2015. szeptember 1., kedd

Naplófeldolgozás 2015/2016

A 2016. tavaszán digitalizált naplórészletek itt érhetőek el (OCR in/out = JPG és szövegtár)
A 2016. őszén digitalizált naprólészletek itt érhetek el (OCR in/out = JPG és szövegtár)

I. Szövegelőkészítés:
1. Javítsa a képekkel összevetve a szöveget: a szövegfelismerési hibákat állítsa helyre, a sorvégi elválasztójeleket törölje és helyüket zárja össze, a oldalszámokat, fejlécből szövegbe került szavakat, évszámokat törölje.


-------------MINTA!---------------------

VIII.15
Fülep visszaadja a Dylan Thomas-köteteket_ Tetszett neki az Under Milk Wood.Mostanában sokat foglalkozik angol költőkkel, címézte a faberaZ1d Faber-antológia anyagát is. Az új angol versek mind érthetetlenek. Furcsa,
hogy szinte parancsszórá igy írnak valamennyien. Úgy, mint a futuristák föl­lépésekor, amikoraPeske Gézák után hirtelen jÖttek ők. Neki 1J\ersze nagyon imponál, ha a gondolat olyan súlyos-nehéz, hogy akárki meg sem érti, de hogya kifejezésben mutatkozzék a nehézség?
Tulajdonképpen tanácsért jöttem: a Külügyminisztériumba ajánlanak an­gol-magyar könyvtáros-múzeológus referensnek. Nyolcszáz forinttal több fi­zetést kapnék. Fülep rögtön megérzi, hogy szervezetemnem kívánja ezt a vál­tozást_ megnyugtat:utasítsaIn el a kínálkozó megbízást.


2015. július 17., péntek

Könyvtári szereplehetőségek a közösségi médiában

Előadás Szolnokon, MKE Vándorgyűlés, Helyismereti szekció


Miért veszélytelen a helyismereti tudáskincs megosztása és miért kockázatosabb egy érdekes filozófiai, vagy filológiai tárgyú cikk beemelése online identitásunk szövetébe? Miért hordoz magában mindez izgalmas esélyt a könyvtárak számára? S hogyan függ össze az identitását ápoló-védő felhasználó motivációinak megértése az amerikai fiatalok autóvezetési szokásaival, nomeg a könyvtár  funkcióinak 21. századi változásaival?
Ilyen gondolatokkal álltam a  szolnoki könyvtárostalálkozó résztvevői elé a helyismereti szekcióban, Sándor Tibor (FSzEK, Budapest Gyűjtemény) meghívására.
Az általam látott szekcióban ígéretes kezdeményezést mutatott be előttem Dr. Toma Katalin, aki a Fővárosi Levéltár részéről vesz részt a nemzetközi Topothque kezdeményezésben, mely egy-egy területi egység -pl. falu, város kisebb régió- lakói számára biztosít közösségi platformot helytörténeti érdekességű dokumentumok (fotóik, videóik stb.) feltöltésére, rendezésére - közös, publikus tudáskincsük létrehozására.
Az osztrák verzió pl. már működik: http://www.topothek.at/
Utánam Moldován István következett, az online közösségek bevonásáról, a civic epistomologies kezdeményezésről. A kontextus tehát kellemes volt, ahogy a szolnoki környezet is (először jártam a városban).

2015. május 18., hétfő

Vendégelőadó: Rónay Gabriella - OSZK Fényképtár

Pályakövető, tapasztalat-megosztó sorozatunkban, mesterszakos pályakezdőjelöltjeinknek tartott tartalomszolgáltatási kurzusomon, Rónay Gabriella másodszor tért vissza vendégelőadóként a Múzeum körútra.   2013. tavaszán még a MEK munkatársaként, az ott zajló digitalizálási folyamatokba avatta be hallgatóinkat, az OSZK-val kötött együttműködés keretében számos gyakornokot toborozva az E-könyvtári Szolgáltatások Osztályára. Az azóta eltelt két évben Gabi  a nemzeti könyvtáron belül már más területen dolgozott, s e dinamizmus  korántsem újkeletű életében. Fényképészként végzett, majd informatikus mérnökként diplomázott, mialatt évekig a Főfotó Számítástechnikai Osztályának munkatársa volt. Könyvtártudományi tanulmányait felnőtt fejjel Szegeden kezdte, nálunk folytatta a BA diplomáig, miközben részmunkaidőben egy Waldorf-iskola könyvtárosaként, illetve szaktatóként és webmesterként a MOME Média Design tanszékén gyűjtött tapasztalatokat. Már az OSZK munkatársaként szerzett - a ELTE IK informatikus tanár képzésén - bolognai MA diplomát is. Mielőtt az OSZK Fényképtárában a fényképészet vágyott területére visszaérhetett, másfél évig a Projektiroda munkatársaként napjaink egyik legizgalmasabb könyvtári fejlesztésében játszott fontos szerepet.
Az OSZK Projektirodájában, többéves előkészítési munka után, az április végén üzembe helyezett ELDORADO (ELektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és DOkumentumtára) beindítása vált mindinkább sürgető feladattá. A komoly pályázati támogatásokkal, s így feszítő  határidőkkel terhelt projekt előzmény nélküli komplexitása, a fejlesztő Monguz Kft.-vel folytatott sok szálon futó egyeztetések, a szerteágazó könyvtári munkafolyamatok rendszertervi leképezésének és a működő rendszer tesztelésének koordinálása olyan szakembert is kívánt, aki az informatikusok, programozók, sőt jogászok közötti párbeszédet segítve, képviselni, tolmácsolni tudta akár az informatikai, akár a könyvtári szemléletet, vagy épp a projekt reklámklippjét gyártó filmesek szempontjait is. Tapasztalatainkból tudhatjuk: egyetlen egyetemi képzéstől ilyen szakembert elvárni illúzió, Gabi példája viszont azt is bizonyítja, hogy idővel minden képzés, látszólag széttartó munkatapasztalat hasznosulhat, összekapcsolódhat. Bár, jelen esetben, a személyes dinamizmus és empatikus közvetlenség is hasznos hozzá, amit Gabi találékonysága is bizonyított: a félév talán egyetlen bölcsészkari internetkimaradása alatt elsősorban erre, a kapcsolatkezelési, közvetítési, tolmácsolási munkára hozott tanulságos példákat.
A negyedórás offline állapot elmúltával, szerencsére az ELDORADO helyi tesztelésére is sor kerülhetett. Az előadáson részt vevő kollégák és hallgatók lassan, de megbarátkoztak a korszerű, dinamikus, SPA keresőfelülettel, s hamar eljutottak a most még (bevezető akcióként) ingyenesen megrendelhető közkincsekig - s kisebb ellentmondásokig. 
Kerekes tanár úr egy javítandó fogalmazású üzenetsablonra hívta fel a figyelmet, a jogi státuszok jelzése némi magyarázatot igényelt, Horváth tanár úr is elemezve vizsgálta a béta-állapotban üzemelő szolgáltatást,  de Gabi kalauzolásából és ismertetőjéből az mindannyiunk számára világossá vált, hogy a MOKKA-ból és más katalógusokból átemelt adatbázis rekordjai mögé digitális könyvtári állományokat kapcsoló ELDORADO-ban példátlan lehetőségek rejlenek, s ha könyvtáraink digitalizálási folyamatait, a sokszáz kiadó mindenkori elektronikus kötelespéldány szolgáltatását, s a temérdek jogkezelő aktív szerzői jogi érdekeit is sikerrel összekapcsolja, valóban ki fogja terjeszteni a könyvtári szolgáltatásokról alkotott fogalmainkat messze, a könyvtárak falain túl. Ez a kultúránkra, tudományos életünkre is hatható sikeres működés azonban már nem a funkciókat biztosító rendszer megtervezésén, s végső finomhangolásán múlik: csak bízhatunk benne, hogy üzemeltetésének hosszú távú operatív feladataihoz is lesz kitartó erő, s kap hozzá elegendő támogatást a könyvtári szféra.
Az IT szektor profit-orientált céges projekteihez mérhető feszített munkát követően, az ELDORADO nyilvános elindulásakor Gabi is új feladatkört vállalt a könyvtár Fényképtárában. Az előadás záró harmadában ízelítőt kaphattunk az itt őrzött kortörténeti kincsekből. Beszélt a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjteményről, amely mintegy ezer magyar film forgatásának százezres nagyságrendű képdokumentumát, stand- és werkfotóit tartalmazza. Mutatott példákat a századforduló magyarországi műtermeit lefedő  fényképtörténeti gyűjteményből, s beszélt régtől fogva kedvelt zsánerképe, a Fürdőző bankigazgató (1938) fényképének készítőjéről, Escher Károlyról, kinek  hagyatéka a fotótár egyik legértékesebb, s kiemelten veszélyeztetett gyűjteményrésze.
Miként jelenthet kiteljesedést, megnyugvást, sőt előrelépést a szakmai pályán egy nagyszabású projekt után a régi, csak helyben szolgáltaható fényképek aprólékos leírása?  Rónay Gabriella öröme fotótárasként - pályakezdő könyvtárosoknak is - megszívlelendő: ha ránk hagyományozott kincseinket a jövőbe örökítő, fejlődő rendszerként értjük és átlátjuk a könyvtári működés teljességét, akkor megértjük azt is, hogy annak bármely szintjéhez, bármilyen léptékben ugyanolyan jó érzés hozzáadni saját munkánkat. A feladatok fontossága, az igényelt figyelem és érdeklődés minden folyamatban azonosmód elvárt. Az örömmel végzett munkához valójában nem kell több, csak együttműködő, egymást megbecsülő munkatársi közeg, s az, hogy szeressük is a gondjainkra bízott értékeket.

2015-05-13.



2015. május 6., szerda

Vendégelőadó: Kun Dorottya - MOME Könyvtár

Dorottyát egyetemi évei alatt a könyvművészet, könyvkötészet érdekelte, a könyv formája, a papír matériája máig meghatározó számára, kézművesként, tervezőként jelen van vásárokon, mellékállásban könyvkötészettel foglalkozik. Talán az sem véletlen tehát, hogy főállásban az iparművészet, formatervezés, design hazai inkubátorának, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek könyvtárosa. Feladatköréhez tartozik minden hagyományos munkakör, hiszen kevesen vannak, de meghatározó szerepe van a könyvtár weboldalának fenntartásában, a közösségi média jelenlétben, s a Monguz Kft-vel kialakításra kerülő repozitórium tervezésében. Az egyetem életében jelentős fejlesztések várhatóak, így a könyvtár szerepe, funkciói is komolyan megváltozhatnak. Tudásközpont kialakítása, költözés szerepel a tervek között, bízunk benne, hogy egy év múlva, ha újra eljön, nyugodtabban és elégedetten számolhat be a kialakuló állapotokról.
Dorottya bemutatójának legfőbb tanulsága az volt, hogy kívülről, a könyv, írás, publikáció orientált könyvtáros szakma felől szinte elképzelhetetlen, mennyire speciális egy olyan könyvtár helyzete, mint a MOME Könyvtáráé. Mert tudhattuk ugyan, hogy ami nálunk szakdolgozat, kutatás, disszertáció, az náluk esetenként komplex multimédia prezentáció, applikáció vagy éppen mestermunkaként megformált tárgy, használati eszköz. Ám elképzelni is nehéz, mennyire bonyolult olyan repozitóriumot létrehozni, amely nemcsak az utókor számára befogadni, nyilvántartani és elérhetővé tenni képes a megörökítendő portfóliók, projektek véglegesült elemeit, de mindezt tudományos kutatásokra, kimutatásokra felkészített, egységes ismérvrendszerrel, jövőbeli változásokra, technológiai fejlődésre felkészítve.
Dorottya minimalista honlaprendszere, a tervezett repozitórium beviteli űrlapjainak szükségszerű bonyolultsága és a bemutatott számos, hazai és nemzetközi, ám kisebb gyűjteményekre szabott példa bravúrosan webdesignolt vizualizációja háromszögében nyilvánvalóvá vált, hogy korántsem egyszerű a kérdés: miként örökíthető az utókorra, archiválható módszeresen és gazdaságosan  a szöveges információkon kívüli tudás, multimédia dokumentumok tömege. Olyan dokumentumoké, amelyek tele vannak fontos kapcsolódásokkal jelenünkhöz, alkotók és irányzatok hatásához, motívumok és korra jellemző igények pótolhatatlan nyomaival. E feladat a könyvtártudomány, könyvtáros szakma legnemesebb kihívásai közé tartozik, hiszen be kell látnunk, hogy itt a "digitalizálódás", a hálózati közeg legalább annyira nehezíti a cél elérését az új tehnológiák "dokumentálandóvá válásával", mint amennyire megkönnyíti a munkát a dokumentálási technikák fejlődésében.

MOME
MOME Könyvtár / Facebook
MOME Design Portál - a rövidesen elkészülő repozitóriumról

2015-05-06



2015. május 5., kedd

A Long Tail effektus

Hálózati ismeretek I. - témaösszefoglaló


Chris Anderson által 2004-ben köztudatba  dobott grafikon alapvetően a kereskedelmi megtérülés rendszerének globális változását mutatja a web2.0 eljövetelével. 

Megnő azoknak a termékeknek a száma, amelyek tipikusan rétegtermékek, szemben a sokakat érdeklő sikertermékekkel. Ebben közrejátszik a piac globalizálódása és a rendelhetőség határoktól, nyelvektől független lehetősége, A hagyományos felfogás szerint nem érdemes a rétegtermékekkel foglalkozni, mert értékesítésük nem fedezi a forgalmazásukkal járó (reklám, előállítás, alkotói nyereség, kiszállítás stb.) költségeket. A farok megnyúlása azonban öszességében jelentős termék és vásárlótömeget jelent, amelyre a hálózati eszközökkel hatalmas forgalmú, rentábilis üzleti modell építhető. 

Amazon
A "hosszú farok" jelentkezésének klasszikus példája az Amazon.com sikere. A webáruház olyan közösségi ajánlórendszert épített árukatalógusa és megrendelő oldalai köré, amely minden professzionális marketingnél hatékonyabban hívja fel a vásárlók figyelmét a számukra csábító termékekre. A közösségi web így önmagát szolgálja ki, maximalizálva a rétegtermékek forgalmát, s jelentősen csökkentve a felülről rájuk erőltetett "sikerpropaganda" hatását. Az Amazon a végletekig optimalizálta a járulékos költségeket jelentő raktározási, logisztikai feladatokat, újabban robotokkal és drónokkal is kisérletezik.
Egy Amazon raktár tipikus látványa:
végletekig optimalizált üzletmenet

A Long Tail szerint tehát megfelelően hatékony, korszerű logisztikával a pár embert érdeklő termékeket is ugyanolyan hatásfokkal és haszonnal lehet értékesíteni (tehát támogatni, forgalmazni, piacra dobni is), mint a hagyományosan sikerbiztos termékeket.

Hoszú farok kivetítve - tágabb értelemben
A Long Tail effektus kivetíthető számos területre, így a réteg-kulturális jelenségekre, vagy éppen a tágabb értelemben vett értékrend-válságra is: mindenki hozzájut a számára elfogadható, vonzó szellemi termékekhez, rétegkulturális javakhoz, tudáshoz, közösségi információkhoz, tehát jelentősen csökken a hagyományos kánonok, értékrendek általános elismertsége (=érték-pluralizmus), ami részben jó, részben rossz, bármi megkérdőjelezhető, alátámasztható - minden és minden ellenkezője igaz.

Olvasmányok:


2015. április 29., szerda

Vendégelőadó: Dávid Adrienne - Budapest Gyűjtemény - FSzEK

Mai vendégünk pályáján a képek, képgyűjtemények váltak meghatározóvá: előző munkahelyén az OSZK E-könyvtári szolgáltatások osztályán elsősorban a Digitális Képkönyvtárral foglalkozott, onnét érkezett a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményébe, ahol természetesen a legkülönbözőbb dokumentumtípusok gyűlnek - témájuk szerint Budapesthez kapcsolódva -, mégis, a 200.000 tételes képgyűjteményről, s annak digitalizált részéről beszéltünk a legtöbbet, hiszen ezt láthatjuk leggyakrabban feltűnni a közösségi hálón megjelenő ízelítőkben. A tavalyi, minden napra egy facebook-poszt sikerét én is példaként állítottam óráimon, s átfogó statisztikai elemzésüket, a tanulságok levonását rövidesen közzéteszi a Gyűjtemény. Az idén heti egy posztra "lassított" közösségi média offenzívában minden munkatársuk részt vett, háttéranyagot, kísérő információkat, linkeket gyűjtöttek a megosztott képcsokrok mellé, s érezhető volt a külön munkatársra bízott fogalmazás a szövegek egységes stílusában. Felvetésünket, hogy akár kiadvánnyá is szerkeszthető a bejegyzés-sorozat, már ők is latolgatják, de Adrienne megfontolandónak érezte azt az ötletünket is, hogy e Facebookra létrehozott, értékes hátéranyaggal magát a gyűjteményi képtételeket is bővíteni lehetne.
A Budapest-képarchívum Monguz Kft.-vel fejlesztett rendszerét részletesen megismerhettük, a szkennelési adatok automatikus képbeágyazásától a kereshetőségen át az egyes tételekhez rendelt térképlinkekig, a jogkezeléstől a képmegrendelési lehetőségig számos téren világszínvonalú digitális gyűjteményből már valóban csak a felhasználói cimkézés, bővítés hiányzik, bár ennek lehetőségeit is vizsgálják (kommentálás, értékelés, megosztás most is lehetséges).

A gyűjtemény offline életéről, az olvasói szokásokról, jellemző érdeklődési területekről is hallhattunk, hiszen Adrienne tájékoztató munkakörben is dolgozik. Jelentős az építész hallgatók jelenléte, olvasótermükben gyakran van teltház. Szó esett a további digitalizált gyűjteményrészekről, adományként, hagyatékként feldolgozott képsorozatokról, pl. a Budapesti Cikk-Cakkról, melyet most dolgoznak át a MaNDA munkatársaival. A gyűjteményi portfólió izgalmas összetétele, a multimédia összeállítások és kiállítások kínálkozó lehetősége, a kollekciók változó terjedelme csábító együttműködési lehetőségeket mutatott a hallgatói munka bevonására, tanulságos hasznosulására is - amit föl is vetettem ajánlatként, s Adrienne örömmel fogadta, megígérve, hogy továbbítja Sándor Tibor osztályvezető felé.

A kurzus tervezett menetrendje szerint készültünk a mai találkozásra, s Várkonyi Mária hallgatóm több kérdéssel bombázta Adrienne-t, mint én. Miért nincs történeti leírás a Budapest Gyűjteményről? (Van, csak kissé elrejtve.) Mi indokolja az E-polc és Kirakat főmenü szintű elkülönítését az Adatbázisainktól? S általában, miért kell a Budapest Gyűjteményt ennyire alárendelni a FSzEK-portál menüjének, webdesign-jának? Tény, hogy minden nagy intézményben nehéz a döntés a komplexebb részgyűjtemények önálló arculatáról, hálózati megjelenéséről. A FSzEK az egységes megjelenést választotta, ellenpéldaként láthattuk például a MEK-et, melynek webfelülete nem része az OSZK intézményi CMS-ének. A Budapest Gyűjtemény oldalain csak az oldalsáv közepét elfoglaló menü marad az "övék", alatta, fölötte végig kíséri az olvasót a számos tagkönyvtárat és szolgáltatást, egységes katalógust kínáló FSzEK portál. Ez - néha, főleg új látogatóknak - bizony megtévesztő lehet.

Dávid Adriennel három képzési formában is módom volt találkozni: főiskolán, majd nappali mesterképzésben tanítottam, s ősz óta örömmel látom viszont doktoranduszaink között is. Őszintén remélem, hogy együttműködésünk folytatódik az Intézet és a Budapest Gyűjtemény közös projektjeinek szervezésében.

2015-04-29.

2015. április 28., kedd

Közösségi hálózatok - social networking

Hálózati ismeretek I. - témaösszefoglaló

A hat lépés távolság (Six Degrees of Separation) elmélet szerint a Földön bárki kapcsolatba hozható bárkivel egy ismeretségi láncon keresztül, melyben a két végpont között maximálisan öt elem van. A Nobel díjas matematikus Marconi felvetésének első hivatkozásaként Karinthy Frigyes 1929-es Láncszemek című novellájában bukkan fel először a felismerés, s Stanley Milgram “Kis világ kisérletei” (Small World Experiment) emelték a tudományos érdeklődés terébe az amerikai társadalom vizsgálata során.

A közösségi web forrásának számító fórumok, a html-honlapok és a közösségi hálózatok viszonya
A korábban (lásd web 2.0) leírtak szerint a web korábbi interaktív tereinek (fórumoknak) közösségi igényét/élményét fejlesztik tovább célalkalmazásokkal, erre programozott CMS alkalmazásokkal a "közösségi hálózat"-szolgáltatások. A közösségi szolgáltatásokban létrehozható profilok részben átveszik a korábbi honlapok szerepét, funkcionalitását is, így válik érthetővé, miért hal el lassan az egyedi honlapépítés korábbi szokása: 
- az introvertáltabb, átlagos felhasználó hálózati identitását közösségi hálózatokban mutatott aktivitása és magáról feltöltött fotói, és egyéb információk jelentik, míg 
- az extrovertáltabbak a blogolásban, mikroblogolásban lehetnek aktívabbak.

Közösségi web Magyarországon
A magyar iWiw (kezdetben wiw) 2002-ben globálisan is egyike volt az első közösségi oldalaknak. Robbanásszerű növekedése 2005 őszétől indult be, több, akkor új szolgáltatás mellett elsősorban a képfeltöltés lehetőségétől. 2006 elején kénytelenek voltak korlátozni bővülését, majd áprilisban közel egymilliárd forintért megvásárolta a T-com. Ezt követően az iwiw fejlődése lelassult, szolgáltatásában elmaradt a nálunk is népszerűvé váló Facebook mögött, 2014-ben megszűnt. 
A felhasználók kommunikálására, ismerkedésére alkalmas belső nyilvánosságot biztosító fórumrendszer mellett csak jelentős késéssel valósították meg a közösségi hálózatiság legfontosabb újítását, a megosztások életteli bemutatását lehetővé tevő "timeline" szolgáltatást. Felhasználóinak száma bezárásáig így is közel 3 millió maradt - a leglátogatottabb magyar honlap volt.

Jelentősebb közösségi hálók: 
MySpace - elsősorban angolszász területeken népszerű, különösen zenei szolgáltatásaival (majd minden létező zenész, zenekar itt (is) tart kapcsolatot rajongóival) - majd népszerűségében a Facebooktól fokozatosan lemaradva 2010-től zenei irányba, 2012-től általános "kreatív portfólió" jelleggel próbál profilt váltani, megújulni - mérsékelt sikerrel.

Facebook: 2004-ben eredetileg amerikai egyetemisták közösségi hálója, de nyílt, openAPI-ra épülő kisalkalmazás-rendszerével és a felhasználók minden aktivitását mutató felületével rendkívül népszerűvé vált, a 2009-ben kifejlesztett “like-gomb” a felhasználók webélményének központi felületévé tette a Facebook falát. Facebook fala, mint a webről alkotott kép - ismerőseinken átszűrt webnézet - legalább olyan meghatározó vált hálózati élményünkben, mint a webtartalom Google algoritmusai által rangsorolt elérése. 2012 tavaszán tőzsdei bevezetésére is sor került.
A Facebook gyakorlatilag önmagába zárt teljes webélményt alakít ki, felhasználói minden számukra érdekes hírről értesülhetnek felületén, s az ismerősök megosztásainak váratlansága kényelmesebb "újdonságélményt" ad, mint az önálló webböngészés. 
A Facebook idővonala a TV adáshoz hasonlítható stream: 
- folyamatos (mindig történik valami), 
- valósidejű (le lehet maradni fontos dolgokról, ha nem figyeljük)
- közös élményt biztosít (mint a sorozat új epizódja után megbeszélt élmény közössége)
Sokak szerint a közeli jövőben az átlagember számára a Facebook jelenti majd a webet. Fejlődése során több, konkurens szolgáltatás (Instagram, WhatsApp) felvásárlásával és a fejlődő országok meghódításával (ingyenes elérés, lite alkalmazások) videó szolgáltatásokkal és virtual reality fejlesztésekkel bővített, multimédiás közösségi szolgáltatásként kívánja monopolizálni globális szerepét.

Orkut - a Google rendszere, elsősorban Indiában és Dél-Amerikában vált népszerűvé, a globális siker elmaradt, 2014-ben megszűntették.
Google+ (Google Plus) - a Google twittert és Facebookot összegyúró kisérlete, az Orkuttal ellentétben kevésbé önmagába zárt webhely, inkább a meglévő szolgáltatásaik (kereső, docs, mail, talk, videókonferencia, youtube) integrált közösségi felülete lehet univerzális “lájkoló” (g+) rendszerrel. 2015 tavaszára nyilvánvalóvá válik, hogy a google felhasználói nem ezen a felületen élnek közösségi életet, átalakítása várható.

Réteghálók - niche networks
Az általános közösségi hálók mellett rövidesen megjelentek a niche, avagy réteghálók, legsikeresebbnek a LinkedIn tűnik, amely a felhasználók szakmai profiljaira épít - egyesítve a munkahelyi, üzleti, szakmai kapcsolatkeresés és álláskeresés igényeit. Könyv-könyvtáros területen réteghálóként a nemzetközi LibraryThing, vagy a magyar Moly.hu említendő.

A web 2.0-ás fejlődés mai állapotában a közösségi oldalak, blogok és wikik egyre közelebb kerülnek egymáshoz, s mint korábban a fórumokon, kialakulni látszik a legkülönbözőbb aktivitások összefoglalására alkalmas közösségi tér (lásd Facebook). A közösségi hálózatiság fejlődésének legújabb területeit már a mobil alkalmazás fejlesztése határozza meg.


Kötelező olvasmányok:
- Hírek a Facebookról

Ajánlott olvasmány:
- Fodor János: A megosztó hivatás. Könyvtári jelenlét a Facebook közösségi oldalon 2013/2014-ben. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2014. (61. évf.) 7-8. összevont lapszám (275-294. p.) A teljes tanulmány olvasható a TMT online felületén.

2015. április 23., csütörtök

Vendégelőadó: Hoffmann Ádám - Corvinus Repozitórium

Hoffmann Ádám jó tíz véve végzett nálunk, még abban az időben, amikor a HTML állt közös gyakorlati óráink középpontjában. Munkahelyén is webszerkesztéssel kezdte, stíluslapokkal, rss-fedekkel és szkriptekkel fejlesztették a Corvinus Könyvtár webes felületét, majd a Joomla és a Drupal következett. Az Elektronikus tartalomkezelési és könyvtári informatikai osztály vezetőjeként máig honlapszerkesztő a titulusa, de érdeklődése középpontjába egyértelműen az egyetemen "termelt" dolgozatok, kutatások közzétételére és archiválására fejlesztett repozitórium került (a honlapot és a könyvtár közzösségi média jelenlétét főként munkatársa, korábbi vendégünk, Börzsönyi Nóra kezeli).
A Corvinus háromszintű repozitórium rendszerének (Kutatások, Doktori Disszertációk, Szakdolgozatok) kialakítása során nem csak a repozitóriumkezelő CMS-eknek, de szükségszerűen az OAI (Nyitott Archivumok Kezdeményezés) szakértője is lett, német tanulmányútja alapján válaszott minta (és szoftver: E-prints) alapján kialakított rendszerük kompatibilitása, elérhetősége és következetes bővítése alapján hazai viszonylatban a legjobbak közé került, s a nemzetközi tudományos tájékoztató eszközök is elérhetővé tudják tenni a corvinusos szakemberek náluk elhelyezett publikációit.
Ádám számos példát mutatott a repozitóriumban megőrzött dokumentumok metaadatait szüretelő keresőkre, katalógusokra, a lehetséges tudománymetriai kimutatásokra, s végigkövethettük a dokumentumok repozitóriumba kerülésének folyamatát, opcióit is.

Szó esett a tudományos publikálás globális egyenlőtlenségeiről és trendjeiről, a nyílt hozzáférés és a fizetős adatbázisok, folyóiratok, predátor/parazita kiadók és a pályázati rendszerek bonyolult érdekviszonyairól.

Ádámra okos, de introvertált hallgatóként emlékezhettem, s ma sem a felszínes csapongással, sokkal inkább tapasztalatai szerteágazó, érdekességekben gazdag tematikájával kellett birkóznia, következetesen vissza-visszalépve gondolatmenete elhagyott elágazásaihoz. Szinte észre sem vettük, ahogy a másfél óra eltelt, s elmélyedtünk vele e kevésbé közismert, de a tudomány jövője szempontjából egyre fontosabbá váló könyvtártudományi terület összefüggésrendszerében.

2015-04-22.


2015. április 20., hétfő

Google

Hálózati ismeretek I. témaösszefoglaló 

A Larry Page and Sergey Brin által 1998-ban alapított cég előtt is dolgoztak már keresőmotorok, melyek automatikusan, linkről-linkre lépve adatbázisukba rendezték a weboldalak szövegét, vagy kulcsszavait, s ezekben keresték -elsősorban nyelvészeti, statisztikai súlyozó eljárásokkal - a releváns találatokat. A Google sikerének titka az volt, hogy a nyelvi elemzés mellett vetélytársainál jobb súlyozó eljárást (algoritmust) vezetett be az azonos témában releváns oldalak rangsorolására.

A PageRank
A PageRank alapja az oldalak egymásra-hivatkozási rendszerének feltárása, tehát éppen az, aminek rejtettségét hiányolták a webet megszületésekor kritizálók (lásd hipertext). A bonyolult eljárást sokszor próbálják becsapni - erre épül a weboldalak helyezését manipuláló/optimalizáló SEO (Search Engine Optimalization) szakma is, de a Google továbbra is a leghatékonyabb kereső.

Portfólió-bővítés - az ingyenesség ára 1. : reklámok
A web2.0-ás változásoktól kezdődően a Google kiterjesztette jórészt ingyenes és innovatív hálózati szolgáltatásainak körét, felvásárolt számos élvonalbeli szolgáltatást (Blogger, Writley -> GoogleDocs, Keyhole -> GoogleEarth letölthető térképprogram, YouTube videomegosztó) és sajátokat is fejlesztett (GoogleGroups hálózati csopormunka program és levelezőlistaszolgáltatás, Picasa webalbum és Picasa telepíthető képnézegető/feltöltő, GoogleReader feedolvasó, G-talk azonnali üzenetküldő, Gmail levelező szolgáltatás, Chrome webböngésző).
A Google szolgáltatásait felsorolja pl. ez a Wikipédia szócikk.
A szolgáltatásrendszer ingyenességet az AdWords hirdetési rendszer (a hirdető kulcsszavai szerint helyezi, "targetálja" a hirdetések megjelenését) és az AdSense hirdetőfelület rendszer (bárki kiadhatja weblapja egy részét a Google-nak, s az oldal tartalmának megfelelő AdWord hirdetések jelennek meg rajta - a Google a rákattintások alapján fizet) biztosítja.

Kudarcok
Érték a terjeszkedő céget kudarcok is, a forradalminak szánt, de bonyolult Wave-et nem szerették meg a felhasználók, a  Buzz nem ért el átütő sikert. Sok vitát kavart a népszerű Google Reader feedolvasó megszűntetése 2013-ban, vagy az iGoogle testreszabható kezdőoldal-szolgáltatás felszámolása. Nem aratott globális sikert Facebook-riválisnak szánt közösségi hálója, az Orkut sem, bár 2014-es megszüntetéséig népszerű volt pl. Dél-Amerikában. A méginkább Facebookkal versengő, a Google web-szolgáltatásokba szervesebben integrált Google+ közösségi háló 2011-es beindítása már erőteljesebb próbálkozás, de a siker itt is elmaradt, 2015-ben jelentősen átalakítjá, a sikeres képgalériarendszert GooglePhotos néven különválasztják és a mobiltelefonos fotózás igényeihez igazítják. Bár kudarcnak nem nevezhető, számtalan felhasználót hoz zavarba a Picasa webalbum szolgáltatás 2016 tavaszán bejelentett kivezetése, megszűntetése, melyet csak részben vált fel a GooglePhotos.
Az extendedreality, vagy augmented reality irányába tett lépésként a 2012-ben Google jelenteti meg az első ikonikussá váló wearable okoseszközt, a GoogleGlasst, ám szélesebb terjesztésére és forgalmazására mai napig nem került sor.

Don't be Evil - az ingyenesség ára 2. : hálózati aktivitásaink tudásbázisával fizetünk
A sohanemvolt léptékű nyelvi minta és tudásösszefüggés-rendszer birtokában nem csak a reklámok "targetálásában" meggyőzőbb versenytársainál, de gyakorlatilag mindent tud rólunk, így sokan a Google világuralmától, "big brother" szerepétől félnek. Az NSA világméretű megfigyelési botrányai után az is nyilvánvalóvá vált, hogy ha a Google tartja is mgát jelmondatához, s nem használja gonosz célokra tudását, mások megtehetik.
Nagy szerzői- és személyiségi jogi viharokat kavarnak lépései, melyek - saját pozíciója erősítésével - az emberiség tudásának feldolgozását célozzák könyvek (digitalizálási projektek), fizikai környezetünk (műholdas és utcaszintű felvételek publikálása) és felhasználói adatbevitelek rögzítése során  (webtartalmak, pl. újsághírek ajánlása, a gmailben tárolódó levelezések szövege, kereséskor bevitt adatok és választások a találati listákról).
Ugyanakkor tény, hogy a világháló fejlődésével és kereshetőségi szükségletével másként nehéz lenne lépést tartani, s a Google ismerethalmaza olyan szolgáltatásokat tesz lehetővé, mint az ingyenes GoogleTranslate fordítóprogram, vagy a Google Mapra épülő tudástár.

Versenytársak, stratégiák
A Google böngészőn keresztül elérhető szolgáltatásainak sikere s megjelenése az irodai szoftverek piacán komoly kihívást jelentett a telepíthető szoftverek forgalmazóinak (Microsoft), a nyílt forráskódú Android mobil operációs rendszerrel és GooglePlay mobilalkalmazás áruházzal pedig az okostelefonok piacát meghatározó Apple riválisává vált. A hálózati tartalom és felhasználói aktivitások ismerete tekintetében mégis a Facebook vált legfőbb versenytársává, mely - némi túlzással - közösségi hálózatból a 2010-es évekre "külön webet" épített, saját rendszerében szabályozott aktivitásokba terelve sokmillió felhasználót.
Míg a webtartalom közösségi háló alapú elérését egyre inkább átengedi a Facebooknak, a távolabbra mutató stratégia azt mutatja, hogy a Google elsősorban a begyűjtött adattömeg és a mesterséges intelligencia kapcsolatát fejleszti.
A Google és a Google-hoz tartozó cégek anyavállalataként 2015-ben létre jön az Alphabet Inc. . Vezetői a Google alapítói, Sergey Brin (CEO) és Larry Page (elnök) Az Alphabet létrehozásának célja, hogy az internet szolgáltatásokat nyújtó Google termékeknek átláthatóbb struktúrát adjon, miközben nagyobb autonómiát adnak azoknak a részlegeknek amik nem internetes szolgáltatásként (pl. önvezető autók, stb.) működnek.



2015. április 15., szerda

Vendégelőadó: Uri-Kovács József - Elektronikus Periodika Archivum és Adatbázis

Uri-Kovács József volt mai vendégünk a Várból, a Nemzeti Könyvtár Elektronikus Szolgáltatások Osztályáról immár másodikként. Míg Fecz Ágnes a MEK, ő az EPA munkatársa, s a tartalomszolgáltatási kurzus vendégelőadóinak sorában idén ő a legutóbb végzett ex-hallgató, munkája számos olyan projektünk megvalósulását segítette, melyeket ma is örömmel vállalunk -EgyszerBolt, blogprojekt 2010, Fodor András Hálózati életműkiadás, iTTiVoTT 2012,  Közösségi háló kutatás 2013/2014 - s amelyekből a legutóbbit már féllábbal Moldován István osztályán fejezett be. Amint a közös munka alapján vártam is, Jocó hasznos tagjává vált Moldován István osztályának, technológiai érzéke, érdeklődése hamar hasznosult jártasságként és kreativitásként. Közvetlenül, de rendkívül informatívan mutatta be munkakörét, s hajdan periodikák webrevitelével foglalkozva, talán neki tudtam szegezni a legtöbb kérdést is.
Pontosítottam saját ismereteimet is, nem voltam benne biztos, mennyire egységes az átvett, EPÁban megörökített lapszámok, eltérő formátumok feldolgozása, tárolási és hozzáférési módja. Jocó elbeszéléséből jobban megérthettük a már-már heroikus munkát, a versenyfutást a beérkező, immár kötelespéldányként, s pályázati támogatási feltételként is megszabott folyóirat-digitalizálási terméssel, a szerkesztőségek és felhasználók igényeivel.
Kritizálhattuk volna web 2.0-es mércék szerint az EPA tradicionális felületét és közösségi médiában mutatott passzivitását gyűjteményként, de egyrészt az előadó sem tagadta a fejlesztési lehetőségeket, másrészt világosan láthattuk, az EPA (és az Elektronikus Szolgáltatások Osztálya) így is erőn felül, sok tekintetben az átlagnál meszebbre tekintő koncepciók szerint végzi munkáját.
Szó esett az Osztály helyzetéről a nemzeti könyvtáron belül, az Eldorado sokat csúszó, de e hónap végén várható indulásáról, az országos digitalizálási helyzetről, s annak résztvevőiről, pl. az Arcanum tevékenységéről is. Zárásként az OSZK és osztálya révén saját részvételéről beszélt a Civic Epistemologies (Állampolgári részvétel a digitális kulturális örökség feltárásában és kutatásában) projektben, s a témával kapcsolatos (valamint az osztály fő projektjeit ismertető) brosurákkal látta el a hallgatókat.

- Uri-Kovács József az OSZK E-könyvtári Szolgáltatások Osztályának állandó munkatársai között 2015-ben

- Az Elektronikus Periodika Archivum és Adatbázis honlapja


2015-04-15.

2015. április 14., kedd

Wiki

Hálózati ismeretek I. - témaösszefoglaló

A Ward Cunningham által kidolgozott wiki olyan CMS, ami szerveroldalon tárolt adatbázisából egy weboldalrendszert és az azt összefűző linkrendszert jelenít meg, de opcionálisan a mutatott weboldalak tartalmának fejlődési fázisait, történetét, változásait, felhasználók vitáit is tárolja és megjeleníthetővé teszi. Ideális tehát sokszerzős, együttműködésre, tartalomszerkesztési kollaborációra olyan projektekben, ahol a folyamatos tartalomfejlesztés eredményeinek mindenkori legfrisebb állapotát kívánják bemutatni.

A wiki és a statikus hipertext viszonya
A weben publikálók régi álma volt a weboldal, amit nem kell kódban szerkeszteni és feltölteni, linkjeit oldalanként frisíteni, hanem a böngészőben "real-time" szerkeszthető, mint egy szövegszerkesztőben. A wiki formátumot az tette igazán sikeressé, hogy több felhasználó is szerkesztheti, s a rendszer nyilvántartja a korábbi verziókat, így akár nyitott is lehet, mert a vandálkodás/hibák helyrehozhatók, a korábbi állapot visszaálítható.

A közösségi web forrásának számító fórumok és a wikik viszonya
A fórumtopikok egyik felhasználása a tudás felhalmozása volt, de a lineárisan sorakozó bejegyzésekben, hozzászólásokban elvesztek a hozáadott információk, időről időre összegezni kellett a már leírtakat, hogy "egyben" lássák az újonan jöttek, miről volt korábban már szó. A wiki olyan "fórumtopik", amely a párbeszédet elrejti a háttérben és az összegzést állítja előtérbe, címlapra.

Mi a Wikipédia sikerének kulcsa? 
A Jimmy Wales és Larry Sanger alapította,  2001.-óta elérhető Wikipédia olyan wikire épülő vállalkozás, ami sikerrel (mert első volt) monopolizálta a globális közösségi lexikon címet/rangot. A felhasználó jogos képzete, hogy a világ legnépszerűbb weboldalába (legismertebb művébe) kerül be az, amit pl. kedvenc zenekaráról, költőjéről ő ír - ez felettébb motiváló, hosszútávú elköteleződést biztosít (gondozni a saját szócikket).
A Wikipedia a nyílt forráskódú, ingyenesen bárki által telepíthető MediaWiki CMS-t használja, szócikkeinek száma 2008-ban haladta meg az tízmilliót, éppen egy magyar nyelvű szócikkel.
A Wikipédia magyar változatát Gervai Péter informatikus kezdeményezésére 203-ban hozták létre

Hogyan hasonlítható össze a hagyományos lexikon és a wikipédia? 
A hagyományos lexikon minőségellenőrző rendszere hierarchiára épül, a tudomány rendszerére, piramisára, sokévszázados kiválasztódási rendjére. 
A Wikipédia a globális hozzászólási lehetőség egyenrangúságára, hálószerű, egymás mellé rendelő viszonyokra. Mindkettő az emberiség teljes tudására hivatkozhat, de más úton. 
A wikipédia ökéntes fejlesztése lelkesedés-függő, ami bizonytalansági tényező - a lexikonszerkesztő profi, ez a dolga. 
A wikipédia szócikkeinek minőségéért, arányosságáért, homogenitásáért csak ajánlásokkal lehet kűzdeni - a lexikonszerkesztés viszont jól szabályozott projektmunka. Ugyanakkor a Wikipédia frissebb, részletesebb, változásokra rugalmasabban reagáló lehet, vitákra, megkérdőjelezésre alkalmas élő felület.

Olvasmányok:


Érdekességek:



2015. április 7., kedd

Blog

Hálózati ismeretek I. - összefoglaló

A blog olyan tartalomkezelő rendszer (CMS), amely egy, vagy több szerző rendszeres publikálását könnyíti meg egyszerű friss/archív időrendi szerkezetben. Rovatképzési lehetőségre elsősorban a címkék adnak módot, rugalmasabban, mint egy portál előre definiált rovat-témakörei. A blog CMS, vagy blogmotor lehet felhasznlói szerverre telepített vagy szolgáltató által hosztolt (pl. blogger), nyílt forráskódú (pl. Wordpress), vagy zárt illetve felhasználói igény szerint tervezett, programozott. Blogfunkciókat tartalmazhatnak komplex portálok, illetve komplex blogszolgáltatások is elérhetik a portálok, webmagazinok komplexitását (pl. Wordpress).

Mint kommunikációs forma
A fórumok fénykorában megjelenő igényekből levezetve, míg a wiki a felhalmozott tudást állítja előtérbe, addig a blog a topikindítás aktusát emeli publikálás szintjére, a vitát kommentálássá változtatva, az interakcióban résztvevő felek között megszüntetve a mellérendeltséget, hangsúlyozva a blogszerzői és kommentelői szerepkörök hierarchiáját.

Blogtípusok téma szerint
Fontosabb blog-típusok, blogolási attitüdök: "énblog" azaz személyes napló; szakértői blog, azaz bármilyen területen a wikipédia oldal szerkesztésével párhuzamba állítható hozzáértés, érdeklődés kiteljesedése a rendszeres tájékozódás folyamatos lenyomataként. Formailag léteznek szöveges, kép és videoblogok is. Eredetiségüket tekintve: önálló tartalmú, vagy szemléző blogok.

Bloggerek hálója - RSS feed - a horizontális média alapjai
A bloggerek (főleg egy-egy "szakterületen" belül) maguk is olvassák, figyelemmel követik egymás munkáját, az RSS feed (a webadatbázismotor által minden frissüléskor generált xml tartalomjegyzék fájl, melynek lekérdezését és megjelenítését beállíthatjuk saját blogunkban, vagy feedolvasónkban) módot ad a tartalom automatikusan frissülő átidézésére, a testreszabott hírfigyelésre is. Az így kialakuló, egymást lefedő blogkapcsolatok rendszerét nevezzük blogoszférának, a kommenteléssel, megosztással (p. Facebookon) ráépülő információs rendszert pedig "horizontális médiának".

Új média, közösségi média - a hagyományos újságírás végnapjai
Hogyan hasonlítható a blogoszféra és a horizontális média a hagyományos (vertikális) médiához? Míg a hírügynökségi szolgáltatásokra épülő média információi ellenőrzöttek, a blogoké nem azok. Míg a tv, rádió, sajtó kénytelen válogatni terjedelmi korlátok miatt, a blogoszféraában minden hír elfér.
Míg a legnagyobb hírügynökségek sem képesek minden apró hírt föltárni - a blogoszféra (akárcsak a wikipédia) rétegérdeklődéseket is tükröz.

A blogger szerep problémái
Etikai, hitelességi, publicista-hivatás szempontjából gyakran már a professzionális újságírók jogait és kötelességeit igénylik, ami ellentmondásos, hiszen blogger bárki lehet, nincsenek szűrők, szakmai felügyelet.

A blogolás mutálódása és evolúciója
A mobil hálózati fejlődésnek is köszönheti sikerét a mikro-blogging. A státusz-üzenet szintű híradásokból összeálló információs rendszerek terjedésére (Twitter), mely az okostelefonok korszakától különösen népszerűvé vált.
A web 2.0-es korszakban a személyes honlapok szerepét az extrovertáltabb felhasználók igényeit kiteljesítő blogok mellett a passzívabb weblakók számára ideális közösségi háló alkalmazások vették át, profiloldalaikkal webes identitást, honlapot adva felhasználóiknak. A legsikeresebb közösségi hálókon a felhasználók aktivitásának nyomai blogszerűen, kronologikus hírfolyamként jelentek meg. Ez a tartalom-folyam a felhasználókat gyakorlatilag bloggerként alkalmazza a közösségi háló belső tartalomszolgáltatásában, mely kollaboratív streamként köti le az azt figyelő felhasználókat.


Uj Péter - az index.hu emblematikus (azóta: ex) főszerkesztője az újságírás jövőjéről

Ajánlott olvasmányok:


Friss hírek a témában: szemleblogunkban

2015. március 25., szerda

Vendégelőadó: Fecz Ágnes - Magyar Elektronikus Könyvtár

A tartalomszolgáltatási mesterkurzus vendége ma Fecz Ágnes volt. Ágnes 2011 tavaszán végezte a kurzust, akkor a Cervantes Intézet könyvárának honlapját elemezte, órai feladatként. Ma a saját munkája révén is gyarapodó Magyar Elektronikus Könyvtárról tartott másfél órát is meghaladó, érzelmektől sem mentes bemutatót.

A MEK-ről nem lehet beszélni története nélkül, a magyar internetezés korai korszakának egyik legszebb, "alulról jövő" kezdeményezéseként a mai napig központi szerepet betöltő  Drótos László és Moldován István szerepét is megismerhettük Ágnes friss tapasztalatai alapján. S nem lehet a MEK-ről pusztán az OSZK fontos szolgáltatásaként beszélni, hiszen a nagy hagyományú műhely jelenét is csak úgy lehet megérteni, ha az évek során kiforrott eljárások, szokások, munkamegosztások kontextusába helyezzük. Ágnes nem hallgatta el a nehézségeket sem, a forráshiány, a vállalt küldetés gyakran lehetőségeiken túlmutató léptéke gyakran jelent nehezen feloldható problémákat.

A kiadókkal, szerzőkkel, örökösökkel és egyéb jogtulajdonosokkal sehol nem gyűlt föl annyi tanulságos tapasztalatanyag a hazai digitális tartalom vonatkozásában, mint az  OSZK E-könyvtári Szolgáltatások Osztályán, s Ágnes elmondása alapján valóban izgalmas, s gyakran nehéz Moldován István és munkatársai szerepköre.

Ágnes nem tagadta, érzelmileg is kötődik felnőtt fejjel megtalált második otthonához, munkahelyéhez. Bár léteznek jobban fizető, sok szempontból ideálisabb állások, a pályakezdés előtt álló hallgatóságunk figyelmébe őszinte szavakkal ajánlotta nemzeti könyvtárunkat, s benne az E-könyvtári Szolgáltatások Osztályát.

Ágnes a MEK munkatársai között (2015 március).



2015. március 25.