2018. december 22., szombat

Az érdeklődés hullámai

A teljes tanulmány itt olvasható: Networkshop 2018 konferenciakötet /REAL MTAK 

     Egy-egy új, digitalizált gyűjtemény örömmel tölti el a róla értesülő, a téma iránt érdeklődő olvasót, szakembert. Ám az új projektek a szaporodó digitális kincstárak sűrű mezőnybe érkeznek, s a fő kérdés nem is a hosszú távú fenntartásuk.
     A 2010-es évekre a digitalizálás, a nemzeti örökség archiválásának fontossága hétköznapi irányelvvé vált. Hosszú évek munkájával, de közismertté váltak hazai és nemzetközi digitális könyvtári szolgáltatások, s az elektronikus könyvtári keresők, katalógusok és dokumentumtárak mellett terjedni kezdtek a nyilvános intézményi (pl. egyetemi) repozitóriumok, dolgozattárak, Open Access publikálási formák is.
     Ha a digitális állományokat szolgáltató gyűjteményekben, adatbázisokban a könyvtári állomány virtuális otthonra lel, egyúttal el is szakad a gondozására, ajánlására hivatott szakemberektől, a könyvtárosoktól. A virtuális gyűjtemények gyarapítása és folyamatos fejlesztése mellett megmaradhat-e, vagy pótolható-e az a könyvtári és munkatársi környezet, amely magáénak érezve az állományt, napról-napra elősegítette annak mélyebb feltárását, megismerését, s értékeinek az olvasók figyelmébe ajánlását?
     Hiába áll majdan rendelkezésre az írott emberi tudás átfogó digitális tára, ha az archívumok meglétéről csak passzív ismerettel bír az olvasó. Ha az aktív használatra nem szakít időt, létük inkább megnyugvással tölti el, a feldolgozottság és elérhetőség tudata felületes biztonságérzetet ad s csökkenti a mélyebb megismerésük iránt felfedező kedvét.
     A figyelem, az idő lekötése és a kíváncsiság felkeltése a könyvtárak számára napjainkban ugyanolyan kulcskérdéssé válik, mint a pedagógusok számára a kötelező olvasmányok célszerű frissítése, vagy a múzeumok számára az izgalmas, interaktív események, tárlatok tervezése.


2018. december 1., szombat

Csetablaktól a könyvespolcig

A teljes tanulmány a Könyv és Nevelés 2018/2. számában olvasható

     Egy friss felmérés szerint az Európai Unió országai közül Magyarország a legnagyobb közösségimédia-fogyasztó. Az európai átlagnál húsz százalékkal többen Facebookozunk, Twitterezünk és Instagramozunk, a 16-24 éves korosztályban szinte mindenki aktív valamelyik közösségi oldalon. Egyfelől örülhetünk az új technológiák terjedésének, bízhatunk abban, hogy a digitális-benszülött generációk munkában, társadalmi önszerveződésben és kreativitásban is hasznosítani tudják a korszerű kommunikációs eszközök kezelésében szerzett kompetenciát. Másfelől joggal tartunk az álhírekkel manipulálható közösségi médiafogyasztás következményeitől, a társadalom kötőanyagait fellazító véleménybuborékok hatásától. A kulturális, tudományos, műveltségi közös nevező záloga a tanulás és önkéntes művelődés: időigényes tevékenységek. A közösségi médiafogyasztás pedig - üzleti modelljéből következően - időrabló, hiszen a felhasználók figyelméből, választásaiból, aktivitásából profitál, a használt szolgáltatások kiterjesztésére törekszik, egészen az alapvető élettevékenységek szintjéig. Van-e esély az időigényes olvasás reneszánszára, vagy máris rétegigényt képvisel a történetekben, tudásban elmélyedő, fantáziájával szavakból képeket teremtő olvasó? S ha az e-book, a digitális szöveg olvasása a jövő, vezet-e visszaút a könyvespolcok közé, vagy készüljünk föl könyvtáraink fokozatos felszámolására? Ahogy e kérdések is leegyszerűsítik a bizonytalanság komplexitását, úgy válasz sem adható röviden, vagy általános érvénnyel.

2018. november 30., péntek

The “Collage Effect” – Against Filter Bubbles

The “Collage Effect” – Against Filter Bubbles: Interdisciplinary Approaches to Combating the Pitfalls of Information Technology
János Fodor, Péter Kiszl
DOI https://doi.org/10.1016/j.acalib.2018.09.020

The Journal of Academic Librarianship
Volume 44, Issue 6, November 2018, Pages 753-761

- Teljes cikk szabad elérése 2018 január 12-ig
- A publikáció a ScienceDirect.com-on

The rapid development of information technology has partially been reversed, and may become a tool for manipulation, which is incompatible with librarians' social mission. Making information available, connecting databases, and making them accessible result in people becoming more and more exposed. Customisation and effectively filtered information sources create filter bubbles. Although new systems of collaboration would be suitable for sharing reliable knowledge, they often lead to the spread of fake news. Despite worrying trends, we seek an encouraging future. Therefore, in this paper we analyse the relationship between information technology, market economy, and the librarian profession from the perspective of Hungarian LIS education, and emphasise the importance of active and creative information provision based on interdisciplinarity. Based on our experiences we believe that current and future readers can be reached through intriguing collages of credible information. The use of collages can compensate for the effects of filter bubbles, and librarians may become the masters of creating digital information collages.

Keywords: LIS profession, Academic training, Scientific content services, Collaboration, Roles of librarians, Orientation of LIS students, Hungary

2018. november 16., péntek

A közvetlenség nyughatatlansága

(a kötetben megjelent kísérőtanulmány szerzői webváltozata)

Fodor András társművészeti esszéi és visszaemlékezései

Hatodik kötetéhez érkezve teljessé vált és lezárható Fodor András összegyűjtött írásainak sorozata. Az első két kötetben összefoglalt költői életmű (Különös szép hajsza, A párbeszéd oltalma - 2013), a két kötet irodalmi témákról írt esszé (Kulcsolt vállak tengelye - 2014, Megfejtett párhuzamok - 2015), majd a zenei tárgyú írások (Utam a zenéhez - 2016) kötete után, e hatodik gyűjteményben gyűjtöttük össze film- és színházművészettel, képzőművészettel kapcsolatos esszéit. 
     Míg a költői életművet időrendben adtuk közre, az esszéket tematikus egységekbe rendeztük. Az eredeti elképzelés szerint irodalmi elődök, példaképek, kortársak után a pályakezdés, fiatalok és a műfordítás témái adták az első két esszékötet tartalmát, s egy harmadik, zárókötet ölelte volna fel Fodor András társművészeti érdeklődését. Az írások összegyűjtésekor azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a harmadik esszékötet terjedelmét bőven kitöltik a zenei írások, s e negyedik kiadványra nemcsak a félkötetnyi "egyéb" társművészeti írás maradt, de jó néhány gyermekkori tájra, pályakezdésre, kaposvári évekre visszaemlékező írás is. Bár Fodor Andás esszéiben számos ponton és téma kapcsán hivatkozik somogyi diákkorára - meghatározó tapasztalatokra, találkozásokra -, az irodalmi és zenei esszésorozatokból több ilyen írás szükségszerűen kimaradt. Az összerendezés és a néhány hiányzó - eddig csak folyóiratban megjelent - publikáció mellett a kötet második fele jelentős újdonságot is kínál: az emlékezések és somogyi kapcsolatok lezárásaként két részletet adunk közre a Történeti Interjúk Tárában 1991 során felvett életinterjú szövegleiratából.

2018. október 30., kedd

Projektalapú információtechnológiai kompetenciafejlesztés

Napjaink könyvtár- és információtudományi képzésének szerves része a hálózaton elérhető adatbázisok, a számítógépes tájékoztatási rendszerek használata. Létrehozásuk, a komplex web-felületek programozása elsősorban informatikai feladat. A szolgáltatástervezés szakmai és tar-talmi előkészítése, a tartalomszolgáltató eszközök testre szabása és hatékony használata viszont könyvtáros kompetencia marad, s a képzés interdiszciplináris részterülete. A tanulmány az Eötvös Loránd Tudományegyetem informatikus könyvtáros diszciplináris (alap- és mesterképzés) oktatási rendszerébe integrált – a digitális írástudást és az információs műveltséget is fejlesztő – elektronikus tájékoztatási rendszereket szervező projektek elemzését adja, majd röviden kitér az elektronikus könyvek oktatási vetületeire, végül pedig bemutatja a 2017-ben megalakult Digitális Bölcsészet Központ törekvéseit.

Fodor János - Kiszl Péter
Projektalapú információtechnológiai kompetenciafejlesztés: digitalizálás, hálózati tájékoztatási rendszerek létrehozása a könyvtár- és információtudományi képzésben

Képzés és Gyakorlat / Training and Practice
16. évfolyam, 2018/2. szám
DOI: 10.17165/TP.2018.2.3
- Teljes szöveg

2018. szeptember 17., hétfő

Digitális Bölcsészet

2018. szeptember 17.-én jelent meg a Digitális Bölcsészet folyóirat első száma:


Elérhető itt:

Szerkesztőbizottság
Bartók István, Fazekas István, Golden Dániel, Horváth Iván (a bizottság elnöke), +Orlovszky Géza, Palkó Gábor, Pap Balázs, Sass Bálint, Seláf Levente
Szerkesztőség
Almási Zsolt, Fodor János, Kokas Károly, +Labádi Gergely, Parádi Andrea
Rovatvezetők:
Tanulmányok: Kiss Margit
Műhely: Péter Róbert
Kritika: Bartók Zsófia Ágnes
Felelős szerkesztő: Maróthy Szilvia

Kiadója az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszéke, 
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A.
Felelős kiadója az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék vezetője.

ISSN 2630-9696 // DOI 10.31400/dh-hun

A digitális bölcsészet egyesek szerint paradigmaváltást jelent a bölcsészettudományok területén. Mások szerint a számítógép pusztán új eszközöket biztosít a bölcsészettudományi kutatások számára. Számunkra a Digitális Bölcsészet mindezen kutatók közös fóruma.
A folyóiratot azzal a céllal hoztuk létre, hogy lehetőséget teremtsen a magyarországi számítógépes bölcsészeti kutatások eredményeinek közzétételére. Feladatunknak tekintjük a digitális bölcsészeti adatforrások, szolgáltatások és a vonatkozó szakirodalom kritikai ismertetését, valamint a szakterülettel kapcsolatos tudományos hírek közlését.
Célunk, hogy elősegítsük a különféle intézmények, műhelyek és kutatók közti tudományos párbeszédet.
Az évente megjelenő tudományos folyóirat nyitott: nyílt hozzáférésű és tartalmai – a CC-BY-NC-SA licencnek megfelelően – szabadon felhasználhatók. Nyitott a különféle tudomány- és szakterületek felé, és egyaránt befogadó a hazai és külföldi műhelyek tevékenysége iránt.

http://ojs.elte.hu/index.php/digitalisbolcseszet
- az első szám bemutatójáról (ELTE BTK KITI 6-os tanterem, 2018-11-06)

2018. augusztus 31., péntek

2018. őszi félév: kurzusok és feladatok

Nappali

MA-2 /  BMA-IKTD-126  Tartalomszolgáltatás és közösségi média
- projektdokumentum | kedd 14.00- | -104 gépterem
BA-3 /  IKT11-253  Adatbázisépítés és könyvtárgépesítés 3.
- projektdokumentum | kedd 15.30- | -102 gépterem
BA-2 /  IKT-277  Hálózati ismeretek
- projektdokumentum | kedd 10.30- | -102 gépterem
MÉDIA /  XIN-111  Kiadványszerkesztés (kommunikáció)
- projektdokumentum | szerda 12.30- és 14.00- | -102 gépterem

Levelező

MAL-2 /  BMA-IKTD-L-126  Tartalomszolgáltatás és közösségi média
- projektdokumentum | péntek, X. 12. | XI. 23.
BAL-3 /  IKT14-L-271  Hálózati ismeretek 1.
- projektdokumentum | péntek, IX. 28. | X. 26. | XI. 9. | XII. 7.
BAL-3 /  IKT14-L-253  Adatbázisépítés és könyvtárgépesítés 3.
- projektdokumentum | péntek, IX. 28. | X. 26. | XI. 9. | XII. 7.

Fogadóóra: szerda 10.30-12.30 | 3-as tanári szoba

Témavezetés
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)


2018. július 5., csütörtök

Fodor András hálózati életműkiadás - frissítés 2018. nyár

Hosszú idő után frissült a Fodor András Hálózati életműkiadás a weben.
Az új, vizuális (fényképes-bélyegképes, mobilképernyőn is használható) címlap/alcímlaprendszer mellett jelentősen átalakult a tartalom adatszerkezete, a napló kivételével minden írásos Fodor András mű felhőtárhelyre került.

Újdonságok:
- időrendi kulcsszómutató, amelyből a művekhez, a betűrendi mutatóba és a kronológiai háttérgyűjtésekhez ("mindenapinapló") egyaránt eljuthatunk.
- a napló és az időrendi kulcsszómutató egyránt havi bontásban érhető el (korábban minden naplóbejegyzés külön dokumentum volt - ez azt is jelenti, hogy már csaknem minden hónapból feldolgoztunk legalább egy naplófeljegyzést)
- a kronológiai háttérgyűjtés majdnem minden hónapról olvasmányos össszefoglalóval bővült a világ eseményeiről

Tartalom:
A frissítés az elérhető dokumentumok mennyiségében is jelentős: csaknem duplájára nőtt a tartalom. A hálózati életműkiadás a nevek, műcímek, helyszínek, időpontok kapcsolatrendszerében tartalmaz jelenleg:
- 117 könyv adatait, borítóját és sok esetben tartalomjegyzékét, a művekben szereplő neveket, témákat.
- 1280 digitalizált, online olvasható esszét és verset.
- 814 naplóbejegyzést és hozzá kapcsolódó (mi történt aznap?) kronológiai gyűjtést
- 267 verskéziratot, sorról-sorra összekapcsolva a vers végleges (nyomtatásban megjelent) szövegváltozatával
- 195 fényképet, a szereplők neveit, időpontot, helyszínt
- 22 videót (keskenyfilmes amatőrfilm részletet)
- A FÉSZEk Klub Fodor András által szervezett 116 rendezvényét 1970-1995 között, szereplőivel.
- Fodor András filmnaplóját 1500+ megtekintett filmről 1975 és 1996 között (osztályzattal, rendezők nevével)
- A közreadott dokumentumokon belül összekapcsolódó kulcsszó-előfordulások száma jelenleg 35000.
A Hálózati életműkiadás, azaz az inaplo.hu/fodorandras könyvtár most kb. 1 GB adatot tartalmaz 671 mappában, 28297 fájlban.

A hibák javítása folyamatos, köszönjük, ha jelez egy-egy tévesen beazonosított személyt, időpontot, helyszínt.

2018. május 22., kedd

Hullámfürdő záróra előtt

Projektbemutató a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
2018. május 22. kedd, 14 óra

A tavalyi Neon Budapest bemutató óta Intézetünk Tartalomszolgáltatás-kutató műhelye ismét a FSZEK Budapest Gyűjteményével dolgozott közös projekten. Sándor Tibor osztályvezető különleges fotóhagyaték közzétételével bízta meg Intézetünket: a képeket készítő Pusztai Sándor a Gellért fürdő úszómestere volt a II. világháború előtti évtizedben. Fotóin megörökítette a Budapest büszkeségének számító, világszínvonaló Hullámfürdőt élvező fürdővendégeket. A több, mint 600 fotó kivételesen nagy képanyag egyetlen közegből, ráadásul az időszak elitjéről, s - tegyük hozzá - fürdőruhában, spontán helyzetekben, a paparazzifotók korszaka előtt. A projekt Fodor János adjunktus vezetésével, a hallgatók több csoportjának és évfolyamának bevonásával már a 2016/2017-es tanévben elkezdődött. Vendégünk volt az örökös, Pusztai Enikő és Kincses Károly fotótörténész. A korszak kutatóit bevonva, több szakkönyvtárba ellátogatva bővítettük a felismert, vagy felismerni vélt fürdővendégek körét. Célunk nem lehetett a személyek teljes azonosítása, de a sokféle sorsból kibomló kontextus gazdgsága egyértelművé tette a projektben rejlő legfontosabb kihívást: mit kezdjünk egy ilyen tömény, a régmúlt teljességét megidéző "mintával"? Hogyan adjuk közre, hogy méltó legyen jelentőségéhez, s netán nagy- és dédszülők felfedezéséhez, életük eddig ismeretlen pillanatainak "leleplezéséhez" vezessen? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat az elmúlt két évben.


Megnyitó: 
Fodor Péter főigazgató (FSZEK)
Kiszl Péter intézetigazgató (ELTE BTK KITI)

A projekt eredetéről:
Sándor Tibor (FSZEK, Budapest Gyűjtemény)

A történelmi háttérről:
Joó András (Veritas Intézet)

A projektről:
Fodor János (ELTE BTK KITI)

A projektről/bemutatótól:
- Pesti Mesék - rádió interjú a Hullámfürdőről: Sándor Tibor osztályvezető (FSZEK Budapest Gyűjtemény), Joó András történész (Veritas Intézet) és Fodor János - Hámori Kinga szerkesztő (Magyar Katolikus Rádió) kérdéseire válaszolva.


2018. április 5., csütörtök

NWS 2018

Prezentációm a Networkshop 2018 konferencián Egerben, 2018. április 6.-án 11 órától.

Az érdeklődés hullámai
A könyvtáros szerepe az elérhetővé tétel és a példamutatás között

Könyvtáraink számára fontos lehetőséget kínál a közösségi média jelenlét, hogy gyűjteményük elérhetőségét, kutathatóságát növeljék. Az utóbbi évek kutatásai azonban világossá tették: a csatornákon való megjelenés, mint a könyvtár létének virtuális bizonyítéka, önmagában kevés. A hatékony közösségi média jelenlét komoly csapatmunkát, tervezést és előkészítést igényel. Nyilvánvaló, hogy a könyvtár számára az jelentené a valódi sikert, ha érzékelhetően emelkedne az általa közzé tett digitális tartalmak spontán olvasói megosztása, kommentelése és remixelése. De hol van a határ szakmai felelősségünk szempontjából a digitalizált online elérhetővé tétel és a létrehozott gyűjteményeink használatát példázó aktivitás között? 
Aktuális webprojektünk, mint esettanulmány alapján a példamutatás tervezhető, kivitelezhető stratgiáit mutatjuk be. Feltételezve, hogy napjaink könyvtárosai otthonosak a közösségi média világában, korántsem lehetetlen úgy előkészíteni egy online gyűjteményt, hogy munkánk ízelítőkkel, háttérinformációkkal hatékonyan teremtsen kedvet megosztásra, spontán terjesztésre és kutatásra a közösségi média olvasók széles körében.
Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet tartalomfejlesztési műhelyének webprojektjei 15 éve a könyvtáros-oktatás szerves részeként modellezik a hálózati közzététel elméleti és gakorlati kérdéseit. Értékes részgyűjtemények, virtuális kiállítások, tematikus kor- és helytörténeti fotósorozatok közreadása során az elérhetővé tétel és az olvasói igények viszonyát illetve a gyűjtemény és a könyvtár hálózati promóciójának lehetőségeit vizsgáljuk.
Az előadás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral és az ELTE BTK Digitális Bölcsészet Központjával együttműködésben fejlesztett Hullámfürdő záróra előtt című új projektünk tanulságaira hivatkozik.



2018. március 30., péntek

Developing Digital Collections

János Fodor, Péter Kiszl: Developing Digital Collections: a Training Model of Digital Humanities Web Projects in Library and Information Science Education. Informatio et Scientia. Information Science Research 2018. 1(1)

Abstract: Creating content providing systems and programming database connections, queries, and complex web platforms are primarily the tasks of information technology. However, the professional and content-related preparation of service engineering and the customisation and effective use of content providing systems belong to the librarians’ competences, and therefore constitute an interdisciplinary area of our training. The so called Content Development Working Group of the Institute of Library and Information Science of the Faculty of Humanities at Eötvös Loránd University has therefore had a dual purpose since the mid-2000s. On the one hand, it involves future librarians in projects yielding tangible outcomes for the professional community, thus helping the students acquire competences relating to various aspects of the librarian profession through motivating and creative work. On the other hand, the working group studies and analyses the instruments of content provision, especially network-based information services. The results obtained through joint research and the display platform created are also published as a complex project, thus introducing students into the network-based forms of research support and scientific information provision. As an integral part of a modern librarian’s duties is to inform social media users of existing digital collections, within the framework of the programme we also test the effectiveness of libraries’ social media presence through short excerpts of our sample projects. Bearing all the above in mind, this paper aims to provide a detailed description of (1) the content development projects, (2) the experimental research projects and (3) the collaborative projects of the Content Development Working Group devised to enhance trainee librarians’ interdisciplinary competences. The study also highlights how the outcomes of the projects are integrated into the disciplinary (BA and MA) degree programmes of the Institute. To demonstrate the broader context of the undertaking, the study also includes a short section on the educational aspects of e-books and e-publishing and presents some of the internationally recognised results, the international connections and the future plans of the Centre for Digital Humanities founded in the Institute in 2017.

Keywords: library and information science, librarian training, content development, collections management, digital literacy, local history, digital humanities

Download: pdf

2018. február 7., szerda

2018. tavaszi félév - kurzusok és feladatok

 Informatikus könyvtáros BA I.   terem: -102 
 IKT11-270/1   Webszerkesztés - gyakorlat  kedd 13.00-14.30 
 IKT11-270/2   Webszerkesztés - gyakorlat  kedd 14.30-16.00 
- projektdokumentum

 Informatikus könyvtáros BA-L I.   terem: -102 
 IKT14-L-270   Webszerkesztés - gyakorlat  péntek 9.00-10.30 
- projektdokumentum


 Informatikus könyvtáros BA-L III.   terem: -104 
 IKT14-L-272   Hálózati ismeretek 2. gyakorlat  péntek 12.30-14.00 
- projektdokumentum


 Informatikus könyvtáros MA II.   terem: -102
 IKTD-113  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3.  szerda 10.30-12.00 
- projektdokumentum


 Informatikus könyvtáros MA-L II.   terem: -102
 IKTD-L-113  A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 3. péntek 9.00-10.30
- projektdokumentum 

 Média és Kommunikáció Tanszék   terem: -102 
 XIN-112/1   Informatika bölcsészeknek 2. gyakorlat  szerda 12.30-14.00 
 XIN-112/2   Informatika bölcsészeknek 2.  gyakorlat  szerda 14.00-15.30 
- projektdokumentum


 Fogadóóra:   szerda 10.30-12.30 
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, 3-as szoba



 Témavezetés 
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)