2016. november 25., péntek

Történeti gyűjteményrészek hálózati bemutatása

A könyvtár funkciója változóban van, közösségi térként és irodaként, kutató- munka- találkozó- vagy akár játszóhelyként különböző társadalmi igényekre reflektálhat városok, falvak, kampuszok avagy virtuális tér szövetében. Az egyedítő, csak rá jellemző vonás ugyanakkor továbbra is a könyvtárakkal szemben támasztott legfőbb elvárás marad: a múlt és jelen tudásának hozzáférhetővé tétele, az írásban fennmaradt kezdetektől a nyomda-friss, sőt, immár update-friss információkig, a könyvtártudomány által kíművelt legegységesebb, áttekinthető rendszerben, mely a könyvtáros szaktudás segítségével, mint hatékony szolgáltatás és könnyen kezelhető gépezet, szolgálja a kutatást, olvasást, a legkülönbözőbb tájékozódási igényeket.
A történelem régmúlt eseményeinek feltárása, szakszerű elemzése és közérthető, vagy tudományos igényű bemutatása a történészek küldetése. A források számbavétele, értő rendezése és hatékony felkínálása azonban a könyvtártudomány vállalása, amelyet hagyományosan több szinten, számtalan formában teljesít a szakirodalmi tájékoztatástól a tematikus könyvespolcok összeállításáig. A könyvtárosképzésben a korábban hangsúlyos történeti oldal szerepvesztése az információtechnológiai változások és a kétszakosság megszűntetése óta érzékelhető. Az egyensúly helyreállításán dolgozunk az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézetében a képzési program átalakításával1, a hosszabb szünet után ismét választható történeti szakiránnyal, s interdiszciplináris szakterületünk harmonikus egyensúlyának megteremtésére törekszünk a szakemberjelöltek képzése során könyvtörténeti, művelődéstörténeti órák mellett konferenciákkal2 és a nagy hagyományú Nyitott Napok előadássorozat3 újraindításával is, ízelítőt adva a leginkább motiváló történeti kutatásokból.4  
Szükséges azonban a történeti érdeklődés informatikai, információtechnológiai alátámasztása is, hiszen be kell látnunk, a mai huszonévesek szakmai jövőképéhez - általában - közelebb állnak a korszerű technológia alkalmazásai, mint a kódexek, régi nyomtatványok, könyvtörténeti érdekességek. Az informatikai érdeklődés fókuszálásban - úgy tűnik - napjainkban kezd segítségünkre lenni összetételével maga a web is, a digitalizált tartalomban mind jelentőssebbé váló történeti dokumentumok aránya, s az olvasói érdeklődés fokozatos változása.

  • Az itt közölt változat az alábbi, nyomtatásban megjelent cikk szerzői webváltozata:
    Fodor János: Történeti gyűjteményrészek hálózati bemutatása. KÖNYV KÖNYVTÁR KÖNYVTÁROS 25:(11) pp. 23-32. (2016)

2016. október 30., vasárnap

A tudományos digitalizálás példatára

Részletek "A tudományos digitalizálás példatára az egyetemi könyvtártudományi képzés tükrében" című szekciósszefoglalómból.

A tudományos felfedezések, eredmények történelmünket formáló hatására gondolva leginkább a kapcsolatok, összefüggések, az egymásra ható, inspiráló ötletek jutnak eszünkbe, s tán kevésbé a kutatással töltött idő, a tudománynak szentelt sorsok, s még kevésbé a dokumentumokban rögzített szakirodalom, a könyvtárak által biztosított alapzat, melyre minden kor kutatója, tudós elméje támaszkodott, amikor saját látásmódját kialakította, majd önálló véleményét megformálta.
     Amikor a jelen valóságos könyvtárára és könyvtári valóságára gondolunk, mintha csökkenne is a dokumentáltság jelentősége: a régmúlt tudás közvetítése, hozzáférhetővé tétele háttérbe kerül, s égetően friss feladatként a gondolatok, témák, motívumok összekapcsolódásának, szerveződésének, áramlásának leképezése, a hálózati kommunikáció igényeinek hatékony kielégítése és az automatizálás, a mesterséges intelligencia felhasználása kerül fókuszba. A háttérben, talán kevésbé látványosan, de változatlanul alapfeltétel marad az algoritmizálhatósághoz, gépi kiértékeléshez és intelligens forgalmazáshoz is nélkülözhetetlen digitális információtárak építése, a dokumentumok hozzáférhetővé tétele és rendezése.
     A Valóságos könyvtár – könyvtári valóság II. konferencia digitalizálási szekciója élő példatárát adta az élő, működő tudomány különböző szintjeihez szükséges szerepüket betöltő, magas szakmai színvonalú hazai digitalizálási és gyűjteményépítési projekteknek.
     Ha a konferencia-szekció közönségének gyors panorámaképet felvillantó előadássorozatot a könyvtártudományi kutatás és felsőoktatás szemszögéből áttekintve kiegészítjük intézeti oktatási programunk hátterével, hitelt érdemlően bizonyíthatjuk: a konferencián bemutatott részterületek a tudomány rétegzettségét, komplexitását illusztrálták, a valóságos könyvtárat mutatták és a XXI. századi könyvtári valóságból adtak ízelítőt.

2016. szeptember 11., vasárnap

2016. őszi félév: kurzusok és feladatok


Informatikus könyvtáros BA II.   terem: -102
 IKT11-272/1   Hálózati ismeretek 2.a  kedd 13.00-14.30 
 IKT11-272/2   Hálózati ismeretek 2.b  szerda 14.00-15.30 
internetszemle - kurrens hálózati jelenségek / témafigyelés és összegzés tételek szerint,
összefoglaló tanulmány + számonkérés a többiek által figyelt témákból félév végén.
- szemle
- projektdokumentum
- összefoglalók
- cikkgyűjtemény

 Informatikus könyvtáros BA III.   terem: -102
Kedd, 10:00-11:30 és 11:30-13:00 
BBN-IKT11-253 Adatbázisépítés, könyvtárgépesítés 3.
Hely- és kortörténeti adatbázisfejlesztés
- projektdokumentum


 Informatikus könyvtáros MA I.   terem: -102
 IKTD-107  Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése szerda 10.30-12.00 
- projektdokumentum
 IKTD-111  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1.  szerda 12.00-13.30 
- KutatásiNapló

 Informatikus könyvtáros MA-L I.   terem: -104
 IKTD-L-107  Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése  péntek 10.30-12.00 
- projektdokumentum
 IKTD-L-111  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1.  péntek 12.30-14.00 
- KutatásiNapló

 Informatikus könyvtáros BA-L III.   terem: -104
 IK14-L-253  Adatbázisépítés és könyvtárgépesítés 3.  péntek 10.30-12.00 
- projektdokumentum
 IKT14-L-271   Hálózati ismeretek 1.   péntek 12.30-14.00 
- projektdokumentum

 BBN-XIN-111  Informatika bölcsészeknek  szerda 15.30-17:00 és 17:00-18:30  terem: -102
- szintfelmérő
- projektdokumentum

 Fogadóóra:   kedd 14.30- 
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba

 Témavezetés 
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)



2016. június 15., szerda

Projektbemutató és műhelymunka-összegzés


Intézetünk tartalomszolgáltatást kutató műhelye bemutatta tavaszi munkáit. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral kötött együttműködési megállapodás keretében feldolgozott Könyvek holokausztja kiállítás virtuális változatát Sándor Tiborral (Budapest Gyűjtemény) 2016. június 13-án, a Központi Könyvtár fogadótermében mutattuk be. A 140 weboldalon interpretált, bonyolult összefüggésrendszert feltáró dokumentumrendszer közzétételét Fodor Péter főigazgató (FSZEK) is méltatta  bevezető szavaiban, s reményét fejezte ki, hogy az együttműködés további hasonló projektekhez vezet.
- Könyvek holokausztja - virtuális kiállítás
- A bemutatóról a FSZEK honlapján
- A virtuális kiállításról a Budapest Gyűjtemény oldalán
- Fényképek (FSZEK)

A tartalomszolgáltatás elméleti hátterét, gyakorlatát vizsgáló kurzusok eredményeit évek óta a Kutatásinapló felületén publikálja műhelyünk. Ízelítő a 2016. tavaszi tartalomból:

2016. május 30., hétfő

Portóban

2016. május 17. és 23. között az Erasmus tanárcsere-programjának keretében előadásokat tarthattam kutatásaimról Intézetünk portugál parteregyetemén, az Universidade do Porto könyvtáros hallgatóinak.
Az alapképzésben és mesterképzésben részt vevő hallgatók számára is megtartott angol nyelvű prezentációk intézetünk tartalomszolgáltatási és digitalizálási projektjei mellett bemutatták a könyvtárak közösségi-média jelenlétét vizsgáló kutatásaink eredményeit is. Velem tartott Rónay Gabriella, aki az OSZK Fényképtárának munkatársaként az ott zajló munkafolyamatokkal, gyűjteményekkel keltette föl a portugál diákok érdeklődését.
Olívia Pestana docens asszony fogadott és kalauzolt a campuson, az egyetem különböző épületegyüttesei között (az alapszakosok a bölcsészkaron, a mesterszakos hallgatók az információ-mérnöki karon tanulnak). A portugál hallgatók figyelemre méltó tájékozottságról, s nem utolsó sorban angol tudásról tettek bizonyságot (az MA hallgatók már jórészt angolul hallgatják óráikat), többen jártak már Budapesten, vagy tervezték az utazást. Az előadásokat követő beszélgetések során nyilvánvalóvá vált, Portugáliában a könyvtárügy (és általában a kultúra) hangsúlyos, támogatott terület, a könyvtáros pálya vonzó és megbecsült. Az előadások között lehetőség nyílt több, könyvtáros szemmel nézve is érdekes helyi nevezetesség felkeresésére (pl. Livraria Lello, az ország legrégebbi könyvesboltja) illetve a városi könyvtár megtekintésére is sor került. Hallgatóim és kollégáim figyelmébe ajánlom az Erasmus programban való részvételt, a pályázható helyszínek között pedig feltétlenül mérlegeljék Portót!

2016. április 9., szombat

Egyenes, tágas utakon

Szerkesztői jegyzet és utószó Fodor András: Utam a zenéhez címen összegyűjtött zenei tárgyú esszéihez.
Fodor András összegyűjtött írásainak könyvsorozatában a költői életművet összefogó két kötet – Különös szép hajsza 1944–1976, és A párbeszéd oltalma 1977–1997 (2013) –, továbbá az irodalmi tárgyú esszék, kritikák és emlékezések két gyűjteménye – Kulcsolt vállak tengelye (2014); Megfejtett párhuzamok (2015)  – után a társművészeti tematikában írt prózai munkák teszik teljessé a publikált írások újrarendezett közreadását.
Az Utam a zenéhez kötetbe foglalt hetvenhét írásában Fodor András a számára legfontosabb testvérmúzsát szólítja: „Más művészeti ágak közül tizenkilenc éves koromig a képzőművészet, azóta a zene van rám legnagyobb hatással. A kapcsolatról 1948 óta versben és prózában többször vallottam… A hangzás és kompozíció kényszerítő példáin túl a kortárs zene a kevéssel sokat mondás nehéz mesterségére is inspirál. A zenében és költészetben egyaránt divatos aleatorikus-improvizatív kísérletek közt is hiszem, hogy jelentős mű csak az invenció és tervezés szerencsés találkozásából, a tudatos komponálás ihletett mértanából születik” (A múzsák testvériségéről, 1973).

2016. március 12., szombat

A tudomány könyvtári ünnepe

Szakma, egyetemi hallgatóság, kutatók és gyakorló szakemberek közös elvárása, hogy felsőoktatási műhelyeink a könyvtártudomány élő központjaiként működjenek, új kezdeményezések és tudományos összegzések gyújtópontjában. Az információtechnológiai változásokra nyitott szakemberek külföldi példákért, párhuzamos tapasztalatok megvitatásáért mind gyakrabban fordulnak a világháló kínálta lehetőségekhez, de a valóságos könyvárakkal fenntartott személyes kapcsolatot nem pótolja a hatásosan prezentált információk virtuális tára, s a könyvtári valóságtól a megosztások, kommentek közegében, a tapasztalatcsere közvetlensége hiányában könnyen elszakadhatunk.

  • Az itt közölt szöveg a Könyvtári Figyelőben megjelent beszámoló szerzői webváltozata.
    A tudomány könyvtári ünnepe. Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. konferencia az ELTÉn. = Könyvtári Figyelő, 62. évf. (2016) 1. sz.

2016. február 10., szerda

2016. tavaszi félév: kurzusok és feladatok

 Informatikus könyvtáros BA I.   terem: -102 
 IKT11-271/1   Hálózati ismeretek 1. gyakorlat  kedd 10.00-11.30 
 IKT11-271/2   Hálózati ismeretek 1. gyakorlat  kedd 11.30-13.00 
- projektdokumentum 

 Informatikus könyvtáros MA I.   terem: -102 
 IKTD-108  Szövegkiadás  szerda 10.00-11.30
 IKTD-112  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2.  szerda 11.30-13.00 
- projektdokumentum

 Informatikus könyvtáros MA-L I.   terem: -102 
 IKTD-L-108  Szövegkiadás  péntek
 IKTD-L-112  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 2. 
 péntek II. 12. (10-11.30), III. 11. (10--13), IV. 8. (10-- --15), IV. 22. (10-- --15), V. 6. (10-- --15) 
- projektdokumentum 

 Informatikus könyvtáros MA II.   terem: -102
 IKTD-113  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3.  szerda 13.00-14.30 
 IM IKTD-410  Információvédelmi alapismeretek  szerda 14.30-16.00 
- projektdokumentum 

 Informatikus könyvtáros MAL II.   terem: -102
 IKTD-L-113  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3.
csütörtök II. 18. (15.30-17), 
péntek IV. 15. (10-- --16) és IV. 29 (12.30-14.00)
- projektdokumentum 

 Fogadóóra:   kedd 13.00- 
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba

 Témavezetés 
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)



2016. február 6., szombat

Virtualizálódó örökségünk valóságos igények tükrében

A hazai gyűjteményi digitalizálás a kezdetektől fontos eredményeket ért el, s napjainkra a virtuálisan lapozható könyvek, sajtótermékek, képek és fotográfiák olyan mennyiségét sikerült közzétenni, amely a múzeumi és egyén memóriaintézményekhez köthető digitális tudáskinccsel együtt bátran nevezhető kritikus tömegnek, az átlag webfelhasználó figyelmét is megragadó tudásbázisnak. 


Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. című konferenciánk digitalizálási szekciójában a gyűjteményi digitalizálás hazai szakemberei és irányítói mutatták be munkájukat és legújabb fejlesztéseiket az elmélyült kutatásra épülő aprólékos kéziratdigitalizálástól és filológiai igényű szövegkiadástól az intézményi-könyvtári digitalizálási stratégiákon és tömeges hozzáférhetővé tételt célzó projekteken át a virtuális gyűjtemény-reprezentációs fejlesztésekig, interaktív felülettervezési megoldásokig. A könyvtárak és digitalizálással foglalkozók közös és érthető vágya, hogy a digitalizált értékek szolgáltatása jól szervezett, korszerű rendszerekben, adatbázisokba szervezve, hozzáértő szakemberek felügyelete alatt váljon és maradjon elérhető, lehetőleg a digitális idők végezetéig. 
      Miközben lelkesedéssel és őszinte örömmel üdvözöljük az ezért dolgozó szakemberekket, programozókat és fejlesztőket a mindennapok szakmai híreiben csakúgy, mint mai konferenciánkon, talán nem ünnepronás, sőt, a Magyar Tudomány Ünnepén éppen a tudományos józansághoz illő, ha elgondolkozunk a digitalizálódási folyamat esetleges mellékhatásain, a jelenlegi trendekkel együttjáró problémákat keresve.

2016. január 28., csütörtök

Eger, EKF, Líceum

Ma az egri Eszterházy Károly Főiskola Humáninformatikai Tanszékén tartottam előadást  „A kutatói teljesítmény inkubációja a 21. század módszereivel” című rendezvénysorozaton. Az inspiráló, múltat és kortárs információs technológiát egyaránt szemet gyönyörködtető és funkcionális térbe fogó  környezetben adekvát témának bizonyult a korunkban kialakult kutatási-kommunikációs-tudományos tudásmegosztás és a könyvtári szerepevolúció elemzése. A másfél órás időkeretbe negyven képes vetítésre épülő előadás fért, majd a vendéglátókat képviselő Gulyás Enikő tanársegéd kérdéseire válaszolva az oktatási programunkba illesztett webprojektekről, gyűjteményreprezentációs és digitalizálási gyakorlatokról beszéltünk még, szabadabban.




2016. január 15., péntek

A könyvtár és a mémgyár 2.

A 2016. január 15-én az ELTE BTK Nyílt Napjának mintaórájára frissítettem fel korábbi, középskolások érdeklődésére hangolt előadásomat az azóta eltelt két év tanulságaival. Az alapgondolat továbbra is evidens: ha napjaink legsikeresebben "kommunikálódó" információ-egysége a webes mém, akkor érdemes megvizsgálni viszonyunkat a közösségi webhez a mémek működési mechanizmusával összehasonlítva. Mit tudunk elérni a sikerpiramisban, melynek csúcsán a mémek állnak? Milyen következményekkel jár, ha a könyvtárak, tudástárak, memóriaintézmények az új médiában sikerre törekednek? Milyen tartalmakkal van erre esélyük, s hogyan definiálható a sikeres és a könyvtár küldetésével összeegyeztethető megosztások közös halmaza? Egyáltalán: mi a könyvtár feladata a közösségi médiában? A szükséges stratégia meghatározásához mindenek előtt pontosan kell látnunk a közösségi médiában identitásukat megosztással, lájkolással, aktivitással "ápoló" felhasználó/olvasók motivációit...

A mintaórán és az azt követő szakos tájékoztatón is teltház volt, bízunk benne, hogy a felvételire is marad érdeklődés...

- A vetítés képei

2015. december 25., péntek

Tartalomfejlesztés és elemzés az oktatási gyakorlatban

A kutatást, tájékozódást kiszolgáló, informáló és tájékoztató rendszerek alapvetően változtak meg az elmúlt évtizedben. A tájékoztató szakemberek felkészítésében, képzésében nélkülözhetetlenek a gyakorlatok, a munkahelyi feladatokra felkészítő, azt szimuláló mintaprojektek. Jelen tanulmányban az ELTE könyvtárosképzésében sikerrel bevezetett tartalomfejlesztési műhelymunkákat elemezzük.

  • Az itt közölt szöveg a TMT-ben megjelent publikáció szerzői webváltozata.
    A nyomtatott cikk adatai:
    FODOR János: Kollaboratív tartalomfejlesztési projektek az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 62 évf. 2015. 11-12. sz. http://tmt.omikk.bme.hu/issue.html?issue_id=575 

2015. december 15., kedd

Futóhomokra színpadot: kor- és helytörténet a közösségi médiában

Törvényszerű, hogy a könyvtár jövőjét vázoló kijelentésekben gyakran érzünk némi provokációt. Konstatáljuk, ahogy rugalmasságunkat tesztelve feszegetik itt-ott identitásunk alapjait, újragondoltatják hagyományainkat, beidegződéseinket. Talán nem soroljuk ide azokat a kísérleteket, melyek a jövőben fontossá váló könyvtári funkciókhoz párhuzamokat kutatnak a közösségi hálókon tapasztalt megosztási trendekben, de a „facebook-nemzedék” viselkedésének általános tanulságait még hajlamosak vagyunk leválasztani az olvasáskultúráról, s szívesebben vizsgálnánk csak a könyvekkel, e-könyvekkel elköteleződő olvasói megnyilvánulásokat, kiszűrve, különválasztva a poénokat, animációkat, videoklippeket „lájkoló" tömeg viselkedésmintáitól. 
          A következő gondolatmenet arra tesz kísérletet, hogy meggyőzően kapcsolja össze a könyvtár jövőképét a közösségi hálón tapasztalható általános viselkedéssel, miközben magyarázatot keres egy figyelemre méltó jelenségre, a helyismereti és kortörténeti megosztások látványos népszerűségére.
  • Az itt közölt írás az alábbi publikáció szerzői webváltozata:
    Fodor János: Könyvtári szereplehetőségek a közösségi médiában. Könyvtári Figyelő, 61. évf. (2015) 4. sz. pp 481-485.
  • A publikáció az MKE 47. szolnoki vándorgyűlésén, 2015. július 17-én a Helyismereti szekcióban elhangzott előadás szerkesztett változata. (1)