2021. január 12., kedd

A múlt újdonsága

A könyvtártudomány és a könyvtáros hivatás szempontjából egyaránt izgalmas kérdés a mesterséges intelligenciából, a digitalizált dokumentumok, metaadatok, adat- és névterek fejlődéséből következő jövőkép. Könnyű jövendölni olyan „intelligens” rendszereket, melyek átvehetik szerepünket a múltban rögzített információk keresésében, a tájékoztatásban, kutatástámogatásban is, s tagadhatatlan, éppen ezek azok a területek, melyeken leginkább ragaszkodunk a nélkülözhetetlen emberi tényezőhöz, ha a könyvtáros munkakört veszélyeztető „robotokról” hallunk. Az előadás a leegyszerűsítő futurológia ellenében vizsgálja a könyvtáros hivatás közeljövőjét. A technológiai fejlődés nemcsak az átfogó rendszerekhez, nagytömegű digitalizációhoz, adatbázis aratásokhoz és adatbányászathoz adott eszközöket, de az információk asszociatív összekapcsolásában, a digitális bölcsészet vagy az adatvizualizáció eszköztáraival a gyűjtemények feltárását, bemutatását, átjárhatóvá tételét is segíti. Az ELTE könyvtárosképzésébe illesztett tartalomfejlesztési projektek – léptéküknek és technológiai korlátjaiknak megfelelően – elsősorban e lehetőségek kutatása és modellezése szempontjából tanulságosak. A hallgatókkal közös munka során nemcsak a feldolgozott dokumentumokban, gyűjteményekben rejlő virtualizálható múlttal, s a bejárhatóvá tehető információrendszerrel szembesülünk, de az algoritmizáláshoz, automatizálásához szükséges emberi közreműködés mértékét és a hozzáadott értékek szükségességét is pontosan érzékeljük. Az előadás példái azt igazolják, hogy a múlt tudásának szükséges mélységű rekonstruálása is hosszú – talán végtelen – folyamat, amely mindvégig igényli az emberi közreműködést, a könyvtáros jelenlétét és kreativitását. 

2020. november 19., csütörtök

Elfér-e majd minden könyvtár...

Előadás a nyolcadik, 2020. november 18-án  - ezúttal online - megrendezett ELTEFeszten. Az ELTE középiskolások számára meghirdetett pályaválasztási bemutatóján a Bölcsészettudományi Kart Gintli Tibor dékánhelyettes, Dull Szabolcs (Média) és Ullmann Tamás (Filozófia) mellett képviseltem előadásommal:
Elfér-e majd minden könyvtár egy robot fejében? – A mesterséges intelligencia korlátai között haladunk. 
A Könyvtár az évszázadok óta folyamatosan halmozódó emberi tudás szimbóluma. De mi az emberi tudás? Ha a valaha írt összes könyv szövege, az ma már kis helyen is elfér. Ha beletartozik az összes film, fénykép és hangfelvétel, akkor egyetlen robot fejtérfogata kevés, bár egy korszerű robot bizonyára tárolhatja tudását felhőtárhelyeken is. Az emberi tudás szerves része azonban a tudás használata, az értelmezés és az asszociációk is. Ugyanúgy, ahogy a Könyvtárnak is szerves része a katalógus, a könyvtáros tudása, a "tudás a tudásról". A kérdés így az, hogy elég lehet-e a mesterséges intelligencia az emberi tudás kezeléséhez, használatához?
 



2020. szeptember 20., vasárnap

2020. őszi félév: kurzusok

NAPPALI KÉPZÉS

BA - elsőév
BBN-IKT-104 Kommunikáció és informatika alapjai

BA - másodév
BBN-IKT-277 Hálózati ismeretek

BA - harmadév
BBN-IKT-257 Digitális gyűjtemények fejlesztése

MA - másodév
BMA-IKTD-126 Tartalomszolgáltatás és közösségi média
BMA-IKTD-343 Digitális bölcsészet

LEVELEZŐ KÉPZÉS

BA
BBN-IKT-L-104 Kommunikáció és informatika alapjai
BBN-IKT-L-106 Információelmélet, információs műveltség
BBN-IKT19-L-277 Hálózati ismeretek
BBN-IKT-L-257 Digitális gyűjtemények fejlesztése
BBN-IKT-L-278 Hálózati kommunikáció

MA
BMA-IKTD-L-126 Tartalomszolgáltatás és közösségi média
BMA-IKTD-L-343 Digitális bölcsészet

MÉDIA
BBN-XIN-111 Informatika bölcsészeknek

 FOGADÓÓRA  Szerda 14.00- | Földszint, 3-as tanári szoba

 TÉMAVEZETÉS  Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)



2020. szeptember 3., csütörtök

A könyvtáros, mint rekonstruátor

NETWORKSHOP 2020. előadás - 2020. szeptember 3. csütörtök

A dokumentumokból épülő múlt korlátai
A múlt újdonsága - a könyvtáros, mint rekonstruátor

A könyvtártudomány és a könyvtáros hivatás jövőképe szempontjából egyaránt izgalmas kérdés a mesterséges intelligencia, big data és adatbázis technológia lehetőségeiből kikövetkeztethető jövőkép: a digitalizált dokumentumokból, metaadatokból, adat- és névterekből könnyű jövendölni olyan "intelligens" rendszereket, melyek átvehetik szerepünket a múltban rögzített információk keresésében, a tájékoztatásban, kutatástámogatásban is. S tagadhatatlan, éppen ezek azok a területek, melyeknek létjogosultságához és jövőjéhez leginkább ragaszkodunk, ha a könyvtáros munkakört veszélyeztető "robotokról" hallunk vagy olvasunk. 

Az előadás e leegyszerűsítő futurológia ellenében vizsgálja a könyvtáros hivatás közeljövőjét. A gyűjtemények és tartalomterületek mélyebb feltárása, az eredmények értő, lokális és témában otthonos szolgáltatása hosszútávon is egyedi megközelítéseket igényel, s nincs más szakma, amely ebben pótolhatná a könyvtárost. A technológiai fejlődés nem csak az átfogó rendszerekhez, nagytömegű digitalizációhoz, adatbázis aratásokhoz és adatbányászathoz adott eszközöket, de az információk asszociatív összekapcsolásában, a digitális bölcsészet vagy az adatvizualizáció eszköztáraival a gyűjtemények feltárását, bemutatását, átjárhatóvá tételét is segíti. 

Az ELTE könyvtárosképzésébe illesztett tartalomfejlesztési projektek - léptéküknek és technológiai korlátjaiknak megfelelően -  elsősorban e lehetőségek kutatása és modellezése szempontjából tanulságosak. A munka során nem csak a feldolgozott dokumentumokban, gyűjteményekben rejlő virtulizálható múlttal, s a bejárhatóvá tehető információrendszerrel szembesülünk, de az algoritmizáláshoz, automatizálásához szükséges emberi közreműködés mértékét és a hozzáadott értékek szükségességét is pontosan érzékeljük. Az előadás példái azt igazolják, hogy a múlt tudásának szükséges mélységű rekonstruálása is hosszú - talán végtelen - folyamat, amely mindvégig igényli az emberi közreműködést, a könyvtáros jelenlétét és kreativitását.





2020. május 28., csütörtök

Hálózati életműkiadás - frissítés 2020. tavasz



2020. tavaszán a napló információnövelt webkiadása egy teljes évszakkal, a Fodor András által 1971. tavaszáról kiadott valamennyi naplóbejegyzés digitalizálásával gyarapodhatott. 
A kulcsszavak feltárása mellett munkatársaink online kronológiai forrásokban kutattak, s a korabeli sajtó kivonatait is elkészítették minden naplóbejegyzéshez:

1971. március

1971. április

1971. május


2020. február 6., csütörtök

2020. tavaszi félév: kurzusok és feladatok

E-mail (G-mail) címek megadása a projektdokumentumok eléréséhez 
(csak azoknak, akiknek eddig még nem adtam hozzáférést!)
Kérem, adják meg nevüket és gmailes email címüket, a szövegmezőbe írják be Neptun kódjukat és évfolyamukat pl. BA-1, BA-L-1, OT-1 , MA-1, MA-L-1 stb.) (Az URL mezőt hagyják üresen)

 >> ŰRLAP <<


PROJEKTOKUMENTUMOK:

NAPPALI TAGOZAT

 BA 2. évfolyam 
BBN-IKT-278 Hálózati kommunikáció GY/gyak.jegy
Kedd: 10:30-12:00 | helyszín: alagsor -102
- projektdokumentum

 BA 1. évfolyam 
BBN-IKT-270 Webszerkesztés GY/gyak.jegy
BBN-IKT-106 Információelmélet, információs műveltség EA/Koll.
Kedd: 13:00-14:30 és 14:30-16:00 | helyszín: alagsor -102
- projektdokumentum

 OsztatlanTanárképzés 
OT-KVT-252 Információelmélet, információs műveltség EA/Koll.
Szerda: 10:30-12:00 | helyszín: alagsor -103 
- projektdokumentum

 MÉDIA 
BBN-XIN-112 Informatika kommunikáció (Kiadványszerkesztés) GY/gyak.jegy
BBN-XIN-112 Informatika kommunikáció (Kiadványszerkesztés) GY/gyak.jegy
Szerda: 12:30-14:00 és 14:00-15:30 | helyszín: alagsor -102 
- projektdokumentum

LEVELEZŐ TAGOZAT

 BAL 1. évfolyam 
BBN-IKT-L-106 Információelmélet, információs műveltség Egyéni felk./beszámoló
BBN-IKT-L-270 Webszerkesztés GY/gyak.jegy
Péntek: 09:00-12:00 | 2020 márc 20, ápr 17, máj 15. | helyszín: alagsor -103
- projektdokumentum

 BAL 2. évfolyam 
BBN-IKT-L-277 Hálózati ismeretek GY/gyak.jegy
Péntek: 10:30-12:00 | helyszín: alagsor -103
- projektdokumentum

 MA 2. évfolyam 
BMA-IKTD-127 Tartalomszolgáltatás és multimédia GY/gyak.jegy 
BMA-IKTD-L-127 Tartalomszolgáltatás és multimédia GY/gyak.jegy
Péntek: 09:00-10:30 | helyszín: alagsor -104
- projektdokumentum

 VIZSGAKURZUSOK 
BBN-IKT19-L-278 Hálózati kommunikáció GY/gyak.jegy
BBN-IKT11-253 Adatbázisépítés, könyvtárgépesítés 3. GY/gyak.jegy
BBN-IKT-SZD Szakdolgozat (Egyéni szakdolgozati felkészülés) Egyéni felk./beszámoló
BBN-IKT17-SZD Szakdolgozat (Egyéni szakdolgozati felkészülés) Egyéni felk./beszámoló
BMA-IKTD17-L-SZD Szakdolgozat (Egyéni szakdolgozati felkészülés) Egyéni felk./beszámoló

 FOGADÓÓRA  Szerda 15.30- | Földszint, 3-as tanári szoba

 TÉMAVEZETÉS  Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)


2020. január 27., hétfő

Útra kelt helyek – a könyvtár, mint állomás


A Könyvtári Figyelő, 65. évf. (2019) 4. sz. (2020. január) számában megjelent
tanulmány szerzői webváltozata

Helyismereti gyűjtemények a mobilitás és élménymegosztás tükrében

A helytörténeti gyűjtemények különleges helyzetbe kerültek a közösségi média korában. A tudományos hitel és a populáris téma népszerű megosztási alapanyaggá tette a vizuálisan is vonzó régi képeket, közös múltat felidéző híreket, amelyek idősíkokat, történeteket sűrítenek egyetlen kimerevített pillanatba, s megosztott tartalomként ­– tematikus csoportokban vagy csatornákon – gyakran tudományos kontextus nélkül is "megállnak saját lábukon", sikert aratnak akár hozzáadott többlet-információk, narráció hiányában is. 
A kétezres évek végétől a leendő könyvtárosok képzésében is törekedtünk a hely- és kortörténeti értékű gyűjtemények fejlesztésére, illetve a korszerű, webes tájékozódás és tájékoztatás szempontjából megkerülhetetlenné vált közösségi hálózati ismeretek összekötésére.1 Kimondva-kimondatlanul, a könyvtáros szakma egyik vonzó kitörési pontjaként tartjuk számon a közösségi médiában gyakorolható tartalomszolgáltatási aktivitást.
Az utóbbi években azonban felerősödtek a korábban még “win-win” alapon ellensúlyozható kritikus vélemények, a személyes adatok fejében ingyenes közösségi média a félretájékoztatás és álhírek közkeletű szimbólumává vált. Kapcsolati háló és aktivitás alapján testreszabott megosztás- és hírfolyamával a Facebook véleménybuborékokba zárta olvasóit, s működése hátteréről is nyilvánvalóvá vált, ami korábban is sejthető volt, hogy adatainkat olyan cégeknek is kiszolgáltatja, amelyek azt a könyvtártudomány céljaival összeegyeztethetetlen politikai manipulálásra használják.2 
Föl kell tehát tennünk a kérdést újból: szolgálhatja-e céljainkat a közösségi média, vagy jobb, ha tíz év után szétválnak útjaink? Érdemes-e munkaidőt, feladatkört szánni jelenlétünk színvonalas fenntartására? Mi maradt érvényes a korábban vonzó lehetőségekből és mit jelentenek az elmúlt évtized változásai a könyvtártudomány szempontjából? 
A megváltozott körülményeket érdemes ismét a helyismereti gyűjtemények látószögéből elemezni. A vizualitás-központúság és a közös tér-idő élménye változatlanul jellemző, népszerű megosztási téma, kérdésünk így ismét az lehet, kínál-e komoly lehetőséget könyvtárak, gyűjtemények számára, ha minőségi, hiteles tartalmaik megosztásával részt vesznek a közösségi média tartalom-mezőnyében.

2019. november 26., kedd

70/90

Az archívum valósága és a múlt rekonstruálhatósága

VKKV4 - 2019-11-27.

Idén hetven éve indult hazánkban az egyetemi könyvtárosképzés intézményünkben, s idén kilencven éve született Fodor András Kossuth-díjas költő, könyvtáros. A két történet két ponton bizonyosan találkozik: Fodor András jelen volt a könyvtárosképzés indulásakor az első évfolyam hallgatójaként, s életműve fél évszázaddal később jelen van a jelen informatikus könyvtáros hallgatóinak életében, hiszen hálózati életműkiadása gyakorló projektként a képzési programjuk részévé vált. 
Az életműkiadás indulásáról és kiteljesedéséről beszámoltunk korábban, a könyvtárosképzés évfordulóját ünneplő konferencián illő és adekvát volna e két történet első összekapcsolódását bemutatni, munkánk vonatkozó eredményeiről is beszámolni. Ám ez korántsem egyszerű feladat.
Mennyire teljes és bejárható a fennmaradt dokumentumokban jelenlévő múlt, mennyire teljes egy archívum valósága? Növelhető-e utólag egy hetven éves kép felbontása? Van e jogunk felülbírálni a hajdani szerkesztési alapelveket, alkotói koncepciót? Pótolják-e a hiányokat a feltárt kapcsolódások, a hozzáadott információk, s milyen irányban bővítheti tudásunkat a digitális bölcsészet eszköztára? Az utókor tájékoztatásához nélkülözhetetlen hamisítás-e a narráció, a történetmondás? Pótolhatjuk-e azt a gyűjtemény prezentálásának más eszközeivel, csökkenthetjük-e a látószögek torzítását?
Az előadás kitér a hálózati életműkiadás korlátaira és lehetőségeire, tanulságként a múlt rekonstruálhatóságának határaira, s beszámol a hallgatók egymást követő nemzedékeinek közreműködésével készülő projekt jelenlegi célkitűzéseiről és perspektíváiról.


2019. szeptember 3., kedd

2019. őszi félév: kurzusok és feladatok

Nappali

BA1  BBN-IKT-104  Kommunikáció és informatika alapjai
OT1  OT-KVT-100  Kommunikáció és informatika alapjai
- projektdokumentum | szerda 10.30-12.00 | I. ép. -109

BA2 /  IKT-277  Hálózati ismeretek
- projektdokumentum | kedd 10.30-12.00 | -102 gépterem

BA3 /  IKT11-257  Digitális gyűjtemények fejlesztése
- projektdokumentum | kedd 13.00-14.30 | -102 gépterem

MA2 /  BMA-IKTD-126  Tartalomszolgáltatás és közösségi média
- projektdokumentum | levelező képzéssel összevonva

MÉDIA /  XIN-111  Kiadványszerkesztés (kommunikáció)
- projektdokumentum | szerda 12.30- és 14.00- | -102 gépterem

Levelező

BAL1   BBN-IKTL-104  Kommunikáció és informatika alapjai
- projektdokumentum | egyéni felkészülés

BAL3 /  IKTL-257  Hálózati kommunikáció
BAL3 /  IKT-L-278  Digitális gyűjtemények fejlesztése
- projektdokumentum | péntek X.4 - X.18 - XI.29 - XII.13  (9.00-14.00)

MAL2 /  BMA-IKTD-L-126  Tartalomszolgáltatás és közösségi média
- projektdokumentum | péntek IX.27. - XI.15. (9.00-14.00)


Fogadóóra: kedd 14.30- | 3-as tanári szoba

Témavezetés
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)


2019. július 30., kedd

Útra kelnek hajdani helyek

A közösségi emlékezet terei 



A konferencia aznapi előadásai:
  • A kulturális örökség harmadik rezsimje és az örökség szintjei
    Dr. Sonkoly Gábor, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja
  • A látogatókutatásra épített termék és szolgáltatásfejlesztés múzeumi környezetben
    Népessy Noémi főigazgató, Budapesti Történeti Múzeum
  • Útra kelnek a hajdani helyek: lépések az emlékezés közösségi hálózata felé
    Dr. Fodor János egyetemi adjunktus, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet
  • Crowdsourcing: az olvasó segít 
    Nagy-Sándor Zsuzsa, művelődésszociológus
Teljes program | Fényképek a konferenciáról (Somogyi Könyvtár / MKE HKSz)


Előadás vázlat

Útra kelnek a hajdani helyek: 
lépések az emlékezés közösségi hálózata felé

4 éve arról beszéltem: a hely- és kortörténeti témák megosztása a közösségi mdiában a lebiztonságosabb és legszervesebb kapcsolódási lehetőség tudományhoz, kulturához. Példáimat elsősorban a Facebookra alapoztam, akkori, átfogó kutatási eredményeimre alapozva arról beszéltem, hogy a fb ideális felület, mert egyesíti az intézményi, gyűjteményi jelenlét lehetőségét, a blog jellegű életjel-adás eszköze, s a bejegyzésekben rákényszerít a figyelmet felkeltő képek, olvasmányos kisérőszövegek és gyűjteményi tételekhez vezető linkek hatékony komponálására.
Meggyőződésem volt, hogy a helytörténeti gyűjtemények kulcsszerepet játszhatnak a kulturális örökség közvetítésében ezen a platformon.

2019. június 15., szombat

Oldás és kötés a virtuális közösségépítésben

A virtuális valóság hétköznapivá válása annyira szokatlan és gyorsan kialakult helyzet, hogy nehezen hasonlítható bármilyen, az emberiség történetében korábban megélt szituációhoz, állapothoz. A tenyér-képernyőkbe horgadó arcok sora a közlekedési eszközökön, a tudás és hitelesség minden szintjének megkérdőjelezése, az áltudományos, vagy kifejezetten káros elképzelések megállíthatatlan terjedése sötét, disztópiába illő világot idéz. S talán nem is baj, ha biztató jelek, oázisként megtapasztalható rétegigények helyett olykor józanul, e hétköznapi, aggasztó élményeinket extrapoláljuk: munka előtt, után (és közben), magunkra fordítható pillanatainkért jól érzékelhető verseny zajlik, szemlélődés helyett kitölti figyelmünket a virtuális valóság. Telefonon játszunk, véget nem érő, képközpontú posztsorokat görgetünk, gyors üzeneteinket ezen közben váltjuk, legfőbb kompetenciánk a multitask lett. Az összefüggő szabadidő és a munkaidő között akkora a kontraszt, hogy radikálisan kiszakadva, az élményeket túladagolva igyekszünk utóbbit megélni, eltölteni. Mintha egy sötét, közösségi terektől, intézményektől mentes, végletekig optimalizált iparvárosban töltenénk hétköznapjainkat, melyből úgy kell elrugaszkodni, elutazni a jó levegőért, fényért. Elmélyült tájékozódáshoz, olvasáshoz se fény, se idő: a hírek politikáról, kultúráról, életmódról félreértelmezhetőek, torzultak, mint a sötétben fülbe súgott pletykák a futószalag mellett, munka közben. Lídszöveg, sőt click-bait-címsor rövidségben, véleménybuborékokba szerkesztődve terjednek a külvilágról töredékes képet eszkábáló tudósítások, s váltják ki kurta, sommás reakcióinkat: többre nincs időnk. A könyvtárba járásnak, mint minden más utánajárásnak, ügyintézésnek az applikációk, adatbázisok használata feleltethető meg. 
Erény, már-már extra-kompetencia, ha valaki képes a közösségi média és játékok falain kívül is boldogulni, “hagyományos” weboldalakat böngészni, saját rétegérdeklődésén túllépni. Ügyességnek számít, ha időveszteség nélkül, két üzenetváltás között intézkedik, ha mobileszközről, az utcáról meg tudja venni vonatjegyét, leadja adóbevallását, vagy rákeres egy könyvtári adatbázisban egy kérdéses névre, eseményre. Az okos telefonok testre szabása, telepített alkalmazásokkal továbbokosítása, az okos háztartások beállítása jövőbe rohanó korunkban a sokoldalúság olyan fokmérője, mint korábban az ezermesterség volt. A hatékonyság ilyetén növelésével látszólag időt takarítunk meg, azonban a valóságban inkább piacot, teret nyitunk az időnkért versengő szolgáltatásoknak és - ahogy az állandó elérhetőségünkkel - a munkáltatók által ránk mérhető újabb feladatoknak. 

2019. április 12., péntek

Életműkiadás - 2019

A hallgatóink gyakorlóprojektjeként létrejött Hálózati életműkiadásról és az arra épülő, a Gondolat Kiadó által megjelentetett Összegyűjtött írások könyvsorozatról is beszámolt a Kossuth-díjas költő születésének kilencvenedik évfordulójára emlékező eseményen  intézetünk adjunktusa, Fodor János.
A Fonyódi Kulturális Központ színháztermében az életmű utóélete mellett Fodor András és Takáts Gyula barátságáról is előadások hangzottak el. Varga István helytörténész Fodor András, Egry József és Takáts Gyula életének fonyódi vonatkozásairól tartott bemutatót, Stamler Ábel vallástudós, a Magyar Szemle szerkesztője Takáts Gyula hagyatékának feldolgozásáról számolt be. Fellépett Körmendi Klára, Liszt és Bartók-Pásztory-díjas zongoraművész, verset mondott Szentannay László és Csóbor Benjámin. Az emlékműsort Horváth Helga vezette.

- Fényképek az eseményről (Fonyód Média)