Összefoglaló - Hálózati ismeretek II.
Napjaink legfontosabb hálózati jelensége a mobil eszközök integrálódása az internetes információs rendszerbe - egyben az információs rendszerek integrálódása életünk minden pillanatába, helyzetébe. A folyamat előzményei:1. a mobiltelefonok fejlődése, okosodása, miniszámítógéppé válása;
2. a drótnélküli adattovábbítás fejlődése (sávszélességnövekedés) és a wifi elterjedése;
3. a palmtop (tenyérgép) számítógépkategória fejlődése és átalakulása;
4. a netbook számítógépkategória megjelenése,
5. a táblagép és e-könyv olvasó eszközkategóriák megjelenése és sikere.
Laptop helyett netbook
a hordozható számítógépek tömeges elterjedését jelentő netbook piac kialakulásának oka részben a világgazdasági válság (a takarékosság jegyében az új gépet vásárlók jobban megfontolják, kell-e pl. másodgépnek egy teljesen felszerelt laptop, vagy csak netezésre használnák), másrészt a divathullám és figyelem, ami a harmadik világ megsegítése céljából Nicholas Negroponte által indított OLPC (One laptop per child) olcsó, hordozható laptop projekt nyomán alakult ki. Hátterében fontos azonban látnunk a webes, web 2.0-ás tartalmi gazdagodást, az interaktív, böngészőben végezhető műveletek sokasodását, melyek számos élet- és munkaterületen feleslegessé tették a számítógépre telepített komoly programok használatát.
Okostelefonok áttörése
A korai zsebgépek, tenyérgépek (palmtop), PDA-k (Personal Digital Assistant) miniszámítógépek (pl. a Psion), telefonnal kombinált miniszámítógépek (Handspring, Palm) korszka után az Apple 2007-es, érintőképernyős iPhone-ja hozta meg az igazi áttörést a zsebben hardozható mikroszámítógépek, az okostelefonok elterjedéséhez. Az Apple technológiai lépéselőnyét egyre csökkenő késéssel követve, a Samsung és az LG néhány év alatt átvette a mobiltelefongyártás addigi főszereplőitől a vezető szerepet - a Nokia, Ericsson, Motorola háttérbe szorult a kibontakozó okostelefon piacon. A saját operációsrendszerrel, bővíthető alkalmazáscsomagokkal testreszabható miniszámítógépek 2010-re uralkodóvá váltak a hagyományos mobiltelefonokkal szemben. Az operációsrendszerek harca egyre inkább áttevődött a mobil eszközöke, a Google ingyenes Android oprendszere 2008-tól vált az Apple iOS fő ellenfelévé, a telefongyártók a Nokia és az Apple kivételével gyakorlatilag az Android támogatóivá váltak. A Microsoft próbálkozásai, hogy a halódó PC üzletágról időben átmentse szoftver-üzletét a mobil eszközökre nem voltak túl sikeresek, még a Nokia felvásárlása ellenére is megkésettnek tűnt, bár a Windows 8-tól bevezetett, érintőképernyős készülékekre felkészített, csempés kezelőfelületű operációs rendszer lassanként elfogadottá válik és felhasználói köre terjed.
Táblagépek és e-könyv olvasók megjelenése
A válság enyhülésével és a technológia fejlődésével (érintőképernyő, mozgó alkatrész nélküli, flash tárolók a winchesterek helyett) az Apple-nek 2010-re sikerült elkészítenie az első valóban használható táblagépet is, s az iPad sikere nyomán a netbook láz helyett már táblagéplázról beszélhetünk. A hordozható gépek fejlődésének új fejezetét segített megnyitni az e-book olvasók párhuzamos megjelenése is, az Amazon Kindle 2007-től fokozatosan terjedő sikere az iPad jelentőségéhez hasonló hatású. Elemzők szerint az Apple és az Amazon titka hasonló: értékes tartalom (sikeres online áruház) és mobil (hordozható) hardware összekapcsolása. E piaci modell olyan szereplők előtérbe kerüléséhez is vezethetett, mint pl. a Barnes & Noble könyváruház, mely az Amazonhoz hasonlóan nyomott áron kínálta “saját márkás” Nook e-könyv olvasóit.
Mobil életmód
A mobil hálózatiság jelentős hatást gyakorolhat életmódunkra (neonomád=kávéházakban dolgozó, idejével szabadon gazdálkodó szakember), szoftver és eszközhasználatunkra (weben tárolt dokumentumok, sőt szoftverek) és az adatbiztonsági helyzetre is (irdatlan iramban nő az elhagyható, elveszthető apró gépek száma, melyek a BYOD - dolgozz saját gépen - trend következtében fontos/céges/magán adatokat egyaránt tárolnak).
A PC korszak vége - hordozható eszközök, felhőben tárolt felhasználói fájlok
Cloud computingnak általában az hálózatban kapcsolódó szerverek sokaságára bízott műveletvégzést, adattárolást nevezzük, de napjainkban általánosan a mobil hálózatiság kapcsán emlegetik, amikor a felhasználók a terjedelmes adatfájlokat, munkákat vagy akár teljes digitális “információ-életművüket” a "felhőben" tárolják, hogy bármikor hozzáférjenek különböző gépeikről. A mobil hálózatiság piacformáló jelentőségét mutatja, hogy minden fontos gyártó igyekszik innovatívan jelen lenni benne: a Google az Android mobil operációs rendszerrel, az Intel a netbookokba szánt kis fogyasztású Atom chipsettel, az Apple az iPhonera épülő szolgáltatás és programozófelülettel, az Opera a böngészője mobil változatával, stb.
Mobilitás, térbeliség, geolokáció és augmented reality
Fontos hátteret ad a mobil hálózatiságnak az eleinte csak fizetős szolgáltatások révén elérhető navigációs eszközökben, majd ingyenes térképszolgáltatásokban, fényképezőgépekben megjelenő geolokáció (az arra épülő berendezések és eljárások, szolgáltatások, pl augmented (vagy extended) azaz kiterjesztett valóság) elterjedése. A fizikai tér bevonása az információs szolgáltatásokba pl. QRCode-ok segítségével a könyvtári szféra számára is izgalmas lehetőség (lásd: MEK, PIM).
Hordozható és viselhető eszközök - ez a jövő?
Ha a hálózati kommunikáció, cloud alapú, mindenhonnét elérhető tartalmak és szolgáltatások hatékonyságát maximalizálni akarjuk, logikus irány a hardverek hordozhatóságának továbbfejlesztése, a testen viselhető, kezeket szabadon hagyó eszközök megjelenése. A Google Glass vagy annak folytatásaként piacra dobott készülékek sikere ma még kétséges, ám az okosórák és ékszerként vagy ruhakiegészítőként viselhető okoseszközök elterjedése szinte biztosra vehető, a sokáig pletyka-szinten mozgott iWatch várhatóan az egészségügyi szegmenst kapcsolja szenzoros megfigyelésünk révén mindennapjainkba.
Olvasmányok:
Mobil hálózatiság, mobil eszközök
Tablet PC - táblagép
Cloudcomputing
Hordozható (wearable) eszközök




