A tanulmány a Facebook közösségi oldalon jelenlévő magyar könyvtárak megosztási gyakorlatának vizsgálatára vállalkozik, különös tekintettel az egyetemi könyvtárak stratégiájára. Elsődleges célja az egyetemi könyvtárak jelenlétének optimalizálására tett javaslatok megfogalmazása, de a könyvtári, könyves oldalak általános stratégiáját vizsgálva kisérletet tesz egy szervesebb, integráltabb közösségi médiajelenlét feltételeinek meghatározására is. 2013 tavaszán és őszén 126 könyvtár és könyves intézmény, cég, múzeum és memória intézmény több, mint 4500 bejegyzését vizsgálva részletes képet kaptunk a bejegyzések számos fontos jellemzőjéről, például a megosztó gesztusról, a tematikus kohézióról bejegyzés és intézmény között, a megosztott információ forrásairól. A bejegyzések sikerét mérve figyelembe vettük a kedveléseket, megosztásokat, kialakuló párbeszédeket mint eredményt, s az eltelt idő hatását.
2014. november 28., péntek
2014. november 25., kedd
Társadalmi hatások
Hálózati ismeretek II - összefoglaló
A hálózati jelenségek társadalmi hatásai ellentmondásosak: a technológiai átalakulás sebességéhez képest a gyakran évszázados struktúrák lassan változnak, értelemszerűen még sokkal lassabban, mint a zeneipar, vagy a könyvkiadás. A félév során áttekintett problématerületek mögött (copyright és digitális tulajdonjog, cenzúra és szólásszabadság, privátszféra védelme) ott vannak a nehezen átlakuló rendszerek, de számos fejlemény készületlenül éri a társadalmat.Társadalmi esélyegyenlőség
A technológiai változásokhoz egyenlőtlenül felzárkózó társadalmi csoportok, korosztályok és egyének között jelentős különbségek keltenek "új" feszültségeket. Működik a Máté-effektus: akinek több van, annak több adatik - több lehetőség, gyorsabb információszerzés, technológiai naprakészség. A könyvtár, mint ingyenes információs szolgáltatás fontos szerepet tölt be állandó jelenlétével a feszültségek enyhítésében.
Globális egyenlőtlenségek
A világháló homogén strukturájával és szolgáltatásrendszerével ellentétben a társadalom nem homogén. A vallási, világnézeti eltérések országok, kultúrák, de akár egy nemzeten belüli nézetkülönbségek esetében is azonnali reakciók, konfliktusok kialakulásához vezetnek a weben. A korábbi térbeli, időbeli távolságok villámhárító szerepe elveszett, az Interneten azonnali a nézetek ütközése.
Felületes ismeretek
A technológiai fejlesztések mindennapos használata korántsem egyszerű. Az eszközök működését az új nemzedékek gyorsabban sajátítják el, mintsem megértenék annak következményeit életükre, kapcsolatrendszerükre. A cyberbullying, a kompromittáló digitális lábnyom kamaszkortól karrierig veszélyeztet sorsokat. Párkapcsolatokat dönthet romba a privátszférát, aktivitást, üzenetcserét visszakereshetően rögzítő és félreérthető vagy leleplező digitális kommunikáció.
Álhírek és véleménybuborék
A Donald Trump megválasztásához vezető amerikai elnökválasztási kampány óta fokozott figyelem fordul az álhírek felé. A vélhetően szervezett orosz hírgyárak jelentősen csökkentették a demokrata párt győzelmi esélyeit. A Facebook és Twitter véleményformáló hatása, a hírek hitelességének ellenőrizetlensége már globális társadalmi változásokat is okozhat. Erősíti a problémákat a közösségi médiában kialakuló véleménybuborék, a társadalmi globalizálódás fokozódása: nincsenek egyértelmű értékrendek, felelős szerkesztők, ahogy a tudomány hierarchiáját, úgy az értékrendek stabilitását is felülírhatják a szabadon választható közösségi kánonok.
Új és régi formák együttélése
A web olyan interakciós felületet jelent, amely sok szempontból valóban életteret, új, virtuális társadalmi, gazdasági helyszínt teremtett a fizikai valóság mellett. Az itt megteremtett lehetőségek (kommunikációs, vásárlás, társadalmi aktivitás, szerveződés) fokozatosan épülnek be, járják át a teljes, mindennapi valóságot. A mobiltelefonos-webes applikációk összeköthetik közlekedési szokásainkat műholdas navigációval és közösségi hálózatokkal. Úton-útfélen érintkezhetünk, irányíthatunk pénzintézetünktől levelezésünkön át - lassan - háztartási eszközeinkig mindent, ami össze van kapcsolva az internettel. Vásárlásaink egyre jelentősebb részét intézzük a weben, a kereskedelem és a marketing gyorsan reagál az új lehetőségekre (fizetési módok, webkereskedelem, sőt, webpénz - lásd bitcoin). A hagyományos kereskedelmi formák veszélybe kerülnek. A "neonomád" életforma teljes szakítást jelent a hagyományos munkavégzés, munkába járás létformájával, mégsem jelent kiszakadást, kivonulást a társadalomból, sőt, folyamtos kapcsolattartást eredményez. A hálózati függőség egyre erősebb, a társadalom csak részben készült fel - menet közben igyekszik felkészülni - a változásokra. Nem tudható, jelent e valós, hosszú távon eszkalálódó problémát a digitális függőség gyermekkori kialakulása, a játék- chat- selfiemánia, a hagyományos olvasás háttérbe szorulása, az eszköztelen vagy lassú lefolyású játékok teremtő fantáziát mozgató hatásának hiánya.
Új folklór, natív webes magatartásformák megjelenése
A világháló számos olyan jelenséget hozott létre, amelyek alapvető emberi aktivitásokhoz köthetőek, de közvetlen előzményeik nem voltak, vagy nagy mértékben eltérőek. A hálózaton terjedő mémekben, vírusvideókban megjelenő kreativitás új népművészetként definiálható. A trollkodás, a kommentálás különböző irónikus vagy provokáló formái a streetart-tól az álhíroldalakig, hoax-terjesztésig az írásbeli és vizuális kommunikáció új, bevett eszközeivé válnak, hatással a "hagyományos" társadalmi, kulturális működésre. Virtuális identitásunk gyakran él külön életet, akár a személyiség integritását feszegető eltérésekkel.
Olvasmányok:
- Társadalmi hatások
- Vásárlás a weben
- Web és pénz
- Web és tanulás
2014. november 20., csütörtök
Mestereket szólító tanítványok
Eseményekből, évenként megrendezett konferenciákból hagyományt teremteni csak akkor érdemes, ha témáját, apropóját hosszú távon élteti a rendezők, résztvevők, előadók őszinte érdeklődése, ha valóban szükség van arra, hogy pont ők, pont ott, abban a témacsokorban gondolatokat cseréljenek. A hazai könyvtártudományi szféra talán legemelkedettebb, angolul foglamazott konferenciacímével - Masters of Library and Information Science - több év kihagyása után rendeztek harmadszor is egynapos konferenciát az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének hallgatói.2014. november 18., kedd
Üzlet és web
Összefoglaló - Hálózati ismeretek II.
AD - a hirdetés változó szerepeA web üzleti felhasználása a kezdetektől a kiadvány-jelleggel összefüggő reklámfelület kihasználására, értékesítésére épült. A Web 1.0 korszak jelképes lezárásának is tekinthető doktom-lufi kipukkanásával nyilvánvalóvá vált, hogy egyszerű hírdetési felületként, a dupla kattintásokra váró passzív, véletlenszerűen elhelyezett ("targetálatlan") reklámcsíkokkal nem sok vásárlóra tehetnek szert a weben. A Google keresésekből és webes tartalomelemzéséből épített adatbázisa lehetővé tette a célzott hirdetési formák sikeres bevezetését (Ad-sense, Ad-words). A hirdetések célzottságát biztosító felhasználói és tartalomfogyasztási adatbázisok felértékelődtek a közösségi hálózatok és általában, az interaktív web 2.0-ás alkalmazások elterjedésével (pl. Facebook).
Közösségi web - közösségi marketing - Long Tail
A közösségi háló megváltoztatta a kereskedés formáit, a hagyományos marketing, sokszorosítás, forgalmazás, terjesztés, szállítás minden területére hatással volt, s alapjaiban rengette meg mindazon területek piaci fölépítményét, melyek digitálisan is sokszorosítható termékekre (zene, könyv) épültek. A Long Tail modell iskolapéldájának tekinthető az Amazon sikere, amely nem csak a fizikai létező termékek forgalmazási forradalmát, de a mobil hálózatiság eszköztárát ésa digitális tartalmak (könyvek, zenék) szolgáltatási modelljeit is új mederbe terelte.
Startupok
A közönség figyelmének, adatszolgáltatásának és vásárlóerejének megszerzése - gyakorlatilag ugyan azt jelenti. Ezért fontos könyvtáros, gyűjteményszervezési szempontból is figyelni a közösségi alkalmazások fejlesztőinek újabb és újabb ötleteit. A startupok, a piaci réseket betöltő új szolgáltatások/alkalmazások gyakran elvetélt ötletek, de a nagy tőkeerejű vállalkozások is a friss startupokban rejlő lehetőségekre vadásznak, azok felvásárlásával bővítik szolgáltatásaikat. Gyakorlatilag közösségi tudásegyesítés zajlik ezen a téren is: nincs olyan profi fejlesztőcsapat, ami versenyezhetne a világ összes fejlesztője által napról napra bővített ötlettárral.
Sok országban felismerték a StartUp kultúra támogatásának fontosságát. San Fransisco és New York mellett fontos központ Berlin és Tel-Aviv. Magyarországon is léteznek "inkubátor" kezdeményezések, pl. a Kitchen Budapest (KiBu), amely segíti a kezdő vállalkozók munkáját. A StartUp fejlesztők jellemző találkozó-formája a MeetUp, ahol hasonló érdeklődésű szakemberek mutatják be ötleteiket, tartanak előadást, tapasztalatcserét.
Sharing-economy
A közösségi háló szerepe a kezdeményezések támogatásában, felkarolásában is egyre nő (kickstarter kampányok), s egyre jelentősebb a közösségi gazdaság szerepe (sharing economy), amely olyan, a tartalomszolgáltatástól és virtualitástól távol eső területeken is változásokat indít el, mint pl. a személyfuvarozás (Uber), vagy a szálláshely kiadás (Airbnb, CouchSurfing, GuestToGuest).
Olvasnivalók:
- A hirdetés szerepe
- Üzlet és web
- Sharing economy (Közösségi gazdaság)
- Amazon
- Startupok
2014. november 10., hétfő
Mobil hálózatiság
Összefoglaló - Hálózati ismeretek II.
Napjaink legfontosabb hálózati jelensége a mobil eszközök integrálódása az internetes információs rendszerbe - egyben az információs rendszerek integrálódása életünk minden pillanatába, helyzetébe. A folyamat előzményei:1. a mobiltelefonok fejlődése, okosodása, miniszámítógéppé válása;
2. a drótnélküli adattovábbítás fejlődése (sávszélességnövekedés) és a wifi elterjedése;
3. a palmtop (tenyérgép) számítógépkategória fejlődése és átalakulása;
4. a netbook számítógépkategória megjelenése,
5. a táblagép és e-könyv olvasó eszközkategóriák megjelenése és sikere.
Laptop helyett netbook
a hordozható számítógépek tömeges elterjedését jelentő netbook piac kialakulásának oka részben a világgazdasági válság (a takarékosság jegyében az új gépet vásárlók jobban megfontolják, kell-e pl. másodgépnek egy teljesen felszerelt laptop, vagy csak netezésre használnák), másrészt a divathullám és figyelem, ami a harmadik világ megsegítése céljából Nicholas Negroponte által indított OLPC (One laptop per child) olcsó, hordozható laptop projekt nyomán alakult ki. Hátterében fontos azonban látnunk a webes, web 2.0-ás tartalmi gazdagodást, az interaktív, böngészőben végezhető műveletek sokasodását, melyek számos élet- és munkaterületen feleslegessé tették a számítógépre telepített komoly programok használatát.
Okostelefonok áttörése
A korai zsebgépek, tenyérgépek (palmtop), PDA-k (Personal Digital Assistant) miniszámítógépek (pl. a Psion), telefonnal kombinált miniszámítógépek (Handspring, Palm) korszka után az Apple 2007-es, érintőképernyős iPhone-ja hozta meg az igazi áttörést a zsebben hardozható mikroszámítógépek, az okostelefonok elterjedéséhez. Az Apple technológiai lépéselőnyét egyre csökkenő késéssel követve, a Samsung és az LG néhány év alatt átvette a mobiltelefongyártás addigi főszereplőitől a vezető szerepet - a Nokia, Ericsson, Motorola háttérbe szorult a kibontakozó okostelefon piacon. A saját operációsrendszerrel, bővíthető alkalmazáscsomagokkal testreszabható miniszámítógépek 2010-re uralkodóvá váltak a hagyományos mobiltelefonokkal szemben. Az operációsrendszerek harca egyre inkább áttevődött a mobil eszközöke, a Google ingyenes Android oprendszere 2008-tól vált az Apple iOS fő ellenfelévé, a telefongyártók a Nokia és az Apple kivételével gyakorlatilag az Android támogatóivá váltak. A Microsoft próbálkozásai, hogy a halódó PC üzletágról időben átmentse szoftver-üzletét a mobil eszközökre nem voltak túl sikeresek, még a Nokia felvásárlása ellenére is megkésettnek tűnt, bár a Windows 8-tól bevezetett, érintőképernyős készülékekre felkészített, csempés kezelőfelületű operációs rendszer lassanként elfogadottá válik és felhasználói köre terjed.
Táblagépek és e-könyv olvasók megjelenése
A válság enyhülésével és a technológia fejlődésével (érintőképernyő, mozgó alkatrész nélküli, flash tárolók a winchesterek helyett) az Apple-nek 2010-re sikerült elkészítenie az első valóban használható táblagépet is, s az iPad sikere nyomán a netbook láz helyett már táblagéplázról beszélhetünk. A hordozható gépek fejlődésének új fejezetét segített megnyitni az e-book olvasók párhuzamos megjelenése is, az Amazon Kindle 2007-től fokozatosan terjedő sikere az iPad jelentőségéhez hasonló hatású. Elemzők szerint az Apple és az Amazon titka hasonló: értékes tartalom (sikeres online áruház) és mobil (hordozható) hardware összekapcsolása. E piaci modell olyan szereplők előtérbe kerüléséhez is vezethetett, mint pl. a Barnes & Noble könyváruház, mely az Amazonhoz hasonlóan nyomott áron kínálta “saját márkás” Nook e-könyv olvasóit.
Mobil életmód
A mobil hálózatiság jelentős hatást gyakorolhat életmódunkra (neonomád=kávéházakban dolgozó, idejével szabadon gazdálkodó szakember), szoftver és eszközhasználatunkra (weben tárolt dokumentumok, sőt szoftverek) és az adatbiztonsági helyzetre is (irdatlan iramban nő az elhagyható, elveszthető apró gépek száma, melyek a BYOD - dolgozz saját gépen - trend következtében fontos/céges/magán adatokat egyaránt tárolnak).
A PC korszak vége - hordozható eszközök, felhőben tárolt felhasználói fájlok
Cloud computingnak általában az hálózatban kapcsolódó szerverek sokaságára bízott műveletvégzést, adattárolást nevezzük, de napjainkban általánosan a mobil hálózatiság kapcsán emlegetik, amikor a felhasználók a terjedelmes adatfájlokat, munkákat vagy akár teljes digitális “információ-életművüket” a "felhőben" tárolják, hogy bármikor hozzáférjenek különböző gépeikről. A mobil hálózatiság piacformáló jelentőségét mutatja, hogy minden fontos gyártó igyekszik innovatívan jelen lenni benne: a Google az Android mobil operációs rendszerrel, az Intel a netbookokba szánt kis fogyasztású Atom chipsettel, az Apple az iPhonera épülő szolgáltatás és programozófelülettel, az Opera a böngészője mobil változatával, stb.
Mobilitás, térbeliség, geolokáció és augmented reality
Fontos hátteret ad a mobil hálózatiságnak az eleinte csak fizetős szolgáltatások révén elérhető navigációs eszközökben, majd ingyenes térképszolgáltatásokban, fényképezőgépekben megjelenő geolokáció (az arra épülő berendezések és eljárások, szolgáltatások, pl augmented (vagy extended) azaz kiterjesztett valóság) elterjedése. A fizikai tér bevonása az információs szolgáltatásokba pl. QRCode-ok segítségével a könyvtári szféra számára is izgalmas lehetőség (lásd: MEK, PIM).
Hordozható és viselhető eszközök - ez a jövő?
Ha a hálózati kommunikáció, cloud alapú, mindenhonnét elérhető tartalmak és szolgáltatások hatékonyságát maximalizálni akarjuk, logikus irány a hardverek hordozhatóságának továbbfejlesztése, a testen viselhető, kezeket szabadon hagyó eszközök megjelenése. A Google Glass vagy annak folytatásaként piacra dobott készülékek sikere ma még kétséges, ám az okosórák és ékszerként vagy ruhakiegészítőként viselhető okoseszközök elterjedése szinte biztosra vehető, a sokáig pletyka-szinten mozgott iWatch várhatóan az egészségügyi szegmenst kapcsolja szenzoros megfigyelésünk révén mindennapjainkba.
Olvasmányok:
Mobil hálózatiság, mobil eszközök
Tablet PC - táblagép
Cloudcomputing
Hordozható (wearable) eszközök
2014. november 3., hétfő
Átalakuló média
Összefoglaló - Hálózati ismeretek II.
A hálózati interaktivitás kiteljesedésével a közösségi tartalommegosztás visszafordíthatatlan folyamatokat indított el.
A hagyományos, hierarchikus tartalomtermelő- és szolgáltató rendszerek válságát a zeneipartól az újságíráson át a könyvkiadás és könyvtári szolgáltatás területéig minden érintett érzékeli. Bár a szerzői jogi problémák kétségtelenül fontosak, az alkotói szerepkör változása mellett nem feledkezhetünk meg a közvetítők, szerkesztők, tudásrendező műhelyek szerepváltozásának vizsgálatáról sem. A szerkesztett tartalom atomizálásában élen járó zenei tartalomszolgáltatás példája bizonyítja, hogy az eligazodás, válogatás igénye kitermeli, újrateremti a tartalomszerkesztés kurrens formáit, melyben az információegységek (írások, képek, zene- és videótartalmak) szerkesztése:
- túlnyomórészt automatikusan, a felhasználókról gyűjtött (általuk szolgáltatott) információk alapján történik,
- kis részben pedig a felhasználók saját döntései (megosztás, lájkolás, címkézés, választás, ajánlás, on demand letöltés) alapján, melyek egyrészt végsőkig egyszerűsítettek, másrészt szintén beépülnek nyilvántartott preferenciáik közé, segítve az automatizált "szerkesztés" működését.
Reklám és felhasználói adatbázis - big data
Az új média mozgatórugója a felhasználókról gyűjtött adatbázis felismert értéke, hiszen ez teszi lehetővé az automatizált kiszolgálást csakúgy, mint az ingyenes (tehát népszerű) működés fenntartását reklámmal, piackutatásra eladható és felhasználható adathalmazokkal.
Újságírás
Az új média nem kedvez a professzionális szerkesztők által alkotott komplex információknak: a hagyományos újság, portál pozícióját a blogoszféra és a közösségi hálók információfolyama rengette meg.
Zene és videó
A zeneipar hierarchikus, sokszereplős rendszerét (producerek, tehetségkutatás, arculatteremtés, marketing, stúdiózás, kiadás, forgalmazás, koncertszervezés stb.) a streaming szolgáltatók rombolják, a szolgáltatott tartalommal csak, mint cimkézhető fájlok tömegével foglalkozva. A videószolgálttók hasonló leegyszerűsítéssel hozzák lépéskényszerbe a filmstúdiókat, forgalmazókat, TV-csatornákat.
TV
Maga a televízió még tartja magát jelentékeny szerepében - a nappali kiemelt pontján, hiszen egyszerre készülék - hardver - és választható tartalom, azaz professzionálisan szerkesztett műsorfolyamok sokasága. Átalakulása fokozatosabban, de megkezdődött (on-demand videotékák, videostreaming szolgáltatások elérése, a számítógép -játék és böngészőélmény közelítése a TV hagyományos funkcióihoz).
Képközpontú kommunikáció
Az információegységek atomizálódása a legvilágosabban a képi dokumentumok szerepváltozásain mérhető. A legkönyebben és leggyorsabban befogadható, mégis egyedi és gazdag tartalmat hordozó dokumentumtípus a web korábbi korszakaiban dinamizálta, felpörgette a közösségi webfelhasználás más területeit (közösségi fotótárak, közösségi hálók). Ma már egyenesen hatalomátvételnek tűnik a képközpontúság térhódítása a hálózati kommunikáció területén. A Facebook sikertörténetének végét legtöbben az egyszerű, mobilalkalmazásokban jól scrollozható információ-folyamot biztosító képmegosztó közösségi rendszerek és kommunikálási módok terjedésében látják.A hypertext vége?
A Ted Nelson (és mások) által megálmodott globálisan elérhető, linkelt szövegrendszer felváltotta volna a nyomtatást, sokszorosítást, talán feleslegessé is tette volna nemcsak a kiadókat, de a könyvtárakat, a sajtót, s látva a megvalósult web multimédia képességeit: a televíziót és mozit is. A valóság másként alakult: a webet csak addig hittük olvasásközpontúnak, amíg nem vált programozottá, gyorssá, dinamikussá. Sosem készültek sikeres hipertext regények, az olvasók nem akartak elágazó linkek között választani - az a játékok forgatókönyveiben működik csak. Napjainkra a hosszú, lineáris szövegeket e-book formájában halmozzuk föl, elzárva a webtől, akárcsak a polcon a könyveket. A webet elsősorban szórakoztató, testreszabott műsorfolyamként élvezzük, ismerőseink és kedvenc témáink rövid, informatív "adása" mentén olvasva a webet, abban magunk is részt véve.
Olvasmányok:
- A média átalakulása
- Advertisment - a hírdetés szerepéről
- Képdokumentumok szerepe, a képközpontú kommunikáció
- Zenei dokumentumok, zenei tartalomszolgáltatások
- A televízió szerepének átalakulása
- Streaming média
2014. október 20., hétfő
Copyright
Összefoglaló - Hálózati ismeretek II.
Fájlcsere
A hálózati tartalom összetételében hagyományosan konfliktusforrás a szerzői jog által védett fájlok (zene, kép, videó, e-book stb.) feltöltése, cseréje, árusítása a szerzői jogtulajdonos tudta nélkül, akarata ellenére, létező jogainak megsértésével.
A fájlcserélés az internet web előtti korszakának természetes velejárója volt: FTP (File Transfer Protocol) szervereken másként nem is cserélhetett gazdát az információ, mint fájlok le- és feltöltésében. A döntően szöveges dokumentumok cseréjére nem fordítottak figyelmet, de a sávszélesség növekedésével, a tömörített mp3 zenefájlok és lejátszó készülékeik megjelenésével a helyzet radikálisan megváltozott: megszűnt a funkcionális különbség a kereskedelmi forgalomban kapható művek és fájlcserében résztvevő másolataik között, s jogvédett művek tömege kezdett terjedni.
A fájlok cseréjére hatékony megoldások születtek, a legendás Napster volt az első világhírű p2p oldal, melyen keresztül a felhasználók elérhették egymás gépeinek megosztott könyvtárait. A fájlcsere-technológia továbbfejlődése a torrent, ami lehetővé teszi egy fájl több részletben, különböző forrásokból letöltését - tovább növelve a fájlcsere hatékonyságát legális és illegális célokra egyaránt. A RIAA (Amerikai Lemezgyártók Szövetsége)egyre kétségbeesettebb fellépése a zeneipar válságát előidéző jelenség ellen csatákat nyer, de háborút aligha fog.
A Napstert ellehetelenítették, s a Pirate Bay torrentoldal ellen elítélő határozat született, 2013 őszén az Isohunt bezárásáról ír a média. A fájlcsere elleni kűzdelem másik területe a másolásvédelem - a Sony és az Apple mp3 lejátszóin, valamint CD-ken, DVD-ken alkalmazott eljárás lényege, hogy a fájlokat más hordozóra másolni, többszörözni nem lehet. Az Apple 2008-ban megszűntette az iPodokon lejátszott fájlok másolásvédettségét. A vírusfertőzésként, károkozásként megbélyegzett DRM (Digital Rights Management) eljárás alkalmazását a Sony is felfüggesztette.
E-book és copyright
Bár a digitalizált könyvek letöltése, jogsértő feltöltése sokáig kisebb problémányak tűnt, a funkcipnális hátrány (monitoron olvasni kevéssé népszerű) a minőségi olvasmányélményt nyújtó e-könyv, e-papír technológia megjelenésével minimálisra csökkent, s a probléma napjainkra égetővé vált. Az e-könyvek másolásvédelme kikerülhető, a könyvkiadók joggal aggódnak, az óriási választékkal és olcsó árakkal legális alternatívát nyújtó nagy kiadók, Amazon mellett végzetes lehet számukra az e-könyv olvasás általánossá válása.
Szerzői jog, Creative Commons, nyílt forráskód
A jelenlegi szerzői jogi szabályozás nehezen boldogul a digitális sokszorozhatóság, fájlcsere és ingyenes webes elérés-letöltés jelenségeivel. Letölteni kizárólag saját felhasználásra szabad, továbbadni tilos. Az üres adathordozók árában, adó-jelleggel, gyakorlatilag látens jogsértőként bünteti az áttekinthetetlen helyzet valamennyi résztvevőjét a jogrend, míg egyes előadók, szerzők viszont indokolatlanul magas jogdíjan részesülnek (töredék elv).
A 2001-ben indult a Creative Commons célja, hogy a tudás a jelenlegi merev szerzői jogi kereteken túllépő, hálózati felhasználásra szabott feltételekkel legyen megosztható az interneten. Kezdeményezője és teoretikusa Lawrence Lessing, a Stanford Jogi egyetem professzora. A projekt lényege, hogy a szerzőknek olyan licenceket kínál fel, melyek segítségével szabályozhatják, deklarálhatják a közkinccsé kerülés szerzői jogi kereteit. A licenszek a következő 4 feltétel valamelyikéből, vagy ezek kombinációjából állnak össze:
- A mű szabadon másolható, terjeszthető, de a szerző nevét, vagy nickjét kötelesek a terjesztők feltűntetni. (Attribution)
- A mű szabadon másolható, terjeszthető, előadható, de csak nem kereskedelmi célokra. (Non-commercial)
- Szabadon másolható, terjeszthető, előadható, de nem módosítható. (No Derivative Works)
- Szabadon módosítható és másolható, de a műnek, melybe beillesztik, ugyanolyan minőségű licenccel kell rendelkeznie, mint az eredetinek.
Szoftverek
A szoftverek területén is hasonló a helyzet. A BSA (Business Software Alliance) fenyegető hangnemű kampányai kevés sikert érnek el a világ kevésbé módos területein. A megoldás itt is a szabályozott megosztás, a nem-anyagi szerzői jogok biztosítása, melyre jó példa az OpenSource (nyílt forráskódú), GPL (General Public Licence) terjesztési mód, mely operációs rendszertől (Linux) irodai programcsomagon át (OpenOffice) PhotoShoppal vetekedő grafikai programig (Gimp) számos alternatívát kínál a feltört programok használatával szemben. A GPL főbb pontjai emlékeztethetnek a CreativeCommons licenszeire is: az anyagok továbbadhatók, akár pénzért is, de ezzel nem lehet korlátozni az ingyenes terjesztést, tehát a pénzért beszerzett programok ingyen továbbadhatók. A programmal együtt annak forráskódját is tovább kell adni. A programok módosíthatók, de a módosított változatnak – beleértve annak forráskódját is – szabadon terjeszthetőnek kell lennie. A szoftverek közzétételének két hagyományos, ingyenes módja a freeware (ezek a programok szabadon terjeszthetők, használhatók, amennyiben a továbbadó továbbra sem kér anyagi juttatást a program továbbadásáért) és a shareware (ezeket a programokat a felhasználó szabadon használhatja, de vagy időkorláttal, vagy funkciókorlátozással - a teljes, vagy időkorlát nélküli programért fizetni kell.) Nyíltan törvénysértő a crackerek tevékenysége, ők feltört fizetős programváltozatokat, vagy termékkód generátorokat, próaverziók időkorlátját deaktiváló programokat készítenek.
Streaming és copyright
Napjaink legfontosabb kérdése a streaming média hatása. A Spotify és társai (streaming és egyéb zenei tartalomszolgáltatások) állítják: megoldják a zenészek, alkotók problémáit, hiszen fizetnek a meghallgatott zenék után az alkotóknak. Az alkotók úgy érzik, a jelképes összeg semmiképpen nem ellensúlyozza, ha minden más bevételi forrásukat elsöpri a stream-hallgatás általánossá válása. Az olvasmányok közt számos ismert zenész véleményét megtalálják.
Olvasmányok:
copyright
p2p
e-book
streaming
2014. október 13., hétfő
Security
A hálózati adatbiztonságba vetett amúgy is bizonytalan hitet a spamek, hoaxok, vírusok, crackerek, hackerek, internetes biztonsági rendszereket kijátszó bűnözők mellett alapvetően rengette meg az Edward Snowden által 2013 elején kiszivárogtatott bizonyosság: hivatalos, legális megfigyelők hacker eszközökkel vagy hatalmi nyomással, de hozzáférhetnek privátnak hitt információinkhoz.
Adatainkat titkosügynökök, nemzetbiztonsági szervezetek (pl. NSA) olvashatják, elemezhetik, ellenőrizhetik nyelvi, nemzeti, gazdasági határokat - és privátszféránk határait is - szabadon átlépve.
Ha a Wikileaks kiszivárogtatásait az emberiség érdekében végzett akcióként értékeljük, s az NSA tevékenységét - mint a terrorizmus, bűnözés visszaszorítása érdekében folytatott "nagy testvéri" figyelmet - jobbára tehetetlenül tiltakozva szemléljük, az adatiztonságot kifejezetten károkozás szándékával veszélyeztető bűnözők ellen fel kell lépnünk a rendelkezésünkre álló eszközökkel:
- tudatos hálózathasználattal és a veszélyek ismeretében, a veszélyek ismertetésével,
- biztonsági beállítások megismerésével, használatával, oktatásával.
A korábban jellemző romboló tevékenységektől, mint a szolgáltatások hálózati blokkolása (weboldalak feltörése, szerverek leterheléses támadása), a felhasználók rendszerében végzett öncélú pusztítás, vagy a kéretlen reklámokkal oldalak látogatottságát növelő spam tevékenység, a kiberbűnözés súlypontja az utóbbi 5 évben áthelyeződött a közvetett és közvetlen anyagi károkozás területeire. Az internetes bűnözők változatos eszközökkel jutnak hozzá kényes információkhoz (bankkártya számokhoz, személyeket azonosító, bizalmas igazgatási, egészségügyi, oktatási adatokhoz), mely azonosítókat "földalatti" hálózatokon forgalmazzák, s visszaélve velük, rombolják adat- és vagyonkezelő cégek, teljes szolgáltatási szektorok jóhírnevét, vagy a korszerű, hálózati ügyfélkapcsolati rendszerekbe vetett bizalmat, illetve közvetlenül meglopják, megkárosítják az ügyfeleket.
Identitáslopás – adathalászat – a módszerek áttekintése
Az identitáslopás történhet: tömegesen, egy adatbázis feltörésével, alkalomszerűen, pl. egy laptop illetéktelen kézbe kerülésekor, vagy az egyének önkéntes, tömeges adatszolgáltatását kikényszerítve (adathalászat).
A „phishing” azaz adathalászat során az internethasználók hamisított adatbeviteli oldalakra kerülnek, ahol adatbevitelüket a bűnözők rögzítik un. „keylogger” alkalmazásokkal. Az ügyfél hamisított oldalakra terelését nevezik „pharming”-nak (phishing+farming), eszköze egyaránt lehet félrevezető levél (pl.egy bank nevében), melyben a hamis URL nem látszik, csak a szöveg, melyre kattintva az ügyfél a hamis oldalra jut, számítógépre került vírus, amely átírja a böngészőbe gépelt domain nevek és a hozzájuk tartozó IP címek megfeleltetését tartalmazó rendszerfájlt (így a felhasználót saját kezűleg begépelt betöltési parancsa viszi a hamis webhelyre), hacker támadás eredménye, mely a domain név szerveren „mérgezi” (DNS poisoning)
az IP címek és domain nevek közötti megfeleltetés rendjét, vagy ritkábban MITM (man in the middle – ember középen) megoldás, amikor a bűnöző észrevétlenül beférkőzik a kiválasztott ügyfél és a valódi bejelentkező oldal közé, s továbbítja (de saját céljára rögzíti is) a felhasználó által megadott bizalmas adatokat, jelszavakat, azonosítókat.
DoS, DDoS
Hagyományos technológiai fenyegetések tehát megváltoztak, a kártevő kódok, vírusok mind nagyobb hányada szolgálja az adathalászat céljait Visszatérőben vannak a parazita-programok is, melyek
módosítják a lemezen található fájlokat: az adathalászat egyik eszköze a böngésző beállításainak módosítása a hamis oldalakra terelés (pharming) érdekében. A bothálózatokban irányított zombigépek az adathalászat támogatására állnak át, a DoS (denial of service – egy szerver szolgáltatás-megtagadását eredményező tömeges „túlterhelése”) támadások és böngészési forgalmat növelő spam küldéséről nagy arányban álltak át a pharming tevékenységet közvetlenül szolgáló spamek és mailwerek küldésére a vírusokkal távirányíthatóvá váló gépek hálózatai. Az aktuális DoS támadások az alkalmankénti "kiberháborúk", pl. nemzetek közötti feszültségeket, vagy egyéb "eszmei" célokat követő támadások mellett tipikus célpontként mindinkább a biztonsági frissítéseket biztosító szolgáltatókat választják: leterhelésükkel meghosszabbítható a nulladik napi sebezhetőség periódusa, azaz a felfedezett hibák kijavításáig támadható marad a gép/rendszer. A vírusok okozta rések különösen veszélyesek, hiszen – ellentétben a fokozatosan napvilágra kerülő alkalmazáshibákkal – a biztonsági hibák kijavításáig tartó időszakban a vírusírók tisztában vannak az általuk okozott veszélyekkel és kihasználási lehetőségükkel, s ezt az információt akár árusíthatják is.
Az adathalászat szervezettségét és az eljárás automatizáltságát jelzi, hogy a bűnőzők használatra kész adathalász-eszköztárakat (phishing-toolkit) fejlesztenek és hoznak forgalomba a földalatti hálózatokon. Az adathalászat hagyományos célpontjai (pénzintézetek, adatkezelő cégek) mellett a kiberbűnözők érdeklődési körébe kerültek a Web 2.0-ás közösségi szolgáltatások, oktatási és egészségügyi adatkezelők.
A Web 2.0-ás szolgáltatások nem csak adatkezelő tevékenységük miatt jelentenek új kockázatot, de a széles körben terjedő és kompatibilitást biztosító java-scriptes technológia (pl. AJAX) révén új technológiai veszélyeket is hordozhatnak. A kiberbűnözők kihasználhatják a közösségi hálózatépítő oldalakon betölthető, elinduló online multimédiafájlok, scriptek formátumaiban rejlő lehetőségeket. Egy zenekar weboldalán a QuickTime formátum egyik funkcióját használták fel trójai típusú vírusok trjesztéséhez. Szintén veszélyforrást jelenthetnek a Web 2.0-ás weboldalak kód- és adatkezelési sajátosságai, a rendszerek átjárhatósága. Az úgynevezett mash-up (kb. „ráépülő”) szolgáltatásokat nyújtó weboldalak felhasználják egy másik szolgáltatás adatait, kiegészítve saját szolgáltatásokkal (pl. a Google térképszolgáltatására épülő közösségi térkép-annotáló webszolgáltatások). A látszólag egységes weboldalban különböző jól ismert, vagy ismeretlen források, kódok keveredhetnek, egységes (AJAX – aszinkron java script) kezelő platformon, a böngészők egységesített követelményeihez alkalmazkodva. A károkat okozó elemek kiszűrése, forrásuk azonosítása a közeli jövőben komoly kihívást jelenthet.
Social Engineering
A komoly technikai tudást igénylő károkozási metódusok mellett megnőtt a „social engineering” szerepe a kiberbűnözésben, hiszen a hálózat mindennapivá válása növeli a felhasználók biztonságtudatát. A social engineering az emberek természetes, bizalomra való hajlamának kihasználása.
E tevékenység mindig ismert volt, szerepe és a kapcsolódó károkozás azonban (az eddig „programozás-központú” kiberbűnözésben) napjainkra válik meghatározóvá. A bűnöző nem a hardver, a szoftver vagy a hálózat hibáit, hanem az emberi természet gyengeségeit használja ki a számítógépek feltörésére. Alkalmazásával bárki, aki csak minimális hackelési képességekkel is rendelkezik, behatolhat egy biztonságosnak tartott rendszerbe, majd hozzáférhet, másolhatja, módosíthatja vagy akár törölheti is az ott tárolt adatokat. A hamis levelek mellett telefon, sms üzenetek, vagy blogbejegyzések is szedhetnek áldozatokat az adathalász tevékenység során.
Domain name tasting és domain kiting az adathalászat szolgálatában: minden eddiginél nagyobb méreteket ölt a domain nevek regisztrációs eljárásának ellentmondásait (visszalépési lehetőség) kihasználó visszaélés az adathalász honlapok pár napos működtetésére. A domain név "ízlelgetés" (tasting) kihasználja, hogy a .com, .net, .org, .biz, .info és .pro kiterjesztésű domaineket regisztrálásuk után öt napig úgy lehet megszüntetni, hogy a regisztrálási díj visszajár az igénylőnek. A nagy számú domaint bejelentő személyek az öt napos időszak alatt felmérik, mely internetes cím vonzza a látogatókat (félregépelt „typo domain”, vagy betűnek látszó számmal kevert domain név „homographic domain”, pl. az „l” betű numerikus egyesre cserélésével), ismert cégnevek, hivatalos domainek variációi) és a forgalmi adatok alapján döntenek egyes címek megtartása mellett. A másik, fentiekhez hasonló jelenség a "domain kiting" szintén az öt napos
időszakot kihasználva "ingyenes" domainhasználatot biztosít azoknak, akik az idő lejárta előtt visszavonják az igényüket, majd azt újból bejelentik és így folyamatosan látogatható honlapokat működtethetnek.
Mobilizáció
Az Egyesült Államok számítógépparkjának fele hordozható készülék. Bár a hardverlopások
javarészét a készülék, mint hardver értékesítése motiválja, a mobilizáció hatása az adatlopásokra és visszaélésekre is drámai lehet. A BYOD (Bring Your Own Device, azaz használd saját gépedet a munkahelyen is) trend hatékonyabb munkavégzést eredményezhet, de komoly biztonsági fejlesztéseket igényel. Szintén növeli a kockázatot a neonomád életmód, a kiépített vállalati rendszeren kívül, pl. netcafékban végzett munka terjedése.
IoT
Új veszélyt jelent a Dolgok Internete, az IoT elterjedése. A különböző berendezések (hűtőgéptől az okosizzón át fűtésig, garázsajtóig, zárig és önvezető autóig) különböző technológiákat használnak. Ezek egységesítése egyrészt sürgető kényszer, másrészt növeli a feltörhetőség veszélyeit.
Olvasmányok
Adatainkat titkosügynökök, nemzetbiztonsági szervezetek (pl. NSA) olvashatják, elemezhetik, ellenőrizhetik nyelvi, nemzeti, gazdasági határokat - és privátszféránk határait is - szabadon átlépve.
Ha a Wikileaks kiszivárogtatásait az emberiség érdekében végzett akcióként értékeljük, s az NSA tevékenységét - mint a terrorizmus, bűnözés visszaszorítása érdekében folytatott "nagy testvéri" figyelmet - jobbára tehetetlenül tiltakozva szemléljük, az adatiztonságot kifejezetten károkozás szándékával veszélyeztető bűnözők ellen fel kell lépnünk a rendelkezésünkre álló eszközökkel:
- tudatos hálózathasználattal és a veszélyek ismeretében, a veszélyek ismertetésével,
- biztonsági beállítások megismerésével, használatával, oktatásával.
A korábban jellemző romboló tevékenységektől, mint a szolgáltatások hálózati blokkolása (weboldalak feltörése, szerverek leterheléses támadása), a felhasználók rendszerében végzett öncélú pusztítás, vagy a kéretlen reklámokkal oldalak látogatottságát növelő spam tevékenység, a kiberbűnözés súlypontja az utóbbi 5 évben áthelyeződött a közvetett és közvetlen anyagi károkozás területeire. Az internetes bűnözők változatos eszközökkel jutnak hozzá kényes információkhoz (bankkártya számokhoz, személyeket azonosító, bizalmas igazgatási, egészségügyi, oktatási adatokhoz), mely azonosítókat "földalatti" hálózatokon forgalmazzák, s visszaélve velük, rombolják adat- és vagyonkezelő cégek, teljes szolgáltatási szektorok jóhírnevét, vagy a korszerű, hálózati ügyfélkapcsolati rendszerekbe vetett bizalmat, illetve közvetlenül meglopják, megkárosítják az ügyfeleket.
Identitáslopás – adathalászat – a módszerek áttekintése
Az identitáslopás történhet: tömegesen, egy adatbázis feltörésével, alkalomszerűen, pl. egy laptop illetéktelen kézbe kerülésekor, vagy az egyének önkéntes, tömeges adatszolgáltatását kikényszerítve (adathalászat).
A „phishing” azaz adathalászat során az internethasználók hamisított adatbeviteli oldalakra kerülnek, ahol adatbevitelüket a bűnözők rögzítik un. „keylogger” alkalmazásokkal. Az ügyfél hamisított oldalakra terelését nevezik „pharming”-nak (phishing+farming), eszköze egyaránt lehet félrevezető levél (pl.egy bank nevében), melyben a hamis URL nem látszik, csak a szöveg, melyre kattintva az ügyfél a hamis oldalra jut, számítógépre került vírus, amely átírja a böngészőbe gépelt domain nevek és a hozzájuk tartozó IP címek megfeleltetését tartalmazó rendszerfájlt (így a felhasználót saját kezűleg begépelt betöltési parancsa viszi a hamis webhelyre), hacker támadás eredménye, mely a domain név szerveren „mérgezi” (DNS poisoning)
az IP címek és domain nevek közötti megfeleltetés rendjét, vagy ritkábban MITM (man in the middle – ember középen) megoldás, amikor a bűnöző észrevétlenül beférkőzik a kiválasztott ügyfél és a valódi bejelentkező oldal közé, s továbbítja (de saját céljára rögzíti is) a felhasználó által megadott bizalmas adatokat, jelszavakat, azonosítókat.
DoS, DDoS
Hagyományos technológiai fenyegetések tehát megváltoztak, a kártevő kódok, vírusok mind nagyobb hányada szolgálja az adathalászat céljait Visszatérőben vannak a parazita-programok is, melyek
módosítják a lemezen található fájlokat: az adathalászat egyik eszköze a böngésző beállításainak módosítása a hamis oldalakra terelés (pharming) érdekében. A bothálózatokban irányított zombigépek az adathalászat támogatására állnak át, a DoS (denial of service – egy szerver szolgáltatás-megtagadását eredményező tömeges „túlterhelése”) támadások és böngészési forgalmat növelő spam küldéséről nagy arányban álltak át a pharming tevékenységet közvetlenül szolgáló spamek és mailwerek küldésére a vírusokkal távirányíthatóvá váló gépek hálózatai. Az aktuális DoS támadások az alkalmankénti "kiberháborúk", pl. nemzetek közötti feszültségeket, vagy egyéb "eszmei" célokat követő támadások mellett tipikus célpontként mindinkább a biztonsági frissítéseket biztosító szolgáltatókat választják: leterhelésükkel meghosszabbítható a nulladik napi sebezhetőség periódusa, azaz a felfedezett hibák kijavításáig támadható marad a gép/rendszer. A vírusok okozta rések különösen veszélyesek, hiszen – ellentétben a fokozatosan napvilágra kerülő alkalmazáshibákkal – a biztonsági hibák kijavításáig tartó időszakban a vírusírók tisztában vannak az általuk okozott veszélyekkel és kihasználási lehetőségükkel, s ezt az információt akár árusíthatják is.
Az adathalászat szervezettségét és az eljárás automatizáltságát jelzi, hogy a bűnőzők használatra kész adathalász-eszköztárakat (phishing-toolkit) fejlesztenek és hoznak forgalomba a földalatti hálózatokon. Az adathalászat hagyományos célpontjai (pénzintézetek, adatkezelő cégek) mellett a kiberbűnözők érdeklődési körébe kerültek a Web 2.0-ás közösségi szolgáltatások, oktatási és egészségügyi adatkezelők.
A Web 2.0-ás szolgáltatások nem csak adatkezelő tevékenységük miatt jelentenek új kockázatot, de a széles körben terjedő és kompatibilitást biztosító java-scriptes technológia (pl. AJAX) révén új technológiai veszélyeket is hordozhatnak. A kiberbűnözők kihasználhatják a közösségi hálózatépítő oldalakon betölthető, elinduló online multimédiafájlok, scriptek formátumaiban rejlő lehetőségeket. Egy zenekar weboldalán a QuickTime formátum egyik funkcióját használták fel trójai típusú vírusok trjesztéséhez. Szintén veszélyforrást jelenthetnek a Web 2.0-ás weboldalak kód- és adatkezelési sajátosságai, a rendszerek átjárhatósága. Az úgynevezett mash-up (kb. „ráépülő”) szolgáltatásokat nyújtó weboldalak felhasználják egy másik szolgáltatás adatait, kiegészítve saját szolgáltatásokkal (pl. a Google térképszolgáltatására épülő közösségi térkép-annotáló webszolgáltatások). A látszólag egységes weboldalban különböző jól ismert, vagy ismeretlen források, kódok keveredhetnek, egységes (AJAX – aszinkron java script) kezelő platformon, a böngészők egységesített követelményeihez alkalmazkodva. A károkat okozó elemek kiszűrése, forrásuk azonosítása a közeli jövőben komoly kihívást jelenthet.
Social Engineering
A komoly technikai tudást igénylő károkozási metódusok mellett megnőtt a „social engineering” szerepe a kiberbűnözésben, hiszen a hálózat mindennapivá válása növeli a felhasználók biztonságtudatát. A social engineering az emberek természetes, bizalomra való hajlamának kihasználása.
E tevékenység mindig ismert volt, szerepe és a kapcsolódó károkozás azonban (az eddig „programozás-központú” kiberbűnözésben) napjainkra válik meghatározóvá. A bűnöző nem a hardver, a szoftver vagy a hálózat hibáit, hanem az emberi természet gyengeségeit használja ki a számítógépek feltörésére. Alkalmazásával bárki, aki csak minimális hackelési képességekkel is rendelkezik, behatolhat egy biztonságosnak tartott rendszerbe, majd hozzáférhet, másolhatja, módosíthatja vagy akár törölheti is az ott tárolt adatokat. A hamis levelek mellett telefon, sms üzenetek, vagy blogbejegyzések is szedhetnek áldozatokat az adathalász tevékenység során.
Domain name tasting és domain kiting az adathalászat szolgálatában: minden eddiginél nagyobb méreteket ölt a domain nevek regisztrációs eljárásának ellentmondásait (visszalépési lehetőség) kihasználó visszaélés az adathalász honlapok pár napos működtetésére. A domain név "ízlelgetés" (tasting) kihasználja, hogy a .com, .net, .org, .biz, .info és .pro kiterjesztésű domaineket regisztrálásuk után öt napig úgy lehet megszüntetni, hogy a regisztrálási díj visszajár az igénylőnek. A nagy számú domaint bejelentő személyek az öt napos időszak alatt felmérik, mely internetes cím vonzza a látogatókat (félregépelt „typo domain”, vagy betűnek látszó számmal kevert domain név „homographic domain”, pl. az „l” betű numerikus egyesre cserélésével), ismert cégnevek, hivatalos domainek variációi) és a forgalmi adatok alapján döntenek egyes címek megtartása mellett. A másik, fentiekhez hasonló jelenség a "domain kiting" szintén az öt napos
időszakot kihasználva "ingyenes" domainhasználatot biztosít azoknak, akik az idő lejárta előtt visszavonják az igényüket, majd azt újból bejelentik és így folyamatosan látogatható honlapokat működtethetnek.
Mobilizáció
Az Egyesült Államok számítógépparkjának fele hordozható készülék. Bár a hardverlopások
javarészét a készülék, mint hardver értékesítése motiválja, a mobilizáció hatása az adatlopásokra és visszaélésekre is drámai lehet. A BYOD (Bring Your Own Device, azaz használd saját gépedet a munkahelyen is) trend hatékonyabb munkavégzést eredményezhet, de komoly biztonsági fejlesztéseket igényel. Szintén növeli a kockázatot a neonomád életmód, a kiépített vállalati rendszeren kívül, pl. netcafékban végzett munka terjedése.
IoT
Új veszélyt jelent a Dolgok Internete, az IoT elterjedése. A különböző berendezések (hűtőgéptől az okosizzón át fűtésig, garázsajtóig, zárig és önvezető autóig) különböző technológiákat használnak. Ezek egységesítése egyrészt sürgető kényszer, másrészt növeli a feltörhetőség veszélyeit.
Olvasmányok
2014. október 8., szerda
Privacy
Az internetes magánszférát fenyegető legfontosabb veszélyek:
Adathalászat: olyan eljárás, amikor egy internetes csaló úgy próbál illetéktelenül megszerezni személyes adatokat(pl. bankszámla hozzáférési jelszót), hogy egy ismert cég hivatalos honlapjaként mutat egy hamis oldalt. Az adathalászok általában zombihálózatokból küldötte-maileken próbálják rávenni a felhasználókat adataik megadására - azaz betáplálására saját adatbázisukba.
A hálózati adatbiztonságot fenyegik a hackerek is, a korábban elszigetelt, kisebb csoportokat alkotó hackerek részben adatbiztonsági hiányosságokat tártak fel (később szakértőként legális karriert befutva), napjainkban erősödik harcos-politikus jellegük, lásd Anonymus csoport. A nemesebb célok mellett ennek ellenére gyakran érinthetik akcióik a személyes adatokat, bankszámlaszámok, felhasználói listák nyilvánosságra hozatalával "büntethetnek" cégeket, szolgáltatókat.
Social engineering az összefoglaló neve minden, az emberek hiszékenységével operáló netes csalási formának - szemben a programozásra, hackelésre épülő bűnözéssel.
Adatszivárgás: véletlen vagy rosszindulatú eseményekhez köthetően illetéktelen kezekbe kerülnek személyes, vagy üzleti adatok. Három tipikus oka lehet az adatszivárgásnak:
- az oktatás hiánya,
- a nem megfelelő biztonsági házirend használata,
- a hozzáférési jogosultságok széles körű kiosztása.
Napjaink adatszivárgási trendjét erősíti a bárhol elveszthető netbookok, okostelefonok szaporodása.
Identitáslopás: bűntény, mely során a csaló kulcsfontosságú személyi adatokhoz jut (pl. születési dátum, banki adatok), melyeket pl. hitelkérelemre, vásárlásra, vagy más, kritikus adatok, pl. jelszavak kitalálására használ fel (pl. gyerekek nevei, a születési dátumok gyakori jelszavak, hiába óvnak ettől).
Digitális lábnyom
A közösségi hálózatok és alkalmazások közvetlen veszélyei: akármilyen elővigyázatosan is használjuk a közösségi hálózatokat, öntudatlanul is szivárogtatunk ki személyes adatokat. Bármilyen fontos online identitásunk, életünk, sorsunk megváltozásával a korábban magunkról adott kép megváltozhat - a web azonban nehezen felejt. Cégek szakosodnak korábbi közösségi terekben hagyott nyomaink kitörlésére. Különösen fontos a kérdés a beépülő minialkalmazások (widgetek) elterjedése óta, hiszen ezek ugyancsak tárolják adatainkat, de üzemeltetőiknek semmi közük a közismert közösségi háló fenntartóihoz. Külön veszélyt jelentenek a mashupok, egymásba ágyazott web 2.0-ás szolgáltatások ugyan ezért: egy komplex, korszerű weboldalon nem tudhatjuk biztosan, hol vagyunk, mely funkció miért (pl. "lájkvadász oldalak") viszi ismeretlen adatbázisokba az általunk bevitt adatokat.
A közösségi hálózatokon szocializálódó, natív felhasználók új társadalmi jelenség - új problémákkal. A korábbi közösségek kiközösítési, klikkesedési konfliktusai a közösségi weben felerősödve interpretálódnak. A személyes adatokat nyilvánosságra hozó tinédzserek mind gyakrabban válnak a cyber-bullying avagy elektronikus közösségi zaklatás áldozatává - a személyesen nem is ismert (ismerős-ismerőse, vagy vadidegen) kortársak támadásait lehetetlen visszaverni, nem lehet kezelni olyan mértékben sem, mint egy fizikailag összezárt közösségben a kiközösítést. Különösen védtelenek a közösségi és mobilhálózatiság közegébe gyerekként szocializálódó újabb nemzedékek, s az idősek, akik a számítógéppel rögvest a Facebookon ismerkednek.
Big Brother is Watching You
A 2013 elején Edward Snowden nevéhez köthető botrány bizonyossággá tette az eddig is sejthető igazságot: kommunikációnk lehallgatható, a hatalmas digitális információtömeg elemezhető és pontos mérésekre használható. Az egyes országok titkosszolgálatai (Snowden az NSA munkatársa volt) hacker eszközökkel vagy hatalmi nyomással, de hozzáférnek privátnak hitt kommunikációnkhoz, információinkhoz.
Olvasmányok
Adathalászat: olyan eljárás, amikor egy internetes csaló úgy próbál illetéktelenül megszerezni személyes adatokat(pl. bankszámla hozzáférési jelszót), hogy egy ismert cég hivatalos honlapjaként mutat egy hamis oldalt. Az adathalászok általában zombihálózatokból küldötte-maileken próbálják rávenni a felhasználókat adataik megadására - azaz betáplálására saját adatbázisukba.
A hálózati adatbiztonságot fenyegik a hackerek is, a korábban elszigetelt, kisebb csoportokat alkotó hackerek részben adatbiztonsági hiányosságokat tártak fel (később szakértőként legális karriert befutva), napjainkban erősödik harcos-politikus jellegük, lásd Anonymus csoport. A nemesebb célok mellett ennek ellenére gyakran érinthetik akcióik a személyes adatokat, bankszámlaszámok, felhasználói listák nyilvánosságra hozatalával "büntethetnek" cégeket, szolgáltatókat.
Social engineering az összefoglaló neve minden, az emberek hiszékenységével operáló netes csalási formának - szemben a programozásra, hackelésre épülő bűnözéssel.
Adatszivárgás: véletlen vagy rosszindulatú eseményekhez köthetően illetéktelen kezekbe kerülnek személyes, vagy üzleti adatok. Három tipikus oka lehet az adatszivárgásnak:
- az oktatás hiánya,
- a nem megfelelő biztonsági házirend használata,
- a hozzáférési jogosultságok széles körű kiosztása.
Napjaink adatszivárgási trendjét erősíti a bárhol elveszthető netbookok, okostelefonok szaporodása.
Identitáslopás: bűntény, mely során a csaló kulcsfontosságú személyi adatokhoz jut (pl. születési dátum, banki adatok), melyeket pl. hitelkérelemre, vásárlásra, vagy más, kritikus adatok, pl. jelszavak kitalálására használ fel (pl. gyerekek nevei, a születési dátumok gyakori jelszavak, hiába óvnak ettől).
Digitális lábnyom
A közösségi hálózatok és alkalmazások közvetlen veszélyei: akármilyen elővigyázatosan is használjuk a közösségi hálózatokat, öntudatlanul is szivárogtatunk ki személyes adatokat. Bármilyen fontos online identitásunk, életünk, sorsunk megváltozásával a korábban magunkról adott kép megváltozhat - a web azonban nehezen felejt. Cégek szakosodnak korábbi közösségi terekben hagyott nyomaink kitörlésére. Különösen fontos a kérdés a beépülő minialkalmazások (widgetek) elterjedése óta, hiszen ezek ugyancsak tárolják adatainkat, de üzemeltetőiknek semmi közük a közismert közösségi háló fenntartóihoz. Külön veszélyt jelentenek a mashupok, egymásba ágyazott web 2.0-ás szolgáltatások ugyan ezért: egy komplex, korszerű weboldalon nem tudhatjuk biztosan, hol vagyunk, mely funkció miért (pl. "lájkvadász oldalak") viszi ismeretlen adatbázisokba az általunk bevitt adatokat.
A közösségi hálózatokon szocializálódó, natív felhasználók új társadalmi jelenség - új problémákkal. A korábbi közösségek kiközösítési, klikkesedési konfliktusai a közösségi weben felerősödve interpretálódnak. A személyes adatokat nyilvánosságra hozó tinédzserek mind gyakrabban válnak a cyber-bullying avagy elektronikus közösségi zaklatás áldozatává - a személyesen nem is ismert (ismerős-ismerőse, vagy vadidegen) kortársak támadásait lehetetlen visszaverni, nem lehet kezelni olyan mértékben sem, mint egy fizikailag összezárt közösségben a kiközösítést. Különösen védtelenek a közösségi és mobilhálózatiság közegébe gyerekként szocializálódó újabb nemzedékek, s az idősek, akik a számítógéppel rögvest a Facebookon ismerkednek.
Big Brother is Watching You
A 2013 elején Edward Snowden nevéhez köthető botrány bizonyossággá tette az eddig is sejthető igazságot: kommunikációnk lehallgatható, a hatalmas digitális információtömeg elemezhető és pontos mérésekre használható. Az egyes országok titkosszolgálatai (Snowden az NSA munkatársa volt) hacker eszközökkel vagy hatalmi nyomással, de hozzáférnek privátnak hitt kommunikációnkhoz, információinkhoz.
Olvasmányok
2014. szeptember 29., hétfő
Cenzúra és globalizált információs hálózat
Hálózati ismeretek 2. - összefoglaló
A globális gazdasági és információs rendszer eltérő társadalmi fejlődésű területeket kapcsol homogén rendszerbe. Az ebből adódó feszültségek a webtartalmak megítélésében is megjelennek. Ide sorolhatjuk
Az internet és a web semlegessége, a Net Neutrality annak alapvető feltétele, hogy közműként, alapvető kommunikációs médiumként gondoljunk napjaink legfontosabb, interaktív információforrására. Ahogy eredendő katonai felhasználása kapcsán, úgy mai szerepében is ellenállónak kell maradnia, organikus rendszerként ellensúlyoznia kell az eszmei, ideológiai, üzleti manipulálásokat, rongálásokat. Bár a webtartalmak megjelentetése szabad, egyes országok, egyes sokak által olvasott hírforrások jelentősen torzíthatják tömegek gondolkodását, világlátását, ha saját hatáskörükben manipulálnak, cenzúráznak.
Vannak természetesen olyan eszmék, webtartalmak (pl. gyermek pornográfia), melyek esetében szükségesnek érezzük a cenzúrát, s az adatbiztonság, szerzői jog, fájlcsere (lásd majd későbbi tételek) kapcsán is számtalan fontos védelmi intézkedés szükséges, mégis megoszlanak a vélemények arról, hogy ezeket kiknek kell megtennie, s egyáltalán: hol a határ a közérdeket védő cenzúra és a szabadságunkat korlátozó cenzúra között.
A felülről hozott, törvények formájában életbe lépő szabályozás mindenkor a korlátozó cenzúra érzetét kelti. A 2011-ben előterjesztett, de 2012 elején az USA-ban elvetett PIPA (Protect Intellectual Property Act) és SOPA (Stop Online Piracy Act) törvények globális vitákat, tiltakozásokat gerjesztettek, s mind a tengerentúlon, mind az EU-ban napirenden maradtak a szigorítások tervei.
A globális cenzúra ellen újságírói-attitűddel közelítő ex-hacker Julian Assange 2006-tól hozta létre nagy viharokat kavaró Wikileaks oldalát, melyen a politikai érdekekből eltitkolt, de szerinte nyilvánosság elől nem eltitkolható, gyakran botrányos információkat szivárogtatott a világhálóra. Az oldal működését 2011-re gyakorlatilag ellehetetlenítették, az alapító 2012-óta Ecuador londoni nagykövetségén talált menedéket, az épületet nem hagyhatja el.
A globális gazdasági és információs rendszer eltérő társadalmi fejlődésű területeket kapcsol homogén rendszerbe. Az ebből adódó feszültségek a webtartalmak megítélésében is megjelennek. Ide sorolhatjuk
- a világnézeti különbségek gobális megjelenését (Kína, arab országok, Osorszország stb.),
- a többségi társadalom számára eldogadhatatlan nézetek, vágyak megjelenésének tiltását (uszító eszmék, szexuális aberrációk),
- a szerzői jogok sértésének területi megoszlását (kalózkodás cenzúrázása - Oroszországban alig van jogtiszta szoftver - Amerikában életképesek a fizetős zeneáruházak),
- az egyes érdekcsoportok számára elfogadhatatlan kereskedelmi gyakorlatok, gazdasági térnyerés akadályozását (Google ellenes lépések az EU-ban),
- vagy az egyén korlátozását büntetésként, vagy etikai alapon (gyermekek számára cenzúrázott tartalmak, szerzői jogsértések büntetése).
A cenzúra internetes eszközei: technikai blokkolás (IP-tartományok, weboldalak elérhetőségének korlátozása); keresési találatok eltávolítása, (ahol a tettestársak a keresőprogramok - pl. Kínában a Google - működtetői, akik megoldják, hogy bizonyos tartalmakra lehetetlenség legyen rátalálni) jogszabályra hivatkozás (amikor a webhely üzemeltetőjét felszólítják az inkriminált tartalmak eltávolítására, egy adott jogszabályra hivatkozva szervereket foglalnak le, razziáznak), öncenzúra (a felhasználók - nem önszántukból ugyan – magukat korlátozzák). Napjainkra a közösségi hálózatok blokkolása a jellemző, elsősorban az arab országokban, oroszországban és Kínában, Észak-Koreában. Egyes országok saját, "biztonságos" internet kiépítését választják, vagy fontolgatják.
Az internet és a web semlegessége, a Net Neutrality annak alapvető feltétele, hogy közműként, alapvető kommunikációs médiumként gondoljunk napjaink legfontosabb, interaktív információforrására. Ahogy eredendő katonai felhasználása kapcsán, úgy mai szerepében is ellenállónak kell maradnia, organikus rendszerként ellensúlyoznia kell az eszmei, ideológiai, üzleti manipulálásokat, rongálásokat. Bár a webtartalmak megjelentetése szabad, egyes országok, egyes sokak által olvasott hírforrások jelentősen torzíthatják tömegek gondolkodását, világlátását, ha saját hatáskörükben manipulálnak, cenzúráznak.
Vannak természetesen olyan eszmék, webtartalmak (pl. gyermek pornográfia), melyek esetében szükségesnek érezzük a cenzúrát, s az adatbiztonság, szerzői jog, fájlcsere (lásd majd későbbi tételek) kapcsán is számtalan fontos védelmi intézkedés szükséges, mégis megoszlanak a vélemények arról, hogy ezeket kiknek kell megtennie, s egyáltalán: hol a határ a közérdeket védő cenzúra és a szabadságunkat korlátozó cenzúra között.
Ismert a sötétweb vagy deepweb, (nem összekeverendő a mélyweb azon értelmezésével, ami a keresők számára feltárhatatlan, de legális digitális tartalmakra vonatkozik) a törvényen és cenzúrán kívüli internetfelhasználás is, a bűnözéssel összefonódó kereskedelem és pornográfia hálózati létezése is. A depweb honlapjait és adatbázisait nem indexeli a Google, az átjárók, bejárati honlapo dinamikusan, speciális keresőkifejezések eredményeként generálódnak,s a deepweb titkosított, vagy regisztráció köteles honlapjai, adatbázisai, fájlcserélő rendszerei között kevés és védett link vezet, maga a mozgás, köztes adatforgalom is lassabb, mint a "clearnet" oldalai között.
A felülről hozott, törvények formájában életbe lépő szabályozás mindenkor a korlátozó cenzúra érzetét kelti. A 2011-ben előterjesztett, de 2012 elején az USA-ban elvetett PIPA (Protect Intellectual Property Act) és SOPA (Stop Online Piracy Act) törvények globális vitákat, tiltakozásokat gerjesztettek, s mind a tengerentúlon, mind az EU-ban napirenden maradtak a szigorítások tervei.
A globális cenzúra ellen újságírói-attitűddel közelítő ex-hacker Julian Assange 2006-tól hozta létre nagy viharokat kavaró Wikileaks oldalát, melyen a politikai érdekekből eltitkolt, de szerinte nyilvánosság elől nem eltitkolható, gyakran botrányos információkat szivárogtatott a világhálóra. Az oldal működését 2011-re gyakorlatilag ellehetetlenítették, az alapító 2012-óta Ecuador londoni nagykövetségén talált menedéket, az épületet nem hagyhatja el.
2014. szeptember 16., kedd
2014. őszi félév: kurzusok és feladatok
BA II.
Kedd, 12:30-14:00
BBN-IKT11-272/1 Hálózati ismeretek 2.
Kedd, 14:00-15:30
BBN-IKT11-272/2 Hálózati ismeretek 2.
internetszemle - kurrens hálózati jelenségek / témafigyelés és összegzés tételek szerint,
összefoglaló tanulmány + számonkérés a többiek által figyelt témákból félév végén.
Órai munka értékelése itt.
BA III.
Kedd, 10:30-11:30
összefoglaló tanulmány + számonkérés a többiek által figyelt témákból félév végén.
Órai munka értékelése itt.
BA III.
Kedd, 10:30-11:30
BBN-IKT11-253 Adatbázisépítés, könyvtárgépesítés 3.
Hely- és kortörténeti adatbázisfejlesztés
Órai munka értékelése itt.
MA I.
Szerda, 10:00-13:00
BMA-IKTD-107 Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése
Digitalizált szövegtár és információs adatbázis fejlesztése
BMA-IKTD-111 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1.
Tartalomszolgáltatáselmélet és gyakorlati tartalomszolgáltatásfejlesztés-projektek
KutatásiNapló
MAL I.
Péntek, 10:30-13:30
BMA-IKTD-107 Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése
Digitalizált szövegtár és információs adatbázis fejlesztése
BMA-IKTD-111 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1.
Tartalomszolgáltatáselmélet és gyakorlati tartalomszolgáltatásfejlesztés-projektek
KutatásiNapló
Szakdolgozati téavezetés
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)
Fogadóóra
kedd 11.30-tól
Órai munka értékelése itt.
MA I.
Szerda, 10:00-13:00
BMA-IKTD-107 Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése
Digitalizált szövegtár és információs adatbázis fejlesztése
BMA-IKTD-111 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1.
Tartalomszolgáltatáselmélet és gyakorlati tartalomszolgáltatásfejlesztés-projektek
KutatásiNapló
MAL I.
Péntek, 10:30-13:30
BMA-IKTD-107 Könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése
Digitalizált szövegtár és információs adatbázis fejlesztése
BMA-IKTD-111 A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei 1.
Tartalomszolgáltatáselmélet és gyakorlati tartalomszolgáltatásfejlesztés-projektek
KutatásiNapló
Szakdolgozati téavezetés
Vállalt szakdolgozati témakörök (nem témák!)
Fogadóóra
kedd 11.30-tól
2014. szeptember 15., hétfő
iTTiVoTT - 2014. ősz
Folytatjuk a Kalota Béla helytörténeti fotóira épülő képadatbázis fejlesztését és bővítését.
Projekt alapadatok:
Statikus adatbázis kimenet: iTTiVoTT
Blogfelület: iTTiVoTT-munkablog
Facebook: iTTiVoTT-csoport
Térképadatbázis - Google-MAP
Célok:
2014. őszi félévében egységesítjük az eddig elkészült fényképeket, frissítjük az adatbázis kimenetét.
Célunk a 740 helyszín jelentős részének újrafotózása, a helyadatok és térkép jelölők pontosítása, az eltűnt, megsemmisült közösségi helyek frissítési történetének lezárása. 2014. őszétől válogatott képmozaikokkal jelenünk meg az iNapló Facebook-felületén.
Feladatok:
Helyszínek elosztása: táblázat
Minden hallgatótól 7 tétel feldolgozását várom, legalább három közöttük olyan legyen, amelyről még nem készült blogbejegyzés.
1.
térképgondozás - ellenőrizzék: a választott helyszínek megvannak-e jelölve a térképen, infó-buborék tartalma megfelel-e a 4.b. pontban foglaltaknak? Ha nem: pótolni, javítani, aktualizálni.
2.
Újrafotózás Kalota Béla fotójával azonos szögből, perspektívában (és indokolt esetben tágabb látószöggel, más szögből is, max. 3 kép készíthető kxxx.jpg, kxxxa.jpg, kxxxb.jpg néven)
a képek méretezése: nagyobb oldaluk nem lehet több 1024pixel-nél, s nem lehet kevesebb 800pixelnél.
3.
Vízjel elhelyezése a képen (átméretezés után!), mely jól olvashatóan tartalmazza a készítő nevét, a készítés időpontját és a http://inaplo.hu/ittivott webcímet.
4.
szöveges helyszínrajz készítése:
blogbejegyzés, melynek kötelező elemei:
- A bejegyzés címe: kerület, utca, házszám az alábbi formátumban:
pl.: XII. Alkotás utca 1.
- Szöveges helyszínrajz legalább öt sorban.
- mozaik a saját, a korábbi és a Kalota féle képekből (Fotomozaik készítés a weben: pl. a http://www.fotor.com/ szolgáltatással)
- saját kép (feltöltve a blogbejegyzésbe),
- Kalota kiskép URL-ről (pl. http://inaplo.hu/ittivott/tmb/08-Leo2.jpg),
- korábbi újrafotózás blogbejegyzésének linkelése és a korábbi újrafotózások kisképe URL átvételével (kivéve, ha téves helyszínen készült, vagy semmi változás nincs),
- link a statikus adatbázis kimenet megfelelő tétel-oldalára (pl. http://inaplo.hu/ittivott/k299.html),
- összekötőszöveg a fenti elemek között.
- elválasztó (ugrás) a térkép és esetleges további saját vagy korábbi képek előtt
- A blogbejegyzés címkézése (kerület és státusz).
4b. A blogbejegyzés utolsó tartalmi blokkja a google mapsról beágyazott
térképkivágat, melyen megjelenik a térképjelölő információs buborék, melynek tartalma:
- Kalota-kiskép kis méretben átlinkelve a statikus adatbáziskimenetől (pl. http://inaplo.hu/ittivott/tmb/08-Leo2.jpg)
- szöveges link az "iTTiVoTT" karaktersorral a statikus adatbáziskimenet megfelelő weboldalára (pl. http://inaplo.hu/ittivott/k299.html).
5.
Készített képek - egységes elnevezéssel (kxxx.jpg, kxxxa.jpg, kxxxb.jpg), egy 2014b névre keresztelt mappába beletömörítve - átküldése e-mailhez csatolva, az email tárgya: iTTiVoTT FILE - feldolgozó neve.
6.
Adatbázisbevitel, mely tartalmazza az új blogbejegyzés URL-jét, a feldolgozó nevét, a megváltozott adatokat.
2014. augusztus 2., szombat
iNapló frissítés 2014. július
Bővült a verseket kézirataikkal összekapcsolva megjelenítő gyűjtemény, már 226 vers születését követhetjük nyomon az első kéziratot összehasonlítva a nyomtatásban megjelent, végleges versszöveggel.
A naplórészletek digitalizálásában már 538 feljegyzésből áll az on-line, indexelt minta. Törekedtünk arra, hogy eseményekben, ismert személyiségek megjelenésében gazdag napokat válasszunk.
A kronológiai háttérgyűjtés majdnem minden naplóbejegyzéshez elkészült, a mutatóból közvetlenül megnyitható a naplóbejegyzések mellett.
Újabb internetes kutatásainkat a kutatásInapló blogon követhetik nyomon (a régebbi írások az ELTE-LIS honlap virtuális olvasótermében, a szemináriumi dolgozat archivumban változatlanul fellelhetőek több, mint tíz évre visszamenően.) Internet szemlénk félévente aktív az internetszemle.blogspot.com címen.
Létrehoztuk az iNapló facebook profilját, 2014. őszétől érdemes figyelni, de már most lehet csatlakozni.
Hely- és kortörténeti projektjeink közül az iTTiVoTT frissült legutóbb.
Számos hibajavítási, adat-egységesítési műveletet végeztünk, bízunk benne, hogy a hosszú várakozás ellenére örömüket lelik munkánk újabb változatában.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

