Copyright

Összefoglaló - Hálózati ismeretek II.

Fájlcsere
A hálózati tartalom összetételében hagyományosan konfliktusforrás a szerzői jog által védett fájlok (zene, kép, videó, e-book stb.) feltöltése, cseréje, árusítása a szerzői jogtulajdonos tudta nélkül, akarata ellenére, létező jogainak megsértésével.
A fájlcserélés az internet web előtti korszakának természetes velejárója volt: FTP (File Transfer Protocol) szervereken másként nem is cserélhetett gazdát az információ, mint fájlok le- és feltöltésében. A döntően szöveges dokumentumok cseréjére nem fordítottak figyelmet, de a sávszélesség növekedésével, a tömörített mp3 zenefájlok és lejátszó készülékeik megjelenésével a helyzet radikálisan megváltozott: megszűnt a funkcionális különbség a kereskedelmi forgalomban kapható művek és fájlcserében résztvevő másolataik között, s jogvédett művek tömege kezdett terjedni.
A fájlok cseréjére hatékony megoldások születtek, a legendás Napster volt az első világhírű p2p oldal, melyen keresztül a felhasználók elérhették egymás gépeinek megosztott könyvtárait. A fájlcsere-technológia továbbfejlődése a torrent, ami lehetővé teszi egy fájl több részletben, különböző forrásokból letöltését - tovább növelve a fájlcsere hatékonyságát legális és illegális célokra egyaránt. A RIAA (Amerikai Lemezgyártók Szövetsége)egyre kétségbeesettebb fellépése a zeneipar válságát előidéző jelenség ellen csatákat nyer, de háborút aligha fog.
A Napstert ellehetelenítették, s a Pirate Bay torrentoldal ellen elítélő határozat született, 2013 őszén az Isohunt bezárásáról ír a média. A fájlcsere elleni kűzdelem másik területe a másolásvédelem - a Sony és az Apple mp3 lejátszóin, valamint CD-ken, DVD-ken alkalmazott eljárás lényege, hogy a fájlokat más hordozóra másolni, többszörözni nem lehet. Az Apple 2008-ban megszűntette az iPodokon lejátszott fájlok másolásvédettségét. A vírusfertőzésként, károkozásként megbélyegzett DRM (Digital Rights Management) eljárás alkalmazását a Sony is felfüggesztette.

E-book és copyright
Bár a digitalizált könyvek letöltése, jogsértő feltöltése sokáig kisebb problémányak tűnt, a funkcipnális hátrány (monitoron olvasni kevéssé népszerű) a minőségi olvasmányélményt nyújtó e-könyv, e-papír technológia megjelenésével minimálisra csökkent, s a probléma napjainkra égetővé vált. Az e-könyvek másolásvédelme kikerülhető, a könyvkiadók joggal aggódnak, az óriási választékkal és olcsó árakkal legális alternatívát nyújtó nagy kiadók, Amazon mellett végzetes lehet számukra az e-könyv olvasás általánossá válása.

Szerzői jog, Creative Commons, nyílt forráskód
A jelenlegi szerzői jogi szabályozás nehezen boldogul a digitális sokszorozhatóság, fájlcsere és ingyenes webes elérés-letöltés jelenségeivel. Letölteni kizárólag saját felhasználásra szabad, továbbadni tilos. Az üres adathordozók árában, adó-jelleggel, gyakorlatilag látens jogsértőként bünteti az áttekinthetetlen helyzet valamennyi résztvevőjét a jogrend, míg egyes előadók, szerzők viszont indokolatlanul magas jogdíjan részesülnek (töredék elv).
A 2001-ben indult a Creative Commons célja, hogy a tudás a jelenlegi merev szerzői jogi kereteken túllépő, hálózati felhasználásra szabott feltételekkel legyen megosztható az interneten. Kezdeményezője és teoretikusa Lawrence Lessing, a Stanford Jogi egyetem professzora. A projekt lényege, hogy a szerzőknek olyan licenceket kínál fel, melyek segítségével szabályozhatják, deklarálhatják a közkinccsé kerülés szerzői jogi kereteit. A licenszek a következő 4 feltétel valamelyikéből, vagy ezek kombinációjából állnak össze:
- A mű szabadon másolható, terjeszthető, de a szerző nevét, vagy nickjét kötelesek a terjesztők feltűntetni. (Attribution)
- A mű szabadon másolható, terjeszthető, előadható, de csak nem kereskedelmi célokra. (Non-commercial)
- Szabadon másolható, terjeszthető, előadható, de nem módosítható. (No Derivative Works)
- Szabadon módosítható és másolható, de a műnek, melybe beillesztik, ugyanolyan minőségű licenccel kell rendelkeznie, mint az eredetinek.

Szoftverek
A szoftverek területén is hasonló a helyzet. A BSA (Business Software Alliance) fenyegető hangnemű kampányai kevés sikert érnek el a világ kevésbé módos területein. A megoldás itt is a szabályozott megosztás, a nem-anyagi szerzői jogok biztosítása, melyre jó példa az OpenSource (nyílt forráskódú), GPL (General Public Licence) terjesztési mód, mely operációs rendszertől (Linux) irodai programcsomagon át (OpenOffice) PhotoShoppal vetekedő grafikai programig (Gimp) számos alternatívát kínál a feltört programok használatával szemben. A GPL főbb pontjai emlékeztethetnek a CreativeCommons licenszeire is: az anyagok továbbadhatók, akár pénzért is, de ezzel nem lehet korlátozni az ingyenes terjesztést, tehát a pénzért beszerzett programok ingyen továbbadhatók. A programmal együtt annak forráskódját is tovább kell adni. A programok módosíthatók, de a módosított változatnak – beleértve annak forráskódját is – szabadon terjeszthetőnek kell lennie. A szoftverek közzétételének két hagyományos, ingyenes módja a freeware (ezek a programok szabadon terjeszthetők, használhatók, amennyiben a továbbadó továbbra sem kér anyagi juttatást a program továbbadásáért) és a shareware (ezeket a programokat a felhasználó szabadon használhatja, de vagy időkorláttal, vagy funkciókorlátozással - a teljes, vagy időkorlát nélküli programért fizetni kell.) Nyíltan törvénysértő a crackerek tevékenysége, ők feltört fizetős programváltozatokat, vagy termékkód generátorokat, próaverziók időkorlátját deaktiváló programokat készítenek.

Streaming és copyright
Napjaink legfontosabb kérdése a streaming média hatása. A Spotify és társai (streaming és egyéb zenei tartalomszolgáltatások) állítják: megoldják a zenészek, alkotók problémáit, hiszen fizetnek a meghallgatott zenék után az alkotóknak. Az alkotók úgy érzik, a jelképes összeg semmiképpen nem ellensúlyozza, ha minden más bevételi forrásukat elsöpri a stream-hallgatás általánossá válása. Az olvasmányok közt számos ismert zenész véleményét megtalálják.

Olvasmányok:
copyright
 p2p
e-book
streaming