2019. február 13., szerda

Üzemanyagcella, vagy temetőparcella?


Digitalizált gyűjteményeink a 21. századi kultúrában. Előadás az ELTE és a BME közös konferenciáján: Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok. Kultúra a digitális forradalom idején.  2019. február 14-15.

Absztrakt

Ha minden megnyilvánulás mögött manipulációt, torzítást, csoport-érdeket sejtünk, s az információ formálásának összes szintjére - amatőr és profi aktusára - gyanú vetül, fölértékelődik a "nyers" információ. A szerkesztett részigazságoktól szívesen fordulunk a teljes, hiteles dokumentumtárak felé, ha fölkínálkoznak. Ritka, de sikeres közösségi média jelenlétük bizonyítja, hogy megfelelő aktivitással hiányt pótló tényezővé válhatnának a digitális kultúrában. Ezt azonban régi beidegződések is gátolják. 
A "hosszú távú megőrzés" vagy a "virtuális gyűjtemény" szókapcsolat máig mintha az FPS játékok hangulatát viselné: önmagába zárt rendszerként vár felhasználójára, hogy eligazodjon benne, s a keresett értéket kimentse. Hiába tudható, hogy jól digitalizált tudás-elemekre lekérdezési rendszerek épülhetnek, - így a jövő kutatási, publikálási és művelődési rendszerei a múltból is táplálkoznának - ismereteink átkonvertálása a kultúra megújuló erőforrásává munkaigényes, összehangolatlan és új egyenlőtlenségeket szül. Lehet bármilyen összetett és gazdag egy gyűjtemény, a köztudatban jó esetben nyitólapja marad, mint a hely, ahol "abban a témában régi dolgok fönt vannak". Okolható inkompatibilitásért informatikushiány, rövid távú gondolkodásért pályázati finanszírozás, de sokszor a gyűjtemények kezelője is projekt végcélként tekint a digitalizálásra, a jövőt az IT szakemberre hagyva. A programozók igyekeznek egyszerűsíteni az adatszerkezeten, a közönség passzív keresőfelületként fogadja az eredményt. A tudásra rálátó szakemberek pedig maradnak munkakörükben, s velük a lehetséges kapcsolatok, asszociációk is elszakadnak a létrejött adattártól.
Ha nem alakul ki a digitális gyűjteményekre épülve egy új, átmeneti szakma, amelytől a majdani automatikus feltáró-ajánló algoritmus kreativitást, mesterséget tanulhat, akkor gyűjteményeink szerepe a múlt tudásának temetőiként, lerakataiként rögzül.




2019. február 1., péntek

Kor- és helytörténeti webprojektjeink újabb tanulságai

A Valóságos Könyvtár - Könyvtári Valóság III. konferencián elhangzott eladás szerzői webváltozata. A teljes tanulmány a 2018. végén megjelent konferenciakötetben olvasható.

      A könyvtár tartalomszolgáltatási lehetőségeit kutató műhelyünk érdeklődésének fókuszába az ezredforduló óta a közösségi média került. A korábbi honlap-centrikus intézményi jelenlétben hinni hiábavaló, vagy legalábbis illuzórikus, ha a felhasználók tájékozódási szokásai - a technológia változásának függvényeként - a közös felületek felé mutatnak. A közösségi hálózatokban megosztott tartalmak témáiban, és a kapcsolódó aktivitások - kommentekben és lájkokban tetten érhető - jeleiben két, markánsan eltérő magatartásforma tükröződik, melyekre a könyvtári tartalomfejlesztés hatékonyan reflektálhat.


A biztonságos közös nevező bővítése

Az egyik meghatározó attitűd a saját, óvott értékek rendezési igénye, kontrollja, a közösségi médiában bármely szinten és tudással, a közreadás és befogadás bármely összetételében jellemző biztonsági játék. A mai tizenévesek távolságtartása, elfordulása a Facebooktól éppen a gyors, radikális megoldás választásaként - a türelmetlenség jeleként - magyarázható az uralható kapcsolatrendszer igényével: ne szóljon és lásson bele kommunikációjába rokon, ismerősként őt kiskorában bejelölt szülő. A fiatalok nem kívánnak maradandó portfóliót építeni élményeikből, eszük ágában sincs más korosztályok számára nyomokat hagyni, önfelszámoló üzenetekkel kommunikálnak inkább a Snapchat szolgáltatásban. Minél bonyolultabb a szolgáltatásrendszer - gyermeknek, kamasznak, a számítástechnikával idős korban ismerkedőnek - annál nehezebb átlátni a privátszféra védelmét többé-kevésbé biztosító beállítások lehetőségeit, s a közösségi hálón legotthonosabban mozgó huszonévesek életében változnak a legdinamikusabban az életkörülmények. Az ő életükben is jöhetnek tehát olyan időszakok, amikor rutinból, kevéssé odafigyelve posztolnak vagy kattintanak linkekre, akár vírust terjesztő üzeneteket szabadítva ismerőseikre.

2019. január 24., csütörtök

Tudományterületek határain


2017-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen saját központot  kapott a digitális bölcsészet. E központ működése talán első ízben a Valóságos könyvtár - könyvtári valóság konferencián vált széleskörben érzékelhetővé.

Ennek egyik oka formális: a Központnak a Könyvtár és Információtudományi Intézet ad helyet fizikai és szervezeti értelemben is. Másrészt, a könyvtártudomány és a digitális bölcsészet kapcsolata hagyományosan szoros: míg a könyvtárban és könyvtártudományi képzésben évtizedek óta természetes a számítógépes ismeretek oktatása, a HTML, CSS vagy az integrált munkafolyamatkezelő rendszerek használata és az adatbázisépítés, más bölcsészeti területeken a digitális technológiák használata esetlegesnek, marginálisnak tűnt az ELTE Bölcsészettudományi Karán is.
Hosszú évek teltek el abban a tudatban, hogy a Horváth Iván professzor vezette, úttörő, ám jóideje inaktív (és formálisan is megszűnt) Bölcsészinformatikai Önálló Program képviselte (elsősorban filológiai, textológiai megközelítéssel) a szervezett digitális bölcsészeti kutatást Karunkon.
Közben azonban nyelvészek, régészek, történészek, művészettörténészek is haladtak a korral, s alkalmaztak innovatív megoldásokat, építettek saját adatbázisokat, fejlesztettek izgalmas projekteket, s igyekeztek lépést tartani a saját látókörükbe eső technológiai fejlődéssel.
A könyvtártudományi képzés tehát, bár nem nevezi magát digitális bölcsészetnek, hagyományosan informatika közeli bölcsészkari képzésként adekvát, stabil bázisává vált a szerteágazó bölcsésztudományi kutatások összefogására hivatott Központ működésének. A VKKV előző, 2015-ös konferenciájára szervezett Gyűjteményi digitalizálási szekció  így 2017-ben már Digitális bölcsészeti szekció néven jelentkezett, s több olyan, könyvtártudományi szempontból érdekes témával járult a konferencia könyvtártudományi panorámájához, amelyeket az ELTE Digitális Bölcsészeti Központja választott és hívott meg.

Digitális bölcsészet a Valóságos könyvtár - könyvtári valóság III. konferencián. A teljes szekcióösszefoglaló tanulmány a 2018 végén megjelent konferenciakötetben jelent meg és olvasható:

Fodor János: Tudományterületek határain
https://doi.org/10.21862/vkkv2018.339
Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2018. Szerk. Kiszl Péter, Csík Tibor. Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2018. 339–344
URI: http://hdl.handle.net/10831/40281

2019. január 19., szombat

2019. tavaszi félév: kurzusok és feladatok

Nappali

MA-2 /  BMA-IKTD-127  Tartalomszolgáltatás és multimédia
- projektdokumentum | kedd 14.30-16.00 | terem: -102
BA-2 /  IKT-278  Hálózati kommunikáció
- projektdokumentum | kedd 10.30-12.00 | terem: -102 
BA-1 /  IKT-270  Webszerkesztés
- projektdokumentum | kedd 13.00-14.30 | terem: -102 
KT /  OT-KVT-252  Információelmélet, információs műveltség  - előadás
- projektdokumentum | szerda 10.00-11.30 | terem: -104 
MÉDIA /  XIN-112  Kiadványszerkesztés (kommunikáció)
- projektdokumentum | szerda 12.30-14.00 és 14.00-15.30 | terem: -102 

Levelező

MAL-2 /  BMA-IKTD-L-127  Tartalomszolgáltatás és multimédia
- projektdokumentum | péntek  9.00-10.30 |
- |1) 02.15. |2) 03.01. |3) 03.29. |4) 04.12. |5) 04.26. |6) 05.10.
BAL-3 /  IKT15-L-272  Hálózati ismeretek 2.
- projektdokumentum | péntek 10.30-12.00 |
- |1) 03.01. |2) 04.12. |3) 05.10.
BAL-2 /  IKT-L-277  Hálózati ismeretek
- projektdokumentum | péntek 10.30-12.00 |
- |1) 02.15. |2) 03.29. |3) 04.26.
BAL-1 /  IKT-L-270  Webszerkesztés
- projektdokumentum | péntek 9.00-10.30 |
- |1) 03.08. |2) 03.22. |3) 04.05. |4) 05.03. |5) 05.17.


 Fogadóóra:   szerda 15.30-
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék |  3-as szoba  

 Témavezetés 
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák, nem címek!)






2018. december 22., szombat

Az érdeklődés hullámai

A teljes tanulmány itt olvasható: Networkshop 2018 konferenciakötet /REAL MTAK 

     Egy-egy új, digitalizált gyűjtemény örömmel tölti el a róla értesülő, a téma iránt érdeklődő olvasót, szakembert. Ám az új projektek a szaporodó digitális kincstárak sűrű mezőnybe érkeznek, s a fő kérdés nem is a hosszú távú fenntartásuk.
     A 2010-es évekre a digitalizálás, a nemzeti örökség archiválásának fontossága hétköznapi irányelvvé vált. Hosszú évek munkájával, de közismertté váltak hazai és nemzetközi digitális könyvtári szolgáltatások, s az elektronikus könyvtári keresők, katalógusok és dokumentumtárak mellett terjedni kezdtek a nyilvános intézményi (pl. egyetemi) repozitóriumok, dolgozattárak, Open Access publikálási formák is.
     Ha a digitális állományokat szolgáltató gyűjteményekben, adatbázisokban a könyvtári állomány virtuális otthonra lel, egyúttal el is szakad a gondozására, ajánlására hivatott szakemberektől, a könyvtárosoktól. A virtuális gyűjtemények gyarapítása és folyamatos fejlesztése mellett megmaradhat-e, vagy pótolható-e az a könyvtári és munkatársi környezet, amely magáénak érezve az állományt, napról-napra elősegítette annak mélyebb feltárását, megismerését, s értékeinek az olvasók figyelmébe ajánlását?
     Hiába áll majdan rendelkezésre az írott emberi tudás átfogó digitális tára, ha az archívumok meglétéről csak passzív ismerettel bír az olvasó. Ha az aktív használatra nem szakít időt, létük inkább megnyugvással tölti el, a feldolgozottság és elérhetőség tudata felületes biztonságérzetet ad s csökkenti a mélyebb megismerésük iránt felfedező kedvét.
     A figyelem, az idő lekötése és a kíváncsiság felkeltése a könyvtárak számára napjainkban ugyanolyan kulcskérdéssé válik, mint a pedagógusok számára a kötelező olvasmányok célszerű frissítése, vagy a múzeumok számára az izgalmas, interaktív események, tárlatok tervezése.


2018. december 1., szombat

Csetablaktól a könyvespolcig

A teljes tanulmány a Könyv és Nevelés 2018/2. számában olvasható

     Egy friss felmérés szerint az Európai Unió országai közül Magyarország a legnagyobb közösségimédia-fogyasztó. Az európai átlagnál húsz százalékkal többen Facebookozunk, Twitterezünk és Instagramozunk, a 16-24 éves korosztályban szinte mindenki aktív valamelyik közösségi oldalon. Egyfelől örülhetünk az új technológiák terjedésének, bízhatunk abban, hogy a digitális-benszülött generációk munkában, társadalmi önszerveződésben és kreativitásban is hasznosítani tudják a korszerű kommunikációs eszközök kezelésében szerzett kompetenciát. Másfelől joggal tartunk az álhírekkel manipulálható közösségi médiafogyasztás következményeitől, a társadalom kötőanyagait fellazító véleménybuborékok hatásától. A kulturális, tudományos, műveltségi közös nevező záloga a tanulás és önkéntes művelődés: időigényes tevékenységek. A közösségi médiafogyasztás pedig - üzleti modelljéből következően - időrabló, hiszen a felhasználók figyelméből, választásaiból, aktivitásából profitál, a használt szolgáltatások kiterjesztésére törekszik, egészen az alapvető élettevékenységek szintjéig. Van-e esély az időigényes olvasás reneszánszára, vagy máris rétegigényt képvisel a történetekben, tudásban elmélyedő, fantáziájával szavakból képeket teremtő olvasó? S ha az e-book, a digitális szöveg olvasása a jövő, vezet-e visszaút a könyvespolcok közé, vagy készüljünk föl könyvtáraink fokozatos felszámolására? Ahogy e kérdések is leegyszerűsítik a bizonytalanság komplexitását, úgy válasz sem adható röviden, vagy általános érvénnyel.

2018. november 30., péntek

The “Collage Effect” – Against Filter Bubbles

The “Collage Effect” – Against Filter Bubbles: Interdisciplinary Approaches to Combating the Pitfalls of Information Technology
János Fodor, Péter Kiszl
DOI https://doi.org/10.1016/j.acalib.2018.09.020

The Journal of Academic Librarianship
Volume 44, Issue 6, November 2018, Pages 753-761

- Teljes cikk szabad elérése 2018 január 12-ig
- A publikáció a ScienceDirect.com-on

The rapid development of information technology has partially been reversed, and may become a tool for manipulation, which is incompatible with librarians' social mission. Making information available, connecting databases, and making them accessible result in people becoming more and more exposed. Customisation and effectively filtered information sources create filter bubbles. Although new systems of collaboration would be suitable for sharing reliable knowledge, they often lead to the spread of fake news. Despite worrying trends, we seek an encouraging future. Therefore, in this paper we analyse the relationship between information technology, market economy, and the librarian profession from the perspective of Hungarian LIS education, and emphasise the importance of active and creative information provision based on interdisciplinarity. Based on our experiences we believe that current and future readers can be reached through intriguing collages of credible information. The use of collages can compensate for the effects of filter bubbles, and librarians may become the masters of creating digital information collages.

Keywords: LIS profession, Academic training, Scientific content services, Collaboration, Roles of librarians, Orientation of LIS students, Hungary

2018. november 16., péntek

A közvetlenség nyughatatlansága

(a kötetben megjelent kísérőtanulmány szerzői webváltozata)

Fodor András társművészeti esszéi és visszaemlékezései

Hatodik kötetéhez érkezve teljessé vált és lezárható Fodor András összegyűjtött írásainak sorozata. Az első két kötetben összefoglalt költői életmű (Különös szép hajsza, A párbeszéd oltalma - 2013), a két kötet irodalmi témákról írt esszé (Kulcsolt vállak tengelye - 2014, Megfejtett párhuzamok - 2015), majd a zenei tárgyú írások (Utam a zenéhez - 2016) kötete után, e hatodik gyűjteményben gyűjtöttük össze film- és színházművészettel, képzőművészettel kapcsolatos esszéit. 
     Míg a költői életművet időrendben adtuk közre, az esszéket tematikus egységekbe rendeztük. Az eredeti elképzelés szerint irodalmi elődök, példaképek, kortársak után a pályakezdés, fiatalok és a műfordítás témái adták az első két esszékötet tartalmát, s egy harmadik, zárókötet ölelte volna fel Fodor András társművészeti érdeklődését. Az írások összegyűjtésekor azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a harmadik esszékötet terjedelmét bőven kitöltik a zenei írások, s e negyedik kiadványra nemcsak a félkötetnyi "egyéb" társművészeti írás maradt, de jó néhány gyermekkori tájra, pályakezdésre, kaposvári évekre visszaemlékező írás is. Bár Fodor Andás esszéiben számos ponton és téma kapcsán hivatkozik somogyi diákkorára - meghatározó tapasztalatokra, találkozásokra -, az irodalmi és zenei esszésorozatokból több ilyen írás szükségszerűen kimaradt. Az összerendezés és a néhány hiányzó - eddig csak folyóiratban megjelent - publikáció mellett a kötet második fele jelentős újdonságot is kínál: az emlékezések és somogyi kapcsolatok lezárásaként két részletet adunk közre a Történeti Interjúk Tárában 1991 során felvett életinterjú szövegleiratából.

2018. október 30., kedd

Projektalapú információtechnológiai kompetenciafejlesztés

Napjaink könyvtár- és információtudományi képzésének szerves része a hálózaton elérhető adatbázisok, a számítógépes tájékoztatási rendszerek használata. Létrehozásuk, a komplex web-felületek programozása elsősorban informatikai feladat. A szolgáltatástervezés szakmai és tar-talmi előkészítése, a tartalomszolgáltató eszközök testre szabása és hatékony használata viszont könyvtáros kompetencia marad, s a képzés interdiszciplináris részterülete. A tanulmány az Eötvös Loránd Tudományegyetem informatikus könyvtáros diszciplináris (alap- és mesterképzés) oktatási rendszerébe integrált – a digitális írástudást és az információs műveltséget is fejlesztő – elektronikus tájékoztatási rendszereket szervező projektek elemzését adja, majd röviden kitér az elektronikus könyvek oktatási vetületeire, végül pedig bemutatja a 2017-ben megalakult Digitális Bölcsészet Központ törekvéseit.

Fodor János - Kiszl Péter
Projektalapú információtechnológiai kompetenciafejlesztés: digitalizálás, hálózati tájékoztatási rendszerek létrehozása a könyvtár- és információtudományi képzésben

Képzés és Gyakorlat / Training and Practice
16. évfolyam, 2018/2. szám
DOI: 10.17165/TP.2018.2.3
- Teljes szöveg

2018. szeptember 17., hétfő

Digitális Bölcsészet

2018. szeptember 17.-én jelent meg a Digitális Bölcsészet folyóirat első száma:


Elérhető itt:

Szerkesztőbizottság
Bartók István, Fazekas István, Golden Dániel, Horváth Iván (a bizottság elnöke), +Orlovszky Géza, Palkó Gábor, Pap Balázs, Sass Bálint, Seláf Levente
Szerkesztőség
Almási Zsolt, Fodor János, Kokas Károly, +Labádi Gergely, Parádi Andrea
Rovatvezetők:
Tanulmányok: Kiss Margit
Műhely: Péter Róbert
Kritika: Bartók Zsófia Ágnes
Felelős szerkesztő: Maróthy Szilvia

Kiadója az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszéke, 
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A.
Felelős kiadója az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék vezetője.

ISSN 2630-9696 // DOI 10.31400/dh-hun

A digitális bölcsészet egyesek szerint paradigmaváltást jelent a bölcsészettudományok területén. Mások szerint a számítógép pusztán új eszközöket biztosít a bölcsészettudományi kutatások számára. Számunkra a Digitális Bölcsészet mindezen kutatók közös fóruma.
A folyóiratot azzal a céllal hoztuk létre, hogy lehetőséget teremtsen a magyarországi számítógépes bölcsészeti kutatások eredményeinek közzétételére. Feladatunknak tekintjük a digitális bölcsészeti adatforrások, szolgáltatások és a vonatkozó szakirodalom kritikai ismertetését, valamint a szakterülettel kapcsolatos tudományos hírek közlését.
Célunk, hogy elősegítsük a különféle intézmények, műhelyek és kutatók közti tudományos párbeszédet.
Az évente megjelenő tudományos folyóirat nyitott: nyílt hozzáférésű és tartalmai – a CC-BY-NC-SA licencnek megfelelően – szabadon felhasználhatók. Nyitott a különféle tudomány- és szakterületek felé, és egyaránt befogadó a hazai és külföldi műhelyek tevékenysége iránt.

http://ojs.elte.hu/index.php/digitalisbolcseszet
- az első szám bemutatójáról (ELTE BTK KITI 6-os tanterem, 2018-11-06)

2018. augusztus 31., péntek

2018. őszi félév: kurzusok és feladatok

Nappali

MA-2 /  BMA-IKTD-126  Tartalomszolgáltatás és közösségi média
- projektdokumentum | kedd 14.00- | -104 gépterem
BA-3 /  IKT11-253  Adatbázisépítés és könyvtárgépesítés 3.
- projektdokumentum | kedd 15.30- | -102 gépterem
BA-2 /  IKT-277  Hálózati ismeretek
- projektdokumentum | kedd 10.30- | -102 gépterem
MÉDIA /  XIN-111  Kiadványszerkesztés (kommunikáció)
- projektdokumentum | szerda 12.30- és 14.00- | -102 gépterem

Levelező

MAL-2 /  BMA-IKTD-L-126  Tartalomszolgáltatás és közösségi média
- projektdokumentum | péntek, X. 12. | XI. 23.
BAL-3 /  IKT14-L-271  Hálózati ismeretek 1.
- projektdokumentum | péntek, IX. 28. | X. 26. | XI. 9. | XII. 7.
BAL-3 /  IKT14-L-253  Adatbázisépítés és könyvtárgépesítés 3.
- projektdokumentum | péntek, IX. 28. | X. 26. | XI. 9. | XII. 7.

Fogadóóra: szerda 10.30-12.30 | 3-as tanári szoba

Témavezetés
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)


2018. július 5., csütörtök

Fodor András hálózati életműkiadás - frissítés 2018. nyár

Hosszú idő után frissült a Fodor András Hálózati életműkiadás a weben.
Az új, vizuális (fényképes-bélyegképes, mobilképernyőn is használható) címlap/alcímlaprendszer mellett jelentősen átalakult a tartalom adatszerkezete, a napló kivételével minden írásos Fodor András mű felhőtárhelyre került.

Újdonságok:
- időrendi kulcsszómutató, amelyből a művekhez, a betűrendi mutatóba és a kronológiai háttérgyűjtésekhez ("mindenapinapló") egyaránt eljuthatunk.
- a napló és az időrendi kulcsszómutató egyránt havi bontásban érhető el (korábban minden naplóbejegyzés külön dokumentum volt - ez azt is jelenti, hogy már csaknem minden hónapból feldolgoztunk legalább egy naplófeljegyzést)
- a kronológiai háttérgyűjtés majdnem minden hónapról olvasmányos össszefoglalóval bővült a világ eseményeiről

Tartalom:
A frissítés az elérhető dokumentumok mennyiségében is jelentős: csaknem duplájára nőtt a tartalom. A hálózati életműkiadás a nevek, műcímek, helyszínek, időpontok kapcsolatrendszerében tartalmaz jelenleg:
- 117 könyv adatait, borítóját és sok esetben tartalomjegyzékét, a művekben szereplő neveket, témákat.
- 1280 digitalizált, online olvasható esszét és verset.
- 814 naplóbejegyzést és hozzá kapcsolódó (mi történt aznap?) kronológiai gyűjtést
- 267 verskéziratot, sorról-sorra összekapcsolva a vers végleges (nyomtatásban megjelent) szövegváltozatával
- 195 fényképet, a szereplők neveit, időpontot, helyszínt
- 22 videót (keskenyfilmes amatőrfilm részletet)
- A FÉSZEk Klub Fodor András által szervezett 116 rendezvényét 1970-1995 között, szereplőivel.
- Fodor András filmnaplóját 1500+ megtekintett filmről 1975 és 1996 között (osztályzattal, rendezők nevével)
- A közreadott dokumentumokon belül összekapcsolódó kulcsszó-előfordulások száma jelenleg 35000.
A Hálózati életműkiadás, azaz az inaplo.hu/fodorandras könyvtár most kb. 1 GB adatot tartalmaz 671 mappában, 28297 fájlban.

A hibák javítása folyamatos, köszönjük, ha jelez egy-egy tévesen beazonosított személyt, időpontot, helyszínt.