2016. április 9., szombat

Egyenes, tágas utakon

Szerkesztői jegyzet és utószó Fodor András: Utam a zenéhez címen összegyűjtött zenei tárgyú esszéihez.
Fodor András összegyűjtött írásainak könyvsorozatában a költői életművet összefogó két kötet – Különös szép hajsza 1944–1976, és A párbeszéd oltalma 1977–1997 (2013) –, továbbá az irodalmi tárgyú esszék, kritikák és emlékezések két gyűjteménye – Kulcsolt vállak tengelye (2014); Megfejtett párhuzamok (2015)  – után a társművészeti tematikában írt prózai munkák teszik teljessé a publikált írások újrarendezett közreadását.
Az Utam a zenéhez kötetbe foglalt hetvenhét írásában Fodor András a számára legfontosabb testvérmúzsát szólítja: „Más művészeti ágak közül tizenkilenc éves koromig a képzőművészet, azóta a zene van rám legnagyobb hatással. A kapcsolatról 1948 óta versben és prózában többször vallottam… A hangzás és kompozíció kényszerítő példáin túl a kortárs zene a kevéssel sokat mondás nehéz mesterségére is inspirál. A zenében és költészetben egyaránt divatos aleatorikus-improvizatív kísérletek közt is hiszem, hogy jelentős mű csak az invenció és tervezés szerencsés találkozásából, a tudatos komponálás ihletett mértanából születik” (A múzsák testvériségéről, 1973).

2016. március 12., szombat

A tudomány könyvtári ünnepe

Szakma, egyetemi hallgatóság, kutatók és gyakorló szakemberek közös elvárása, hogy felsőoktatási műhelyeink a könyvtártudomány élő központjaiként működjenek, új kezdeményezések és tudományos összegzések gyújtópontjában. Az információtechnológiai változásokra nyitott szakemberek külföldi példákért, párhuzamos tapasztalatok megvitatásáért mind gyakrabban fordulnak a világháló kínálta lehetőségekhez, de a valóságos könyvárakkal fenntartott személyes kapcsolatot nem pótolja a hatásosan prezentált információk virtuális tára, s a könyvtári valóságtól a megosztások, kommentek közegében, a tapasztalatcsere közvetlensége hiányában könnyen elszakadhatunk.

  • Az itt közölt szöveg a Könyvtári Figyelőben megjelent beszámoló szerzői webváltozata.
    A tudomány könyvtári ünnepe. Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. konferencia az ELTÉn. = Könyvtári Figyelő, 62. évf. (2016) 1. sz.

2016. február 10., szerda

2016. tavaszi félév: kurzusok és feladatok

 Informatikus könyvtáros BA I.   terem: -102 
 IKT11-271/1   Hálózati ismeretek 1. gyakorlat  kedd 10.00-11.30 
 IKT11-271/2   Hálózati ismeretek 1. gyakorlat  kedd 11.30-13.00 
- projektdokumentum 

 Informatikus könyvtáros MA I.   terem: -102 
 IKTD-108  Szövegkiadás  szerda 10.00-11.30
 IKTD-112  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2.  szerda 11.30-13.00 
- projektdokumentum

 Informatikus könyvtáros MA-L I.   terem: -102 
 IKTD-L-108  Szövegkiadás  péntek
 IKTD-L-112  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2. 
 péntek II. 12. (10-11.30), III. 11. (10--13), IV. 8. (10-- --15), IV. 22. (10-- --15), V. 6. (10-- --15) 
- projektdokumentum 

 Informatikus könyvtáros MA II.   terem: -102
 IKTD-113  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3.  szerda 13.00-14.30 
 IM IKTD-410  Információvédelmi alapismeretek  szerda 14.30-16.00 
- projektdokumentum 

 Informatikus könyvtáros MAL II.   terem: -102
 IKTD-L-113  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3.
csütörtök II. 18. (15.30-17), 
péntek IV. 15. (10-- --16) és IV. 29 (12.30-14.00)
- projektdokumentum 

 Fogadóóra:   kedd 13.00- 
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba

 Témavezetés 
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)



2016. február 6., szombat

Virtualizálódó örökségünk valóságos igények tükrében

A hazai gyűjteményi digitalizálás a kezdetektől fontos eredményeket ért el, s napjainkra a virtuálisan lapozható könyvek, sajtótermékek, képek és fotográfiák olyan mennyiségét sikerült közzétenni, amely a múzeumi és egyén memóriaintézményekhez köthető digitális tudáskinccsel együtt bátran nevezhető kritikus tömegnek, az átlag webfelhasználó figyelmét is megragadó tudásbázisnak. 


Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. című konferenciánk digitalizálási szekciójában a gyűjteményi digitalizálás hazai szakemberei és irányítói mutatták be munkájukat és legújabb fejlesztéseiket az elmélyült kutatásra épülő aprólékos kéziratdigitalizálástól és filológiai igényű szövegkiadástól az intézményi-könyvtári digitalizálási stratégiákon és tömeges hozzáférhetővé tételt célzó projekteken át a virtuális gyűjtemény-reprezentációs fejlesztésekig, interaktív felülettervezési megoldásokig. A könyvtárak és digitalizálással foglalkozók közös és érthető vágya, hogy a digitalizált értékek szolgáltatása jól szervezett, korszerű rendszerekben, adatbázisokba szervezve, hozzáértő szakemberek felügyelete alatt váljon és maradjon elérhető, lehetőleg a digitális idők végezetéig. 
      Miközben lelkesedéssel és őszinte örömmel üdvözöljük az ezért dolgozó szakemberekket, programozókat és fejlesztőket a mindennapok szakmai híreiben csakúgy, mint mai konferenciánkon, talán nem ünnepronás, sőt, a Magyar Tudomány Ünnepén éppen a tudományos józansághoz illő, ha elgondolkozunk a digitalizálódási folyamat esetleges mellékhatásain, a jelenlegi trendekkel együttjáró problémákat keresve.

2016. január 28., csütörtök

Eger, EKF, Líceum

Ma az egri Eszterházy Károly Főiskola Humáninformatikai Tanszékén tartottam előadást  „A kutatói teljesítmény inkubációja a 21. század módszereivel” című rendezvénysorozaton. Az inspiráló, múltat és kortárs információs technológiát egyaránt szemet gyönyörködtető és funkcionális térbe fogó  környezetben adekvát témának bizonyult a korunkban kialakult kutatási-kommunikációs-tudományos tudásmegosztás és a könyvtári szerepevolúció elemzése. A másfél órás időkeretbe negyven képes vetítésre épülő előadás fért, majd a vendéglátókat képviselő Gulyás Enikő tanársegéd kérdéseire válaszolva az oktatási programunkba illesztett webprojektekről, gyűjteményreprezentációs és digitalizálási gyakorlatokról beszéltünk még, szabadabban.




2016. január 15., péntek

A könyvtár és a mémgyár 2.

A 2016. január 15-én az ELTE BTK Nyílt Napjának mintaórájára frissítettem fel korábbi, középskolások érdeklődésére hangolt előadásomat az azóta eltelt két év tanulságaival. Az alapgondolat továbbra is evidens: ha napjaink legsikeresebben "kommunikálódó" információ-egysége a webes mém, akkor érdemes megvizsgálni viszonyunkat a közösségi webhez a mémek működési mechanizmusával összehasonlítva. Mit tudunk elérni a sikerpiramisban, melynek csúcsán a mémek állnak? Milyen következményekkel jár, ha a könyvtárak, tudástárak, memóriaintézmények az új médiában sikerre törekednek? Milyen tartalmakkal van erre esélyük, s hogyan definiálható a sikeres és a könyvtár küldetésével összeegyeztethető megosztások közös halmaza? Egyáltalán: mi a könyvtár feladata a közösségi médiában? A szükséges stratégia meghatározásához mindenek előtt pontosan kell látnunk a közösségi médiában identitásukat megosztással, lájkolással, aktivitással "ápoló" felhasználó/olvasók motivációit...

A mintaórán és az azt követő szakos tájékoztatón is teltház volt, bízunk benne, hogy a felvételire is marad érdeklődés...

- A vetítés képei

2015. december 25., péntek

Tartalomfejlesztés és elemzés az oktatási gyakorlatban

A kutatást, tájékozódást kiszolgáló, informáló és tájékoztató rendszerek alapvetően változtak meg az elmúlt évtizedben. A tájékoztató szakemberek felkészítésében, képzésében nélkülözhetetlenek a gyakorlatok, a munkahelyi feladatokra felkészítő, azt szimuláló mintaprojektek. Jelen tanulmányban az ELTE könyvtárosképzésében sikerrel bevezetett tartalomfejlesztési műhelymunkákat elemezzük.

  • Az itt közölt szöveg a TMT-ben megjelent publikáció szerzői webváltozata.
    A nyomtatott cikk adatai:
    FODOR János: Kollaboratív tartalomfejlesztési projektek az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 62 évf. 2015. 11-12. sz. http://tmt.omikk.bme.hu/issue.html?issue_id=575 

2015. december 15., kedd

Futóhomokra színpadot: kor- és helytörténet a közösségi médiában

Törvényszerű, hogy a könyvtár jövőjét vázoló kijelentésekben gyakran érzünk némi provokációt. Konstatáljuk, ahogy rugalmasságunkat tesztelve feszegetik itt-ott identitásunk alapjait, újragondoltatják hagyományainkat, beidegződéseinket. Talán nem soroljuk ide azokat a kísérleteket, melyek a jövőben fontossá váló könyvtári funkciókhoz párhuzamokat kutatnak a közösségi hálókon tapasztalt megosztási trendekben, de a „facebook-nemzedék” viselkedésének általános tanulságait még hajlamosak vagyunk leválasztani az olvasáskultúráról, s szívesebben vizsgálnánk csak a könyvekkel, e-könyvekkel elköteleződő olvasói megnyilvánulásokat, kiszűrve, különválasztva a poénokat, animációkat, videoklippeket „lájkoló" tömeg viselkedésmintáitól. 
          A következő gondolatmenet arra tesz kísérletet, hogy meggyőzően kapcsolja össze a könyvtár jövőképét a közösségi hálón tapasztalható általános viselkedéssel, miközben magyarázatot keres egy figyelemre méltó jelenségre, a helyismereti és kortörténeti megosztások látványos népszerűségére.
  • Az itt közölt írás az alábbi publikáció szerzői webváltozata:
    Fodor János: Könyvtári szereplehetőségek a közösségi médiában. Könyvtári Figyelő, 61. évf. (2015) 4. sz. pp 481-485.
  • A publikáció az MKE 47. szolnoki vándorgyűlésén, 2015. július 17-én a Helyismereti szekcióban elhangzott előadás szerkesztett változata. (1)

2015. november 25., szerda

Valóságos könyvtár

Virtualizálódó örökségünk valóságos igények tükrében - címmel tartottam előadást november 25. szerda délelőtt a Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. konferencián. A gondolatmenet arra tett kisérletet, hogy - a közösségi hálón mérhető aktiviásból levezetve - felhívja a figyelmet a gyűjteményi hálózati jelenlét lassú fejlődésére, amin csak látszólag gyorsítanak a nagy, átfogó digitalizálási projektek. A könyvtárak "humán erőforrására" kellene alapozni, mert a különböző területeken tudós vagy tehetséges könyvtárosok részben csak adekvátabb kibontakozási lehetőségek hiányában képviselik a Facebookon (vagy intézményi engedély hiányában ott sem) gyűjteményüket és gyűjtőköri érdeklődésüket. A termető, kreatív könyvtári aktivitásra máig érvényes példaként Lipták Pál munkásságát hoztam. Kiadói tevékenységének koncepciója, mint azt korábbi cikkemben fejtegettem, valójában a mai, e-book/copyright könyves problémakör megoldásainak egyike lehetne.
Aznap délután az Egyetemi Könyvtár tanácstermében szekcióvezettem, a gyűjteményi digitalizálás résztvevőit, vezetőit felvonultató szekcióban.

Vetített slideok: picasa / gphoto
A konferencia honlapja / programja / képei

2015. október 27., kedd

A folytatás minden párhuzama

Szerkesztői utószó Fodor András: Megfejtett párhuzamok (Összegyűjtött esszék, II.) kötetéhez

De másnap, messze, fönt a szélsikárolt
nyugati ég rézlombja közt, a város
alkonyatán, az utcatorkolatban,
midőn izgága fogazatként
kavarodón egymásba kulcsolódik
vállak, karok sakktábla-rendje,
egyszerrecsak rámtört a bizonyosság:
te már nem éled ezt az időt.
Árnyék-testvér, örökre kiszakadtál
a folytatás minden párhuzamából.
      (Fodor András: A bizonyosság)


Fodor András összegyűjtött esszéinek első kötetét Kulcsolt vállak tengelye címmel, 2014-ben jelentette meg a Gondolat Kiadó. A negyvenes-ötvenes évek fordulójával pályáján elinduló költő nemzedék-élményét, a korszakon átsegítő kötődéseket, a számára legfontosabb példaképek, elődök és pályatársak portréit megrajzoló 100 esszé, emlékezés, műelemzés után most, a sorozat második kötetében további 121 irodalmi és önéletrajzi írását adjuk közre. Ha az első kötet képzelt fókuszpontjában a pályakezdő, mestereire, kortársaira figyelő-vigyázó költő állt, e folytatásban már a saját, bejárt útját is elemző, azzal új nemzedékek közt is párhuzamokat kereső, az irodalomban öröklött értékeket továbbadó, működésében érvényesítő Fodor András írásait olvashatjuk.
      Az irodalom folytonosságának megőrzésében, a tiltások dacára új formákban mindig újraszülető értékek elfogadtatásában kevesen vállaltak nála aktívabb művész-szerepet a XX. század második felének irodalmi életében. Költői működésével párhuzamosan, a hatvanas évek kezdetétől élethosszig tartó irodalomközeli álláshoz jutott a Széchényi Könyvtárban, alapító szerkesztője volt az ország könyvtárait tájékoztató Új Könyvek füzeteknek. A teljes hazai könyvtermés átfogó ismerete mellett  - az Írószövetségben szerepet vállalva  -  rálátott a még kötet előtt álló pályakezdőkre és a vidéki műhelyekre is; személyesen, író-olvasó találkozók aktív résztvevőjeként, vagy folyóiratok, antológiák, kiadói sorozatok szerkesztőjeként, rendezvények szervezőjeként, irodalmi társaságokban, alapítványok, díjak kuratóriumaiban közreműködve ismerkedett, tartott kapcsolatot a kultúra szinte minden fontos vagy csak szűk körben ismert szereplőjével. Az irodalmi élet egészét élő szövetként érzékelve lételemévé vált a párhuzamosnak remélt, egymást erősítő kezdeményezések támogatása, a nemzedékek, műhelyek, régiók, sőt nemzeti irodalmak közötti kapcsolódások segítése. 
      1997 júniusát követően két emlékkönyv, több tematikus folyóirat-blokk tanúsította, hogy amiként A bizonyosság című, mottóként fölidézett versében ő érzékelte egy barátja elvesztését, pályatársai is úgy  -  sokfelé és sokszor tapasztalható hiányként  - élték meg váratlan kiszakadását a folytatás minden párhuzamából.

2015. szeptember 30., szerda

Poesis Hungarica

Pusztán a dísztelen, puritán tipográfiai eszközökkel formált borítók képeiből, a közreműködő alkotók és illusztrálók névmutatójából, bibliográfiai adatokból és szakirodalmi hivatkozásokból áll ez a "virtuális emlékmű", nem vállalkozik a szövegek közlésére, lapozhatóan teljes, digitális reprodukálásra, utóbbiaknak talán értelme sem volna, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években e kiadványokba beválogatott versek föllelhetőek azóta más digitalizált kiadványokban, a többségében máig méltányolt költői életművek ismertebb köteteiben is. A projekt tehát - kívülállóként szemlélve - jelképes információtartalommal járul a magyar nyelvű webtartalom kincsestárához, ám a könyvsorozatot jobban ismerők - s e kör bővüléséhez tán a létrehozott oldal is hozzájárul - tudhatják, miért érdemli a hajdani kiadói vállalkozás a megemlékezést. A bibliofil kötetsorozatot a békéscsabai könyvtárban gondozó Lipták Pál legendás alakja volt a magyar könyvtáros szakmának, a kulturális életet szervező személyiségeként aktivitása, kreativitása máig érezteti hatását, s képzőművészként, etnográfusként, könyves alkotóként életművét számon tartja digitalizált emlékezetünk halála óta is.
...

2015. szeptember 8., kedd

2015. őszi félév: kurzusok és feladatok

 Informatikus könyvtáros BA I.   terem: 34
 IKTD-101  Bevezetés a könyvtár- és információtudományba   szerda 16.00-17.30  

Informatikus könyvtáros BA II.   terem: -102
 IKT11-272/1   Hálózati ismeretek 2.a  kedd 10.30-12.00 
 IKT11-272/2   Hálózati ismeretek 2.b  szerda 12.00-13.30 
internetszemle - kurrens hálózati jelenségek / témafigyelés és összegzés tételek szerint,
összefoglaló tanulmány + számonkérés a többiek által figyelt témákból félév végén.
- szemle
- projektdokumentum

 Informatikus könyvtáros BA III.   terem: -102
Kedd, 13:30-15:00 
BBN-IKT11-253 Adatbázisépítés, könyvtárgépesítés 3.
Hely- és kortörténeti adatbázisfejlesztés
- projektdokumentum

 Informatikus könyvtáros MA I.   terem: -102
 IKTD-107  Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése szerda 11.30-13.00 
- projektdokumentum
 IKTD-111  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1.  szerda 13.00-14.30 
- KutatásiNapló

 Informatikus könyvtáros MA-L I.   terem: -102
 IKTD-L-107  Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése  péntek 10.00-11.30 
- projektdokumentum
 IKTD-L-111  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1.  péntek 11.30-13.00 
- KutatásiNapló

 FOSZK-KOM-111  Inf.  szerda 10.00-11.30  terem: -102
- projektdokumentum

 Fogadóóra:   szerda 14.30- 
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba

 Témavezetés 
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)


2015. szeptember 1., kedd

Naplófeldolgozás 2015/2016

A 2016. tavaszán digitalizált naplórészletek itt érhetőek el (OCR in/out = JPG és szövegtár)
A 2016. őszén digitalizált naprólészletek itt érhetek el (OCR in/out = JPG és szövegtár)

I. Szövegelőkészítés:
1. Javítsa a képekkel összevetve a szöveget: a szövegfelismerési hibákat állítsa helyre, a sorvégi elválasztójeleket törölje és helyüket zárja össze, a oldalszámokat, fejlécből szövegbe került szavakat, évszámokat törölje.


-------------MINTA!---------------------

VIII.15
Fülep visszaadja a Dylan Thomas-köteteket_ Tetszett neki az Under Milk Wood.Mostanában sokat foglalkozik angol költőkkel, címézte a faberaZ1d Faber-antológia anyagát is. Az új angol versek mind érthetetlenek. Furcsa,
hogy szinte parancsszórá igy írnak valamennyien. Úgy, mint a futuristák föl­lépésekor, amikoraPeske Gézák után hirtelen jÖttek ők. Neki 1J\ersze nagyon imponál, ha a gondolat olyan súlyos-nehéz, hogy akárki meg sem érti, de hogya kifejezésben mutatkozzék a nehézség?
Tulajdonképpen tanácsért jöttem: a Külügyminisztériumba ajánlanak an­gol-magyar könyvtáros-múzeológus referensnek. Nyolcszáz forinttal több fi­zetést kapnék. Fülep rögtön megérzi, hogy szervezetemnem kívánja ezt a vál­tozást_ megnyugtat:utasítsaIn el a kínálkozó megbízást.