tanulmány szerzői webváltozata
Helyismereti gyűjtemények a
mobilitás és élménymegosztás tükrében
A helytörténeti gyűjtemények különleges helyzetbe kerültek a
közösségi média korában. A tudományos hitel és a populáris téma népszerű
megosztási alapanyaggá tette a vizuálisan is vonzó régi képeket, közös múltat
felidéző híreket, amelyek idősíkokat, történeteket sűrítenek egyetlen
kimerevített pillanatba, s megosztott tartalomként – tematikus csoportokban
vagy csatornákon – gyakran tudományos kontextus nélkül is "megállnak saját
lábukon", sikert aratnak akár hozzáadott többlet-információk, narráció
hiányában is.
A kétezres évek végétől a leendő könyvtárosok
képzésében is törekedtünk a hely- és kortörténeti értékű gyűjtemények
fejlesztésére, illetve a korszerű, webes tájékozódás és tájékoztatás
szempontjából megkerülhetetlenné vált közösségi hálózati ismeretek összekötésére.1
Kimondva-kimondatlanul, a könyvtáros szakma egyik vonzó kitörési pontjaként
tartjuk számon a közösségi médiában gyakorolható tartalomszolgáltatási
aktivitást.
Az utóbbi években azonban felerősödtek a
korábban még “win-win” alapon ellensúlyozható kritikus vélemények, a személyes
adatok fejében ingyenes közösségi média a félretájékoztatás és álhírek
közkeletű szimbólumává vált. Kapcsolati háló és aktivitás alapján testreszabott
megosztás- és hírfolyamával a Facebook véleménybuborékokba zárta olvasóit, s
működése hátteréről is nyilvánvalóvá vált, ami korábban is sejthető volt, hogy
adatainkat olyan cégeknek is kiszolgáltatja, amelyek azt a könyvtártudomány
céljaival összeegyeztethetetlen politikai manipulálásra használják.2
Föl kell tehát tennünk a kérdést újból:
szolgálhatja-e céljainkat a közösségi média, vagy jobb, ha tíz év után
szétválnak útjaink? Érdemes-e munkaidőt, feladatkört szánni jelenlétünk
színvonalas fenntartására? Mi maradt érvényes a korábban vonzó lehetőségekből
és mit jelentenek az elmúlt évtized változásai a könyvtártudomány
szempontjából?
A megváltozott körülményeket érdemes ismét a
helyismereti gyűjtemények látószögéből elemezni. A vizualitás-központúság és a
közös tér-idő élménye változatlanul jellemző, népszerű megosztási téma,
kérdésünk így ismét az lehet, kínál-e komoly lehetőséget könyvtárak,
gyűjtemények számára, ha minőségi, hiteles tartalmaik megosztásával részt
vesznek a közösségi média tartalom-mezőnyében.