2016. május 30., hétfő

Portóban

2016. május 17. és 23. között az Erasmus tanárcsere-programjának keretében előadásokat tarthattam kutatásaimról Intézetünk portugál parteregyetemén, az Universidade do Porto könyvtáros hallgatóinak.
Az alapképzésben és mesterképzésben részt vevő hallgatók számára is megtartott angol nyelvű prezentációk intézetünk tartalomszolgáltatási és digitalizálási projektjei mellett bemutatták a könyvtárak közösségi-média jelenlétét vizsgáló kutatásaink eredményeit is. Velem tartott Rónay Gabriella, aki az OSZK Fényképtárának munkatársaként az ott zajló munkafolyamatokkal, gyűjteményekkel keltette föl a portugál diákok érdeklődését.
Olívia Pestana docens asszony fogadott és kalauzolt a campuson, az egyetem különböző épületegyüttesei között (az alapszakosok a bölcsészkaron, a mesterszakos hallgatók az információ-mérnöki karon tanulnak). A portugál hallgatók figyelemre méltó tájékozottságról, s nem utolsó sorban angol tudásról tettek bizonyságot (az MA hallgatók már jórészt angolul hallgatják óráikat), többen jártak már Budapesten, vagy tervezték az utazást. Az előadásokat követő beszélgetések során nyilvánvalóvá vált, Portugáliában a könyvtárügy (és általában a kultúra) hangsúlyos, támogatott terület, a könyvtáros pálya vonzó és megbecsült. Az előadások között lehetőség nyílt több, könyvtáros szemmel nézve is érdekes helyi nevezetesség felkeresésére (pl. Livraria Lello, az ország legrégebbi könyvesboltja) illetve a városi könyvtár megtekintésére is sor került. Hallgatóim és kollégáim figyelmébe ajánlom az Erasmus programban való részvételt, a pályázható helyszínek között pedig feltétlenül mérlegeljék Portót!

2016. április 9., szombat

Egyenes, tágas utakon

Szerkesztői jegyzet és utószó Fodor András: Utam a zenéhez címen összegyűjtött zenei tárgyú esszéihez.
Fodor András összegyűjtött írásainak könyvsorozatában a költői életművet összefogó két kötet – Különös szép hajsza 1944–1976, és A párbeszéd oltalma 1977–1997 (2013) –, továbbá az irodalmi tárgyú esszék, kritikák és emlékezések két gyűjteménye – Kulcsolt vállak tengelye (2014); Megfejtett párhuzamok (2015)  – után a társművészeti tematikában írt prózai munkák teszik teljessé a publikált írások újrarendezett közreadását.
Az Utam a zenéhez kötetbe foglalt hetvenhét írásában Fodor András a számára legfontosabb testvérmúzsát szólítja: „Más művészeti ágak közül tizenkilenc éves koromig a képzőművészet, azóta a zene van rám legnagyobb hatással. A kapcsolatról 1948 óta versben és prózában többször vallottam… A hangzás és kompozíció kényszerítő példáin túl a kortárs zene a kevéssel sokat mondás nehéz mesterségére is inspirál. A zenében és költészetben egyaránt divatos aleatorikus-improvizatív kísérletek közt is hiszem, hogy jelentős mű csak az invenció és tervezés szerencsés találkozásából, a tudatos komponálás ihletett mértanából születik” (A múzsák testvériségéről, 1973).

2016. március 12., szombat

A tudomány könyvtári ünnepe

Szakma, egyetemi hallgatóság, kutatók és gyakorló szakemberek közös elvárása, hogy felsőoktatási műhelyeink a könyvtártudomány élő központjaiként működjenek, új kezdeményezések és tudományos összegzések gyújtópontjában. Az információtechnológiai változásokra nyitott szakemberek külföldi példákért, párhuzamos tapasztalatok megvitatásáért mind gyakrabban fordulnak a világháló kínálta lehetőségekhez, de a valóságos könyvárakkal fenntartott személyes kapcsolatot nem pótolja a hatásosan prezentált információk virtuális tára, s a könyvtári valóságtól a megosztások, kommentek közegében, a tapasztalatcsere közvetlensége hiányában könnyen elszakadhatunk.

  • Az itt közölt szöveg a Könyvtári Figyelőben megjelent beszámoló szerzői webváltozata.
    A tudomány könyvtári ünnepe. Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. konferencia az ELTÉn. = Könyvtári Figyelő, 62. évf. (2016) 1. sz.

2016. február 10., szerda

2016. tavaszi félév: kurzusok és feladatok

 Informatikus könyvtáros BA I.   terem: -102 
 IKT11-271/1   Hálózati ismeretek 1. gyakorlat  kedd 10.00-11.30 
 IKT11-271/2   Hálózati ismeretek 1. gyakorlat  kedd 11.30-13.00 
- projektdokumentum 

 Informatikus könyvtáros MA I.   terem: -102 
 IKTD-108  Szövegkiadás  szerda 10.00-11.30
 IKTD-112  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2.  szerda 11.30-13.00 
- projektdokumentum

 Informatikus könyvtáros MA-L I.   terem: -102 
 IKTD-L-108  Szövegkiadás  péntek
 IKTD-L-112  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2. 
 péntek II. 12. (10-11.30), III. 11. (10--13), IV. 8. (10-- --15), IV. 22. (10-- --15), V. 6. (10-- --15) 
- projektdokumentum 

 Informatikus könyvtáros MA II.   terem: -102
 IKTD-113  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3.  szerda 13.00-14.30 
 IM IKTD-410  Információvédelmi alapismeretek  szerda 14.30-16.00 
- projektdokumentum 

 Informatikus könyvtáros MAL II.   terem: -102
 IKTD-L-113  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3.
csütörtök II. 18. (15.30-17), 
péntek IV. 15. (10-- --16) és IV. 29 (12.30-14.00)
- projektdokumentum 

 Fogadóóra:   kedd 13.00- 
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba

 Témavezetés 
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)



2016. február 6., szombat

Virtualizálódó örökségünk valóságos igények tükrében

A hazai gyűjteményi digitalizálás a kezdetektől fontos eredményeket ért el, s napjainkra a virtuálisan lapozható könyvek, sajtótermékek, képek és fotográfiák olyan mennyiségét sikerült közzétenni, amely a múzeumi és egyén memóriaintézményekhez köthető digitális tudáskinccsel együtt bátran nevezhető kritikus tömegnek, az átlag webfelhasználó figyelmét is megragadó tudásbázisnak. 


Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. című konferenciánk digitalizálási szekciójában a gyűjteményi digitalizálás hazai szakemberei és irányítói mutatták be munkájukat és legújabb fejlesztéseiket az elmélyült kutatásra épülő aprólékos kéziratdigitalizálástól és filológiai igényű szövegkiadástól az intézményi-könyvtári digitalizálási stratégiákon és tömeges hozzáférhetővé tételt célzó projekteken át a virtuális gyűjtemény-reprezentációs fejlesztésekig, interaktív felülettervezési megoldásokig. A könyvtárak és digitalizálással foglalkozók közös és érthető vágya, hogy a digitalizált értékek szolgáltatása jól szervezett, korszerű rendszerekben, adatbázisokba szervezve, hozzáértő szakemberek felügyelete alatt váljon és maradjon elérhető, lehetőleg a digitális idők végezetéig. 
      Miközben lelkesedéssel és őszinte örömmel üdvözöljük az ezért dolgozó szakemberekket, programozókat és fejlesztőket a mindennapok szakmai híreiben csakúgy, mint mai konferenciánkon, talán nem ünnepronás, sőt, a Magyar Tudomány Ünnepén éppen a tudományos józansághoz illő, ha elgondolkozunk a digitalizálódási folyamat esetleges mellékhatásain, a jelenlegi trendekkel együttjáró problémákat keresve.

2016. január 28., csütörtök

Eger, EKF, Líceum

Ma az egri Eszterházy Károly Főiskola Humáninformatikai Tanszékén tartottam előadást  „A kutatói teljesítmény inkubációja a 21. század módszereivel” című rendezvénysorozaton. Az inspiráló, múltat és kortárs információs technológiát egyaránt szemet gyönyörködtető és funkcionális térbe fogó  környezetben adekvát témának bizonyult a korunkban kialakult kutatási-kommunikációs-tudományos tudásmegosztás és a könyvtári szerepevolúció elemzése. A másfél órás időkeretbe negyven képes vetítésre épülő előadás fért, majd a vendéglátókat képviselő Gulyás Enikő tanársegéd kérdéseire válaszolva az oktatási programunkba illesztett webprojektekről, gyűjteményreprezentációs és digitalizálási gyakorlatokról beszéltünk még, szabadabban.




2016. január 15., péntek

A könyvtár és a mémgyár 2.

A 2016. január 15-én az ELTE BTK Nyílt Napjának mintaórájára frissítettem fel korábbi, középskolások érdeklődésére hangolt előadásomat az azóta eltelt két év tanulságaival. Az alapgondolat továbbra is evidens: ha napjaink legsikeresebben "kommunikálódó" információ-egysége a webes mém, akkor érdemes megvizsgálni viszonyunkat a közösségi webhez a mémek működési mechanizmusával összehasonlítva. Mit tudunk elérni a sikerpiramisban, melynek csúcsán a mémek állnak? Milyen következményekkel jár, ha a könyvtárak, tudástárak, memóriaintézmények az új médiában sikerre törekednek? Milyen tartalmakkal van erre esélyük, s hogyan definiálható a sikeres és a könyvtár küldetésével összeegyeztethető megosztások közös halmaza? Egyáltalán: mi a könyvtár feladata a közösségi médiában? A szükséges stratégia meghatározásához mindenek előtt pontosan kell látnunk a közösségi médiában identitásukat megosztással, lájkolással, aktivitással "ápoló" felhasználó/olvasók motivációit...

A mintaórán és az azt követő szakos tájékoztatón is teltház volt, bízunk benne, hogy a felvételire is marad érdeklődés...

- A vetítés képei

2015. december 25., péntek

Tartalomfejlesztés és elemzés az oktatási gyakorlatban

A kutatást, tájékozódást kiszolgáló, informáló és tájékoztató rendszerek alapvetően változtak meg az elmúlt évtizedben. A tájékoztató szakemberek felkészítésében, képzésében nélkülözhetetlenek a gyakorlatok, a munkahelyi feladatokra felkészítő, azt szimuláló mintaprojektek. Jelen tanulmányban az ELTE könyvtárosképzésében sikerrel bevezetett tartalomfejlesztési műhelymunkákat elemezzük.

  • Az itt közölt szöveg a TMT-ben megjelent publikáció szerzői webváltozata.
    A nyomtatott cikk adatai:
    FODOR János: Kollaboratív tartalomfejlesztési projektek az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 62 évf. 2015. 11-12. sz. http://tmt.omikk.bme.hu/issue.html?issue_id=575 

2015. december 15., kedd

Futóhomokra színpadot: kor- és helytörténet a közösségi médiában

Törvényszerű, hogy a könyvtár jövőjét vázoló kijelentésekben gyakran érzünk némi provokációt. Konstatáljuk, ahogy rugalmasságunkat tesztelve feszegetik itt-ott identitásunk alapjait, újragondoltatják hagyományainkat, beidegződéseinket. Talán nem soroljuk ide azokat a kísérleteket, melyek a jövőben fontossá váló könyvtári funkciókhoz párhuzamokat kutatnak a közösségi hálókon tapasztalt megosztási trendekben, de a „facebook-nemzedék” viselkedésének általános tanulságait még hajlamosak vagyunk leválasztani az olvasáskultúráról, s szívesebben vizsgálnánk csak a könyvekkel, e-könyvekkel elköteleződő olvasói megnyilvánulásokat, kiszűrve, különválasztva a poénokat, animációkat, videoklippeket „lájkoló" tömeg viselkedésmintáitól. 
          A következő gondolatmenet arra tesz kísérletet, hogy meggyőzően kapcsolja össze a könyvtár jövőképét a közösségi hálón tapasztalható általános viselkedéssel, miközben magyarázatot keres egy figyelemre méltó jelenségre, a helyismereti és kortörténeti megosztások látványos népszerűségére.
  • Az itt közölt írás az alábbi publikáció szerzői webváltozata:
    Fodor János: Könyvtári szereplehetőségek a közösségi médiában. Könyvtári Figyelő, 61. évf. (2015) 4. sz. pp 481-485.
  • A publikáció az MKE 47. szolnoki vándorgyűlésén, 2015. július 17-én a Helyismereti szekcióban elhangzott előadás szerkesztett változata. (1)

2015. november 25., szerda

Valóságos könyvtár

Virtualizálódó örökségünk valóságos igények tükrében - címmel tartottam előadást november 25. szerda délelőtt a Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. konferencián. A gondolatmenet arra tett kisérletet, hogy - a közösségi hálón mérhető aktiviásból levezetve - felhívja a figyelmet a gyűjteményi hálózati jelenlét lassú fejlődésére, amin csak látszólag gyorsítanak a nagy, átfogó digitalizálási projektek. A könyvtárak "humán erőforrására" kellene alapozni, mert a különböző területeken tudós vagy tehetséges könyvtárosok részben csak adekvátabb kibontakozási lehetőségek hiányában képviselik a Facebookon (vagy intézményi engedély hiányában ott sem) gyűjteményüket és gyűjtőköri érdeklődésüket. A termető, kreatív könyvtári aktivitásra máig érvényes példaként Lipták Pál munkásságát hoztam. Kiadói tevékenységének koncepciója, mint azt korábbi cikkemben fejtegettem, valójában a mai, e-book/copyright könyves problémakör megoldásainak egyike lehetne.
Aznap délután az Egyetemi Könyvtár tanácstermében szekcióvezettem, a gyűjteményi digitalizálás résztvevőit, vezetőit felvonultató szekcióban.

Vetített slideok: picasa / gphoto
A konferencia honlapja / programja / képei

2015. október 27., kedd

A folytatás minden párhuzama

Szerkesztői utószó Fodor András: Megfejtett párhuzamok (Összegyűjtött esszék, II.) kötetéhez

De másnap, messze, fönt a szélsikárolt
nyugati ég rézlombja közt, a város
alkonyatán, az utcatorkolatban,
midőn izgága fogazatként
kavarodón egymásba kulcsolódik
vállak, karok sakktábla-rendje,
egyszerrecsak rámtört a bizonyosság:
te már nem éled ezt az időt.
Árnyék-testvér, örökre kiszakadtál
a folytatás minden párhuzamából.
      (Fodor András: A bizonyosság)


Fodor András összegyűjtött esszéinek első kötetét Kulcsolt vállak tengelye címmel, 2014-ben jelentette meg a Gondolat Kiadó. A negyvenes-ötvenes évek fordulójával pályáján elinduló költő nemzedék-élményét, a korszakon átsegítő kötődéseket, a számára legfontosabb példaképek, elődök és pályatársak portréit megrajzoló 100 esszé, emlékezés, műelemzés után most, a sorozat második kötetében további 121 irodalmi és önéletrajzi írását adjuk közre. Ha az első kötet képzelt fókuszpontjában a pályakezdő, mestereire, kortársaira figyelő-vigyázó költő állt, e folytatásban már a saját, bejárt útját is elemző, azzal új nemzedékek közt is párhuzamokat kereső, az irodalomban öröklött értékeket továbbadó, működésében érvényesítő Fodor András írásait olvashatjuk.
      Az irodalom folytonosságának megőrzésében, a tiltások dacára új formákban mindig újraszülető értékek elfogadtatásában kevesen vállaltak nála aktívabb művész-szerepet a XX. század második felének irodalmi életében. Költői működésével párhuzamosan, a hatvanas évek kezdetétől élethosszig tartó irodalomközeli álláshoz jutott a Széchényi Könyvtárban, alapító szerkesztője volt az ország könyvtárait tájékoztató Új Könyvek füzeteknek. A teljes hazai könyvtermés átfogó ismerete mellett  - az Írószövetségben szerepet vállalva  -  rálátott a még kötet előtt álló pályakezdőkre és a vidéki műhelyekre is; személyesen, író-olvasó találkozók aktív résztvevőjeként, vagy folyóiratok, antológiák, kiadói sorozatok szerkesztőjeként, rendezvények szervezőjeként, irodalmi társaságokban, alapítványok, díjak kuratóriumaiban közreműködve ismerkedett, tartott kapcsolatot a kultúra szinte minden fontos vagy csak szűk körben ismert szereplőjével. Az irodalmi élet egészét élő szövetként érzékelve lételemévé vált a párhuzamosnak remélt, egymást erősítő kezdeményezések támogatása, a nemzedékek, műhelyek, régiók, sőt nemzeti irodalmak közötti kapcsolódások segítése. 
      1997 júniusát követően két emlékkönyv, több tematikus folyóirat-blokk tanúsította, hogy amiként A bizonyosság című, mottóként fölidézett versében ő érzékelte egy barátja elvesztését, pályatársai is úgy  -  sokfelé és sokszor tapasztalható hiányként  - élték meg váratlan kiszakadását a folytatás minden párhuzamából.

2015. szeptember 30., szerda

Poesis Hungarica

Pusztán a dísztelen, puritán tipográfiai eszközökkel formált borítók képeiből, a közreműködő alkotók és illusztrálók névmutatójából, bibliográfiai adatokból és szakirodalmi hivatkozásokból áll ez a "virtuális emlékmű", nem vállalkozik a szövegek közlésére, lapozhatóan teljes, digitális reprodukálásra, utóbbiaknak talán értelme sem volna, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években e kiadványokba beválogatott versek föllelhetőek azóta más digitalizált kiadványokban, a többségében máig méltányolt költői életművek ismertebb köteteiben is. A projekt tehát - kívülállóként szemlélve - jelképes információtartalommal járul a magyar nyelvű webtartalom kincsestárához, ám a könyvsorozatot jobban ismerők - s e kör bővüléséhez tán a létrehozott oldal is hozzájárul - tudhatják, miért érdemli a hajdani kiadói vállalkozás a megemlékezést. A bibliofil kötetsorozatot a békéscsabai könyvtárban gondozó Lipták Pál legendás alakja volt a magyar könyvtáros szakmának, a kulturális életet szervező személyiségeként aktivitása, kreativitása máig érezteti hatását, s képzőművészként, etnográfusként, könyves alkotóként életművét számon tartja digitalizált emlékezetünk halála óta is.
...

2015. szeptember 8., kedd

2015. őszi félév: kurzusok és feladatok

 Informatikus könyvtáros BA I.   terem: 34
 IKTD-101  Bevezetés a könyvtár- és információtudományba   szerda 16.00-17.30  

Informatikus könyvtáros BA II.   terem: -102
 IKT11-272/1   Hálózati ismeretek 2.a  kedd 10.30-12.00 
 IKT11-272/2   Hálózati ismeretek 2.b  szerda 12.00-13.30 
internetszemle - kurrens hálózati jelenségek / témafigyelés és összegzés tételek szerint,
összefoglaló tanulmány + számonkérés a többiek által figyelt témákból félév végén.
- szemle
- projektdokumentum

 Informatikus könyvtáros BA III.   terem: -102
Kedd, 13:30-15:00 
BBN-IKT11-253 Adatbázisépítés, könyvtárgépesítés 3.
Hely- és kortörténeti adatbázisfejlesztés
- projektdokumentum

 Informatikus könyvtáros MA I.   terem: -102
 IKTD-107  Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése szerda 11.30-13.00 
- projektdokumentum
 IKTD-111  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1.  szerda 13.00-14.30 
- KutatásiNapló

 Informatikus könyvtáros MA-L I.   terem: -102
 IKTD-L-107  Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése  péntek 10.00-11.30 
- projektdokumentum
 IKTD-L-111  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1.  péntek 11.30-13.00 
- KutatásiNapló

 FOSZK-KOM-111  Inf.  szerda 10.00-11.30  terem: -102
- projektdokumentum

 Fogadóóra:   szerda 14.30- 
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba

 Témavezetés 
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)