2020. szeptember 20., vasárnap

2020. őszi félév: kurzusok

NAPPALI KÉPZÉS

BA - elsőév
BBN-IKT-104 Kommunikáció és informatika alapjai

BA - másodév
BBN-IKT-277 Hálózati ismeretek

BA - harmadév
BBN-IKT-257 Digitális gyűjtemények fejlesztése

MA - másodév
BMA-IKTD-126 Tartalomszolgáltatás és közösségi média
BMA-IKTD-343 Digitális bölcsészet

LEVELEZŐ KÉPZÉS

BA
BBN-IKT-L-104 Kommunikáció és informatika alapjai
BBN-IKT-L-106 Információelmélet, információs műveltség
BBN-IKT19-L-277 Hálózati ismeretek
BBN-IKT-L-257 Digitális gyűjtemények fejlesztése
BBN-IKT-L-278 Hálózati kommunikáció

MA
BMA-IKTD-L-126 Tartalomszolgáltatás és közösségi média
BMA-IKTD-L-343 Digitális bölcsészet

MÉDIA
BBN-XIN-111 Informatika bölcsészeknek

 FOGADÓÓRA  Szerda 14.00- | Földszint, 3-as tanári szoba

 TÉMAVEZETÉS  Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)



2020. szeptember 3., csütörtök

A könyvtáros, mint rekonstruátor

NETWORKSHOP 2020. előadás - 2020. szeptember 3. csütörtök

A dokumentumokból épülő múlt korlátai
A múlt újdonsága - a könyvtáros, mint rekonstruátor

A könyvtártudomány és a könyvtáros hivatás jövőképe szempontjából egyaránt izgalmas kérdés a mesterséges intelligencia, big data és adatbázis technológia lehetőségeiből kikövetkeztethető jövőkép: a digitalizált dokumentumokból, metaadatokból, adat- és névterekből könnyű jövendölni olyan "intelligens" rendszereket, melyek átvehetik szerepünket a múltban rögzített információk keresésében, a tájékoztatásban, kutatástámogatásban is. S tagadhatatlan, éppen ezek azok a területek, melyeknek létjogosultságához és jövőjéhez leginkább ragaszkodunk, ha a könyvtáros munkakört veszélyeztető "robotokról" hallunk vagy olvasunk. 

Az előadás e leegyszerűsítő futurológia ellenében vizsgálja a könyvtáros hivatás közeljövőjét. A gyűjtemények és tartalomterületek mélyebb feltárása, az eredmények értő, lokális és témában otthonos szolgáltatása hosszútávon is egyedi megközelítéseket igényel, s nincs más szakma, amely ebben pótolhatná a könyvtárost. A technológiai fejlődés nem csak az átfogó rendszerekhez, nagytömegű digitalizációhoz, adatbázis aratásokhoz és adatbányászathoz adott eszközöket, de az információk asszociatív összekapcsolásában, a digitális bölcsészet vagy az adatvizualizáció eszköztáraival a gyűjtemények feltárását, bemutatását, átjárhatóvá tételét is segíti. 

Az ELTE könyvtárosképzésébe illesztett tartalomfejlesztési projektek - léptéküknek és technológiai korlátjaiknak megfelelően -  elsősorban e lehetőségek kutatása és modellezése szempontjából tanulságosak. A munka során nem csak a feldolgozott dokumentumokban, gyűjteményekben rejlő virtulizálható múlttal, s a bejárhatóvá tehető információrendszerrel szembesülünk, de az algoritmizáláshoz, automatizálásához szükséges emberi közreműködés mértékét és a hozzáadott értékek szükségességét is pontosan érzékeljük. Az előadás példái azt igazolják, hogy a múlt tudásának szükséges mélységű rekonstruálása is hosszú - talán végtelen - folyamat, amely mindvégig igényli az emberi közreműködést, a könyvtáros jelenlétét és kreativitását.





2020. május 28., csütörtök

Hálózati életműkiadás - frissítés 2020. tavasz



2020. tavaszán a napló információnövelt webkiadása egy teljes évszakkal, a Fodor András által 1971. tavaszáról kiadott valamennyi naplóbejegyzés digitalizálásával gyarapodhatott. 
A kulcsszavak feltárása mellett munkatársaink online kronológiai forrásokban kutattak, s a korabeli sajtó kivonatait is elkészítették minden naplóbejegyzéshez:

1971. március

1971. április

1971. május


2020. február 6., csütörtök

2020. tavaszi félév: kurzusok és feladatok

E-mail (G-mail) címek megadása a projektdokumentumok eléréséhez 
(csak azoknak, akiknek eddig még nem adtam hozzáférést!)
Kérem, adják meg nevüket és gmailes email címüket, a szövegmezőbe írják be Neptun kódjukat és évfolyamukat pl. BA-1, BA-L-1, OT-1 , MA-1, MA-L-1 stb.) (Az URL mezőt hagyják üresen)

 >> ŰRLAP <<


PROJEKTOKUMENTUMOK:

NAPPALI TAGOZAT

 BA 2. évfolyam 
BBN-IKT-278 Hálózati kommunikáció GY/gyak.jegy
Kedd: 10:30-12:00 | helyszín: alagsor -102
- projektdokumentum

 BA 1. évfolyam 
BBN-IKT-270 Webszerkesztés GY/gyak.jegy
BBN-IKT-106 Információelmélet, információs műveltség EA/Koll.
Kedd: 13:00-14:30 és 14:30-16:00 | helyszín: alagsor -102
- projektdokumentum

 OsztatlanTanárképzés 
OT-KVT-252 Információelmélet, információs műveltség EA/Koll.
Szerda: 10:30-12:00 | helyszín: alagsor -103 
- projektdokumentum

 MÉDIA 
BBN-XIN-112 Informatika kommunikáció (Kiadványszerkesztés) GY/gyak.jegy
BBN-XIN-112 Informatika kommunikáció (Kiadványszerkesztés) GY/gyak.jegy
Szerda: 12:30-14:00 és 14:00-15:30 | helyszín: alagsor -102 
- projektdokumentum

LEVELEZŐ TAGOZAT

 BAL 1. évfolyam 
BBN-IKT-L-106 Információelmélet, információs műveltség Egyéni felk./beszámoló
BBN-IKT-L-270 Webszerkesztés GY/gyak.jegy
Péntek: 09:00-12:00 | 2020 márc 20, ápr 17, máj 15. | helyszín: alagsor -103
- projektdokumentum

 BAL 2. évfolyam 
BBN-IKT-L-277 Hálózati ismeretek GY/gyak.jegy
Péntek: 10:30-12:00 | helyszín: alagsor -103
- projektdokumentum

 MA 2. évfolyam 
BMA-IKTD-127 Tartalomszolgáltatás és multimédia GY/gyak.jegy 
BMA-IKTD-L-127 Tartalomszolgáltatás és multimédia GY/gyak.jegy
Péntek: 09:00-10:30 | helyszín: alagsor -104
- projektdokumentum

 VIZSGAKURZUSOK 
BBN-IKT19-L-278 Hálózati kommunikáció GY/gyak.jegy
BBN-IKT11-253 Adatbázisépítés, könyvtárgépesítés 3. GY/gyak.jegy
BBN-IKT-SZD Szakdolgozat (Egyéni szakdolgozati felkészülés) Egyéni felk./beszámoló
BBN-IKT17-SZD Szakdolgozat (Egyéni szakdolgozati felkészülés) Egyéni felk./beszámoló
BMA-IKTD17-L-SZD Szakdolgozat (Egyéni szakdolgozati felkészülés) Egyéni felk./beszámoló

 FOGADÓÓRA  Szerda 15.30- | Földszint, 3-as tanári szoba

 TÉMAVEZETÉS  Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)


2020. január 27., hétfő

Útra kelt helyek – a könyvtár, mint állomás


A Könyvtári Figyelő, 65. évf. (2019) 4. sz. (2020. január) számában megjelent
tanulmány szerzői webváltozata

Helyismereti gyűjtemények a mobilitás és élménymegosztás tükrében

A helytörténeti gyűjtemények különleges helyzetbe kerültek a közösségi média korában. A tudományos hitel és a populáris téma népszerű megosztási alapanyaggá tette a vizuálisan is vonzó régi képeket, közös múltat felidéző híreket, amelyek idősíkokat, történeteket sűrítenek egyetlen kimerevített pillanatba, s megosztott tartalomként ­– tematikus csoportokban vagy csatornákon – gyakran tudományos kontextus nélkül is "megállnak saját lábukon", sikert aratnak akár hozzáadott többlet-információk, narráció hiányában is. 
A kétezres évek végétől a leendő könyvtárosok képzésében is törekedtünk a hely- és kortörténeti értékű gyűjtemények fejlesztésére, illetve a korszerű, webes tájékozódás és tájékoztatás szempontjából megkerülhetetlenné vált közösségi hálózati ismeretek összekötésére.1 Kimondva-kimondatlanul, a könyvtáros szakma egyik vonzó kitörési pontjaként tartjuk számon a közösségi médiában gyakorolható tartalomszolgáltatási aktivitást.
Az utóbbi években azonban felerősödtek a korábban még “win-win” alapon ellensúlyozható kritikus vélemények, a személyes adatok fejében ingyenes közösségi média a félretájékoztatás és álhírek közkeletű szimbólumává vált. Kapcsolati háló és aktivitás alapján testreszabott megosztás- és hírfolyamával a Facebook véleménybuborékokba zárta olvasóit, s működése hátteréről is nyilvánvalóvá vált, ami korábban is sejthető volt, hogy adatainkat olyan cégeknek is kiszolgáltatja, amelyek azt a könyvtártudomány céljaival összeegyeztethetetlen politikai manipulálásra használják.2 
Föl kell tehát tennünk a kérdést újból: szolgálhatja-e céljainkat a közösségi média, vagy jobb, ha tíz év után szétválnak útjaink? Érdemes-e munkaidőt, feladatkört szánni jelenlétünk színvonalas fenntartására? Mi maradt érvényes a korábban vonzó lehetőségekből és mit jelentenek az elmúlt évtized változásai a könyvtártudomány szempontjából? 
A megváltozott körülményeket érdemes ismét a helyismereti gyűjtemények látószögéből elemezni. A vizualitás-központúság és a közös tér-idő élménye változatlanul jellemző, népszerű megosztási téma, kérdésünk így ismét az lehet, kínál-e komoly lehetőséget könyvtárak, gyűjtemények számára, ha minőségi, hiteles tartalmaik megosztásával részt vesznek a közösségi média tartalom-mezőnyében.

2019. november 26., kedd

70/90

Az archívum valósága és a múlt rekonstruálhatósága

VKKV4 - 2019-11-27.

Idén hetven éve indult hazánkban az egyetemi könyvtárosképzés intézményünkben, s idén kilencven éve született Fodor András Kossuth-díjas költő, könyvtáros. A két történet két ponton bizonyosan találkozik: Fodor András jelen volt a könyvtárosképzés indulásakor az első évfolyam hallgatójaként, s életműve fél évszázaddal később jelen van a jelen informatikus könyvtáros hallgatóinak életében, hiszen hálózati életműkiadása gyakorló projektként a képzési programjuk részévé vált. 
Az életműkiadás indulásáról és kiteljesedéséről beszámoltunk korábban, a könyvtárosképzés évfordulóját ünneplő konferencián illő és adekvát volna e két történet első összekapcsolódását bemutatni, munkánk vonatkozó eredményeiről is beszámolni. Ám ez korántsem egyszerű feladat.
Mennyire teljes és bejárható a fennmaradt dokumentumokban jelenlévő múlt, mennyire teljes egy archívum valósága? Növelhető-e utólag egy hetven éves kép felbontása? Van e jogunk felülbírálni a hajdani szerkesztési alapelveket, alkotói koncepciót? Pótolják-e a hiányokat a feltárt kapcsolódások, a hozzáadott információk, s milyen irányban bővítheti tudásunkat a digitális bölcsészet eszköztára? Az utókor tájékoztatásához nélkülözhetetlen hamisítás-e a narráció, a történetmondás? Pótolhatjuk-e azt a gyűjtemény prezentálásának más eszközeivel, csökkenthetjük-e a látószögek torzítását?
Az előadás kitér a hálózati életműkiadás korlátaira és lehetőségeire, tanulságként a múlt rekonstruálhatóságának határaira, s beszámol a hallgatók egymást követő nemzedékeinek közreműködésével készülő projekt jelenlegi célkitűzéseiről és perspektíváiról.


2019. szeptember 3., kedd

2019. őszi félév: kurzusok és feladatok

Nappali

BA1  BBN-IKT-104  Kommunikáció és informatika alapjai
OT1  OT-KVT-100  Kommunikáció és informatika alapjai
- projektdokumentum | szerda 10.30-12.00 | I. ép. -109

BA2 /  IKT-277  Hálózati ismeretek
- projektdokumentum | kedd 10.30-12.00 | -102 gépterem

BA3 /  IKT11-257  Digitális gyűjtemények fejlesztése
- projektdokumentum | kedd 13.00-14.30 | -102 gépterem

MA2 /  BMA-IKTD-126  Tartalomszolgáltatás és közösségi média
- projektdokumentum | levelező képzéssel összevonva

MÉDIA /  XIN-111  Kiadványszerkesztés (kommunikáció)
- projektdokumentum | szerda 12.30- és 14.00- | -102 gépterem

Levelező

BAL1   BBN-IKTL-104  Kommunikáció és informatika alapjai
- projektdokumentum | egyéni felkészülés

BAL3 /  IKTL-257  Hálózati kommunikáció
BAL3 /  IKT-L-278  Digitális gyűjtemények fejlesztése
- projektdokumentum | péntek X.4 - X.18 - XI.29 - XII.13  (9.00-14.00)

MAL2 /  BMA-IKTD-L-126  Tartalomszolgáltatás és közösségi média
- projektdokumentum | péntek IX.27. - XI.15. (9.00-14.00)


Fogadóóra: kedd 14.30- | 3-as tanári szoba

Témavezetés
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)


2019. július 30., kedd

Útra kelnek hajdani helyek

A közösségi emlékezet terei 



A konferencia aznapi előadásai:
  • A kulturális örökség harmadik rezsimje és az örökség szintjei
    Dr. Sonkoly Gábor, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja
  • A látogatókutatásra épített termék és szolgáltatásfejlesztés múzeumi környezetben
    Népessy Noémi főigazgató, Budapesti Történeti Múzeum
  • Útra kelnek a hajdani helyek: lépések az emlékezés közösségi hálózata felé
    Dr. Fodor János egyetemi adjunktus, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet
  • Crowdsourcing: az olvasó segít 
    Nagy-Sándor Zsuzsa, művelődésszociológus
Teljes program | Fényképek a konferenciáról (Somogyi Könyvtár / MKE HKSz)


Előadás vázlat

Útra kelnek a hajdani helyek: 
lépések az emlékezés közösségi hálózata felé

4 éve arról beszéltem: a hely- és kortörténeti témák megosztása a közösségi mdiában a lebiztonságosabb és legszervesebb kapcsolódási lehetőség tudományhoz, kulturához. Példáimat elsősorban a Facebookra alapoztam, akkori, átfogó kutatási eredményeimre alapozva arról beszéltem, hogy a fb ideális felület, mert egyesíti az intézményi, gyűjteményi jelenlét lehetőségét, a blog jellegű életjel-adás eszköze, s a bejegyzésekben rákényszerít a figyelmet felkeltő képek, olvasmányos kisérőszövegek és gyűjteményi tételekhez vezető linkek hatékony komponálására.
Meggyőződésem volt, hogy a helytörténeti gyűjtemények kulcsszerepet játszhatnak a kulturális örökség közvetítésében ezen a platformon.

2019. június 15., szombat

Oldás és kötés a virtuális közösségépítésben

A virtuális valóság hétköznapivá válása annyira szokatlan és gyorsan kialakult helyzet, hogy nehezen hasonlítható bármilyen, az emberiség történetében korábban megélt szituációhoz, állapothoz. A tenyér-képernyőkbe horgadó arcok sora a közlekedési eszközökön, a tudás és hitelesség minden szintjének megkérdőjelezése, az áltudományos, vagy kifejezetten káros elképzelések megállíthatatlan terjedése sötét, disztópiába illő világot idéz. S talán nem is baj, ha biztató jelek, oázisként megtapasztalható rétegigények helyett olykor józanul, e hétköznapi, aggasztó élményeinket extrapoláljuk: munka előtt, után (és közben), magunkra fordítható pillanatainkért jól érzékelhető verseny zajlik, szemlélődés helyett kitölti figyelmünket a virtuális valóság. Telefonon játszunk, véget nem érő, képközpontú posztsorokat görgetünk, gyors üzeneteinket ezen közben váltjuk, legfőbb kompetenciánk a multitask lett. Az összefüggő szabadidő és a munkaidő között akkora a kontraszt, hogy radikálisan kiszakadva, az élményeket túladagolva igyekszünk utóbbit megélni, eltölteni. Mintha egy sötét, közösségi terektől, intézményektől mentes, végletekig optimalizált iparvárosban töltenénk hétköznapjainkat, melyből úgy kell elrugaszkodni, elutazni a jó levegőért, fényért. Elmélyült tájékozódáshoz, olvasáshoz se fény, se idő: a hírek politikáról, kultúráról, életmódról félreértelmezhetőek, torzultak, mint a sötétben fülbe súgott pletykák a futószalag mellett, munka közben. Lídszöveg, sőt click-bait-címsor rövidségben, véleménybuborékokba szerkesztődve terjednek a külvilágról töredékes képet eszkábáló tudósítások, s váltják ki kurta, sommás reakcióinkat: többre nincs időnk. A könyvtárba járásnak, mint minden más utánajárásnak, ügyintézésnek az applikációk, adatbázisok használata feleltethető meg. 
Erény, már-már extra-kompetencia, ha valaki képes a közösségi média és játékok falain kívül is boldogulni, “hagyományos” weboldalakat böngészni, saját rétegérdeklődésén túllépni. Ügyességnek számít, ha időveszteség nélkül, két üzenetváltás között intézkedik, ha mobileszközről, az utcáról meg tudja venni vonatjegyét, leadja adóbevallását, vagy rákeres egy könyvtári adatbázisban egy kérdéses névre, eseményre. Az okos telefonok testre szabása, telepített alkalmazásokkal továbbokosítása, az okos háztartások beállítása jövőbe rohanó korunkban a sokoldalúság olyan fokmérője, mint korábban az ezermesterség volt. A hatékonyság ilyetén növelésével látszólag időt takarítunk meg, azonban a valóságban inkább piacot, teret nyitunk az időnkért versengő szolgáltatásoknak és - ahogy az állandó elérhetőségünkkel - a munkáltatók által ránk mérhető újabb feladatoknak. 

2019. április 12., péntek

Életműkiadás - 2019

A hallgatóink gyakorlóprojektjeként létrejött Hálózati életműkiadásról és az arra épülő, a Gondolat Kiadó által megjelentetett Összegyűjtött írások könyvsorozatról is beszámolt a Kossuth-díjas költő születésének kilencvenedik évfordulójára emlékező eseményen  intézetünk adjunktusa, Fodor János.
A Fonyódi Kulturális Központ színháztermében az életmű utóélete mellett Fodor András és Takáts Gyula barátságáról is előadások hangzottak el. Varga István helytörténész Fodor András, Egry József és Takáts Gyula életének fonyódi vonatkozásairól tartott bemutatót, Stamler Ábel vallástudós, a Magyar Szemle szerkesztője Takáts Gyula hagyatékának feldolgozásáról számolt be. Fellépett Körmendi Klára, Liszt és Bartók-Pásztory-díjas zongoraművész, verset mondott Szentannay László és Csóbor Benjámin. Az emlékműsort Horváth Helga vezette.

- Fényképek az eseményről (Fonyód Média)

 

2019. február 13., szerda

Üzemanyagcella, vagy temetőparcella?


Digitalizált gyűjteményeink a 21. századi kultúrában. Előadás az ELTE és a BME közös konferenciáján: Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok. Kultúra a digitális forradalom idején.  2019. február 14-15.

Absztrakt

Ha minden megnyilvánulás mögött manipulációt, torzítást, csoport-érdeket sejtünk, s az információ formálásának összes szintjére - amatőr és profi aktusára - gyanú vetül, fölértékelődik a "nyers" információ. A szerkesztett részigazságoktól szívesen fordulunk a teljes, hiteles dokumentumtárak felé, ha fölkínálkoznak. Ritka, de sikeres közösségi média jelenlétük bizonyítja, hogy megfelelő aktivitással hiányt pótló tényezővé válhatnának a digitális kultúrában. Ezt azonban régi beidegződések is gátolják. 
A "hosszú távú megőrzés" vagy a "virtuális gyűjtemény" szókapcsolat máig mintha az FPS játékok hangulatát viselné: önmagába zárt rendszerként vár felhasználójára, hogy eligazodjon benne, s a keresett értéket kimentse. Hiába tudható, hogy jól digitalizált tudás-elemekre lekérdezési rendszerek épülhetnek, - így a jövő kutatási, publikálási és művelődési rendszerei a múltból is táplálkoznának - ismereteink átkonvertálása a kultúra megújuló erőforrásává munkaigényes, összehangolatlan és új egyenlőtlenségeket szül. Lehet bármilyen összetett és gazdag egy gyűjtemény, a köztudatban jó esetben nyitólapja marad, mint a hely, ahol "abban a témában régi dolgok fönt vannak". Okolható inkompatibilitásért informatikushiány, rövid távú gondolkodásért pályázati finanszírozás, de sokszor a gyűjtemények kezelője is projekt végcélként tekint a digitalizálásra, a jövőt az IT szakemberre hagyva. A programozók igyekeznek egyszerűsíteni az adatszerkezeten, a közönség passzív keresőfelületként fogadja az eredményt. A tudásra rálátó szakemberek pedig maradnak munkakörükben, s velük a lehetséges kapcsolatok, asszociációk is elszakadnak a létrejött adattártól.
Ha nem alakul ki a digitális gyűjteményekre épülve egy új, átmeneti szakma, amelytől a majdani automatikus feltáró-ajánló algoritmus kreativitást, mesterséget tanulhat, akkor gyűjteményeink szerepe a múlt tudásának temetőiként, lerakataiként rögzül.




2019. február 1., péntek

Kor- és helytörténeti webprojektjeink újabb tanulságai

A Valóságos Könyvtár - Könyvtári Valóság III. konferencián elhangzott eladás szerzői webváltozata. A teljes tanulmány a 2018. végén megjelent konferenciakötetben olvasható.

      A könyvtár tartalomszolgáltatási lehetőségeit kutató műhelyünk érdeklődésének fókuszába az ezredforduló óta a közösségi média került. A korábbi honlap-centrikus intézményi jelenlétben hinni hiábavaló, vagy legalábbis illuzórikus, ha a felhasználók tájékozódási szokásai - a technológia változásának függvényeként - a közös felületek felé mutatnak. A közösségi hálózatokban megosztott tartalmak témáiban, és a kapcsolódó aktivitások - kommentekben és lájkokban tetten érhető - jeleiben két, markánsan eltérő magatartásforma tükröződik, melyekre a könyvtári tartalomfejlesztés hatékonyan reflektálhat.


A biztonságos közös nevező bővítése

Az egyik meghatározó attitűd a saját, óvott értékek rendezési igénye, kontrollja, a közösségi médiában bármely szinten és tudással, a közreadás és befogadás bármely összetételében jellemző biztonsági játék. A mai tizenévesek távolságtartása, elfordulása a Facebooktól éppen a gyors, radikális megoldás választásaként - a türelmetlenség jeleként - magyarázható az uralható kapcsolatrendszer igényével: ne szóljon és lásson bele kommunikációjába rokon, ismerősként őt kiskorában bejelölt szülő. A fiatalok nem kívánnak maradandó portfóliót építeni élményeikből, eszük ágában sincs más korosztályok számára nyomokat hagyni, önfelszámoló üzenetekkel kommunikálnak inkább a Snapchat szolgáltatásban. Minél bonyolultabb a szolgáltatásrendszer - gyermeknek, kamasznak, a számítástechnikával idős korban ismerkedőnek - annál nehezebb átlátni a privátszféra védelmét többé-kevésbé biztosító beállítások lehetőségeit, s a közösségi hálón legotthonosabban mozgó huszonévesek életében változnak a legdinamikusabban az életkörülmények. Az ő életükben is jöhetnek tehát olyan időszakok, amikor rutinból, kevéssé odafigyelve posztolnak vagy kattintanak linkekre, akár vírust terjesztő üzeneteket szabadítva ismerőseikre.