2010. december 20., hétfő

Szőnyi Éva: A BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖNYVTÁRÁNAK TÖRTÉNETE

Doktori disszertáció bírálata
Tisztelt Bizottság, Hölgyeim és Uraim,
Szőnyi Éva disszertációjának bírálatával két gondom volt. Az egyik - súlyosabb -, hogy szakterületemet alig érinti. Bár a Tézisfüzet "A DISSZERTÁCIÓ TÁRGYA ÉS A KUTATÁS CÉLJA" című fejezetében reményt keltő a mondat, mely szerint "A kutatás fő célja annak modellezése, hogyan képez egységet a hagyományos történeti forráskutatás a harmadik évezred információs technológiájának könyvtári eszközeivel, miképpen segíthetik az integrált könyvtári rendszerek közös online katalógusai és a digitalizált tartalom-szolgáltatás a részben, vagy egészben megsemmisült régi gyűjtemények virtuális rekonstrukcióját." Sajnos maga a disszertáció ezekkel a számomra is érdekes kérdésekkel kevéssé foglalkozik, ez bizony egy könyvtártörténeti munka, a címben foglalt témáról, szigorúan kronologikus felépítéssel, mely csak utolsó öt oldalán jut el a gyűjtemény virtuális rekonstrukciójának bemutatásához.

2010. május 29., szombat

Tóth Máté: A SZEMANTIKUS WEB - Könyvtárak a szemantikai paradigmában

Doktori disszertáció bírálata
Hölgyeim és Uraim, tisztelt Bizottság!
Tóth Máté disszertációja egy fiatalember arcképét rajzolja elénk: egyetemista, elsőéves, tehát a kilencvenes évek elején jött világra. Hol tart most az ifjú, aki komoly fizikus családba született, s kinek kezdetektől tudós tanárok jósoltak fényes jövőt, mentorként informatikusok, könyvtárosok, filozófusok láttak benne elvesztegethetetlen lehetőségeket? Itt van közöttünk minden nap. Képességeit, a benne rejlő lehetőségeket minden megnyilvánulása igazolja, de karakterét inkább jellemzi a felületes műveltség, képességei pazarlása, a társasági élet, a játék és szórakozás, semmint a tudás rendszeres felhalmozása. Mit tehetünk már a huszonévessel, akit nem zártak burokba, mert hagyták, hogy lehetőségből ezer hatás formálta személyiséggé szocializálódjon; bele szólhatunk-e még fejlődésébe, vagy csökkenő jelentőségünket elfogadva már csak példát, motivációt kínálhatunk figyelmébe, miközben saját szerepünket is féltve azon aggódunk, nem keríti-e hatalmába egy piramisjátékszervező, legfontosabb értékeit visszájára fordító szekta, szenvedélybetegség vagy diktatórikus politikai szándék.

2009. szeptember 24., csütörtök

Hol tartunk és miről beszélhetünk ma?

A közösségi alkalmazások mindennapossá válását éljük, ahogy 10 éve az 1.0-ás web expanzióját. A hipertext oldalakkal akkor egy bárki által -minimális "nyelvtanulással"- elsajátítható, globális és univerzális publikációs lehetőséget kaptunk. Ma -minimális eszközhasználati jártasság elsajátítása árán- előregyártott tartalomszolgáltató rendszereket kapunk.

Mi a különbség?
Látszólag csak az információtechnológiai fejlődés: a web mindennapossá válása áttekinthetetlen információmennyiséget eredményezett. Automatizálhatóság nélkül belefulladunk. Az automatizálhatósághoz adatbázis alapú rendszerek, rss feedeket (hírfolyamokat) generáló, valós idejű publikálás, címkézési és kollaborálási rendszerek kellenek, hogy a közzétett tudás, választások, vélemények automatikusan rendezhető adatbázisokba kerüljenek - a szétszórt, nehezen feltárható weblapok helyett.

2009. május 29., péntek

Senkei-Kis Zoltán: Az internetes szerzői jog, és annak könyvtári vonatkozásai.

Doktori disszertáció bírálata
Hölgyeim és Uraim, tisztelt Bizottság!
A papíron, melyre bírálatomat írtam, ott áll Cervantes Don Quijotéja, soraimmal kerülgetnem kell Borges novelláit éppúgy, mint az Önök publikációit. Tizenévesek magabiztos blogjai türemkednek bekezdéseim közé, miközben széljegyzeteltem Senkei-Kis Zoltán téziseit. És ez a papír az enyém, az én tulajdonom, azt kezdek vele, amit akarok.
Tovább feszítve az allegóriát: papírvékony erkölcsi gátja van annak, hogy a lap túloldaláról leolvassam az Önök - igen helytelenül - oda följegyzett bankkártyaszámát és jelszavát, facebook bejelentkezési adatait vagy magánlevelezését. Sok csodálatos lehetőség mellett ezt hozta nekünk az információtechnológiai fejlődés legutóbbi évtizede: gyökerestül kiforgatta az adatbiztonság és magánszféra illetve a szellemi tulajdon fogalmait eredeti kontextusukból, szélmalomharcá változtatva védelmüket.

2008. szeptember 25., csütörtök

Tér, idő, kötődések. Változó hálózati tényezők a közművelődésben.

Fodor János Ph.D.
Országos Közművelődési Telematikai Konferencia
Miskolc, 2008 szeptember 25-26.


Összefüggő archívumok, tudáshálók webre-vitelekor továbbra is kérdés: megtartsák-e az anyag belső struktúráját, vagy lehetővé tegyék a közösségi testreszabást, átrendezést, cimkézést, más felületekbe idézést, open-API-t, stb.

2008. május 29., csütörtök

Kerekes Pál: Az e-kormányzat fejlődése és jelenlegi helyzete; a könyvtár és a digitális gyűjtemények helye, szerepe az elektronikus közszolgáltatások rendszerében.

Doktori disszertáció bírálata
Hölgyeim és Uraim, tisztelt Bizottság,
ha a könyvtártudomány szépségéről kérdeznének, személetes példként hozhatnám azt a két disszertációt, melyről ezen az őszön szinte egy időben kellett véleményt mondanom doktori programunkon. Bujdosóné Dani Erzsébet munkájában két erdélyi gyűjtemény másfél évszázadon át ívelő hányattatott sorsa rajzolódott elénk elmélyült levéltári, könyvtári, múzeumtörténeti kutatások alapján, tudós sorsok, társadalmi, gazdasági változások, politikai érdekek szerteágazó összefüggéseiben. Kerekes Pál könyvtártudományi disszertációjában szinte szó sincs konkrét gyűjteményekről, nem kaphat hangsúlyos szerepet a gyűjteményfejlesztés hosszú távú stratégiája sem, az idő linenaritásába szövődő folyamatok helyett a jelenről, annak komplexitásáról kapunk látleletet.

2008. május 28., szerda

Bujdosóné Dani Erzsébet: A magyar kulturális intézmények múltja és jövője a Székelyföldön

Doktori disszertáció bírálata
Tisztelt Bizottság, Hölgyeim és Uraim!
Információs társadalommal, hálózati tájékoztatással foglalkozó oktatóként bevallom, nehezen birkóztam Bujdosóné Dani Erzsébet munkájának bírálatával. Félreértés ne essék, a bírálat elkészítése ment lassan, nem a dolgozat olvasása. Sőt, disszertációját olvasva folyamatosan erősödött bennem az az érzés, amit nem hasonlíthatok máshoz, mint egy jól sikerült történelmi regény olvasásának izgalmához, feszültségéhez. Sorsdrámák, személyes és közösségi érdekek, politika és történelmi viharok erőterében két kulturális intézmény sorsát követni: az élmény elvileg más - és mégis hasonló volt. Hiába néztek rám vissza egy tudományos dolgozat lapjai, hiába nyugtáztam újra és újra, hogy a szöveg, a fogalmazás fegyelmezett, tudományosan tényszerű, még esszéisztikus szépírói szigetektől is mentes - az illúzió mégis végigkísért a dolgozat bevezetésétől a függelékéig. 

2007. november 19., hétfő

Library 2.0 - A hatékonyság háttere és mellékhatásai

Fodor János PhD
Új kommunikációs lehetőségek a könyvtárakban
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár svéd-magyar szakmai konferenciája
2007. november 19.

Közösségekről, kötődéseiket, tájékozódási pontjaikat a hálózati közegben kereső felhasználókról beszélünk az Internetről szólva.

Virtuális élettér, identitások, identitáslopások.
A megvalósult identitáslopások száma az év közepére megközelítette a havi 30 000-et, az adathalász levelek száma naponta 10 milliós nagyságrendű. Ha ez a virtuális élettér egy információközvetítő infrastruktúra, s a könyvtár egy információ közvetítő intézmény, mi lehet egy hagyományos célitézmény adekvát szerepe a vele azonos célra szerveződött, s globális közeggé hatalmasodott infrastruktúrában?

2007. november 10., szombat

Az Archívum identitása – az identitás Archívuma

Fodor János PhD
TÖRTÉNELEM ÉS ÖNAZONOSSÁG - Konferencia
Német-Magyar Filozófiai Társaság, Budapest, 2007

A hálózati közegben identitását kereső, kötődéseit alakító, vagy épp vonzások és elköteleződések rabjává váló felhasználó két alapélménye az azonnaliság és az archíváltság. A webtartalom folyamatos bővülésének forrásai, fórumbeszélgetések, blogbejegyzések, adatbázisba kerülő digitalizált tartalmak megjelenései és a közöttük szövődő, egyre összetettebbé váló kapcsolatrendszer élettelivé és jelenidejűvé teszik a virtuális közeget, miközben végtelen tudásarchívumot generálnak. Viszonyulási mozgásterünk e tudásarchívumhoz a technológiai fejlődés függvényében változóban van – s nem feltétlenül jó irányban.
Amióta az emberi tudást archíváljuk, a tudástár (tipikusan "könyvtár") a művelt emberek identitását meghatározó motívumává vált - évszázadokon át, a főúri könyvtáraktól napjaink házikönyvtáraiig.
A könyvtár, mint tudásarchívum, viselte gyűjtője személyiségének lenyomatát s meghatározó lehetett birtoklója identitástudatában. Magánkönyvtárként akár név szerint azonosíthatóan, de közkönyvtárként is, összeállítása a feltételezett művelt, vagy tudós szakember értékrendjét, az "általános műveltség" kívánalmait tükrözte, s mint hely és fogalom, mindenkori fontos élményévé vált az ezzel azonosuló, a műveltséget vagy tudományt identitása részeként megélő embereknek.
A könyv-objektumok halmazát az összerendező rálátás, birtoklás illúziója fogta össze tudás archívummá.

2007. május 29., kedd

Domokos Áron: A POPULÁRIS EZOTÉRIA ÉS AZ OLVASÁS PIACA

Doktori disszertáció bírálata, 2007 
Doktori értekezés témájául alighanem praktikusabb szűkebb, speciális részproblémát választani, melynek megoldása egy adott tudományterület addigi eredményeire egyértelműen épül, megközelítésén, feldolgozásának módszerén könnyen mérhető a jelölt tudományos felkészültsége. A Könyvtártudományi Doktori Program keretében védésre beterjesztett disszertációkban mégis, elkerülhetetlenül gyakran találkozunk interdiszciplináris tárgyalásmódokkal, elemzésekkel. Az információs társadalom tájékozódási és tájékoztatási kérdései, az olvasói szokások változásai csakúgy, mint a hálózati archívumépítés vagy szövegkiadás - hatékonyan csak összetett, tudományközi módszerekkel vizsgálható, az új és korszerű megoldások fejlesztéséhez széleskörű ismeretekre van szükség.
     Domokos Áron disszertációjában korunk műveltségszerkezetének egyik legjellemzőbb vonását választotta vizsgálata tárgyául. Vállalkozása bátor, sőt már-már vakmerő, hiszen olyan összetett jelenség könyvtártudományi feltárására vállalkozott, melynek részterületeit külön-külön is csak interdiszciplináris megközelítésekkel elemezhetjük, s azezoterikáról, mint jelenség-egészről e megközelítések összesítése sem adhat koherens képet.

2007. április 27., péntek

Szolgáltatások és igények - a szükséges komplexitás

Fodor János Ph.D.


A Web 2.0 kapcsán első asszociációnk a közösségiség, a felhasználó aktív részvétele. Kétségtelen, a legfontosabb és leglátványosabb változások jellemző kulcsszava ez. Ezt a konferenciát azonban az EMIR irodalmi adatbázis fejlesztése során érintett problémák ihlették, s az EMIR egy épített, tervezett adatbázis-szolgáltatás. Ezért szeretném e gondolatmenet kiindulópontjaként a közösség helyett a Web 2.0 másik fontos kulcsszavát, az "adatbázist" választani.

Jogosak ugyanis a kételyek, s érthető a gyakran homályos, amorf Web 2.0 definíció: a Web 1.0 tipikus közösségi adatbázis-szolgáltatásaiban, a fórumokban megvolt, fellelhető volt mindaz, amire a mai Web 2.0-ás szolgáltatások építenek. Ismeret felhalmozás és megosztás, chat-szerű jelenlét-jelzés, rég nem látott ismerősök, iskolatársak felkutatása, napló-topikok, fényképbemutató-, sőt értékelő topikok. A nagyobb fórumrendszerek felvették látogatóik érdeklődési körének domborzatát, a témák és a hozzászólók aktivitása ott sűrűsödtek, ahol igény volt rá, s gyakorlatilag minden mai szolgáltatásról kimutatható, hogy a fórumokban jelentkező hálózati közösségi igényekre tökéletesített, célorientált alkalmazás.

2006. október 10., kedd

A kultúra változó hálózati vetülete és az írhatóvá osztott webfelület

Fodor János
MTA Jövőkutatási Bizottság, Győr, 2006.10.
ABSTRACT

Az írt, olvasható hálózati információt fokozatosan felváltja a kommunikációs folyamatokat leképező, dinamikus, írhatóvá osztott webtartalom. A kialakuló hálózati közösségi információrögzítő terekben termelődő technológiai, gazdasági információk kivonatolása és válogatása jó hatásfokkal algoritmizálható. A háttértudás felé vezető nyomvonal és az opcionális elmélyülés lehetősége fenntartható és jól strukturálható a kiemelt információk, mint hierarchikus csúcspontok alá vonva. A hálózati tartalmak és folyamatok kulturális szegmense ezzel szemben nehezen hierarchizálható, súlypontjai, értékei kevéssé és csak felületesen hozhatóak fedésbe a napjainkban elterjedő módszerekkel.

2006. március 22., szerda

Kovács Máté szellemi öröksége a hálózati közösségi terek korában

Elhangzott a Kovács Máté tanszékvezető professzor születésének centenáriuma alkalmából az
ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékén rendezett emlékünnepségen
Budapest, 2006. március 22.
Nyomtatásban megjelent:
A jövő a múlt és a jelen egységére épül. Emlékkötet a száz esztendeje született Kovács Máté tiszteletére. (Hangodi Ágnes, szerk.) Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár. – Debrecen : DEENK, 2007, p. 21-24.


Tisztelt megemlékező egybegyűltek, kollégák, vendégeink, hallgatók!


Kovács Máté születésének századik évfordulóján hallgatóink is megemlékeztek a tanárról, aki ötven évvel ezelőtt, egy forradalomtól, s annak súlyos történelmi hátterétől komor őszön, átvette tanszékünk irányítását. A XXI. század fiataljai sokat tudnak, tudhatnak már erről a korszakról. Mégis, hozzám hasonlóan, ki még a rendszerváltozás előtt, erősen szűrt, sorok közé rejtett igazságokat megértve, cenzúrázott történelemből érettségiztem, az ötvenes évek fekete-fehér képeken, szakadékony, karcos mozgóképeken és – a digitális audio-fil korszakhoz képest – történelem előtti hangfelvételeken jelenik meg képzeletünkben. Itt és most azonban, a hely, az intézményi és szakmai folytonosság, a könyvtártudomány és könyvtárosképzés évről-évre korszerűsödő, múltból táplálkozó, de jelenben, jövőért dolgozó mindennapjai megnyithatják az emlékezés folyosóját a Piarista köz, a Pesti Barnabás utca felé, úgy ahogy a családi történelem személyessége, vagy egy évszázados épület, vaskos törzsű fa állandósága teremthet összeköttetést emberöltők mulandó évtizedei között.