2016. szeptember 11., vasárnap
2016. őszi félév: kurzusok és feladatok
Informatikus könyvtáros BA II. terem: -102
IKT11-272/1 Hálózati ismeretek 2.a kedd 13.00-14.30
IKT11-272/2 Hálózati ismeretek 2.b szerda 14.00-15.30
internetszemle - kurrens hálózati jelenségek / témafigyelés és összegzés tételek szerint,
összefoglaló tanulmány + számonkérés a többiek által figyelt témákból félév végén.
- szemle
- projektdokumentum
- összefoglalók
- cikkgyűjtemény
Informatikus könyvtáros BA III. terem: -102
Kedd, 10:00-11:30 és 11:30-13:00
BBN-IKT11-253 Adatbázisépítés, könyvtárgépesítés 3.
Hely- és kortörténeti adatbázisfejlesztés
- projektdokumentum
Informatikus könyvtáros MA I. terem: -102
IKTD-107 Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése szerda 10.30-12.00
- projektdokumentum
IKTD-111 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1. szerda 12.00-13.30
- KutatásiNapló
Informatikus könyvtáros MA-L I. terem: -104
IKTD-L-107 Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése péntek 10.30-12.00
- projektdokumentum
IKTD-L-111 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1. péntek 12.30-14.00
- KutatásiNapló
Informatikus könyvtáros BA-L III. terem: -104
IK14-L-253 Adatbázisépítés és könyvtárgépesítés 3. péntek 10.30-12.00
- projektdokumentum
IKT14-L-271 Hálózati ismeretek 1. péntek 12.30-14.00
- projektdokumentum
BBN-XIN-111 Informatika bölcsészeknek szerda 15.30-17:00 és 17:00-18:30 terem: -102
- szintfelmérő
- projektdokumentum
Fogadóóra: kedd 14.30-
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba
Témavezetés
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)
2016. június 15., szerda
Projektbemutató és műhelymunka-összegzés
Intézetünk tartalomszolgáltatást kutató műhelye bemutatta tavaszi munkáit. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral kötött együttműködési megállapodás keretében feldolgozott Könyvek holokausztja kiállítás virtuális változatát Sándor Tiborral (Budapest Gyűjtemény) 2016. június 13-án, a Központi Könyvtár fogadótermében mutattuk be. A 140 weboldalon interpretált, bonyolult összefüggésrendszert feltáró dokumentumrendszer közzétételét Fodor Péter főigazgató (FSZEK) is méltatta bevezető szavaiban, s reményét fejezte ki, hogy az együttműködés további hasonló projektekhez vezet.
- Könyvek holokausztja - virtuális kiállítás
- A bemutatóról a FSZEK honlapján
- A virtuális kiállításról a Budapest Gyűjtemény oldalán
- Fényképek (FSZEK)
A tartalomszolgáltatás elméleti hátterét, gyakorlatát vizsgáló kurzusok eredményeit évek óta a Kutatásinapló felületén publikálja műhelyünk. Ízelítő a 2016. tavaszi tartalomból:
2016. május 30., hétfő
Portóban
2016. május 17. és 23. között az Erasmus tanárcsere-programjának keretében előadásokat tarthattam kutatásaimról Intézetünk portugál parteregyetemén, az Universidade do Porto könyvtáros hallgatóinak.
Az alapképzésben és mesterképzésben részt vevő hallgatók számára is megtartott angol nyelvű prezentációk intézetünk tartalomszolgáltatási és digitalizálási projektjei mellett bemutatták a könyvtárak közösségi-média jelenlétét vizsgáló kutatásaink eredményeit is. Velem tartott Rónay Gabriella, aki az OSZK Fényképtárának munkatársaként az ott zajló munkafolyamatokkal, gyűjteményekkel keltette föl a portugál diákok érdeklődését.
Olívia Pestana docens asszony fogadott és kalauzolt a campuson, az egyetem különböző épületegyüttesei között (az alapszakosok a bölcsészkaron, a mesterszakos hallgatók az információ-mérnöki karon tanulnak). A portugál hallgatók figyelemre méltó tájékozottságról, s nem utolsó sorban angol tudásról tettek bizonyságot (az MA hallgatók már jórészt angolul hallgatják óráikat), többen jártak már Budapesten, vagy tervezték az utazást. Az előadásokat követő beszélgetések során nyilvánvalóvá vált, Portugáliában a könyvtárügy (és általában a kultúra) hangsúlyos, támogatott terület, a könyvtáros pálya vonzó és megbecsült. Az előadások között lehetőség nyílt több, könyvtáros szemmel nézve is érdekes helyi nevezetesség felkeresésére (pl. Livraria Lello, az ország legrégebbi könyvesboltja) illetve a városi könyvtár megtekintésére is sor került. Hallgatóim és kollégáim figyelmébe ajánlom az Erasmus programban való részvételt, a pályázható helyszínek között pedig feltétlenül mérlegeljék Portót!
2016. április 9., szombat
Egyenes, tágas utakon
Szerkesztői jegyzet és utószó Fodor András: Utam a zenéhez címen összegyűjtött zenei tárgyú esszéihez.
Fodor András összegyűjtött írásainak könyvsorozatában a költői életművet összefogó két kötet – Különös szép hajsza 1944–1976, és A párbeszéd oltalma 1977–1997 (2013) –, továbbá az irodalmi tárgyú esszék, kritikák és emlékezések két gyűjteménye – Kulcsolt vállak tengelye (2014); Megfejtett párhuzamok (2015) – után a társművészeti tematikában írt prózai munkák teszik teljessé a publikált írások újrarendezett közreadását.
Az Utam a zenéhez kötetbe foglalt hetvenhét írásában Fodor András a számára legfontosabb testvérmúzsát szólítja: „Más művészeti ágak közül tizenkilenc éves koromig a képzőművészet, azóta a zene van rám legnagyobb hatással. A kapcsolatról 1948 óta versben és prózában többször vallottam… A hangzás és kompozíció kényszerítő példáin túl a kortárs zene a kevéssel sokat mondás nehéz mesterségére is inspirál. A zenében és költészetben egyaránt divatos aleatorikus-improvizatív kísérletek közt is hiszem, hogy jelentős mű csak az invenció és tervezés szerencsés találkozásából, a tudatos komponálás ihletett mértanából születik” (A múzsák testvériségéről, 1973).
2016. március 12., szombat
A tudomány könyvtári ünnepe
Szakma, egyetemi hallgatóság, kutatók és gyakorló szakemberek közös elvárása, hogy felsőoktatási műhelyeink a könyvtártudomány élő központjaiként működjenek, új kezdeményezések és tudományos összegzések gyújtópontjában. Az információtechnológiai változásokra nyitott szakemberek külföldi példákért, párhuzamos tapasztalatok megvitatásáért mind gyakrabban fordulnak a világháló kínálta lehetőségekhez, de a valóságos könyvárakkal fenntartott személyes kapcsolatot nem pótolja a hatásosan prezentált információk virtuális tára, s a könyvtári valóságtól a megosztások, kommentek közegében, a tapasztalatcsere közvetlensége hiányában könnyen elszakadhatunk.
- Az itt közölt szöveg a Könyvtári Figyelőben megjelent beszámoló szerzői webváltozata.
A tudomány könyvtári ünnepe. Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. konferencia az ELTÉn. = Könyvtári Figyelő, 62. évf. (2016) 1. sz.
2016. február 10., szerda
2016. tavaszi félév: kurzusok és feladatok
Informatikus könyvtáros BA I. terem: -102
IKT11-271/1 Hálózati ismeretek 1. gyakorlat kedd 10.00-11.30
IKT11-271/2 Hálózati ismeretek 1. gyakorlat kedd 11.30-13.00
- projektdokumentum
Informatikus könyvtáros MA I. terem: -102
IKTD-108 Szövegkiadás szerda 10.00-11.30
IKTD-112 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2. szerda 11.30-13.00
- projektdokumentum
Informatikus könyvtáros MA-L I. terem: -102
IKTD-L-108 Szövegkiadás péntek
IKTD-L-112 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2.
péntek II. 12. (10-11.30), III. 11. (10--13), IV. 8. (10-- --15), IV. 22. (10-- --15), V. 6. (10-- --15)
- projektdokumentum
Informatikus könyvtáros MA II. terem: -102
IKTD-113 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3. szerda 13.00-14.30
IM IKTD-410 Információvédelmi alapismeretek szerda 14.30-16.00
- projektdokumentum
Informatikus könyvtáros MAL II. terem: -102
IKTD-L-113 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3.
csütörtök II. 18. (15.30-17),
péntek IV. 15. (10-- --16) és IV. 29 (12.30-14.00)
- projektdokumentum
Fogadóóra: kedd 13.00-
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba
Témavezetés
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)
IKT11-271/1 Hálózati ismeretek 1. gyakorlat kedd 10.00-11.30
IKT11-271/2 Hálózati ismeretek 1. gyakorlat kedd 11.30-13.00
- projektdokumentum
Informatikus könyvtáros MA I. terem: -102
IKTD-108 Szövegkiadás szerda 10.00-11.30
IKTD-112 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2. szerda 11.30-13.00
- projektdokumentum
Informatikus könyvtáros MA-L I. terem: -102
IKTD-L-108 Szövegkiadás péntek
IKTD-L-112 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2.
péntek II. 12. (10-11.30), III. 11. (10--13), IV. 8. (10-- --15), IV. 22. (10-- --15), V. 6. (10-- --15)
- projektdokumentum
Informatikus könyvtáros MA II. terem: -102
IKTD-113 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3. szerda 13.00-14.30
IM IKTD-410 Információvédelmi alapismeretek szerda 14.30-16.00
- projektdokumentum
Informatikus könyvtáros MAL II. terem: -102
IKTD-L-113 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3.
csütörtök II. 18. (15.30-17),
péntek IV. 15. (10-- --16) és IV. 29 (12.30-14.00)
- projektdokumentum
Fogadóóra: kedd 13.00-
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba
Témavezetés
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)
2016. február 6., szombat
Virtualizálódó örökségünk valóságos igények tükrében
A hazai gyűjteményi digitalizálás a kezdetektől fontos eredményeket ért el, s napjainkra a virtuálisan lapozható könyvek, sajtótermékek, képek és fotográfiák olyan mennyiségét sikerült közzétenni, amely a múzeumi és egyén memóriaintézményekhez köthető digitális tudáskinccsel együtt bátran nevezhető kritikus tömegnek, az átlag webfelhasználó figyelmét is megragadó tudásbázisnak.
- Az itt közölt írás a Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. konferencián elhangzott előadás szerkesztett szerzői webváltozata.
- Végleges, nyomtatott publikációként a konferenciakötetben jelent meg 2017-ben.
Valóságos könyvtár - könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2016. Szerkesztette: Kiszl Péter és Boda Gáborné Köntös Nelli
Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2017. 311 p. ISBN 978-963-284-842-6
Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. című konferenciánk digitalizálási szekciójában a gyűjteményi digitalizálás hazai szakemberei és irányítói mutatták be munkájukat és legújabb fejlesztéseiket az elmélyült kutatásra épülő aprólékos kéziratdigitalizálástól és filológiai igényű szövegkiadástól az intézményi-könyvtári digitalizálási stratégiákon és tömeges hozzáférhetővé tételt célzó projekteken át a virtuális gyűjtemény-reprezentációs fejlesztésekig, interaktív felülettervezési megoldásokig. A könyvtárak és digitalizálással foglalkozók közös és érthető vágya, hogy a digitalizált értékek szolgáltatása jól szervezett, korszerű rendszerekben, adatbázisokba szervezve, hozzáértő szakemberek felügyelete alatt váljon és maradjon elérhető, lehetőleg a digitális idők végezetéig.
Miközben lelkesedéssel és őszinte örömmel üdvözöljük az ezért dolgozó szakemberekket, programozókat és fejlesztőket a mindennapok szakmai híreiben csakúgy, mint mai konferenciánkon, talán nem ünnepronás, sőt, a Magyar Tudomány Ünnepén éppen a tudományos józansághoz illő, ha elgondolkozunk a digitalizálódási folyamat esetleges mellékhatásain, a jelenlegi trendekkel együttjáró problémákat keresve.
2016. január 28., csütörtök
Eger, EKF, Líceum
Ma az egri Eszterházy Károly Főiskola Humáninformatikai Tanszékén tartottam előadást „A kutatói teljesítmény inkubációja a 21. század módszereivel” című rendezvénysorozaton. Az inspiráló, múltat és kortárs információs technológiát egyaránt szemet gyönyörködtető és funkcionális térbe fogó környezetben adekvát témának bizonyult a korunkban kialakult kutatási-kommunikációs-tudományos tudásmegosztás és a könyvtári szerepevolúció elemzése. A másfél órás időkeretbe negyven képes vetítésre épülő előadás fért, majd a vendéglátókat képviselő Gulyás Enikő tanársegéd kérdéseire válaszolva az oktatási programunkba illesztett webprojektekről, gyűjteményreprezentációs és digitalizálási gyakorlatokról beszéltünk még, szabadabban.
2016. január 15., péntek
A könyvtár és a mémgyár 2.
A 2016. január 15-én az ELTE BTK Nyílt Napjának mintaórájára frissítettem fel korábbi, középskolások érdeklődésére hangolt előadásomat az azóta eltelt két év tanulságaival. Az alapgondolat továbbra is evidens: ha napjaink legsikeresebben "kommunikálódó" információ-egysége a webes mém, akkor érdemes megvizsgálni viszonyunkat a közösségi webhez a mémek működési mechanizmusával összehasonlítva. Mit tudunk elérni a sikerpiramisban, melynek csúcsán a mémek állnak? Milyen következményekkel jár, ha a könyvtárak, tudástárak, memóriaintézmények az új médiában sikerre törekednek? Milyen tartalmakkal van erre esélyük, s hogyan definiálható a sikeres és a könyvtár küldetésével összeegyeztethető megosztások közös halmaza? Egyáltalán: mi a könyvtár feladata a közösségi médiában? A szükséges stratégia meghatározásához mindenek előtt pontosan kell látnunk a közösségi médiában identitásukat megosztással, lájkolással, aktivitással "ápoló" felhasználó/olvasók motivációit...
A mintaórán és az azt követő szakos tájékoztatón is teltház volt, bízunk benne, hogy a felvételire is marad érdeklődés...
A mintaórán és az azt követő szakos tájékoztatón is teltház volt, bízunk benne, hogy a felvételire is marad érdeklődés...
- A vetítés képei
2015. december 25., péntek
Tartalomfejlesztés és elemzés az oktatási gyakorlatban
A kutatást, tájékozódást kiszolgáló, informáló és tájékoztató rendszerek alapvetően változtak meg az elmúlt évtizedben. A tájékoztató szakemberek felkészítésében, képzésében nélkülözhetetlenek a gyakorlatok, a munkahelyi feladatokra felkészítő, azt szimuláló mintaprojektek. Jelen tanulmányban az ELTE könyvtárosképzésében sikerrel bevezetett tartalomfejlesztési műhelymunkákat elemezzük.
- Az itt közölt szöveg a TMT-ben megjelent publikáció szerzői webváltozata.
A nyomtatott cikk adatai:
FODOR János: Kollaboratív tartalomfejlesztési projektek az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 62 évf. 2015. 11-12. sz. http://tmt.omikk.bme.hu/issue.html?issue_id=575
2015. december 15., kedd
Futóhomokra színpadot: kor- és helytörténet a közösségi médiában
Törvényszerű, hogy a könyvtár jövőjét vázoló kijelentésekben gyakran érzünk némi provokációt. Konstatáljuk, ahogy rugalmasságunkat tesztelve feszegetik itt-ott identitásunk alapjait, újragondoltatják hagyományainkat, beidegződéseinket. Talán nem soroljuk ide azokat a kísérleteket, melyek a jövőben fontossá váló könyvtári funkciókhoz párhuzamokat kutatnak a közösségi hálókon tapasztalt megosztási trendekben, de a „facebook-nemzedék” viselkedésének általános tanulságait még hajlamosak vagyunk leválasztani az olvasáskultúráról, s szívesebben vizsgálnánk csak a könyvekkel, e-könyvekkel elköteleződő olvasói megnyilvánulásokat, kiszűrve, különválasztva a poénokat, animációkat, videoklippeket „lájkoló" tömeg viselkedésmintáitól.
A következő gondolatmenet arra tesz kísérletet, hogy meggyőzően kapcsolja össze a könyvtár jövőképét a közösségi hálón tapasztalható általános viselkedéssel, miközben magyarázatot keres egy figyelemre méltó jelenségre, a helyismereti és kortörténeti megosztások látványos népszerűségére.
-
Fodor János: Könyvtári szereplehetőségek a közösségi médiában. Könyvtári Figyelő, 61. évf. (2015) 4. sz. pp 481-485.
- A publikáció az MKE 47. szolnoki vándorgyűlésén, 2015. július 17-én a Helyismereti szekcióban elhangzott előadás szerkesztett változata. (1)
2015. november 25., szerda
Valóságos könyvtár
Virtualizálódó örökségünk valóságos igények tükrében - címmel tartottam előadást november 25. szerda délelőtt a Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. konferencián. A gondolatmenet arra tett kisérletet, hogy - a közösségi hálón mérhető aktiviásból levezetve - felhívja a figyelmet a gyűjteményi hálózati jelenlét lassú fejlődésére, amin csak látszólag gyorsítanak a nagy, átfogó digitalizálási projektek. A könyvtárak "humán erőforrására" kellene alapozni, mert a különböző területeken tudós vagy tehetséges könyvtárosok részben csak adekvátabb kibontakozási lehetőségek hiányában képviselik a Facebookon (vagy intézményi engedély hiányában ott sem) gyűjteményüket és gyűjtőköri érdeklődésüket. A termető, kreatív könyvtári aktivitásra máig érvényes példaként Lipták Pál munkásságát hoztam. Kiadói tevékenységének koncepciója, mint azt korábbi cikkemben fejtegettem, valójában a mai, e-book/copyright könyves problémakör megoldásainak egyike lehetne.
Aznap délután az Egyetemi Könyvtár tanácstermében szekcióvezettem, a gyűjteményi digitalizálás résztvevőit, vezetőit felvonultató szekcióban.
Aznap délután az Egyetemi Könyvtár tanácstermében szekcióvezettem, a gyűjteményi digitalizálás résztvevőit, vezetőit felvonultató szekcióban.
Vetített slideok: picasa / gphoto
A konferencia honlapja / programja / képei
2015. október 27., kedd
A folytatás minden párhuzama
Szerkesztői utószó Fodor András: Megfejtett párhuzamok (Összegyűjtött esszék, II.) kötetéhez
De másnap, messze, fönt a szélsikárolt
nyugati ég rézlombja közt, a város
alkonyatán, az utcatorkolatban,
midőn izgága fogazatként
kavarodón egymásba kulcsolódik
vállak, karok sakktábla-rendje,
egyszerrecsak rámtört a bizonyosság:
te már nem éled ezt az időt.
Árnyék-testvér, örökre kiszakadtál
a folytatás minden párhuzamából.
(Fodor András: A bizonyosság)
Fodor András összegyűjtött esszéinek első kötetét Kulcsolt vállak tengelye címmel, 2014-ben jelentette meg a Gondolat Kiadó. A negyvenes-ötvenes évek fordulójával pályáján elinduló költő nemzedék-élményét, a korszakon átsegítő kötődéseket, a számára legfontosabb példaképek, elődök és pályatársak portréit megrajzoló 100 esszé, emlékezés, műelemzés után most, a sorozat második kötetében további 121 irodalmi és önéletrajzi írását adjuk közre. Ha az első kötet képzelt fókuszpontjában a pályakezdő, mestereire, kortársaira figyelő-vigyázó költő állt, e folytatásban már a saját, bejárt útját is elemző, azzal új nemzedékek közt is párhuzamokat kereső, az irodalomban öröklött értékeket továbbadó, működésében érvényesítő Fodor András írásait olvashatjuk.
Az irodalom folytonosságának megőrzésében, a tiltások dacára új formákban mindig újraszülető értékek elfogadtatásában kevesen vállaltak nála aktívabb művész-szerepet a XX. század második felének irodalmi életében. Költői működésével párhuzamosan, a hatvanas évek kezdetétől élethosszig tartó irodalomközeli álláshoz jutott a Széchényi Könyvtárban, alapító szerkesztője volt az ország könyvtárait tájékoztató Új Könyvek füzeteknek. A teljes hazai könyvtermés átfogó ismerete mellett - az Írószövetségben szerepet vállalva - rálátott a még kötet előtt álló pályakezdőkre és a vidéki műhelyekre is; személyesen, író-olvasó találkozók aktív résztvevőjeként, vagy folyóiratok, antológiák, kiadói sorozatok szerkesztőjeként, rendezvények szervezőjeként, irodalmi társaságokban, alapítványok, díjak kuratóriumaiban közreműködve ismerkedett, tartott kapcsolatot a kultúra szinte minden fontos vagy csak szűk körben ismert szereplőjével. Az irodalmi élet egészét élő szövetként érzékelve lételemévé vált a párhuzamosnak remélt, egymást erősítő kezdeményezések támogatása, a nemzedékek, műhelyek, régiók, sőt nemzeti irodalmak közötti kapcsolódások segítése.
1997 júniusát követően két emlékkönyv, több tematikus folyóirat-blokk tanúsította, hogy amiként A bizonyosság című, mottóként fölidézett versében ő érzékelte egy barátja elvesztését, pályatársai is úgy - sokfelé és sokszor tapasztalható hiányként - élték meg váratlan kiszakadását a folytatás minden párhuzamából.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)









