Security

A hálózati adatbiztonságba vetett amúgy is bizonytalan hitet a spamek, hoaxok, vírusok, crackerek, hackerek, internetes biztonsági rendszereket kijátszó bűnözők mellett alapvetően rengette meg az Edward Snowden által 2013 elején kiszivárogtatott bizonyosság: hivatalos, legális megfigyelők hacker eszközökkel vagy hatalmi nyomással, de hozzáférhetnek privátnak hitt információinkhoz.
Adatainkat titkosügynökök, nemzetbiztonsági szervezetek (pl. NSA) olvashatják, elemezhetik, ellenőrizhetik nyelvi, nemzeti, gazdasági határokat - és privátszféránk határait is - szabadon átlépve.

Ha a Wikileaks kiszivárogtatásait az emberiség érdekében végzett akcióként értékeljük, s az NSA tevékenységét - mint a terrorizmus, bűnözés visszaszorítása érdekében folytatott "nagy testvéri" figyelmet - jobbára tehetetlenül tiltakozva szemléljük, az adatiztonságot kifejezetten károkozás szándékával veszélyeztető bűnözők ellen fel kell lépnünk a rendelkezésünkre álló eszközökkel:
- tudatos hálózathasználattal és a veszélyek ismeretében, a veszélyek ismertetésével,
- biztonsági beállítások megismerésével, használatával, oktatásával.

A korábban jellemző romboló tevékenységektől, mint a szolgáltatások hálózati blokkolása (weboldalak feltörése, szerverek leterheléses támadása), a felhasználók rendszerében végzett öncélú pusztítás, vagy a kéretlen reklámokkal oldalak látogatottságát növelő spam tevékenység, a kiberbűnözés súlypontja az utóbbi 5 évben áthelyeződött a közvetett és közvetlen anyagi károkozás területeire. Az internetes bűnözők változatos eszközökkel jutnak hozzá kényes információkhoz (bankkártya számokhoz, személyeket azonosító, bizalmas igazgatási, egészségügyi, oktatási adatokhoz), mely azonosítókat "földalatti" hálózatokon forgalmazzák, s visszaélve velük, rombolják adat- és vagyonkezelő cégek, teljes szolgáltatási szektorok jóhírnevét, vagy a korszerű, hálózati ügyfélkapcsolati rendszerekbe vetett bizalmat, illetve közvetlenül meglopják, megkárosítják az ügyfeleket.

Identitáslopás – adathalászat – a módszerek áttekintése
Az identitáslopás történhet: tömegesen, egy adatbázis feltörésével,  alkalomszerűen, pl. egy laptop illetéktelen kézbe kerülésekor, vagy az egyének önkéntes, tömeges adatszolgáltatását kikényszerítve (adathalászat).
A „phishing” azaz adathalászat során az internethasználók hamisított adatbeviteli oldalakra kerülnek, ahol adatbevitelüket a bűnözők rögzítik un. „keylogger” alkalmazásokkal. Az ügyfél hamisított oldalakra terelését nevezik „pharming”-nak (phishing+farming), eszköze egyaránt lehet  félrevezető levél (pl.egy bank nevében), melyben a hamis URL nem látszik, csak a szöveg, melyre kattintva az ügyfél a hamis oldalra jut,  számítógépre került vírus, amely átírja a böngészőbe gépelt domain nevek és a hozzájuk tartozó IP címek megfeleltetését tartalmazó rendszerfájlt (így a felhasználót saját kezűleg begépelt betöltési parancsa viszi a hamis webhelyre), hacker támadás eredménye, mely a domain név szerveren „mérgezi” (DNS poisoning)
az IP címek és domain nevek közötti megfeleltetés rendjét, vagy ritkábban MITM (man in the middle – ember középen) megoldás, amikor a bűnöző észrevétlenül beférkőzik a kiválasztott ügyfél és a valódi bejelentkező oldal közé, s továbbítja (de saját céljára rögzíti is) a felhasználó által megadott bizalmas adatokat, jelszavakat, azonosítókat.

DoS, DDoS
Hagyományos technológiai fenyegetések tehát megváltoztak, a kártevő kódok, vírusok mind nagyobb hányada szolgálja az adathalászat céljait Visszatérőben vannak a parazita-programok is, melyek
módosítják a lemezen található fájlokat: az adathalászat egyik eszköze a böngésző beállításainak módosítása a hamis oldalakra terelés (pharming) érdekében. A bothálózatokban irányított zombigépek az adathalászat támogatására állnak át, a DoS (denial of service – egy szerver szolgáltatás-megtagadását eredményező tömeges „túlterhelése”) támadások és böngészési forgalmat növelő spam küldéséről nagy arányban álltak át a pharming tevékenységet közvetlenül szolgáló spamek és mailwerek küldésére a vírusokkal távirányíthatóvá váló gépek hálózatai. Az aktuális DoS támadások az alkalmankénti "kiberháborúk", pl. nemzetek közötti feszültségeket, vagy egyéb "eszmei" célokat követő támadások mellett tipikus célpontként mindinkább a biztonsági frissítéseket biztosító szolgáltatókat választják: leterhelésükkel meghosszabbítható a nulladik napi sebezhetőség periódusa, azaz a felfedezett hibák kijavításáig támadható marad a gép/rendszer. A vírusok okozta rések különösen veszélyesek, hiszen – ellentétben a fokozatosan napvilágra kerülő alkalmazáshibákkal – a biztonsági hibák kijavításáig tartó időszakban a vírusírók tisztában vannak az általuk okozott veszélyekkel és kihasználási lehetőségükkel, s ezt az információt akár árusíthatják is.

Az adathalászat szervezettségét és az eljárás automatizáltságát jelzi, hogy a bűnőzők használatra kész adathalász-eszköztárakat (phishing-toolkit) fejlesztenek és hoznak forgalomba a földalatti hálózatokon. Az adathalászat hagyományos célpontjai (pénzintézetek, adatkezelő cégek) mellett a kiberbűnözők érdeklődési körébe kerültek a Web 2.0-ás közösségi szolgáltatások, oktatási és egészségügyi adatkezelők.

A Web 2.0-ás szolgáltatások nem csak adatkezelő tevékenységük miatt jelentenek új kockázatot, de a széles körben terjedő és kompatibilitást biztosító java-scriptes technológia (pl. AJAX) révén új technológiai veszélyeket is hordozhatnak. A kiberbűnözők kihasználhatják a közösségi hálózatépítő oldalakon betölthető, elinduló online multimédiafájlok, scriptek formátumaiban rejlő lehetőségeket. Egy zenekar weboldalán a QuickTime formátum egyik funkcióját használták fel trójai típusú vírusok trjesztéséhez. Szintén veszélyforrást jelenthetnek a Web 2.0-ás weboldalak kód- és adatkezelési sajátosságai, a rendszerek átjárhatósága. Az úgynevezett mash-up (kb. „ráépülő”) szolgáltatásokat nyújtó weboldalak felhasználják egy másik szolgáltatás adatait, kiegészítve saját szolgáltatásokkal (pl. a Google térképszolgáltatására épülő közösségi térkép-annotáló webszolgáltatások). A látszólag egységes weboldalban különböző jól ismert, vagy ismeretlen források, kódok keveredhetnek, egységes (AJAX – aszinkron java script) kezelő platformon, a böngészők egységesített követelményeihez alkalmazkodva. A károkat okozó elemek kiszűrése, forrásuk azonosítása a közeli jövőben komoly kihívást jelenthet.

Social Engineering
A komoly technikai tudást igénylő károkozási metódusok mellett megnőtt a „social engineering” szerepe a kiberbűnözésben, hiszen a hálózat mindennapivá válása növeli a felhasználók biztonságtudatát. A social engineering az emberek természetes, bizalomra való hajlamának kihasználása.
E tevékenység mindig ismert volt, szerepe és a kapcsolódó károkozás azonban (az eddig „programozás-központú” kiberbűnözésben) napjainkra válik meghatározóvá. A bűnöző nem a hardver, a szoftver vagy a hálózat hibáit, hanem az emberi természet gyengeségeit használja ki a számítógépek feltörésére. Alkalmazásával bárki, aki csak minimális hackelési képességekkel is rendelkezik, behatolhat egy biztonságosnak tartott rendszerbe, majd hozzáférhet, másolhatja, módosíthatja vagy akár törölheti is az ott tárolt adatokat. A hamis levelek mellett telefon, sms üzenetek, vagy blogbejegyzések is szedhetnek áldozatokat az adathalász tevékenység során.

Domain name tasting és domain kiting az adathalászat szolgálatában: minden eddiginél nagyobb méreteket ölt a domain nevek regisztrációs eljárásának ellentmondásait (visszalépési lehetőség) kihasználó visszaélés az adathalász honlapok pár napos működtetésére. A domain név "ízlelgetés" (tasting) kihasználja, hogy a .com, .net, .org, .biz, .info és .pro kiterjesztésű domaineket regisztrálásuk után öt napig úgy lehet megszüntetni, hogy a regisztrálási díj visszajár az igénylőnek. A nagy számú domaint bejelentő személyek az öt napos időszak alatt felmérik, mely internetes cím vonzza a látogatókat (félregépelt „typo domain”, vagy betűnek látszó számmal kevert domain név „homographic domain”, pl. az „l” betű numerikus egyesre cserélésével), ismert cégnevek, hivatalos domainek variációi) és a forgalmi adatok alapján döntenek egyes címek megtartása mellett. A másik, fentiekhez hasonló jelenség a "domain kiting" szintén az öt napos
időszakot kihasználva "ingyenes" domainhasználatot biztosít azoknak, akik az idő lejárta előtt visszavonják az igényüket, majd azt újból bejelentik és így folyamatosan látogatható honlapokat működtethetnek.

Mobilizáció
Az Egyesült Államok számítógépparkjának fele hordozható készülék.  Bár a hardverlopások
javarészét a készülék, mint hardver értékesítése motiválja, a mobilizáció hatása az adatlopásokra és visszaélésekre is drámai lehet. A BYOD (Bring Your Own Device, azaz használd saját gépedet a munkahelyen is) trend hatékonyabb munkavégzést eredményezhet, de komoly biztonsági fejlesztéseket igényel. Szintén növeli a kockázatot a neonomád életmód, a kiépített vállalati rendszeren kívül, pl. netcafékban végzett munka terjedése.

IoT
Új veszélyt jelent a Dolgok Internete, az IoT elterjedése. A különböző berendezések (hűtőgéptől az okosizzón át fűtésig, garázsajtóig, zárig és önvezető autóig) különböző technológiákat használnak. Ezek egységesítése egyrészt sürgető kényszer, másrészt növeli a feltörhetőség veszélyeit.

Olvasmányok