A közösségi emlékezet terei
A konferencia aznapi előadásai:
- A kulturális örökség harmadik rezsimje és az örökség szintjei
Dr. Sonkoly Gábor, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja - A látogatókutatásra épített termék és szolgáltatásfejlesztés múzeumi környezetben
Népessy Noémi főigazgató, Budapesti Történeti Múzeum - Útra kelnek a hajdani helyek: lépések az emlékezés közösségi hálózata felé
Dr. Fodor János egyetemi adjunktus, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet - Crowdsourcing: az olvasó segít
Nagy-Sándor Zsuzsa, művelődésszociológus
Előadás vázlat
Útra kelnek a hajdani helyek:
lépések az emlékezés közösségi hálózata felé
4 éve arról beszéltem: a hely- és kortörténeti témák megosztása a közösségi mdiában a lebiztonságosabb és legszervesebb kapcsolódási lehetőség tudományhoz, kulturához. Példáimat elsősorban a Facebookra alapoztam, akkori, átfogó kutatási eredményeimre alapozva arról beszéltem, hogy a fb ideális felület, mert egyesíti az intézményi, gyűjteményi jelenlét lehetőségét, a blog jellegű életjel-adás eszköze, s a bejegyzésekben rákényszerít a figyelmet felkeltő képek, olvasmányos kisérőszövegek és gyűjteményi tételekhez vezető linkek hatékony komponálására.
Meggyőződésem volt, hogy a helytörténeti gyűjtemények kulcsszerepet játszhatnak a kulturális örökség közvetítésében ezen a platformon.









