-könyvekkel elköteleződő olvasói megnyilvánulásokat, kiszűrve, különválasztva a poénokat, animációkat, videoklippeket „lájkoló" tömeg viselkedésmintáitól.
A következő gondolatmenet arra tesz kísérletet, hogy meggyőzően kapcsolja össze a könyvtár jövőképét a közösségi hálón tapasztalható általános viselkedéssel, miközben magyarázatot keres egy figyelemre méltó jelenségre, a helyismereti és kortörténeti megosztások látványos népszerűségére.
-
Fodor János: Könyvtári szereplehetőségek a közösségi médiában. Könyvtári Figyelő, 61. évf. (2015) 4. sz. pp 481-485.
- A publikáció az MKE 47. szolnoki vándorgyűlésén, 2015. július 17-én a Helyismereti szekcióban elhangzott előadás szerkesztett változata. (1)
2015. november 25., szerda
Valóságos könyvtár
Virtualizálódó örökségünk valóságos igények tükrében - címmel tartottam előadást november 25. szerda délelőtt a Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. konferencián. A gondolatmenet arra tett kisérletet, hogy - a közösségi hálón mérhető aktiviásból levezetve - felhívja a figyelmet a gyűjteményi hálózati jelenlét lassú fejlődésére, amin csak látszólag gyorsítanak a nagy, átfogó digitalizálási projektek. A könyvtárak "humán erőforrására" kellene alapozni, mert a különböző területeken tudós vagy tehetséges könyvtárosok részben csak adekvátabb kibontakozási lehetőségek hiányában képviselik a Facebookon (vagy intézményi engedély hiányában ott sem) gyűjteményüket és gyűjtőköri érdeklődésüket. A termető, kreatív könyvtári aktivitásra máig érvényes példaként Lipták Pál munkásságát hoztam. Kiadói tevékenységének koncepciója, mint azt korábbi cikkemben fejtegettem, valójában a mai, e-book/copyright könyves problémakör megoldásainak egyike lehetne.
Aznap délután az Egyetemi Könyvtár tanácstermében szekcióvezettem, a gyűjteményi digitalizálás résztvevőit, vezetőit felvonultató szekcióban.
Aznap délután az Egyetemi Könyvtár tanácstermében szekcióvezettem, a gyűjteményi digitalizálás résztvevőit, vezetőit felvonultató szekcióban.
Vetített slideok: picasa / gphoto
A konferencia honlapja / programja / képei
2015. október 27., kedd
A folytatás minden párhuzama
Szerkesztői utószó Fodor András: Megfejtett párhuzamok (Összegyűjtött esszék, II.) kötetéhez
De másnap, messze, fönt a szélsikárolt
nyugati ég rézlombja közt, a város
alkonyatán, az utcatorkolatban,
midőn izgága fogazatként
kavarodón egymásba kulcsolódik
vállak, karok sakktábla-rendje,
egyszerrecsak rámtört a bizonyosság:
te már nem éled ezt az időt.
Árnyék-testvér, örökre kiszakadtál
a folytatás minden párhuzamából.
(Fodor András: A bizonyosság)
Fodor András összegyűjtött esszéinek első kötetét Kulcsolt vállak tengelye címmel, 2014-ben jelentette meg a Gondolat Kiadó. A negyvenes-ötvenes évek fordulójával pályáján elinduló költő nemzedék-élményét, a korszakon átsegítő kötődéseket, a számára legfontosabb példaképek, elődök és pályatársak portréit megrajzoló 100 esszé, emlékezés, műelemzés után most, a sorozat második kötetében további 121 irodalmi és önéletrajzi írását adjuk közre. Ha az első kötet képzelt fókuszpontjában a pályakezdő, mestereire, kortársaira figyelő-vigyázó költő állt, e folytatásban már a saját, bejárt útját is elemző, azzal új nemzedékek közt is párhuzamokat kereső, az irodalomban öröklött értékeket továbbadó, működésében érvényesítő Fodor András írásait olvashatjuk.
Az irodalom folytonosságának megőrzésében, a tiltások dacára új formákban mindig újraszülető értékek elfogadtatásában kevesen vállaltak nála aktívabb művész-szerepet a XX. század második felének irodalmi életében. Költői működésével párhuzamosan, a hatvanas évek kezdetétől élethosszig tartó irodalomközeli álláshoz jutott a Széchényi Könyvtárban, alapító szerkesztője volt az ország könyvtárait tájékoztató Új Könyvek füzeteknek. A teljes hazai könyvtermés átfogó ismerete mellett - az Írószövetségben szerepet vállalva - rálátott a még kötet előtt álló pályakezdőkre és a vidéki műhelyekre is; személyesen, író-olvasó találkozók aktív résztvevőjeként, vagy folyóiratok, antológiák, kiadói sorozatok szerkesztőjeként, rendezvények szervezőjeként, irodalmi társaságokban, alapítványok, díjak kuratóriumaiban közreműködve ismerkedett, tartott kapcsolatot a kultúra szinte minden fontos vagy csak szűk körben ismert szereplőjével. Az irodalmi élet egészét élő szövetként érzékelve lételemévé vált a párhuzamosnak remélt, egymást erősítő kezdeményezések támogatása, a nemzedékek, műhelyek, régiók, sőt nemzeti irodalmak közötti kapcsolódások segítése.
1997 júniusát követően két emlékkönyv, több tematikus folyóirat-blokk tanúsította, hogy amiként A bizonyosság című, mottóként fölidézett versében ő érzékelte egy barátja elvesztését, pályatársai is úgy - sokfelé és sokszor tapasztalható hiányként - élték meg váratlan kiszakadását a folytatás minden párhuzamából.
2015. szeptember 30., szerda
Poesis Hungarica
Pusztán a dísztelen, puritán tipográfiai eszközökkel formált borítók képeiből, a közreműködő alkotók és illusztrálók névmutatójából, bibliográfiai adatokból és szakirodalmi hivatkozásokból áll ez a "virtuális emlékmű", nem vállalkozik a szövegek közlésére, lapozhatóan teljes, digitális reprodukálásra, utóbbiaknak talán értelme sem volna, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években e kiadványokba beválogatott versek föllelhetőek azóta más digitalizált kiadványokban, a többségében máig méltányolt költői életművek ismertebb köteteiben is. A projekt tehát - kívülállóként szemlélve - jelképes információtartalommal járul a magyar nyelvű webtartalom kincsestárához, ám a könyvsorozatot jobban ismerők - s e kör bővüléséhez tán a létrehozott oldal is hozzájárul - tudhatják, miért érdemli a hajdani kiadói vállalkozás a megemlékezést. A bibliofil kötetsorozatot a békéscsabai könyvtárban gondozó Lipták Pál legendás alakja volt a magyar könyvtáros szakmának, a kulturális életet szervező személyiségeként aktivitása, kreativitása máig érezteti hatását, s képzőművészként, etnográfusként, könyves alkotóként életművét számon tartja digitalizált emlékezetünk halála óta is.
...
2015. szeptember 8., kedd
2015. őszi félév: kurzusok és feladatok
Informatikus könyvtáros BA I. terem: 34
IKTD-101 Bevezetés a könyvtár- és információtudományba szerda 16.00-17.30
Informatikus könyvtáros BA II. terem: -102
IKT11-272/1 Hálózati ismeretek 2.a kedd 10.30-12.00
IKT11-272/2 Hálózati ismeretek 2.b szerda 12.00-13.30
internetszemle - kurrens hálózati jelenségek / témafigyelés és összegzés tételek szerint,
összefoglaló tanulmány + számonkérés a többiek által figyelt témákból félév végén.
- szemle
- projektdokumentum
Informatikus könyvtáros BA III. terem: -102
Kedd, 13:30-15:00
BBN-IKT11-253 Adatbázisépítés, könyvtárgépesítés 3.
Hely- és kortörténeti adatbázisfejlesztés
- projektdokumentum
Informatikus könyvtáros MA I. terem: -102
IKTD-107 Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése szerda 11.30-13.00
- projektdokumentum
IKTD-111 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1. szerda 13.00-14.30
- KutatásiNapló
Informatikus könyvtáros MA-L I. terem: -102
IKTD-L-107 Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése péntek 10.00-11.30
- projektdokumentum
IKTD-L-111 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1. péntek 11.30-13.00
- KutatásiNapló
FOSZK-KOM-111 Inf. szerda 10.00-11.30 terem: -102
- projektdokumentum
Fogadóóra: szerda 14.30-
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba
Témavezetés
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)
IKTD-101 Bevezetés a könyvtár- és információtudományba szerda 16.00-17.30
Informatikus könyvtáros BA II. terem: -102
IKT11-272/1 Hálózati ismeretek 2.a kedd 10.30-12.00
IKT11-272/2 Hálózati ismeretek 2.b szerda 12.00-13.30
internetszemle - kurrens hálózati jelenségek / témafigyelés és összegzés tételek szerint,
összefoglaló tanulmány + számonkérés a többiek által figyelt témákból félév végén.
- szemle
- projektdokumentum
Informatikus könyvtáros BA III. terem: -102
Kedd, 13:30-15:00
BBN-IKT11-253 Adatbázisépítés, könyvtárgépesítés 3.
Hely- és kortörténeti adatbázisfejlesztés
- projektdokumentum
Informatikus könyvtáros MA I. terem: -102
IKTD-107 Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése szerda 11.30-13.00
- projektdokumentum
IKTD-111 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1. szerda 13.00-14.30
- KutatásiNapló
Informatikus könyvtáros MA-L I. terem: -102
IKTD-L-107 Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése péntek 10.00-11.30
- projektdokumentum
IKTD-L-111 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1. péntek 11.30-13.00
- KutatásiNapló
FOSZK-KOM-111 Inf. szerda 10.00-11.30 terem: -102
- projektdokumentum
Fogadóóra: szerda 14.30-
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba
Témavezetés
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)
2015. szeptember 1., kedd
Naplófeldolgozás 2015/2016
A 2016. tavaszán digitalizált naplórészletek itt érhetőek el (OCR in/out = JPG és szövegtár)
A 2016. őszén digitalizált naprólészletek itt érhetek el (OCR in/out = JPG és szövegtár)
I. Szövegelőkészítés:
1. Javítsa a képekkel összevetve a szöveget: a szövegfelismerési hibákat állítsa helyre, a sorvégi elválasztójeleket törölje és helyüket zárja össze, a oldalszámokat, fejlécből szövegbe került szavakat, évszámokat törölje.
-------------MINTA!---------------------
A 2016. őszén digitalizált naprólészletek itt érhetek el (OCR in/out = JPG és szövegtár)
I. Szövegelőkészítés:
1. Javítsa a képekkel összevetve a szöveget: a szövegfelismerési hibákat állítsa helyre, a sorvégi elválasztójeleket törölje és helyüket zárja össze, a oldalszámokat, fejlécből szövegbe került szavakat, évszámokat törölje.
-------------MINTA!---------------------
VIII.15
Fülep
visszaadja a Dylan Thomas-köteteket_ Tetszett neki az Under Milk
Wood.Mostanában sokat foglalkozik angol költőkkel, címézte a faberaZ1d
Faber-antológia anyagát is. Az új angol versek mind érthetetlenek. Furcsa,
hogy
szinte parancsszórá igy írnak valamennyien. Úgy, mint a futuristák föllépésekor,
amikoraPeske Gézák után hirtelen jÖttek ők. Neki 1J\ersze nagyon imponál, ha a
gondolat olyan súlyos-nehéz, hogy akárki meg sem érti, de hogya kifejezésben
mutatkozzék a nehézség?
Tulajdonképpen
tanácsért jöttem: a Külügyminisztériumba ajánlanak angol-magyar
könyvtáros-múzeológus referensnek. Nyolcszáz forinttal több fizetést kapnék.
Fülep rögtön megérzi, hogy szervezetemnem kívánja ezt a változást_
megnyugtat:utasítsaIn el a kínálkozó megbízást.
2015. július 17., péntek
Könyvtári szereplehetőségek a közösségi médiában
Előadás Szolnokon, MKE Vándorgyűlés, Helyismereti szekció
Miért veszélytelen a helyismereti tudáskincs megosztása és miért kockázatosabb egy érdekes filozófiai, vagy filológiai tárgyú cikk beemelése online identitásunk szövetébe? Miért hordoz magában mindez izgalmas esélyt a könyvtárak számára? S hogyan függ össze az identitását ápoló-védő felhasználó motivációinak megértése az amerikai fiatalok autóvezetési szokásaival, nomeg a könyvtár funkcióinak 21. századi változásaival?
>>a vetítés képei<<
Miért veszélytelen a helyismereti tudáskincs megosztása és miért kockázatosabb egy érdekes filozófiai, vagy filológiai tárgyú cikk beemelése online identitásunk szövetébe? Miért hordoz magában mindez izgalmas esélyt a könyvtárak számára? S hogyan függ össze az identitását ápoló-védő felhasználó motivációinak megértése az amerikai fiatalok autóvezetési szokásaival, nomeg a könyvtár funkcióinak 21. századi változásaival?
Ilyen gondolatokkal álltam a szolnoki könyvtárostalálkozó résztvevői elé a helyismereti szekcióban, Sándor Tibor (FSzEK, Budapest Gyűjtemény) meghívására.
Az általam látott szekcióban ígéretes kezdeményezést mutatott be előttem Dr. Toma Katalin, aki a Fővárosi Levéltár részéről vesz részt a nemzetközi Topothque kezdeményezésben, mely egy-egy területi egység -pl. falu, város kisebb régió- lakói számára biztosít közösségi platformot helytörténeti érdekességű dokumentumok (fotóik, videóik stb.) feltöltésére, rendezésére - közös, publikus tudáskincsük létrehozására.
Az osztrák verzió pl. már működik: http://www.topothek.at/
Utánam Moldován István következett, az online közösségek bevonásáról, a civic epistomologies kezdeményezésről. A kontextus tehát kellemes volt, ahogy a szolnoki környezet is (először jártam a városban).
Az általam látott szekcióban ígéretes kezdeményezést mutatott be előttem Dr. Toma Katalin, aki a Fővárosi Levéltár részéről vesz részt a nemzetközi Topothque kezdeményezésben, mely egy-egy területi egység -pl. falu, város kisebb régió- lakói számára biztosít közösségi platformot helytörténeti érdekességű dokumentumok (fotóik, videóik stb.) feltöltésére, rendezésére - közös, publikus tudáskincsük létrehozására.
Az osztrák verzió pl. már működik: http://www.topothek.at/
Utánam Moldován István következett, az online közösségek bevonásáról, a civic epistomologies kezdeményezésről. A kontextus tehát kellemes volt, ahogy a szolnoki környezet is (először jártam a városban).
2015. május 18., hétfő
Vendégelőadó: Rónay Gabriella - OSZK Fényképtár
Pályakövető, tapasztalat-megosztó sorozatunkban, mesterszakos pályakezdőjelöltjeinknek tartott tartalomszolgáltatási kurzusomon, Rónay Gabriella másodszor tért vissza vendégelőadóként a Múzeum körútra. 2013. tavaszán még a MEK munkatársaként, az ott zajló digitalizálási folyamatokba avatta be hallgatóinkat, az OSZK-val kötött együttműködés keretében számos gyakornokot toborozva az E-könyvtári Szolgáltatások Osztályára. Az azóta eltelt két évben Gabi a nemzeti könyvtáron belül már más területen dolgozott, s e dinamizmus korántsem újkeletű életében. Fényképészként végzett, majd informatikus mérnökként diplomázott, mialatt évekig a Főfotó Számítástechnikai Osztályának munkatársa volt. Könyvtártudományi tanulmányait felnőtt fejjel Szegeden kezdte, nálunk folytatta a BA diplomáig, miközben részmunkaidőben egy Waldorf-iskola könyvtárosaként, illetve szaktatóként és webmesterként a MOME Média Design tanszékén gyűjtött tapasztalatokat. Már az OSZK munkatársaként szerzett - a ELTE IK informatikus tanár képzésén - bolognai MA diplomát is. Mielőtt az OSZK Fényképtárában a fényképészet vágyott területére visszaérhetett, másfél évig a Projektiroda munkatársaként napjaink egyik legizgalmasabb könyvtári fejlesztésében játszott fontos szerepet.
Az OSZK Projektirodájában, többéves előkészítési munka után, az április végén üzembe helyezett ELDORADO (ELektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és DOkumentumtára) beindítása vált mindinkább sürgető feladattá. A komoly pályázati támogatásokkal, s így feszítő határidőkkel terhelt projekt előzmény nélküli komplexitása, a fejlesztő Monguz Kft.-vel folytatott sok szálon futó egyeztetések, a szerteágazó könyvtári munkafolyamatok rendszertervi leképezésének és a működő rendszer tesztelésének koordinálása olyan szakembert is kívánt, aki az informatikusok, programozók, sőt jogászok közötti párbeszédet segítve, képviselni, tolmácsolni tudta akár az informatikai, akár a könyvtári szemléletet, vagy épp a projekt reklámklippjét gyártó filmesek szempontjait is. Tapasztalatainkból tudhatjuk: egyetlen egyetemi képzéstől ilyen szakembert elvárni illúzió, Gabi példája viszont azt is bizonyítja, hogy idővel minden képzés, látszólag széttartó munkatapasztalat hasznosulhat, összekapcsolódhat. Bár, jelen esetben, a személyes dinamizmus és empatikus közvetlenség is hasznos hozzá, amit Gabi találékonysága is bizonyított: a félév talán egyetlen bölcsészkari internetkimaradása alatt elsősorban erre, a kapcsolatkezelési, közvetítési, tolmácsolási munkára hozott tanulságos példákat.
A negyedórás offline állapot elmúltával, szerencsére az ELDORADO helyi tesztelésére is sor kerülhetett. Az előadáson részt vevő kollégák és hallgatók lassan, de megbarátkoztak a korszerű, dinamikus, SPA keresőfelülettel, s hamar eljutottak a most még (bevezető akcióként) ingyenesen megrendelhető közkincsekig - s kisebb ellentmondásokig.
Kerekes tanár úr egy javítandó fogalmazású üzenetsablonra hívta fel a figyelmet, a jogi státuszok jelzése némi magyarázatot igényelt, Horváth tanár úr is elemezve vizsgálta a béta-állapotban üzemelő szolgáltatást, de Gabi kalauzolásából és ismertetőjéből az mindannyiunk számára világossá vált, hogy a MOKKA-ból és más katalógusokból átemelt adatbázis rekordjai mögé digitális könyvtári állományokat kapcsoló ELDORADO-ban példátlan lehetőségek rejlenek, s ha könyvtáraink digitalizálási folyamatait, a sokszáz kiadó mindenkori elektronikus kötelespéldány szolgáltatását, s a temérdek jogkezelő aktív szerzői jogi érdekeit is sikerrel összekapcsolja, valóban ki fogja terjeszteni a könyvtári szolgáltatásokról alkotott fogalmainkat messze, a könyvtárak falain túl. Ez a kultúránkra, tudományos életünkre is hatható sikeres működés azonban már nem a funkciókat biztosító rendszer megtervezésén, s végső finomhangolásán múlik: csak bízhatunk benne, hogy üzemeltetésének hosszú távú operatív feladataihoz is lesz kitartó erő, s kap hozzá elegendő támogatást a könyvtári szféra.
Az IT szektor profit-orientált céges projekteihez mérhető feszített munkát követően, az ELDORADO nyilvános elindulásakor Gabi is új feladatkört vállalt a könyvtár Fényképtárában. Az előadás záró harmadában ízelítőt kaphattunk az itt őrzött kortörténeti kincsekből. Beszélt a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjteményről, amely mintegy ezer magyar film forgatásának százezres nagyságrendű képdokumentumát, stand- és werkfotóit tartalmazza. Mutatott példákat a századforduló magyarországi műtermeit lefedő fényképtörténeti gyűjteményből, s beszélt régtől fogva kedvelt zsánerképe, a Fürdőző bankigazgató (1938) fényképének készítőjéről, Escher Károlyról, kinek hagyatéka a fotótár egyik legértékesebb, s kiemelten veszélyeztetett gyűjteményrésze.
Miként jelenthet kiteljesedést, megnyugvást, sőt előrelépést a szakmai pályán egy nagyszabású projekt után a régi, csak helyben szolgáltaható fényképek aprólékos leírása? Rónay Gabriella öröme fotótárasként - pályakezdő könyvtárosoknak is - megszívlelendő: ha ránk hagyományozott kincseinket a jövőbe örökítő, fejlődő rendszerként értjük és átlátjuk a könyvtári működés teljességét, akkor megértjük azt is, hogy annak bármely szintjéhez, bármilyen léptékben ugyanolyan jó érzés hozzáadni saját munkánkat. A feladatok fontossága, az igényelt figyelem és érdeklődés minden folyamatban azonosmód elvárt. Az örömmel végzett munkához valójában nem kell több, csak együttműködő, egymást megbecsülő munkatársi közeg, s az, hogy szeressük is a gondjainkra bízott értékeket.
2015-05-13.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)














